Mozgalmas hét után végül sikeresen zárult Genfben október 27-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott kormányközi munkacsoport 3. ülésszaka, amely  egy olyan kötelező hatályú nemzetközi egyezmény létrehozásáról szólt, amelynek célja az emberi jogok védelme a nemzetek feletti vállalatok tevékenységeivel szemben. Bár az Európai Unió többször megpróbálta blokkolni a folyamatot, végül úgy néz ki sikerült újabb előrelépést tenni a multik büntetlenségének felszámolása felé.

Belgium megtette a várva várt lépést: Didier Reynders, a Belga Királyság miniszterelnök helyettese, aki egyben az ország külügyminisztere is, az Európai Bírósághoz fordul, kikérve a testület véleményét az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményben (CETA) szereplő befektetői bírósági rendszer jogszerűségét illetően. Ha az Európai Bíróság úgy dönt, hogy ez a befektetésvédelmi rendszer ellentétes az uniós joggal, az kétségessé teheti a CETA jövőbeni ratifikálását.

A ma bejelentett döntés előzményei közé tartozik, hogy tavaly ősszel számos belga tartomány (köztük Flandria) csak azzal a feltétellel járult hozzá a CETA aláírásához, hogy a belga kormány ígéretet tett rá, hogy kikéri az Európai Bíróság véleményét arról, hogy összhangban van-e az uniós joggal az egyezményben szereplő befektetői bírósági rendszer (ICJ). Számos európai jogi szakértő ugyanis arra figyelmeztetett, a CETA-ban tervezett befektetői bírósági rendszer aláásná az európai jogrendszer autonómiáját, s emiatt ellentétes az Unió alapjait lefektető szerződésekkel. [1, 2]

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint elfogadhatatlanok azok a kereskedelmi egyezmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a külföldi befektetők számára, hogy a cégek számára létesített speciális testülteknél pereljenek be kormányokat, s ezzel megkerüljék a rendes igazságszolgáltatási rendszert. Jó hírnek tartjuk, hogy végül az Európai Bíróság fog véleményt mondani a befektetői bírósági rendszer jogszerűségéről. Amennyiben az Európai Bíróság úgy találja, hogy az ICS ellentétes az uniós joggal, az azt jelenti, hogy a CETA-nak jelenlegi formájában annyi.

A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményekbe (TTIP, CETA) tervezett befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) már a TTIP tárgyalások kezdete óta komoly kritikákat váltott ki. Ez a rendszer lehetővé teszi a külföldi befektető cégek számára, hogy beperejlenek egyes kormányokat, amennyiben azok az állampolgárok egészségének ill. környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket. Az ilyen átláthatatlan, zárt ajtók mögött működő testületek által lefojtatott perekre jó példa a kanadai Gabriel Resources által a román kormány által indított per, amelynek célja a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás engedélyezésének kikényszerítése.

A tiltakozások és kritikák hatására az Európai Bizottság arra kényszerült, hogy felfüggessze a TTIP befektetésvédelmi fejezetének tárgyalásait, majd egy uniós konzultációt hirdetett meg. Ennek az internetes konzultációnak a keretében a válaszadók túlnyomó többsége (97%) egyértelműen nemet mondott az ISDS-re. Ezt követően az emberek által a pokolba kívánt ISDS rendszert úgymond "megreformálva" az Európai Bízottság javasolta a befektetői bírásági rendszer (ICS) névre hallgató szisztéma befezetését. Ez az új befektetői bírósági rendszer valójában csupán az ISDS átnevezése, de ugyanúgy lehetővé teszi a multik számára, hogy bepereljék a kormányokat, ha egyes intézkedéseik veszélyeztetik az ő profit célkitűzéseiket.


Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosának freudi elszólása

Időközben ez a befektetői bírósági rendszer része lett az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezménynek, hasonlóképpen az EU-Vietnám kereskedelmi egyezménynek is. Mielőtt azonban a tagállamok ratifikálnák a CETA-t, fontos lenne, hogy kiderüljön, tényleg ellentétes-e az uniós joggal ez a befektetésvédelmi rendszer. Ezért örvendetes, hogy közel egy évvel a CETA aláírását megelőző viták lezárása után a belga kormány végre kikérte az Európai Bíróság véleményét a befektetői bírósági rendszer jogszerűségét illetően.

Jegyzetek:

[1] A Német Bírói Szövetség állásfoglalása

[2] A környezetvédelmi joggal foglalkozó európai szervezet, a Client Earth elemzésének magyar nyelvű összefoglalója.

Először szerveztük meg a Zöld Nyári Napok egyetemista táborunkat Bodrogolasziban 2017. július 18-22. között, nagyon készültünk, hogy felejthetetlenné tegyük. Örültünk, hogy teltház lett: 26 egyetemista vett részt, akik elsősorban a Debreceni Egyetemről, a Gödöllői Egyetemről, az ELTE Természettudományi Karáról illetve a Budapesti Műszaki Egyetemről jöttek. Az egyetemek zöld klubjaival együttműködésben hirdettük meg az ingyenes tábort, hiszen a tábor egyik célja volt a velük való együttműködés erősítése és a tapasztalatcsere.

4 nap állt rendelkezésünkre, hogy az egyetemistáknak szakmailag a lehető legtöbbet átadhassuk az MTVSZ és helyi tagszervezetei, a Zöld Kör és a Bodrog Egyesület témáiból és a fenntarthatóságról mint keretről, de a szakmai programok mellett persze hagytunk időt az aktív kikapcsolódásra is.

Olyan neves szakemberek jöttek el és tartottak előadást, mint Hetesi Zsolt, Gyulai Iván, Zalatnay László valamint Pogátsa Zoltán. Az előadásokban és beszélgetésekben szó esett a fenntartható mezőgazdaságról, hogy hogyan állíthatjuk helyre a talaj élővilágát, hogy miként tudunk fenntarthatóan élelmiszert termelni. A természet ingyen végzett munkáját lecseréltük a gépek, vegyszerek anyag- és energiaigényes szolgáltatásaira, viszont még lehetséges és vissza kell térnünk a természet szolgáltatásaihoz. Ezekkel az ún. ökoszisztéma szolgáltatásokkal a megújulásuk ütemében, felelősen kell gazdálkodnunk. A beszélgetésekben a társadalmi-gazdasági-környezeti összefüggéseket, mai trendeket dolgoztuk fel.

Az MTVSZ témáit interaktívan, játékosan igyekeztünk átadni, így egy vitajáték keretén belül próbálhatták ki magukat  az egyetemisták. A játék során  „érdekérvényesítő civilek” és „döntéshozók” szerepében vitáztak egymással, az adóigazságosság és a TTIP-CETA, azaz a szabadkereskedelmi egyezmények ügyében. Az adóigazságosság témájával azért is fontos foglalkoznunk, mert ma a pénzrendszer sajátossága, a gazdasági érdekek elsőbbsége minden más szempontot, értéket háttérbe szorít. A döntéshozók többsége a gazdaság növekedésétől, a még több pénztől várják a környezeti és szociális problémák megoldását is, pedig ez már eddig is tévútnak bizonyult.

A szakmai előadásokon túl szerveztünk kajak-kenuzást Sárospatakra, biciklitúrát a Megyer-hegyi tengerszemhez és gyalogtúrát a környéken. A Tengerszem Sárospatak városa fölött helyezkedik el 324 méteren és 2011-ben, a Csillagtúra c. internetes újság „ Magyarország 7 természeti csodáját” kereső online játékában az olvasók a az első helyre szavazták. Jártunk Mikóházán, ahol Mikós Rudolf ízes sajtkóstoló kíséretében bemutatta a borzderes marhákkal való gazdálkodást. A Bodrogolaszitól 10 km-nyi kellemes túrára lévő Komlóskát sem hagytuk ki, Zemplén gyöngyszemét, mely lepusztult, elhagyatott vidéki faluból a környék egyik legtakarosabb, élettel teli ökofalujává vált, a lelkes polgármesternek és jó közösségnek köszönhetően.

A tábor remek lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők betekinthessenek és később becsatlakozhassanak az MTVSZ ill. az egyetemi klubok munkájába, és a résztvevők meg is tudták osztani egymással tapasztalataikat, gondolataikat A tábort jövőre is szívesen megszervezzük, úgy látjuk, lenne rá igény.

Császár Nóra, MTVSZ

Mostanában elég sok kritikát kapott a magyar kormányzati energiapolitika, Fatih Birol a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője és Sefcovic energiaunióért felelős biztos részéről, amikor nemrég Budapesten jártak.  Ezeken a fórumokon ott jártunk, az alábbiakban az érdekesebb tanulságokat foglaljuk össze.

Az egyik közös pont a két energiaügyi szervezetnél (EU Energiaügyi Főigazgatóság és IEA), hogy Magyarország a jelenlegieknél jóval magasabb energiahatékonysági célszámokat vállalhatna az energiabiztonság, megfizethetőség és fenntarthatóság elősegítése érdekében. A megújuló energia fejlesztéseken belül pedig kedvezőtlen, hogy a biomasszának ekkora túlsúlya van, javasolják a nap-, szél- és földhő-energiahasználat potenciállal arányosabb fejlesztését. Hozzátesszük, hogy főleg mivel a hazai biomassza eredmény jelentős része a biomassza nem fenntartható, nem hatékony, részben szennyező égetésével valósult meg, beleszámítva az illegális tűzifa vagy szemétégetést is.

A mesterséges, hatósági árszabályozás azaz a rezsicsökkentés kritikája volt a másik közös pont a magyar energiapolitika eredményeit áttekintő friss energiaügynökségi jelentésben és az EU egyik „kormánytagja”, Sefcovic energiaunió biztos előadásában. Az IEA nehezményezte, hogy az állami energiaholding szinte monopóliumként működik a fogyasztók felé, a fogyasztóknak így nem maradt választásuk. Kimutathatóan nőttek a szabályozói bizonytalanságok, a rögzített tarifák miatt deficitek alakultak ki. Az IEA ezért javasolta a piaci alapú rendszer felé való elmozdulást, és hogy a rászoruló fogyasztók védelmét célzott, alternatív intézkedésekkel lehet és kell biztosítani. Utóbbit említette Sefcovic uniós biztos is, amikor az energiaszegénységben élők célzott támogatásáról beszélt, a „medencefűtés támogatásával" szemben.  Az Energia Főigazgatóság (DG Energy) számai, javaslatai is ezt erősítették.

A Nemzeti Energiastratégiával is akadnak bőven feladatok: hiányoznak a konkrét végrehajtási intézkedések és akciótervek hozzá. Sőt, az energiaügynökség szerint szükség van monitorozó, értékelő független eljárásra is, hogy visszajelzés legyen a teljesítésről. Hozzászólásként a fórumon elhangzott, hogy az Energiastratégiával más gondok is vannak: benne az atom-szén-zöld koncepció maga 2011-es, miközben az atom-szén fejlesztések egyre inkább elnyomják a zöld (megújulós) fejlesztéseket. Azóta is szinte csak az elsődleges energiafelhasználás előrejelzést igazították benne alacsonyabbra, mert anno messze túltervezték, miközben energiahatékonysági intézkedésekkel jobban és gazdaságosan csökkenthető. (Még most is túl van tervezve az előrejelzés.)

A Sefcovic energiaunió biztossal és csapatával és az Energia Főigazgatósággal való fórum is hasznos volt arra, hogy belelássunk az Európai Bizottság terveibe és a magyar álláspont szempontjából kritikus részeibe.

• A “kreatív” magyar tűzifa statisztika és a miatta könnyen megúszható megújuló energia célszámunk kapcsán az Európai Bizottság érzékeli a problémát, és az új, 2030-ig szóló klíma-energia csomagban ezért is javasolnak szigorúbb biomassza fenntarthatósági kritériumokat. Sajnos ez sem zárná ki teljesen az amúgy újrahasznosítható vagy lebomló lakossági hulladék, sitt stb. égetését. Utóbbiak miatt itthon a múlt télen már kritikus szintet ért el a légszennyezés , miközben amúgy is rendszeresek a légszennyező anyagok egészségügyi határérték-túllépései. 

• Örömteli, hogy az Európai Bizottság csomagjavaslata nagyobb teret enged kis-közepes kapacitású megújuló energia termelő-fogyasztóknak (prosumereknek). Például egyszerűsített, egyablakos engedélyeztetési eljárással segítik az ilyen lakosokat, közösségeket.

• Az uniós energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztésekhez egyre inkább az innovatív finanszírozási eszközök felé kell elmozdulni, mint például az Európai Stratégiai Beruházási Alap hitelgaranciája. Sefcovic biztos ebből az alapból kezdésnek egy budapesti energiahatékonysági projektet javasolt, ún. befektetési platform formájában.

• Sefcovic szerint a kapacitás-mechanizmusok erőltetése is túlzott és problematikus a magyar álláspontban. Furcsa, hogy a magyar kormányzat a 550 gCO2/kWh kibocsátási küszöb eltörlését kérte, így a súlyosan szennyező fosszilis erőművekre is szeretne a mechanizmusban támogatást, miközben a kibocsátás-csökkentés élharcosaként szólal fel és a paksi bővítést is ezzel próbálja igazolni.

• 2017 végére az uniós tagállamok, köztük Magyarország is elkészíti a Nemzeti Energia-Klíma tervet.

A klíma-energia csomag uniós és hazai fejleményeiről későbbi blogcikkünkben tudósítunk és elemezzük azokat.

Botár Alexa,

klíma-energia programvezető, MTVSZ

Fotók: FoEE, Bankwatch, https://twitter.com/ec_budapest

Fontos jogi győzelmet aratott múlt héten az Álló Szikla sziú indián törzs: egy szövetségi bíró döntése alapján a rezervátumuk közelében, ősi földjeiken áthaladó Dakota Access olajvezeték építési engedélye több szempontból is törvénysértő.

Zászlók Oceti Sakowin tábor területén (A kép forrása: Lucas Zhao / CC BY-NC 2.0)

Miként arról már többször is beszámoltunk, több mint egy éve tiltakoznak az észak-dakotai őslakosok a Dakota Access nevű olajvezeték kiépítése ellen, amely a Standing Rock (Álló-szikla) Rezervátumban élő sziú indiánok szentföldjén haladna keresztül, érintve ősi temetkezési és kultikus helyeiket, mindeközben elszennyezné a vízbázisaikat is.  A beruházás elleni nemzetközi tiltakozás hatására Obama elnök decemberben leállíttatta az építkezést, és előírta, hogy környezeti hatásvizsgálatot kell végezni az ügyben. A kőolajvezeték megépítésében anyagilag is érdekelt új amerikai elnök, Donald Trump viszont a beiktatását követő első napokban zöld utat adott a beruházásnak. Bár február végén a helyi hatóságok kiüríttették kőolajvezeték elleni tiltakozás bázisát, az Oceti Sakowin tábort, a beruházás elleni küzdelem még nem ért véget.

A múlt héten például fontos jogi győzelmet aratott az Álló Szikla sziú indián törzs: a szövetségi bíróság ugyanis úgy döntött, hogy a Missouri folyót átszelő olajvezeték építésére a Trump-adminisztráció által sebtében kiadott engedély több szempontból is jogsértő. A döntés szerint a hatóságok nem vették megfelelően számításba egy esetleges olajkiömlés kockázatait az indiánok halászati, vadászati jogaira és a környezeti igazságosságra nézve. Arról, hogy a törvénysértő építési engedély miatt elrendeli-e a munkálatok felfüggesztését, a bíró további hatásvizsgálatokat rendelt el, és konzultációkat helyezett kilátásba.

Dave Archambault II, az Álló Szikla sziú közösség törzsfőnöke jelentős győzelemként üdvözölte a szövetségi bíró döntését és sürgette, hogy a bíróság azonnal állíttassa le az olajvezeték építési munkálatait.

Ez a döntés jelentős fordulópont az ügyben. Eddig ugyanis az Álló Szikla sziú törzs jogait teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a Dakota Access kőolajvezeték építői, valamint a Trump-adminisztráció, s ez nem véletlenül váltott ki nemzetközi felzúdulást. A szövetségi bíróság egy olyan területen lépett közbe, ahol politikai rendszerünk eddig nem volt képes megvédeni az őslakos közösségek jogait - tette hozzá Jan Hasselman, a sziú törzs védelmét ellátó Earthjustice ügyvéde.

Forrás: Earthjustice

Úgy tűnik, hiába nyomult a vegyipari lobbi, az Európai Parlament nem támogatta azt, hogy feloldják a növényvédő szerek közelmúltban javasolt tilalmát az ökológia célterületeken  (vagyis a művelt területeken a biológia sokféleség megőrzésére kijelölt földrészleteken).