Az OurPower platformja közösségi energiapiac: összeköti a zöldáram-kistermelőket a fogyasztókkal. Adás-vétel fair áron.

Az ötletektől az online platformig

Az egész három baráttal kezdődött - Ulferttel, Norberttel és Peterrel - , akiket mindig is lenyűgözött a megújuló energia és annak jövőbeli potenciálja. 2018 februárjában Ursula csatlakozott körükhöz, és együtt ötleteltek arról, hogy hogyan nézhet ki az energiaátmenet, amely közelebb hozza az energiát az emberekhez. Az ötlet megszületett: egy olyan online piac, amely összeköti a helyi zöld áram iránt érdeklődő embereket. A csoport tagjainak szakértelme, motiváció és Ausztria-szerte lévő jó kapcsolataik segítségével létrehozták 2018-ban
az OurPower-t.

Az OurPower megnyeri a 2020-as Magenta-díjat

Az OurPower, Ausztria első energiaszövetkezete, 19 emberrel indult, akik az energiaátmenet részesei akartak lenni. Olyan helyet képzeltek el, ahol a (megújuló) energia kistermelők és -fogyasztók találkozhatnak és kereskedhetnek; közösen kidolgozták az online platform koncepcióját. Miután az egyik taggyűlésen bemutatták a tervet, addig vitatták és tesztelték, amíg mindenki el nem fogadta. A tesztelési folyamatban a nagyobb részvétel érdekében olyan innovatív módszereket alkalmaztak, mint a „hangos gondolkodás”, ahol a számítógépük előtt ülő tesztelők szóbeli visszajelzést adnak, amit azonnal rögzítenek és végrehajtanak.

Az OurPower platformja lehetővé teszi a megújulóenergia-termelők számára, hogy a termelt áramot közvetlenül saját közösségük, barátok és szomszédok számára értékesítsék, tisztességes áron. Minden érdeklődő 3 kattintással megtudhatja, honnan származik energiája és hová kerül a pénze.

Ursula Seethaler,az OurPower társalapítója

Ursulával interjúztunk, aki elmondta:

"Össze akarjuk kötni az embereket, és az energiát a lehető legközelebb hozni hozzájuk. Az energiának nem szabad száraz, technikai kérdésnek lennie. Társadalmi kérdés, emberi kapcsolatokról, döntésekről és a jóllétünkről szól."

Az online platformmal Ursula személyes célja az emberek ösztönzése, hogy az energiaátmenet megvalósítási tapasztalataikat és ötleteiket osszák meg egymással online kapcsolattartás útján, vagy személyesen is. A világjárvány során az OurPower webináriumokat és online párbeszédeket szervezett az érdeklődőknek a felmerülő témák megvitatására és a kapcsolatok erősítésére.

OurPower energiatermelők

Célközönség-kutatás a mindenkit bevonó energiaátmenet érdekében

Sokat gondolkodtak a OurPower célközönségén és elérésük módján. A szövetkezet számos eseménynek adott otthont, hogy tájékoztassa az embereket, motiválja őket, hogy részt vegyenek az energiaátmenetben. Felméréseket indítottak, létrehoztak 8 tipikus felhasználót (a platform tényleges felhasználóinak kitalált képviselői), és megvitatták a célcsoportjuk életmódját, preferenciáit, véleményét és erőforrásait.

Bár az OurPower mindenki számára nyitott, a felmérésekből kiderült, hogy főként végzett, állandó jövedelemmel rendelkező családos embereket érnek el, akiknek általában saját házuk van. Két jó üzleti év után az OurPower most tágabb közönségre koncentrál, különösen a nők és a fiatalok körében toboroz.

"A fiatalok nagyon fontosak számunkra, szeretnénk velük szorosabb kapcsolatot kialakítani és megérteni az igényeiket. Tanulni akarunk tőlük és válaszolni a kérdéseikre. Most épp kocsmakvízen ötletelünk az éghajlattal és az energiával kapcsolatos kérdésekről.”

Közösségi energia járvány idején

Mi következik? Az OurPower dinamikusabbá és részvételibbé akarja tenni a platformot, alkalmazkodva a technológiai fejlődéshez. Ursula több energiaközösségnek tenné lehetővé, hogy megosszák tudásukat, fejlesszék a szemléletformálást és a társadalmi kommunikációt, és bizalomra épülő kapcsolatokat építsenek ki a különféle emberek között. Nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az emberek energiafogyasztási szokásaira is.

A jelenlegi egészségügyi helyzet megnehezíti a munkájukat. Bár sok dolog történhet online, a tapasztalatcsere és a kapcsolatok kiépítése továbbra is kihívást jelent, mivel a személyes találkozók jelenleg aligha valósíthatók meg, és az OurPower nem akarja e-mailekkel bombázni ügyfeleit, igyekeznek egyénileg felhívni őket. A közösség erősítésének egyik új ötlete a „felbukkanó terek”, amelyek a leendő új tagoknak vírus-biztonságos környezetet kínálnak, hogy egyénileg vagy kis csoportokban találkozzanak az OurPower megismeréséhez.

„A leginspirálóbb dolog változást elérni. Nem tudod egyedül megcsinálni, de ha van egy megbízható, eltökélt és jól ismert csapatod, akkor együtt megváltoztathatod az energiarendszert.”

E közösségi megoldások mutatják meg, hogyan fog kinézni a társadalmi átalakulás a klímasemleges, fosszilis-mentes jövő felé.

A cikk eredetileg a Föld Barátai #FrontLinesofHope keretében jelent meg, angol nyelven. Magyarra fordította: Szántai Bernadett

Elsőre naiv kezdeményezésnek tűnt, egy nagy bányavállalat és a szlovák kormány akarata ellenére indult, de végül mintaértékű társadalmi részvételi folyamattá vált a Felső-Nyitra szénrégió méltányos átállási (szénkivezetési) akciótervének fejlesztése.

Felső-Nyitra területe Szlovákia nyugati részén fekszik, a Nyitra folyó felső szakaszán. Ez egy történelmileg ipari régió, ahol a 18. században próbálkoztak először bányászattal. Az ipari léptékű bányászat 1909-ben kezdődött.

A bányaiparnak még napjainkban is fontos szerepe van: a Hornonitranske bane Prievidza (HBP) nevű nagyvállalat barnaszenet és lignitet bányászik itt. A régióban fejlett a turizmus, elsősorban a bajmóci kastélyhoz és a helyi állatkerthez és a természeti erőforrásokra épült bajmóci gyógyfürdőhöz köthetően. Mindemellett Felső-Nyitra környezetének állapotán nyomot hagyott az évszázados bányászat, és az energia- és vegyipar negatív hatásai.

Ilyen hosszú múltra visszatekintő bányászattal és erős érdekcsoportokkal, akik a bányaipar mindenáron való fenntartásáért harcoltak, nem volt könnyű a bányászat kivezetéséig és a régió átalakításáig vezető út.

A régió a sarkára áll

„Az egész itt kezdődött, három évvel ezelőtt” – mondja Katarina Machackova, Privigye város (Prievidza) polgármestere, miközben a város főterén áll és arra emlékezik, hogyan indult az Akcióterv Felső-Nyitráért 2017 májusában. „...Hálás voltam mindenkinek, aki mellettem állt. Nem voltak sokan, de éppen elegen ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni.”

2017-ben Machackova a többi helyi képviselővel együtt úgy döntött: meghívja az akkori szlovák miniszterelnököt, Robert Fico-t Privigyébe, hogy megvitassák Felső-Nyitra jövőjét egy kerekasztal beszélgetés során. Privigye, a régió bányászati tevékenységeiben betöltött központi helye miatt fontos szerepet játszik a régió jövőjében. Machackova rámutatott arra, hogy a helyiek bizonytalanságban éltek a bányászat és a régió kétes jövője miatt, ezért válaszokra volt szükségük.

„Az emberek tisztában voltak vele, hogy a bányászatnak egy napon vége, de nem akartak beszélni róla. Mindenki félt tőle. Úgy gondolom, a helyes út az, ha nyíltan megnevezzük a problémát és megoldást keresünk rá. Már akkor is késő volt. De ahogy mondják: jobb későn, mint soha!” – mondja Machackova.

Katarina Machackova, Privigye polgármestere

Egy iparhoz erősen kötődő város polgármestereként, nem volt könnyű felvezetni a bánya bezárásának témáját. A szlovák kormány ekkor még támogatta a bányászatot, a bányavállalat pedig azt állította, hogy a bánya bezárásáról beszélni „félrevezető és demagóg, és 11 ezer a szénhez kötődő munkahelyet veszélyeztet”. A HBP odáig is elment, hogy sürgesse a politikusokat, „állítsák meg a vállalat elleni hitelrontó kampányt”.

Ma már tudjuk, hogy valójában kb. 4500 fő bevétele függ(ött) a bányavállalatól.

HBP – magánkézben, közpénzből támogatva

A magánkézben lévő HBP cégnek régóta voltak nyugtalanító kapcsolatai szlovák közintézményekkel és politikusokkal. Különféle szlovák sajtóorgánumok adtak arról hírt, hogy a vállalat fizet egy a Központi Bányászati Hivatalnál alkalmazott személy szolgálataiért, miközben ez az intézmény a fő felügyeleti szerv a HBP bányacég felett. Felmerült egy másik összeférhetetlenségi ügy is a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszer-irányítón (SETS) belül. Ez a vállalat felelős a szlovák nemzeti áramhálózat működtetéséért, miközben elnökségi testülete egyik tagja a HBP-ben is tisztviselő.

A szlovák gazdasági minisztérium elkötelezte magát a HBP komplexum részét képező Nyitranováki Hőerőmű állami támogatása mellett 2023-ig. Azzal érveltek, hogy ez szükséges a nemzeti villamosenergia-rendszer biztonsága érdekében. Ez azt jelenti, hogy évente 115 millió eurót költenek a szlovák adófizetők pénzéből azaz állami keretből, az erőműre – és ez növeli is a lakossági villanyszámlákat. Mindeközben a Nyitranováki Hőerőmű Szlovákia második legnagyobb légszennyezője.

Helyi munkacsoportok indulnak

2017 szeptemberében Privigye polgármestere kerekasztal beszélgetést szervezett Felső-Nyitra jövőjéért, melyre meghívta Fico-t. A kormány további tagjai, a parlament és a Nemzeti Tanács Gazdasági Bizottságának tagjai, az Európai Bizottság szlovákiai képviselete, államigazgatási tisztviselők, regionális kormányzati képviselők, polgármesterek, a régió legnagyobb munkáltatói és a kisvállalkozók szintén meghívást kaptak, csakúgy, mint a szakszervezetek, érdekcsoportok és civilszervezetek képviselői is. Végül ötvenen fogadták el a meghívást.

Fico-tól és az akkori gazdasági minisztertől, Peter Zigától eltekintve a számos szlovák gazdasági és környezetvédelmi minisztériumi szakértő közül senki nem fogadta el a meghívást. A HBP szintúgy visszautasította a meghívást, arra alapozva, hogy ilyen tárgyalások már zajlottak a szlovák kormány égisze alatt.

A  kerekasztal beszélgetés előtt beindult egy a kezdeményezést és Machackova-t lejáratni próbáló kampány, amit Machackova jelzett a szlovák sajtónak: a régió polgármesterei ugyanis hamis címekről kaptak e-maileket, amelyekben megpróbálták lebeszélni őket arról, hogy eljöjjenek a kerekasztalra. Állami ügynökségi és minisztériumi szakértők nem hivatalosan elismerték a sajtónak, hogy megtiltották nekik a kerekasztalon való részvételt.

Eközben a szlovák kormány valóban külön egyezkedett a HBP-vel Pozsonyban. „Mint polgármester, ott akartam lenni, de elutasították a részvételemet. Így hát inkább beszélgetést kezdeményeztem Brüsszellel, hogy több résztvevőt vonjak be a folyamatba. Ekkor végre meghallották a hangom és a dolgok lassan elkezdtek változni.” – magyarázta Machackova.

Vissza Felső-Nyitrába, ahol 2018 elején kezdett alakulni egy akcióterv a régióért, miután az érdekelt felek - akik Machackova kerekasztalánál találkoztak – tematikus munkacsoportokat alkottak és folytatták a vitát a lehetőségekről. Helyi lakosok, szakértők, civilszervezetek és mindenki, aki érdekelt volt, részt vehetett. Ezzel egyidőben Fico miniszterelnök a 2018. februári bányalátogatása alatt kijelentette: „Abszolút visszautasítok minden bányabezárással kapcsolatos nyilatkozatot és nem is akarom, hogy bármi közöm legyen hozzá.”

„Összezavarta és elbátortalanította a méltányos átállás ill. szénkivezetés tervezésébe bevonódott, régióbeli feleket.” – értékelte a kijelentést Lenka llcikova, a szlovákiai Föld Barátai (CEPA) környezetvédelmi civilszervezet programfelelőse. A CEPA reagált a privigyei helyi önkormányzat felhívására és csatlakozott a nyílt helyi munkacsoportokhoz.

Lenka llcikova, a szlovákiai Föld Barátai (CEPA) munkatársa. A CEPA egyúttal a Közép-és kelet-európai Bankfigyelő hálózat szlovák tagja

„Üdvözöltük a régióban folyó szénbányászat beszüntetésének tervét. Úgy gondoljuk, hogy manapság nem modern, nem egészséges és nem szükséges a szén bányászata és égetése, miközben jobb energia technológiák állnak a rendelkezésünkre.” – tette hozzá Ilcikova, aki felső-nyitrai lakosként emlékszik, hogy a Handlovka folyó mindig barna volt a bányászat miatt.

„Gyerekként nem tudtam mást elképzelni. Csupán később tudatosult bennem, hogy ez nem normális és lehet rajta változtatni.”

A szlovák kormány megpróbálja figyelmen kívül hagyni a helyieket

Miközben a helyi önkormányzati kezdeményezés nyitva állt minden érdekelt fél előtt, a szlovák kormány csak az általa kiválasztott résztvevőkkel tárgyalt, zárt ajtók mögött. 2018 februárjában a régió központjában, Trencsénben rendezték az Európai Bizottság képviselői, a szlovák kormány, közigazgatási szervek és a magánszektor – köztük a HBP bányacég – találkozóját. A helyi vezetésű nyitott munkacsoportok résztvevőihez hasonlóan ezek a szereplők is megvitatták a régió átalakítását.

A HBP-n és a GA Drilling-en kívül egyéb gazdasági társaságok vagy cégek, valamint egyéb szakmai állami vagy civil szervezetek nem vehettek részt a zárt ülésen.

A magas szintű zárt találkozó döntése szerint a régió átalakításának alapja a Trencsén regionális önkormányzata által készítendő akcióterv. Nem foglalkoztak a privigyei hasonló, de nyílt és helyi kezdeményezésű tervezéssel. .

Így 2018 márciusában az a furcsa helyzet állt elő, hogy két különálló kezdeményezés is vállalkozott a Felső-Nyitra átalakítására vonatkozó akcióterv elkészítésére. Míg a régió helyi önkormányzatainak égisze alatt megalakult munkacsoportok nyílt folyamatban terveztek,  a szlovák és régiós kormányzat által támogatott szerveződést nagyvállalatok és kormányzati szereplők irányították és zárt ajtók mögött terveztek.

A helyi munkacsoportok

A térségben rendszeresen ülésező, alulról szerveződő helyi munkacsoportok több, az átmenettel kapcsolatos fő kérdésre próbáltak választ adni:

• Milyen meglevő eszközök vannak a régióban? Mi alapján lehet új jövőt építeni?
• Mit lehet itt előállítani? Mi hiányzik itt?
• Hol vannak az átalakulás akadályai? Jogalkotási, bürokratikus, pénzügyi vagy infrastrukturális jellegűek?
• Milyen igazgatási szinten vannak ezek az akadályok? Melyik igazgatási szint felel értük?

A munkacsoportok tematikusan szerveződtek: gazdaság, társadalmi infrastruktúra, turizmus, közlekedés és műszaki infrastruktúra.

„Az alapgondolat az volt, hogy ha el akarjuk kezdeni a régió fejlesztését, akkor a lehetőségeire kell összpontosítanunk, és sokkal kevésbé a jelenlegi problémák megoldására.” – magyarázta Maros Finka, a Szlovák Műszaki Egyetem Gazdálkodási Intézetétől, aki a csoportoknak segített egy működő módszertan kialakításában. Finkának jelentős tapasztalata van a Szlovákia alulfejlett (elmaradó) régiói számára kidolgozott akciótervek készítése területén.

Maros Finka, a Szlovák Műszaki Egyetem Gazdálkodási Intézete szakértője

„Meglepett, hogy a munkacsoportok tagjai mennyire pozitívan reagáltak erre a (potenciál-fókuszú) koncepcióra. Jó volt látni az ötleteiket Felső-Nyitra lehetőségeinek kiaknázásához ” – tette hozzá Finka.

Eközben a befektetésekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettesi hivatal létrehozta saját munkacsoportját a Felső-Nyitrai régió átalakulási akciótervének előkészítése és végrehajtása érdekében. Az első találkozóra Pozsonyban került sor. Csak a trencséni akciótervre épült és a helyiek részvétele vagy a másik, helyi (nyílt) kezdeményezés említése nélkül készült. Ráadásul e zárt munkacsoport nem volt átlátható, mivel a működéséről nem tájékoztatták a nyilvánosságot és civil társadalmi csoportokat sem vontak be.

Végre, együttműködés

A zárt regionális és a nyílt helyi munkacsoport külön dolgozott az akciótervén 2018 áprilisáig, mikor végül a szlovák kormány az utóbbi munkacsoport helyben kidolgozott akciótervét ismerte el a végleges terv alapjaként, amelyet majd a miniszterelnök-helyettesi hivatal támogatásával kell elkészíteni. A két párhuzamos kezdeményezés elkezdett együttműködni.

Bár a szlovák kormányzat irányváltásának okai nem ismertek, a civil társadalom és a helyiek, a helyi önkormányzatokkal együtt erős nyomást gyakoroltak az Európai Bizottságra, hogy biztosítsák a helyiek szavának figyelembe vételét. A Bizottság 2018-ban létrehozott Méltányos Átállási Platform (European Comission's Platform for Coal Regions in Transition) aktív szerepet vállalt Felső-Nyitra átmenetében: Felső-Nyitrát a platform egyik kísérleti szénrégiójának választották, és a helyiek elkezdtek részt venni a brüsszeli találkozókon.

„Észszerűen kellett gondolkodnunk ebben a folyamatban. Szükség volt az együttműködésre a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között. Bár az odavezető út nehéz volt, a végén elfogadtak minket partnerként a vitában” – mondja Machackova.

Ezt követően mindkét munkacsoport hangsúlyozta, hogy az akcióterv alapvető elemei a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok lesznek. A végleges akcióterv elkészítését 2018. július és októbere közöttre tűzték ki azzal a szándékkal, hogy 2018 végéig benyújtják azt a szlovák kormányhoz.

2018 szeptemberében egy találkozón, ahol az összes érdekelt fél részt vett, jóváhagyták a helyi munkacsoportok eredményeit. Majd az anyagokat átadták egy tanácsadó cégnek, melyet az Európai Bizottság bízott meg azzal, hogy véglegesítse a folyamatot és álljon elő egy szlovák nemzeti szintű akciótervvel.

„Bizonytalanok voltunk”, jellemzi Lenka llcikova, „mivel nem tudtuk, mi következik. Kilenc hónapnyi munkánk eredménye volt ez, így olyan érzés volt, mintha odaadnánk nekik a gyermekünket”.

„Mi már egy futó vonatra szálltunk fel” – mondja Ondrej Seban, az akcióterv véglegesítését irányító vállalat, a PricewaterhouseCoopers (PwC) vezető igazgatója. "Mivel már működött egy munkacsoport, és a régió lakosainak volt elképzelése az átalakulásról, az együttműködés jól haladt.”

Azonban még mindig voltak akadályok. „Kezdetben a bányavállalatot, az erőművet és a helyi nagy munkaadókat nem vonták be a folyamatba” – meséli Seban."Ez azonban idővel megoldódott, bevonódtak, miután a kormány jóváhagyta a szén kivezetését Szlovákiában."

2018 novemberében a szlovák kormány bejelentette, hogy 2023-ig megszünteti a szénalapú villamosenergia-termelés állami támogatását, amelyre a környezetvédelmi civil szervezetek pozitívan reagáltak.

Nyitranovák városa a hőerőművel

Közmeghallgatások

„Mindenkit szívesen láttam és boldog voltam, hogy ilyen nagy tömeg gyűlt össze.” – mondja Machackova az akcióterv tervezetének első közmeghallgatásáról. A meghallgatásokat 2019 áprilisa és májusa között tartották a régió minden érintett városában. A tervezetet az előadással együtt online közzétették, hogy hozzá lehessen szólni.

A meghallgatásokra szóló meghívókat közzétették a helyi sajtóban és az egyes önkormányzatok honlapjain. Közvetlenül is kiküldték a munkacsoportok 150 tagjának, az önkormányzatok vezetőinek és a régió 2000 vállalkozásának.

“Úgy gondolom, egy posztkommunista országban kimagasló részvételűnek számított a folyamat.”- értékelte  Ilcikova. "Bár a (nem helyi - szerk.) bányászok a saját embereiket szivárogtatták be a helyi meghallgatásokra (és a vitát bomlasztották), voltak olyan helyiek is (köztük helyi bányaipari dolgozók - szerk.), akik őszintén fel akarták vetni kérdéseiket és elmondani a véleményüket" – tette hozzá Machackova.

Ondrej Seban észrevette, hogy a szénbányászatot támogatók hozzáállása változott a meghallgatások során: „Az elsőn heves vita folyt. A vélemények aztán fokozatosan megváltoztak. Az utolsón mindenki belátta és támogatta, hogy szükség van az átalakításra. Egy új korszakban vagyunk. A vita elmozdult onnan, hogy vajon legyen-e átállás oda, hogy hogyan legyen méltányos.”

A végső akcióterv és a levonható tanulságok

„Először nem vesznek rólad tudomást, utána kinevetnek, majd harcolnak veled és végül nyersz.” – foglalta össze  Machackova 2019 júliusában, amikor a szlovák kormány jóváhagyta a felső-nyitrai szénrégió átalakításának akciótervét.

Az akcióterv megerősítette a HBP által tervezett nyitranováki új bányanyitás elutasítását, valamint a szénből való  villamosenergia-termelés befejezését 2023-ig.

Melyek voltak a folyamat fő tanulságai?

„Mindenképpen törekedni kell az együttműködésre és nem szabad feladni. Elő kellett készíteni a terveidet, hogy készen állj az átalakulásra” – érvel Machackova.

Ilcikova, aki az együttműködő hozzáállás híve, hozzáteszi: „Gyakran hallani, hogy a részvétel sokba kerül, de én nem így gondolom. Ha a kormány és a helyi önkormányzatok akarják, akkor meg lehet csinálni. Minden felgyorsult, amikor a kormány hirtelen elismerte a helyiek erőfeszítéseit, hogy váltsunk a fosszilis energiaforrásokról."

Ondrej Seban tanácsadó szerint fontos a helyi érdekelt felek (polgárok, civil szervezetek stb.) bevonása a folyamatba. „Ugyanakkor az asztal másik oldalára olyan embereket kell ültetni, akik ismerik az államigazgatás folyamatait és el tudnak indítani programokat. A két csoportnak kommunikálnia kell egymással”.-

Seban hangsúlyozta a konkrét, mérhető adatok fontosságát is: „Ez kevesebb teret hagy a szubjektív benyomásoknak és előítéleteknek.”

Finka professzor az alulról felfelé építkező megközelítés előnyeit emelte ki. „Annak érdekében, hogy a stratégia fenntartható legyen, nem építhetjük kizárólag állami beavatkozásokra” – magyarázza Finka."A szakértők feladata viszont az, hogy hosszabb távra, messzebb lássanak, az első ötleteken túl, mivel gyakran a helyiek első ötlete szűklátókörű, például útépítés."

Az átalakulás csak most kezdődött

„Tudtuk, hogy egy dokumentum nem fogja megoldani az összes problémánkat, de örültünk, hogy sikeresen összehoztuk. Egy kis győzelem.” – mondja Machackova.

„A folyamat hosszan húzódott, ideálisan fel lehetett volna gyorsítani. De ma megvan az első eredmény, meghirdették az első pályázati felhívásokat a helyi kis- és középvállalkozások számára. Ez értelmet ad minden erőfeszítésnek, amelyet belefektettünk.” – összegzi Machackova azon a téren állva, ahol három évvel ezelőtt az egész elkezdődött.

A végső akcióterv jóváhagyása igazi győzelem a felső-nyitrai helyi közösségek számára. Helyi kezdeményezés nélkül a szlovák kormány megkerülte volna a helyiek akaratát, és a nagyvállalatok, köztük a HBP által javasolt projekteket választotta volna. Az Európai Bizottság Méltányos Átállási Platformja által biztosított és más uniós támogatások a nagyvállalatokhoz kerültek volna.

A helyiek és a civil társadalom fellépése viszont arra ösztönözte a szlovák kormányt, hogy a helyiek céljait is beépítse a régió jövőterveibe.

A kis győzelmek ellenére a régió átalakítása még csak most kezdődik. "Most, hogy van egy akciótervünk, építenünk kell a kapacitásainkat, hogy a tervet végre is tudjuk hajtani" – figyelmeztet Ilcikova.

Fotók és szöveg: Tomas Halasz

A PWC jogi nyilatkozata: Álláspontja nem tekinthető a Bizottság hivatalos álláspontjának. A PwC munkáját a megvalósítás során az EU és az Európai Bizottság támogatja.

Az eredeti, angol nyelvű cikk a Just Transition honlapján jelent meg. Fordította: Nagy Barbara.

Reménykeltő helyi klíma-kezdeményezések

A 2019-es klímasztrájkok során a különböző közösségek, aktivisták, aggódó lakosok és diákok példátlan méretű és mennyiségű akciót szerveztek, hogy felhívják a világ figyelmét az éghajlati vészhelyzetre. Az emberek világszerte követelték a kormányoktól, hogy biztosítsák mindenki számára a biztonságos és fenntartható jövőt. A lendületet kapott klímamozgalmakra soha nem látott figyelem irányult. A globális rendszerváltásért folyó küzdelem hosszú és fáradságos, a hatalmas túlerőben lévő ellenfelek és lobbisták miatt az aktivisták kedve sokszor elmegy a további harctól.

Ez a történet Londonban játszódik, ahol az angol kormány jelentősen visszavágta a helyi önkormányzatok költségvetését, s ezzel bizonytalanná tette működésüket és pénzügyi helyzetüket. Megrendült a kormányba vetett bizalom, hogy hatékonyan képes lenne megvédeni az ott élők jövőjét. A dél-londoni CREW Energy nonprofit szervezet azonban kitalált egy helyi és mindenki által hozzáférhető módszert, mellyel úgy küzdhetnek a jelenleg fennálló helyzet ellen, hogy támogatják a közösségi energiát, illetve a helyiek kezébe adják az energiaügyi döntéseket.

Alulról szerveződő erő

A CREW Energy 2014-t a Föld Barátai Anglia, Wales és Észak-Írország alapította 2014-ben, hogy lépéseket tegyenek az energiaszegénység, a rossz energiahatékonyság és a fosszilis tüzelőanyagokra utaltság ellen. Ma a szervezet legfőbb célja, hogy segítse a délnyugat-londoni közösségek környezetbaráttá és pénzügyi szempontból fenntarthatóvá válását. Jövőképükben zöldebb, igazságosabb közösségek szerepelnek, melyeket alulról szerveződve bárki létrehozhat. A CREW Energy energiaátmenettel kapcsolatos projekteket koordinál, és egy energiatanácsadó "kávézót" működtet.

Tea, keksz és energetikai tanácsok

Ezeket a rendszeres tanácsadásokat, eszmecseréket olyan közösségi központokban rendezik meg, ahová a CREW Energy aktivistái a helyieket hívják meg, és az energiahatékonyságról, energiatudatosságról beszélgetnek velük – közben pedig finom teát és kekszeket fogyaszthatnak. A vendégek így barátságos környezetben kaphatnak tanácsot a különböző szolgáltatók legjobb tarifáiról, az általuk kínált további előnyökről, az energiaszámlákra kérhető támogatási lehetőségekről és kedvezményekről. A CREW Energy café célja az energiaszegénység elleni küzdelem és a társadalom peremére sodródott, kirekesztett csoportok támogatása. Sok, főként a társadalmi és gazdasági szempontból hátrányos helyzetű városrészekben élő közösségnek ugyanis nincs energiaügyekben jártas szakértő tagja. A CREW Energy café eddigi egyik legnagyobb sikere volt, amikor egyetlen lakó 300 fontot (kb. 120.000.- Ft) tudott megtakarítani az energiaköltségein csak azzal, hogy a gyakorlatban is megtette a találkozón tanult energiatakarékos praktikákat. Ez bizonyíték, hogy szükség van ezekre a közösségek számára sorsfordító összejövetelekre.

A holnap vezetői

A CREW Energy fenntarthatósági törekvései között a fiatalok oktatása-képzése is szerepel, mely által képessé válnak arra, hogy a biztos jövedelmet jelentő energiaszektorban helyezkedjenek el.
Yunus Nas nemrég végzett környezettudomány szakon, és most fejezte be a CREW Energy energiateljesítmény-tanúsító (EPC) képzését.

Az EPC képzésből rengeteget megtudtam az energiahatékonyságról és arról, hogyan mérjük fel és értékeljük a háztartások energiaigényét, hogy javuljon az energiabesorolásuk. Magabiztosságot és bátorítást kaptam, hogy helyi szinten változást érjek el a képzésen tanultak megvalósításával. Így bele tudom vetni magam a munkába, kamatoztathatom a képességeimet és a környezettudomány szakon tanultakat is, hogy a közösségem gyorsabban érje el a fenntartható és környezetbarát jövőt.

Armelle Lee 2019-ben csatlakozott önkéntes energiatanácsadóként a CREW Energy csapatához.

A CREW új önkénteseként már az elején rájöttem, hogy mi az a titkos összetevő, ami olyan sikeressé teszi a közösségi energiát: az együttműködés! A mentorálás és a tudásmegosztás lehetővé teszi, hogy munkánkkal a legnagyobb hatást érjük el. Ez magában a CREW-ban is látható eredményeket hozott, de sokkal szélesebb körben is, amikor az ország különböző területein működő energiaközösségekkel működtünk együtt a projektjeinkben.

A fenntartható jövő egyik záloga, ha úgy támogatjuk a fiatal generációt, hogy eszközöket és erőforrásokat adunk a kezükbe, hogy a jövő „zöld” vezetőivé válhassanak.

A CREW Energy képzésének végzősei

Öko-akciózzunk!

A CREW Energy fenntarthatósági képzésében az általános iskolás 8-12 évesekre is gondoltak, méghozzá ötletadó ökoakció-játékokkal. Ezek szórakoztató módon vezetik rá a gyerekeket, hogyan éljenek és játsszanak energiatakarékos módon egy-egy területen. Részben egy diákönkormányzati gyűlés ihlette (amelyen a CREW Energy is részt vett), ahol a diákok bemutatókat készítettek arról, milyen zöld intézkedéseket vezetnének be az újrafelhasználással, élelmiszer-pazarlással és energiahatékonysággal kapcsolatban. A szülők nagyra értékelték a CREW Energy munkáját, megjegyezték, hogy a gyerekeik azóta mindig áramtalanítják az elektromos eszközöket.

Annak érdekében, hogy még több fiatalt vonjanak be a közösség aktív formálói közé, a közösségi szervezet azt reméli, hogy a fiatalokat is kiképezheti a háztartások "energiabecslőivé", így ők személyes példájukkal népszerűsíthetik a karbonsemleges életmódot a helyiek számára. A fiatal generáció számára fontos, hogy olyan készségeket sajátíthassanak el, amelyekkel később el tudnak helyezkedni, ezáltal biztos, etikus és fenntartható jövőjük legyen.

A közösségi energia jövője: A CREW jövőképe

A CREW Energy hisz abban, hogy a következő 10 évben a közösségi energia robbanásszerűen el fog terjedni. Ha a kormányok tétlenek maradnak, a közösségekre hárul a feladat, hogy kidolgozzák saját maguk számára a különböző projekteket és forrásokat találjanak hozzájuk. A CREW Energy decentralizált energiarendszert, és egyre több olyan helyi energiatermelő eszközt szeretne látni, ami a helyi közösség tulajdonában van, és ők is működtetik. Ezáltal egyre többen ébrednek majd rá, hogy saját erőből is radikális változásokat érhetnek el a közösségeikben. Mivel az energiaszektor nem foglalkozik azokkal a problémákkal, amelyekkel a közösségek küzdenek, például az energiaszegénységgel vagy a rossz energiahatékonysággal, a CREW Energy-nek kell felelősséget vállalnia a fiatalok oktatásáért, hogy a jövő energiaügyi vezetőivé válhassanak.

Ezek a közösségek annak ellenére is derűlátóak, hogy kétségbeeséssel tölti el őket a Föld állapota. Az ő megoldásaik megmutatják nekünk, milyen lesz a társadalmi átalakulás. Most együtt fosszilis üzemanyagoktól mentes jövőt teremthetünk.

A Vénusz bolygó még fenn ragyog az égen,
a hajnalpír színei a mérgezett alma
színvilágát idézik, mellyel
a gonosz mostoha mérgezte Hófehérkét
hónapokon át az Üveghegyen túl, a dél-tiroli völgyben.

A méregtől elkábult szépség ernyedt testét
törpök találták meg, halottnak hitték, s üvegkoporsóba
tették. A gyász leteltével a törpök népszavaztak,
falujukból száműzve a kerti vegyszereket,
azzal ne mérgezze többé népüket, s a méhecskéket
a gonosz mostoha vegyszerbirodalma.

E döntés a mostohát, ki dúlt és fúlt mérgében
úgy felbőszítette, hogy rögtön beperelte
a lázadó törpöket, s most elhallgattatná
a bajor szegénylegényt is, ki népének elmondta
az Üveghegyen túli mérgező almák történetét.

Az Óperencián innen, a magyar dombvidéken
most egy ifjú azon töpreng, vajon csak náluk termett
oly rengeteg, vegyszert sosem látott körte, s alma?
Az ország másik felén tényleg alig van alma termés?

S ha győzedelmeskedik a törpök és a bajor szegénylegény
felett, kiszorítja a magyar piacról is
a hazait olcsóbb, mérgező dél-tiroli gyümölcseivel
a gonosz mostoha vegyszerbirodalma

vagy ez egyszer győz az igazság,
s a kertekből is eltűnik lassacskán a méreg?

Magyarázat a meséhez:

Pár évvel ezelőtt egy népszavazást követően egy dél-tiroli településen (Mals) betiltották a növényvédő szerek használatát. A térség ugyanis az európai almatermesztés kb. 10%-át adja, és rengeteg vegyszer volt az itt termesztett gyümölcsökben. Ezt követően a tartomány mezőgazdasági minisztere beperelte a népszavazás kezdeményezőit, majd később az erről filmet készítő újságírót, valamint a témával aktívan foglalkozó müncheni UmweltInstitut munkatársait, köztük Karl Bärt, akit a CETA-ellenes kampányból vagy a "Mentsük meg a méheket és gazdákat!" európai polgári kezdeményezésből ismerünk.
Tipikus SLAPP-eset (stratégiai per), amiről annó a Zöldrefestés c. kiadványban ill. később az LMV-n írtunk.
Ma tartottak az ügyben sajtótájékoztatót.

Ha szeretnéd, hogy ne a gonosz mostoha vegyszerbirodalma kerekedjen felül, írd alá a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezést!

A Zsil-völgy, Románia leghírhedtebb széntermelő régiója végre igen jó helyzetbe került a helyi közösségeknek és az Európai Unió szénkivezetésre, méltányos átállásra szánt forrásainak köszönhetően. Tanulva a térség fájdalmas múltjából – a '90-es évek tömeges bányabezárásaiból – az aktív helyiek második, ezúttal méltányos átálláson dolgoznak.

Zsil-völgy

Elhintették a magvakat

2017 decemberében az Európai Bizottság megnyitotta az Uniós Szénrégiók Átmenetének Platformját, amely a szénrégiókat erőforrások és ismeretmegosztás útján segíti függetleníteni a fosszilis tüzelőanyagoktól („szénkivezetés”) az alacsony kibocsátású majd karbonsemleges régiós gazdaság kialakításához úgy, hogy nem hagyják a szénipari vagy más munkavállalókat hátrányos helyzetben (ezért méltányos átállás). A Platform továbbra is útmutatást és szaktanácsadást fog nyújtani az elkövetkezendő években, és mindez jelentős anyagi forrásokkal egészül ki.

A szénkivezetés mozgalom folyamatos megerősítése már 2018 áprilisában kezdetét vette a Zsil-völgyben: a térség ugyanis ekkor csatlakozott az Uniós Szénrégiók Átmenetének Platformjához. A román kormány pedig csodával határos módon nyitott volt a Platformmal való együttműködésre. Nem sokkal később két civilszervezet, a Bankfigyelő és a Greenpeace is szerepet vállalt a helyi közösségek és az európai keretrendszer közötti egyeztetések gördülékeny megvalósításában.

„Akkoriban még csak kevesen tudták, mit is jelent a méltányos átállás, vagy, hogy milyen nagy lehetőségek kopogtatnak majd az ajtón. Ezért igyekeztünk minden információt átadni a közös megegyezés érdekében” – nyilatkozta Alexandru Mustață, a Bankfigyelő méltányos átállás programjának tagja.

2018-tól egészen mostanáig a Bankfigyelő szakemberei a Platform valamennyi ülésén részt vettek Brüsszelben. Az üléseken az alulról felfelé építkező helyi fejlesztések népszerűsítésén dolgoztak és a társadalmi részvétel, a lakosság korai bevonása mellett érveltek, mivel a helyi szereplőket a folyamatból való kiszorulás veszélye fenyegette.

A 2018 májusában a Zsil-völgyben megrendezett Hunyad megyei tanácsüléseken is részt vett a Bankfigyelő, a prefektus, a polgármesterek, valamint a civilek mellett, és sikerült a helyi szereplők között további együttműködéseket kötni.

„Egyes résztvevők, például a szakszervezetek nem voltak biztosak a szándékainkat illetően, de ez várható volt a 2030 előttre szóló uniós szintű szénkivezetési célkitűzésünk miatt. Mi azonban inkább arra koncentrálunk, ami közös bennünk: az elhatározás, hogy el kell kerülnünk egy újabb, tervezetlen átállásból adódó katasztrófát” – nyilatkozta Mustață, majd hozzátette:

„Tekintve, hogy az 1990-es években a régió a szénhez kapcsolódóan 90 ezer embernek adott munkát, ma csak 4 ezernek, a méltányos átállás kezdeményezésben sokan vesznek aktívan részt. A civilek a leglelkesebbek, már a kezdetektől fogva a legfőbb partnereink közé tartoznak. Közülük sok civilszervezetnek több évtizedes tapasztalata van.”

A Bankfigyelő és a helyi közösségek szervezésében két ülés is megvalósult az Európai Alapok Minisztériumának képviselőivel 2018 nyarán, Bukarestben. Ez a minisztérium felel a Platformon megtárgyaltak romániai kivitelezéséért, a Bankfigyelő pedig az alacsony kibocsátású, kevésbé szénfüggő gazdasági átállást szorgalmazza, országos társadalmi részvételi folyamat mellett. Mind a Greenpeace, mind pedig a Zsil-völgyi helyi kezdeményezés szerepvállalói részt vettek a második ülésen.

A Zsil-völgy méltányos átállásának idővonala

Izgalmas projektek

2019 áprilisában az Európai Bizottság delegációja ellátogatott a Zsil-völgybe a Bankfigyelő és a Greenpeace Románia szervezésében és velük létrejött a helyi hatóságok, civil szervezetek, szakszervezetek, helyi vállalkozások közötti kerekasztal-beszélgetés. Az ülésen egyfelől az Uniós Szénrégiók Átmenetének Platformja kínálta lehetőségeket vitatták meg, másfelől a közvetlen párbeszédet indított Brüsszel és a Zsil-völgy között.

Az Európai Bizottság tisztviselői két, már folyamatban lévő projekt helyszínét is meglátogatták. Az első Petrila, Románia egyik legrégebbi bányája, amely 1858-ban nyitotta meg kapuit. Itt a Planeta Petrila nevű helyi civilszervezet a bánya (kulturális) örökségének megmentésén és helyreállításán dolgozik. A másik projekt a Noi Orizonturi Alapítvány által a 2000-es évek elején létrehozott hegyi bicikliút Lupeniben, így a festői Zsil-völgyben is lett világszínvonalú (terepi) kerékpárút.

„A Planeta Petrila projekt: Petrila település – vagy akár mondhatjuk, hogy az egész Zsil-völgy – egy új központjáról álmodott kép megtestesülése. A fenntarthatatlan bányászat helyébe új funkciók lépnek: környezetbarát, kulturális, innovatív gazdasági és kutatási projektek” – nyilatkozta Mihai Danciu, a Planeta Petrila építésze.

„Ami 2012-ben még egy lebontásra váró ipari létesítmény volt, mára már az alulról jövő városfejlesztés helyszíne. Bár kezdetben adminisztrációs nehézségekbe ütköztünk, mostanra már a bányakomplexum helyreállításának első szakaszánál járunk. Pályáztunk a felújítás költségeit fedező támogatásra, a projektet a településrendezési tervekhez csatoltuk, illetve a látogatóknak napi tájékoztatókat tervezünk” – tette hozzá Danciu.

Ion Barbu és műalkotása Petrilában

Már a polgármesterek is érdeklődnek

Bármennyire is fontosak, Románia gazdasága nem alapozhat kizárólag a civil szervezetek projektjeire. A lakosoknak jól fizető állásokra lenne szüksége, ez azonban csak az üzleti infrastruktúrába történő befektetések által valósítható meg.

A régió hat polgármesterének már nem volt újdonság a Bankfigyelő és a Greenpeace által javasolt méltányos átállás fogalma. A szervezetek elősegítették részvételüket a Szénkivezetés Platformon, és az ott elhangzottak felkeltették a helyi vezetők érdeklődését: miként segíthetnének ezek a tervek a változás és a gazdasági több lábon állás elérésében?

A polgármesterek az EU-s Platform 2019 júliusi ülésén aláírták a szénkivezetésről szóló egyetértési nyilatkozatot, ezzel megerősítve, hogy együttműködnek a helyi gazdaság széntől történő függetlenítésében. Az ülés keretében a polgármesterek Klaus Dieter Borchardttal, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának főigazgató-helyettesével egyeztettek a fejlesztésekhez szükséges erőforrások hiányáról.

A szénkivezetésről szóló nyilatkozat már a gyakorlatban is működik: októberben a hat román polgármester pályázatot nyújtott be az Uniós Szénrégiók Átmenetének Platformja által kínált technikai segítségnyújtásra. Ez a START program része, és segíti az olyan projektek beazonosítását, amelyekből a szénrégió egésze profitálhat.

„Kezd beérni a munkánk, bízunk a jövőben és az Európai Alapokban. (...) Olyan projektekre van szükségünk, amelyek az egész Zsil-völgyre, minden lakosára pozitívan hatnak... Szeretnénk minél nagyobb alapot összegyűjteni erre a kezdeményezésre, hiszen a saját erőforrásaink nem elegendőek” – nyilatkozta Lucian Resmeriță, Lupeni polgármestere egy sajtótájékoztató alkalmával.

Annak érdekében, hogy a szénkivezetés minden lehetséges forgatókönyvét kidolgozzák, a Bankfigyelő és a Greenpeace a Román Gazdaságpolitikai Központot bízta meg a Zsil-völgy makrogazdasági modelljének elkészítésével. A kutatás által öt gazdasági forgatókönyv született meg: kettő beavatkozás nélküli, három eshetőség azonban az újjáépítésé. Az utóbbi három a gazdaság fő ágazataira (mezőgazdaság, ipar és szolgáltatások) összpontosít, és működőképes, méltányos, valamint fenntartható alternatívát kínál. Ezek megvalósításához szükséges elemek: (szénipari dolgozók) átképzése, a helyi termékek és szolgáltatások versenyképességének növelése, az adminisztratív kapacitás növelése és a fő helyi szereplők közti együttműködés elősegítése.

Lucian Resmeriță, Lupeni polgármestere beszédet tart a Bankfigyelő és a Greenpeace közös tanulmányának bemutatásakor

A két szervezet 2019 szeptemberében mutatta be a kutatás tanulmányát, „Hunyad megye méltányos átállása – a gazdaság igazságos és fenntartható diverzifikációja” címmel. Mivel az eredmények mind a helyi hatóságok, mind pedig a kormány számára fontosak voltak, ismertetésükre a Bankfigyelő és a Greenpeace két eseményt is szervezett. Az elsőt a Zsil-völgyi Lupeniben tartották meg, a helyi polgármesterek, megyei képviselők, civil szervezetek, a sajtó, valamint a helyi vállalkozások képviselőinek részvételével. A második helyszín Bukarest volt, ahol mind a kormánytisztviselők, mind pedig a szakszervezetek és civilek is megjelentek az eseményen. Közép-kelet-európai szénrégiókból is érkeztek előadók, akik a régiójuk kihívásairól és a pozitív tapasztalataikról egyaránt beszámoltak.

A Zsil-völgyi kezdeményezés részeként 2019 végén az Európai Alapok Minisztériuma egy pályázatot is benyújtott az EU-hoz az átállás technikai segítségnyújtására, hogy ki tudják dolgoztatni a megfelelő átállási stratégiát. A kiválasztott szaktanácsadó a PricewaterhouseCoopers (PwC) lett. A vállalat nemrégiben dolgozott ki hasonló stratégiát Felső-Nyitra szénrégió térségére Szlovákiában, ami jó gyakorlatot mutat a tervezési folyamatba való széleskörű társadalmi részvételről. A PwC képviselői úgy nyilatkoztak, hogy figyelembe veszik a Bankfigyelő és a Greenpeace által közösen publikált tanulmányban leírtakat.

2019 decemberében a civilek hivatalos koalíciót alkottak „Jiu Valley Involved” (Szerepvállalás a Zsil-völgyért) néven. Céljuk a völgy fenntartható fejlődésének támogatása nem csupán az átállás folyamatában, hanem egyéb helyi közösségi kihívásokban is.

A koalíció egy, a PwC-vel közös találkozó összehívását kérte 2020 januárjában, a tanácskozások pedig azóta is rendszeresek: „A PwC képviselői nyitottak voltak a koalíció javaslatára, irányelvük megegyezik a szervezeteinkével. (...) A Jiu Valley Involved (Szerepvállalás a Zsil-völgyért) részéről hét képviselő tárgyalt a tanácsadócéggel: mindkét fél részéről fennáll az igény egy valódi alulról építkező, minden helyi civil szereplőt bevonó konzultációra. Így a készülő stratégia valóban a helyi közösségé és minden érintett régiós lakos lehetőséget kaphat véleményének kinyilvánítására.”

Zsil-völgyi polgármesterek a Szénkivezetésről szóló egyetértési nyilatkozat aláírásakor Brüsszelben

Körvonalazódnak a nemzeti tervek

A COVID-19 világjárvány és az ebből következő lezárások többek között a Platform üléseinek elhalasztását is eredményezték. Mindezek ellenére a PwC töretlenül dolgozott az átállási stratégián, majd idén márciusban kiadta az első tervezetét nyilvános társadalmi konzultációra.

A konzultáció első fázisában két hétig online üléseket tartottak civilszervezetek és vállalatok képviselőinek részvételével. Ebben a szakaszban a méltányos átállás legfőbb akadályait és lehetőségeit tárgyalták meg. A következőkben a helyi közigazgatással, a kormánnyal, illetve remélhetőleg a völgy lakosaival történik majd egyeztetés. Bár a konzultáció résztvevői hajlamosak voltak a térség bányászati örökségére és a korábbi kudarcba fulladt fejlesztési stratégiákra koncentrálni, nagy érdeklődést mutattak az új kezdetet ígérő projektek iránt. Ezek négy, igen fontos területet érintettek: az infrastruktúra, a gazdasági diverzifikáció, a helyi örökség, valamint az egészséges és fenntartható életminőség. A turizmusról és az infrastruktúráról szóló tárgyalásokkor a környezet és a régió természeti szépségeinek megőrzése is központi szerepet kapott. A résztvevők egyhangúlag megegyeztek, hogy ez a szempont a Zsil-völgyben történő jövőbeli fejlesztések alapköve kell, hogy legyen.

Ezzel egyidejűleg az Európai Alapok Minisztériuma nyilvánosságra hozta az első, méltányos átállással kapcsolatos pénzügyi program tervezetét. Uniós források: 2021 és 2027 között a román Méltányos Átállás Operatív Program kedvezményezettjei a szénkivezetésben résztvevő régiók – Hunyad (Zsil-völgy) és Gorj megyék – mellett a karbon-intenzív román térségek lesznek. A program keretében kis- és középvállalkozások létrejöttéhez és meglevők erősítéséhez szeretnének hozzájárulni a kutatás, a zöld energia és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének területén. Cél továbbá a munkaerő átképzése, illetve új munkahelyek teremtése. A végleges tervek 2021 áprilisára készültek el, júniusi jóváhagyásra.

18 tagállam nyújtott be támogatási kérelmet szénrégiós méltányos átállási (szénkivezetési) terveikhez - köztük Románia (és Magyarország is az Észak-magyarországi szénrégióra - szerk.) - 2020 májusban az Európai Bizottság valamennyit jóváhagyta. Terveik elkészültével a tagállamok hozzáférést kapnak a Méltányos Átállási Mechanizmus alapjához. A folyamat már zajlik: a Zsil-völgy egészen 2020 végéig részesül technikai segítségnyújtásban. (Várhatóan Észak-Magyarországhoz hasonlóan, év végéig kell elkészítenie és benyújtania a régiós szénkivezetési tervet. - szerk.)

A felsorolt fejlesztések és a helyi közösség elkötelezettsége alapján a völgy sikeresen halad a méltányos átállás, újjáépítés útján. A térség tíz éves időszakra szóló szénkivezetési terve egy tisztább, válságálló és méltányos, alacsony kibocsátású gazdaság alapjait fekteti le.

Az eredeti szöveget írta: Raluca Petcu (Bankfigyelő, Románia), Dan Dobre és Alexandru Mustață közreműködésével

Fordította: Busi Bernadett

Fotók

Címfotó: Az Európai Bizottság küldöttjeinek látogatása a Zsil-völgyben. A Planeta Petrila részére készítette: Andrei Duda. Forrás. A Bankfigyelő részére Ion Barbu fotóját készítette: Adrian Catu. A cikkben szereplő többi fénykép a Greenpeace és a Bankfigyelő által készült.

Avagy hogyan birkózott meg egy innovatív ukrán közösség az atom-traumájával? Éghajlati reménységeink történetei Nr.2.

Európában sok helyen civil közösségek lépnek fel a klímaválság káros hatásai ellen – nemcsak követelik a tiszta, megújuló energia alapú gazdaságba való energiaátmenetet, hanem maguk is részt vesznek benne.  Közösségek, városok és hétköznapi emberek dolgoznak a közösségi tulajdonban lévő megújuló energiáért, zöld munkahelyeket hoznak létre és küzdenek az energiaszegénység ellen.