Mostanában elég sok kritikát kapott a magyar kormányzati energiapolitika, Fatih Birol a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője és Sefcovic energiaunióért felelős biztos részéről, amikor nemrég Budapesten jártak.  Ezeken a fórumokon ott jártunk, az alábbiakban az érdekesebb tanulságokat foglaljuk össze.

Az egyik közös pont a két energiaügyi szervezetnél (EU Energiaügyi Főigazgatóság és IEA), hogy Magyarország a jelenlegieknél jóval magasabb energiahatékonysági célszámokat vállalhatna az energiabiztonság, megfizethetőség és fenntarthatóság elősegítése érdekében. A megújuló energia fejlesztéseken belül pedig kedvezőtlen, hogy a biomasszának ekkora túlsúlya van, javasolják a nap-, szél- és földhő-energiahasználat potenciállal arányosabb fejlesztését. Hozzátesszük, hogy főleg mivel a hazai biomassza eredmény jelentős része a biomassza nem fenntartható, nem hatékony, részben szennyező égetésével valósult meg, beleszámítva az illegális tűzifa vagy szemétégetést is.

A mesterséges, hatósági árszabályozás azaz a rezsicsökkentés kritikája volt a másik közös pont a magyar energiapolitika eredményeit áttekintő friss energiaügynökségi jelentésben és az EU egyik „kormánytagja”, Sefcovic energiaunió biztos előadásában. Az IEA nehezményezte, hogy az állami energiaholding szinte monopóliumként működik a fogyasztók felé, a fogyasztóknak így nem maradt választásuk. Kimutathatóan nőttek a szabályozói bizonytalanságok, a rögzített tarifák miatt deficitek alakultak ki. Az IEA ezért javasolta a piaci alapú rendszer felé való elmozdulást, és hogy a rászoruló fogyasztók védelmét célzott, alternatív intézkedésekkel lehet és kell biztosítani. Utóbbit említette Sefcovic uniós biztos is, amikor az energiaszegénységben élők célzott támogatásáról beszélt, a „medencefűtés támogatásával" szemben.  Az Energia Főigazgatóság (DG Energy) számai, javaslatai is ezt erősítették.

A Nemzeti Energiastratégiával is akadnak bőven feladatok: hiányoznak a konkrét végrehajtási intézkedések és akciótervek hozzá. Sőt, az energiaügynökség szerint szükség van monitorozó, értékelő független eljárásra is, hogy visszajelzés legyen a teljesítésről. Hozzászólásként a fórumon elhangzott, hogy az Energiastratégiával más gondok is vannak: benne az atom-szén-zöld koncepció maga 2011-es, miközben az atom-szén fejlesztések egyre inkább elnyomják a zöld (megújulós) fejlesztéseket. Azóta is szinte csak az elsődleges energiafelhasználás előrejelzést igazították benne alacsonyabbra, mert anno messze túltervezték, miközben energiahatékonysági intézkedésekkel jobban és gazdaságosan csökkenthető. (Még most is túl van tervezve az előrejelzés.)

A Sefcovic energiaunió biztossal és csapatával és az Energia Főigazgatósággal való fórum is hasznos volt arra, hogy belelássunk az Európai Bizottság terveibe és a magyar álláspont szempontjából kritikus részeibe.

• A “kreatív” magyar tűzifa statisztika és a miatta könnyen megúszható megújuló energia célszámunk kapcsán az Európai Bizottság érzékeli a problémát, és az új, 2030-ig szóló klíma-energia csomagban ezért is javasolnak szigorúbb biomassza fenntarthatósági kritériumokat. Sajnos ez sem zárná ki teljesen az amúgy újrahasznosítható vagy lebomló lakossági hulladék, sitt stb. égetését. Utóbbiak miatt itthon a múlt télen már kritikus szintet ért el a légszennyezés , miközben amúgy is rendszeresek a légszennyező anyagok egészségügyi határérték-túllépései. 

• Örömteli, hogy az Európai Bizottság csomagjavaslata nagyobb teret enged kis-közepes kapacitású megújuló energia termelő-fogyasztóknak (prosumereknek). Például egyszerűsített, egyablakos engedélyeztetési eljárással segítik az ilyen lakosokat, közösségeket.

• Az uniós energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztésekhez egyre inkább az innovatív finanszírozási eszközök felé kell elmozdulni, mint például az Európai Stratégiai Beruházási Alap hitelgaranciája. Sefcovic biztos ebből az alapból kezdésnek egy budapesti energiahatékonysági projektet javasolt, ún. befektetési platform formájában.

• Sefcovic szerint a kapacitás-mechanizmusok erőltetése is túlzott és problematikus a magyar álláspontban. Furcsa, hogy a magyar kormányzat a 550 gCO2/kWh kibocsátási küszöb eltörlését kérte, így a súlyosan szennyező fosszilis erőművekre is szeretne a mechanizmusban támogatást, miközben a kibocsátás-csökkentés élharcosaként szólal fel és a paksi bővítést is ezzel próbálja igazolni.

• 2017 végére az uniós tagállamok, köztük Magyarország is elkészíti a Nemzeti Energia-Klíma tervet.

A klíma-energia csomag uniós és hazai fejleményeiről későbbi blogcikkünkben tudósítunk és elemezzük azokat.

Botár Alexa,

klíma-energia programvezető, MTVSZ

Fotók: FoEE, Bankwatch, https://twitter.com/ec_budapest