Úgy tűnik, hiába nyomult a vegyipari lobbi, az Európai Parlament nem támogatta azt, hogy feloldják a növényvédő szerek közelmúltban javasolt tilalmát az ökológia célterületeken  (vagyis a művelt területeken a biológia sokféleség megőrzésére kijelölt földrészleteken).

Bár Trump bejelentette, hogy kilépteti az USA-t a klímaegyezményből, az energiahatékony, megújuló energia alapú gazdaságba való energiaátmenet nem áll le, folytatódott a világban. Az alábbiakban érdekes energetikai és éghajlatvédelmi friss fejleményeket, közösségi kezdeményezéseket gyűjtöttünk össze szerte a világból.

Technológia

A Trump által emlegetett két „mumus” országban, Kínában és Indiában a megújuló energia jelentősen tör előre : Kína a napenergia termelését 80%-kal növelte csak az elmúlt 3 hónapban azáltal, hogy a világ eddigi legnagyobb úszó naperőművét  hálózatra kapcsolta. Indiában is nő a szél- és napenergia  részesedése , a napenergiából előállított áram közüzemi ára a széntüzelésből nyerhető áram ára alá esett. Úgy tűnik, hogy India a 2030-as célnál jóval hamarabb, már 2022-re eléri a 40%-os megújuló energia részesedést. Egy új áramstratégia terv alapján India 2027-re 57%-ban megújuló alapúvá tenné az áramellátását.

Európában az utóbbi évben a hálózatra csatlakoztatott kapacitások 90%-a megújuló energia volt, megnyílt a 1,5 millió lakos áramszükségletét fedező Északi-tengeri  Gemini szélerőmű park. Németországban a szél-és napenergia kimenet 23%-kal nőtt áprilisban tavalyhoz képest.

Közben egyre több országban számos fosszilis energia fejlesztést töröltek ill. a fosszilis energiát fokozatosan vezetik ki az energiamixből (ha nem is elég hatékonyan vagy gyorsan). A kínai kormány 29 tartományban függesztett fel új széntüzelésű erőműveket , az új dél-koreai elnök pedig a 10 legrégibb szénerőművük bezárását rendelte el, a súlyos légszennyezés csökkentésére. Indonézia nemrég visszavágta a széntüzelésű áramtermelésre vonatkozó terveit.

A Nemzetközi Energia Ügynökség éppen felülvizsgálja a szénhidrogén termékekre vonatkozó keresleti előrejelzéseit, Kína és India energiapolitikai irányváltása miatt.

Jogi sikerek és lakossági, közösségi kezdeményezések

A döntéshozóknak és a lakosságnak is ki kell vennie a részét az energiaszektor átalakításából, az energiaátmenetből. Előbbiek felelőssége pl megfelelő jogszabályi, beruházási kereteket teremteni az energiafordulathoz, így a lakosság felelősen belevághat energiahatékonysági, megújuló energiás háztartási vagy közösségi fejlesztésekbe, így hozzájárulva az energiaátmenethez.

Svájc lakosai májusban megszavazták a megújuló energiákra váltást és betiltották az atomenergetikai kapacitások növelését.

Évek óta tartó lakossági kampányt követően a palagáz kitermelését (hidraulikus rétegrepesztés) tiltó törvényt szavazott meg  az ír parlament, ezzel Írország is csatlakozott a „nem-repesztő” országok sorához.   Hasonlóan, lakossági nyomásra Ausztrália legrégibb bankja felül kellett vizsgálja éghajlatvédelmi akciótervét, és következményeként a bank megvonta az Adani szénbánya támogatását.

Bangladesben, ahol kb. 50 millió lakost kényszeríthet lakóhelye elhagyására a klímaváltozás, a törvényhozók a szennyezés csökkentésére és az energiaátmenet elősegítésére szén-dioxid adó bevezetését fontolgatják.

Kolumbiában több  közösség népszavazási kezdeményezést koordinál, hogy betiltassák a lakóhelyükön a közösségüket gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is károsító olajkitermelést A kolumbiai alkotmánybíróság májusban már korlátozta a kitermelő iparágakat az Atrato folyónak adott jogokkal.

Eközben zajlik a nigériai Ikebiri közösség pere az olasz ENI olajmulti ellen, hogy a cég takarítsa fel a közösség élőhelyét, megélhetését sújtó olajszennyezést.

Világszerte számos alulról szerveződő mozgalom küzd az energiaátmenet elősegítéséért ld. globális "vonják ki a befektetéseket a fosszilis energiából" megmozdulások (Global Divestment Mobilisation) , Európában számos közösség Észtországtól Csehországig.  Ajánljuk a lakossági és közösségi energia kezdeményezéseket is, itthon is.

Bogota, a biciklivel közlekedhetővé tett város

Alkalmazkodás

Az aszálytól és mezőgazdasági válságtól sújtott indiai Tamil Nadu államban a gazdák szárazságtűrő hagyományos tájfajtákat vetettek be, Haitin a kis földeken agroökológiai technikákat alkalmaznak.

Mexikóban őslakos közösségek kezelik az erdőket. Peru első autonóm őslakos kormánya, a Wampi közösség pedig kivívta földjeik tulajdonjogát és így a földjeiket kizsákmányolni akaró olajcégek ellen hatékonyan fel tudnak lépni. 

 A cikk forrása: https://medium.com/@DemandClimateJustice. Borítókép: S. Thibault

Szögezzük le az elején: a felfüggesztés vagy kilépés valójában politikai döntés, sem gazdasági, sem társadalmi érvek nem igazolják, a Párizsi Megállapodásban az USA vállalásai sem voltak kötelezőek.

Semmi jogilag kötelező kibocsátás-csökkentési, energetikai vagy pénzügyi vállalást nem ír elő a Megállapodás az azt aláíró országoknak, így az USA-nak sem. A Megállapodás mellékleteként egyelőre csak jogilag nem kötelező, nemzeti szándéknyilatkozatok vannak (INDC), amit pl. az USA 2016. szeptember elején a Megállapodás ratifikálásakor bejelentett: 2025-re 26-28%-kal csökkentené kibocsátásait 2005-höz képest. Tehát az USA csökkenthetné vagy visszamondhatná ezt a vállalását anélkül is, hogy kilépne a Megállapodásból vagy felfüggesztené részvételét, nem lenne jogi következménye.

A Megállapodás már a nemzetközi jog része. Már hatályba lépett, és az USA kilépése után is érvényben marad. 2016 novemberi életbe lépéséhez az USA is kellett, mert így lett meg a globális kibocsátók 55%-ának csatlakozása. A világ és a klímapolitika tehát megy tovább, csak az USA marad le még jobban.

(A kilépés várható hatásai a kép után:)

Mit okozhat az USA kilépése a klímamegállapodásból?

• Az USA nem lesz részes fél, így nem vehet részt csak megfigyelőként a további nemzetközi klímatárgyalásokban. Klímapolitikai befolyása, érdekérvényesítése a klímapolitikában csökken, elszigetelődik, lemarad.
  

• A szövetségi kormányzat és a klímavédelemben továbbra is aktív állami kormányzatok (pl. Kalifornia, stb.), társadalmi csoportok között várhatóan nő a feszültség, a klímapolitika még jobban megosztja az USA-t. New York, Washington és Kalifornia állam válaszában már ki is állt klímapolitikai vállalásaik mellett, és szorosabbra fűzi a klímavédelmi együttműködését.

• A még futó Tiszta Energia terv értelmében csak 10%-kal csökkentené az USA a kibocsátásait 2025-re 2005-höz képest, a hírek szerint Trump ezt a tervet is befagyasztaná. A Megállapodásból kilépés és a terv eltörlése az USA utóbbi évtizedbeli csökkenő szennyezőgáz-kibocsátási tendenciáit megsemmisítené, az USA visszalépne a 2000-es évek szintjére. Ez gazdaságilag is kedvezőtlen, hiszen megtorpan az alacsony kibocsátású gazdaságba való átmenet, az energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztések, befektetések lendülete megakad, miközben a klímaváltozás okozta gazdasági károk egyre magasabbak.

• Az USA gazdasága a tartós munkahelyek szempontjából is veszít: a szénbányászat újraélesztése és a környezetvédelmi szabályozások felhigítása csak kevés, alacsony hozzáadott értékű, átmeneti, inkább egészségkárosító munkahelyeket jelentene. Ezzel szemben az energiahatékonysági, megújuló energiás fejlesztések és a kapcsolódó építőipari stb. beruházások több, magas hozzáadott értékű tartós munkahelyet, felpörgött innovációt és kutatás-fejlesztést hoznának, ami valóban naggyá teheti Amerikát.

• A kilépés/felfüggesztés és a romló szabályozás hatására energiahatékonysági, megújuló energetikai befektetők, beruházók, vállalkozások fordulhatnak el az USA-tól, amire Elon Musk is figyelmeztetett. Nem véletlen, hogy a G-7 és számos amerikai ill. multicég, sőt megújuló energiás befektetéseit egyre bővítő olaj-és gázcég is az USA Megállapodásban maradására hívta fel Trumpot.

• Így az USA nem veszi ki a részét a klímavédelemből, azaz a Megállapodásban kitűzött cél realitása, hogy 1,5 Celsius fok, de mindenképpen a kritikus 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, azaz kerüljük el az éghajlatváltozás katasztrofálissá válását, komoly veszélybe kerül.  Már most is nagy árat fizet az USA és a többi ország az éghajlatváltozás okozta gazdasági, társadalmi és környezeti károk miatt, a kritikus 2 fok túllépése katasztrofális hatással lenne.
  

• Ráadásul leginkább a klímaváltozásért legkevésbé felelős fejlődő országok kerülnének még nehezebb helyzetbe, főleg ha a fejlődőket alkalmazkodásban és klímabarát fejlődésben segítő Zöld Klíma Alap elesik az USA által 2020-ig ígért maradék 2 milliárd USD-től, és esetleg a 2020 után az USA által befizetendő évi kb. 25 milliárd USD-tól vagy jelentős részétől. A klímamenekültek száma is jelentősen megugorhat.

• Kérdéses, hogy az USA kilépését követik-e mások vagy eltántorít-e a ratifikálástól ma még hezitáló országokat. Tény, hogy szinte az összes ENSZ-tagállam aláírta a Párizsi Megállapodást, kivéve Szíria (a háború, népirtás miatt nem tudnak ezzel foglalkozni), Nicaragua (mert szigorúbb szabályozást akarnak) és most hozzájuk csatlakozik az USA. Szakértők szerint nem várható klímapolitikai lavina-effektus: a G7, az Európai Unió, Kanada, Kína és India, sőt Oroszország már jelezte is, hogy akkor is betartják a vállalásaikat és kitartanak a Megállapodás mellett, ha az USA nem. 

Összefoglalva: ahogy látható, a tények most is a kilépés ellen szólnak. Úgy látszik, Trump nem hallgatott ezúttal (sem) az észérvekre és a klímapolitikában fejjel megy a falnak. Az USA részvételének felfüggesztése visszacsinálható, a kilépése már nehezebben, de klímapolitikailag évek alatt lehetséges. Viszont az USA és a világ értékes időt veszt, pedig a klímavédelmi cselekvés sürgős. Közben az éghajlatváltozás egyre durvul és a klímatárgyalásoknak is haladnia kell.

Botár Alexa

klíma-energia programvezető, MTVSZ

Egy héten belül kétszer is megállította az Európai Bizottság szabadkereskedelmi ámokfutási kísérleteit a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság: múlt szerdán a Bíróság úgy döntött, hogy jogtalanul utasította el a Bizottság a Stop TTIP európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét; ma pedig úgy határozott a Bíróság, hogy Európai Unió jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül – tehát a tagállamok hozzájárulása nélkül – a szabadkereskedelmi megállapodást Szingapúrral.

Jó időzítéssel már szerdai MTVSZ-Bankfigyelő fórumunkon kifaggattuk az MFB-t és a minisztériumokat ezekről a ma induló vagy frissen módosult energetikai-felújítási támogatási eszközökről: a MFB Lakossági energiahatékonysági hitelről és más pályázat-hitel kombi eszközökről (GINOP ill. Közép-Magyarországra VEKOP pályázatokról), új Otthon Melege programról fűtéskorszerűsítésre és háztartási nagygép-cserére.

A lakosság, vállalkozások és más, energiatakarékossági felújítást vagy megújuló energiás fejlesztést tervező érdeklődők figyelmébe ajánlom a fórumunk anyagait. Az eszközökön lenne bőven mit átalakítani/javítani (voltak is javaslataink), de legalább elindultak, és a keretösszegek sem elegendőek, de egyelőre még nem fogytak ki.

Az anyagok letölthetők:

http://www.mtvsz.hu/unios_zoldgazdasagi_energetikai_fejlesztesi_lehetosegek_itthon_c_forum

Bár Donald Trump bejelentette, hogy zöld utat ad a Dakota Access kőolajvezetéknek, az Álló Szikla sziú törzs és támogatói elszántak, és mindent megtesznek a beruházás megakadályozására. Tegnap Seattle valamint a Kalifornia állambeli Davis városi tanácsa is úgy döntött, hogy kivonja összesen több mint 3 milliárd dollárnyi pénzét a kőolajvezeték megépítését pénzelő Wells Fargo bankból. Ezzel párhuzamosan zajlik egy kampány, amelyben a kaliforniai közalkalmazottak nyugdíjalapját is felszólítják arra, hogy vonja ki pénzét a beruházásból. Csatlakozz a petícióhoz!

(A kép forrása: Matt Remle - twitter)