Belgium megtette a várva várt lépést: Didier Reynders, a Belga Királyság miniszterelnök helyettese, aki egyben az ország külügyminisztere is, az Európai Bírósághoz fordul, kikérve a testület véleményét az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményben (CETA) szereplő befektetői bírósági rendszer jogszerűségét illetően. Ha az Európai Bíróság úgy dönt, hogy ez a befektetésvédelmi rendszer ellentétes az uniós joggal, az kétségessé teheti a CETA jövőbeni ratifikálását.

A ma bejelentett döntés előzményei közé tartozik, hogy tavaly ősszel számos belga tartomány (köztük Flandria) csak azzal a feltétellel járult hozzá a CETA aláírásához, hogy a belga kormány ígéretet tett rá, hogy kikéri az Európai Bíróság véleményét arról, hogy összhangban van-e az uniós joggal az egyezményben szereplő befektetői bírósági rendszer (ICJ). Számos európai jogi szakértő ugyanis arra figyelmeztetett, a CETA-ban tervezett befektetői bírósági rendszer aláásná az európai jogrendszer autonómiáját, s emiatt ellentétes az Unió alapjait lefektető szerződésekkel. [1, 2]

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint elfogadhatatlanok azok a kereskedelmi egyezmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a külföldi befektetők számára, hogy a cégek számára létesített speciális testülteknél pereljenek be kormányokat, s ezzel megkerüljék a rendes igazságszolgáltatási rendszert. Jó hírnek tartjuk, hogy végül az Európai Bíróság fog véleményt mondani a befektetői bírósági rendszer jogszerűségéről. Amennyiben az Európai Bíróság úgy találja, hogy az ICS ellentétes az uniós joggal, az azt jelenti, hogy a CETA-nak jelenlegi formájában annyi.

A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményekbe (TTIP, CETA) tervezett befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) már a TTIP tárgyalások kezdete óta komoly kritikákat váltott ki. Ez a rendszer lehetővé teszi a külföldi befektető cégek számára, hogy beperejlenek egyes kormányokat, amennyiben azok az állampolgárok egészségének ill. környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket. Az ilyen átláthatatlan, zárt ajtók mögött működő testületek által lefojtatott perekre jó példa a kanadai Gabriel Resources által a román kormány által indított per, amelynek célja a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás engedélyezésének kikényszerítése.

A tiltakozások és kritikák hatására az Európai Bizottság arra kényszerült, hogy felfüggessze a TTIP befektetésvédelmi fejezetének tárgyalásait, majd egy uniós konzultációt hirdetett meg. Ennek az internetes konzultációnak a keretében a válaszadók túlnyomó többsége (97%) egyértelműen nemet mondott az ISDS-re. Ezt követően az emberek által a pokolba kívánt ISDS rendszert úgymond "megreformálva" az Európai Bízottság javasolta a befektetői bírásági rendszer (ICS) névre hallgató szisztéma befezetését. Ez az új befektetői bírósági rendszer valójában csupán az ISDS átnevezése, de ugyanúgy lehetővé teszi a multik számára, hogy bepereljék a kormányokat, ha egyes intézkedéseik veszélyeztetik az ő profit célkitűzéseiket.


Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosának freudi elszólása

Időközben ez a befektetői bírósági rendszer része lett az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezménynek, hasonlóképpen az EU-Vietnám kereskedelmi egyezménynek is. Mielőtt azonban a tagállamok ratifikálnák a CETA-t, fontos lenne, hogy kiderüljön, tényleg ellentétes-e az uniós joggal ez a befektetésvédelmi rendszer. Ezért örvendetes, hogy közel egy évvel a CETA aláírását megelőző viták lezárása után a belga kormány végre kikérte az Európai Bíróság véleményét a befektetői bírósági rendszer jogszerűségét illetően.

Jegyzetek:

[1] A Német Bírói Szövetség állásfoglalása

[2] A környezetvédelmi joggal foglalkozó európai szervezet, a Client Earth elemzésének magyar nyelvű összefoglalója.