A készülő új transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények legvitatottab pontja az ún. befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS). A kritikák hatására az Európai Bizottság egy "új" befektetésvédelmi rendszert javasol, amelyet Befektetési Bírósági Rendszernek neveztek el. Egy mai varsói fórumon azonban Cecilia Malmström egy freudi elszólalásával igazolta, hogy ez csupán a régi rendszer átnevezése, a multik ugyanúgy beperelhetnék az állampolgáraik egészségét vagy a környezetet védő kormányokat.

(Malmström egy mai varsói konferencián elszólta magát - grafika: Zeitgeist Hungary)

Az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezménynek (TTIP) valamint az EU és Kanada közötti kereskedelmi egyezménynek (CETA) az eredeti tervek szerint része lenne a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), egyfajta „offshore” bíróság, amely lehetővé tenné, hogy a külföldi befektető cégek bepereljék azokat a kormányokat, amelyek az állampolgáraik egészsége vagy a környezet védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket. Az ISDS nagyon sok kritikát kapott az elmúlt két év során, ezért tavaly az Európai Bizottság arra kényszerült, hogy felfüggessze a TTIP tárgyalások befektetésvédelmi fejezetének tárgyalását, s egy társadalmi konzultációt is meghirdetett az ügyben. A társadalmi konzultáció során – eddig példa nélkül álló módon – mintegy 145 ezer európai polgár mondott véleményt, és 97%-uk egyértelműen nemet mondott az ISDS-re!

Ennek ellenére az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik az ISDS-hez, mindössze annak „megreformálására” hajlandó. A héten a Bizottság nyilvánosságra is hozta befektetésvédelemre vonatkozó új javaslatát.  Bár a Befektetési Bírósági Rendszernek (Investment Court System - ICS) elnevezett javaslat tartalmaz számos új elemet, a TTIP-vel szemben kritikus civil szervezetek egyöntetű véleménye szerint ez csupán az ISDS átnevezése/átcsomagolása, továbbra is különleges előjogokat biztosítana a multinacionális cégeknek. A külföldi befektetők a Bizottság által javasolt ICS rendszerben is ugyanúgy beperelheti az egyes kormányokat. Ráadásul az „új” rendszer nem vonatkozna az EU és Kanada közötti kereskedelmi egyezményere, a CETA-ra – ennek a tárgyalásait már tavaly lezárták, s lényegében csak a ratifikálás van hátra –, így a kanadai leányvállalattal rendelkező multik a régi ISDS rendszer alapján szabadon perelhetnék az EU tagállamokat.

(A Bizottság "új" javaslata valójában csak átnevezés, ISDS-lite)

Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosának mai freudi elszólása is egyértelműen bizonyítja, hogy a Bizottság által javasolt "új" befektetésvédelmi rendszer csupán az ‪#‎ISDS‬ átcsomagolása/átnevezése. Malmström egy mai varsói konferencián ezzel kezdte a mondandóját: "Now, the old ISDS has been called... oops!" (magyarul: "Mostantól a régi ISDS-t úgy hívjuk, hogy... Ööö"), majd mintha semmi sem történt volna, szemrebbenés nélkül folytatta az “új” befektetésvédelmi rendszer ismertetésével...

Ez a freudi elszólás világosan igazolja a Bizottság valódi szándékait, Brüsszel továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az EU polgárok véleménye ellenére különleges előjogot biztosítsanak a multinacionális cégeknek, akik akár hazánkat is beperelhetik a génmódosított kukorica termesztési tilalma miatt. Hasonlóképpen a kanadai befektető cég négymilliárd dolláros kártérítési perrel akarja kikényszeríteni a román kormánytól a cianidos technológiájú verespataki aranybánya beruházás engedélyezését.

Ezért is fontos, hogy megakadályozzuk ezeket a „trójai” egyezményeket. Még 18 nap van hátra a Stop TTIP önszerveződő európai polgári kezdeményezésből. Mondj nemet Te is a TTIP-re és a CETA-ra!