Mozgalmas hét után végül sikeresen zárult Genfben október 27-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott kormányközi munkacsoport 3. ülésszaka, amely  egy olyan kötelező hatályú nemzetközi egyezmény létrehozásáról szólt, amelynek célja az emberi jogok védelme a nemzetek feletti vállalatok tevékenységeivel szemben. Bár az Európai Unió többször megpróbálta blokkolni a folyamatot, végül úgy néz ki sikerült újabb előrelépést tenni a multik büntetlenségének felszámolása felé.

De hát mi is lenne ez az egyezmény? Miért van erre szükség? Először is azért, mert a gazdasági globalizáció következtében a legfőbb gazdasági szereplők tevékenysége globálissá vált, a különféle nemzetek feletti vállalatok tevékenységük transznacionális jellege mögé rejtőzve büntetlenséget élvezhetnek sokszor komoly emberi jogsértések illetve természeti környezetünk pusztítása ellenére. Az utóbbi évek nemzetközi folyamatainak következtében ma már ott tartunk, hogy miközben már több mint 3000 kétoldalú ill. regionális kereskedelmi ill. befektetési egyezmény védi a külföldi befektetők (multik) érdekeit, lehetővé téve, hogy e cégek bármikor több milliárd dolláros kártérítési pert indítsanak egyes országok ellen, amikor a kormányok az állampolgáraik egészségét, környezetünk védelmét célzó intézkedéseket hoznak, a mai napig nincs olyan nemzetközi egyezmény, amely biztosítaná a multik felelősségre vonását.

Pedig hosszan lehetne sorolni azon emberi jogsértéseket, környezetpusztító tevékenységeket, amelyeket egyes multinacionális cégek, azok leányvállalatai vagy beszállítói követnek el. Egyre több az olyan eset, amikor a multinacionális vállalatok által pénzelt fegyveresek a helyi társadalmakért küzdő civil aktivisták életét veszélyeztetik. 2015-ben 185 ember vesztette életét a világon, mert fellépett a természet védelme érdekében a vállalatokkal szemben. Hondurasban éppen másfél éve ölték meg Berta Cáceres helyi környezetvédő aktivistát, aki a holland és finn fejlesztési bankok által finanszírozott Agua Zarca vízerőmű ellen küzdött.

Másik kirívó példa a multinacionális vállalatok rombolására a pálmaolaj ügye. Indonéziában, Ugandában, Kamerunban és számos más országban megfosztják a helyi közösségeket hagyományos módon művelt földjeiktől, hogy multinacionális cégek olajpálma ültetvényeket létesíthessenek rajta. Indonéziában megközelítőleg 40 millió ember szenvedett 2015-ben az olajpálma ültetvények létesítéséhez kötődő tüzek miatt, 23 ember meghalt - többségük gyermekek - az erdőtüzek miatt kialakult légzőszervi megbetegedések következtében. De hogy közelebbi példát nézzünk, az ausztráli Aurul vállalat büntetlenül megúszta a 2000. januári nagybányai ciánszennyezést, s a halpusztulás miatt komoly károkat elszenvedi Tisza-menti halászok a mai napig nem kaptak kártérítést.

Közeleg a multinacionális cégek büntetlenségének vége - a Föld Barátai nemzetközi hálózat videója

Ezért is várta nagy reményekkel a kormányközi munkacsoport ülésszakát a civil szervezetek több mint 200 képviselője, beleértve a multik által elkövetett jogsértések áldozatait is, akik a világ minden sarkából gyűltek össze, hogy a több mint száz ország kormányainak diplomatáival közösen részt vehessenek az új egyezmény útjának egyengetésében. A készülő egyezményt civil összefogás (Treaty Alliance) állásfoglalásához eddig több mint 800 civil szervezet csatlakozott.

De nem mindenki állt ennyire pozitívan az ügyhöz. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának EU-s tagjai 2014-ben az egyezmény létrehozását kezdeményező határozat ellen szavaztak, 2015-ben az EU egyáltalán nem vett részt a kormányközi munkacsoportban, bár végül 2016-ban jelen volt. Idén is sokáig bizonytalan volt, hogy részt vesz-e egyáltalán az EU, de végül megjelentek az október 23-i nyitónapon. De nem sok köszönet volt az EU részvételében. Az első nap délelőttjén órákon át próbálta blokkolni a folyamatot az EU, de aztán végül néhány "déli" ország határozott kiállásának köszönhetően több órás késéssel sikerült megkezdeni az érdemi munkát. A hét folyamán aztán lehetőség nyílt a készülő egyezmény tervezett elemeiről a folyamatot évek óta előmozdító és elnöklő Ecuador által beterjesztett javaslat megvitatására. Persze a hozzászólások során világosan látszott, hogy az EU mellett néhány "északi" ország is komoly fenntartásokat hangoztatott bizonyos elemekkel kapcsolatban, hasonlóképpen a munkavállalók nemzetközi érdekképviselete, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara is. (Ez utóbbi kettő teljesen érthető, hiszen a készülő egyezmény pont a multinacionális cégek megregulázását célozná.) Szerencsére ugyanakkor jónéhány ország nyíltan támogatta a folyamatot, és hát természetesen a civil szervezetek képviselői is határozottan kiálltak az egyezmény létrehozásáért.

Bár az EU végül részt vett az ülésszakon, és a hétfő délelőttöt követően csütörtök esti zökkenőmentesen zajlottak a kormányközi munkacsoport ülései, azért a vége felé sejteni lehetett, hogy az EU nem fogja annyiban hagyni, és az utolsó nap biztosan be fog vetni mindenféle trükköket a jövő évi folytatás aláásására. Ezért az egyezményért évek óta közösen fellépő nemzetközi mozgalom, a Global Campaign to Dismantle Corporate Power tagjaival, valamint a Föld Barátai nemzetközi hálózat csütörtök esti zárótalálkozóján is megvitattuk a lehetséges forgatókönyveket és a teendőket a pénteki zárónapra.

Nem alaptalanul aggódtunk. Már a péntek reggel az EU és a civil szervezetek közötti találkozó is nagyob feszült hangulatban zárult, és az uniót a tárgyalásokon képviselő "Mr. Croissant" által elmondottak - és azok előadásmódja - alapján sejthető volt, hogy az EU megpróbálja megakasztani a folytatást, és a felelősséget Ecuadorra akarja tolni. Ezért a pénteki utolsó órákban a "globális kampány" tagjai minden létező csatornán megpróbáltak üzenetet küldeni az EU-nak, az uniós tagállamoknak és más ENSZ tagországoknak, hogy mi az egyezmény kidolgozásának folytatását szorgalmazzuk, és nem szeretnénk, ha azt bárki megakasztaná. (Sajnos innentől már csak interneten tudtam követni a folyamatot, mert indult a gépem haza, ezért amint netközelbe jutottam, izgattan lestem a #BindingTreaty címkével érkező híreket a twitteren.)

"Az Igazság hív. Ideje válaszolni a hívásra. Itt az ideje egy kötelező hatályú egyezménynek." -- a globális kampány által az utolsó napra készített videó fő üzenete.

Péntek kora délután még aggasztóbb hírek bolygatták fel a légkört: a tárgyalásoktól eddig teljesen távolmaradó Egyesült Államok is aktivizálta magát. Ez nem sok jót sejtetett. Ezért a civil szervezetek képviselői a záróülés megkezdése előtt bevonultak a tárgyalóterem közepére, és egységesen azt követelték, hogy úgy szeretnék lezárni ezt az ülésszakot, hogy jövőre már az egyezmény szövegtervezetének tárgyalásával folytatnánk. Ezzel párhuzamosan késő délután sajtóközleményt is kiadott a globális kampány, amelyben arra figyelmeztetett, hogy megpróbálja blokkolni a folyamatot. Végül néhány tagállam valamint a civil szervezetek határozott kiállásának következtében mégis sikeresen zárult az ülésszak, elfogadták a levezető Ecuadori elnök által készített beterjesztést, és informális egyeztetéseket követően már jövőre az egyezmény várható szövegével folytatjuk.

A civil szervezetek jelenlévő képviselői jogosan ünnepeltek. Újabb lépést tettünk az egyezmény tető alá hozása felé.

Akit érdekel a téma, szeretettel látjuk a jelenleg szervezés alatt álló november 20-i konferenciánkon, amelynek egyik fő napirendi pontja a multincionális cégek megregulázását célzó ENSZ egyezmény lesz. Hamarosan közzétesszük a meghívót.