Elsőre naiv kezdeményezésnek tűnt, egy nagy bányavállalat és a szlovák kormány akarata ellenére indult, de végül mintaértékű társadalmi részvételi folyamattá vált a Felső-Nyitra szénrégió méltányos átállási (szénkivezetési) akciótervének fejlesztése.

Felső-Nyitra területe Szlovákia nyugati részén fekszik, a Nyitra folyó felső szakaszán. Ez egy történelmileg ipari régió, ahol a 18. században próbálkoztak először bányászattal. Az ipari léptékű bányászat 1909-ben kezdődött.

A bányaiparnak még napjainkban is fontos szerepe van: a Hornonitranske bane Prievidza (HBP) nevű nagyvállalat barnaszenet és lignitet bányászik itt. A régióban fejlett a turizmus, elsősorban a bajmóci kastélyhoz és a helyi állatkerthez és a természeti erőforrásokra épült bajmóci gyógyfürdőhöz köthetően. Mindemellett Felső-Nyitra környezetének állapotán nyomot hagyott az évszázados bányászat, és az energia- és vegyipar negatív hatásai.

Ilyen hosszú múltra visszatekintő bányászattal és erős érdekcsoportokkal, akik a bányaipar mindenáron való fenntartásáért harcoltak, nem volt könnyű a bányászat kivezetéséig és a régió átalakításáig vezető út.

A régió a sarkára áll

„Az egész itt kezdődött, három évvel ezelőtt” – mondja Katarina Machackova, Privigye város (Prievidza) polgármestere, miközben a város főterén áll és arra emlékezik, hogyan indult az Akcióterv Felső-Nyitráért 2017 májusában. „...Hálás voltam mindenkinek, aki mellettem állt. Nem voltak sokan, de éppen elegen ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni.”

2017-ben Machackova a többi helyi képviselővel együtt úgy döntött: meghívja az akkori szlovák miniszterelnököt, Robert Fico-t Privigyébe, hogy megvitassák Felső-Nyitra jövőjét egy kerekasztal beszélgetés során. Privigye, a régió bányászati tevékenységeiben betöltött központi helye miatt fontos szerepet játszik a régió jövőjében. Machackova rámutatott arra, hogy a helyiek bizonytalanságban éltek a bányászat és a régió kétes jövője miatt, ezért válaszokra volt szükségük.

„Az emberek tisztában voltak vele, hogy a bányászatnak egy napon vége, de nem akartak beszélni róla. Mindenki félt tőle. Úgy gondolom, a helyes út az, ha nyíltan megnevezzük a problémát és megoldást keresünk rá. Már akkor is késő volt. De ahogy mondják: jobb későn, mint soha!” – mondja Machackova.

Katarina Machackova, Privigye polgármestere

Egy iparhoz erősen kötődő város polgármestereként, nem volt könnyű felvezetni a bánya bezárásának témáját. A szlovák kormány ekkor még támogatta a bányászatot, a bányavállalat pedig azt állította, hogy a bánya bezárásáról beszélni „félrevezető és demagóg, és 11 ezer a szénhez kötődő munkahelyet veszélyeztet”. A HBP odáig is elment, hogy sürgesse a politikusokat, „állítsák meg a vállalat elleni hitelrontó kampányt”.

Ma már tudjuk, hogy valójában kb. 4500 fő bevétele függ(ött) a bányavállalatól.

HBP – magánkézben, közpénzből támogatva

A magánkézben lévő HBP cégnek régóta voltak nyugtalanító kapcsolatai szlovák közintézményekkel és politikusokkal. Különféle szlovák sajtóorgánumok adtak arról hírt, hogy a vállalat fizet egy a Központi Bányászati Hivatalnál alkalmazott személy szolgálataiért, miközben ez az intézmény a fő felügyeleti szerv a HBP bányacég felett. Felmerült egy másik összeférhetetlenségi ügy is a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszer-irányítón (SETS) belül. Ez a vállalat felelős a szlovák nemzeti áramhálózat működtetéséért, miközben elnökségi testülete egyik tagja a HBP-ben is tisztviselő.

A szlovák gazdasági minisztérium elkötelezte magát a HBP komplexum részét képező Nyitranováki Hőerőmű állami támogatása mellett 2023-ig. Azzal érveltek, hogy ez szükséges a nemzeti villamosenergia-rendszer biztonsága érdekében. Ez azt jelenti, hogy évente 115 millió eurót költenek a szlovák adófizetők pénzéből azaz állami keretből, az erőműre – és ez növeli is a lakossági villanyszámlákat. Mindeközben a Nyitranováki Hőerőmű Szlovákia második legnagyobb légszennyezője.

Helyi munkacsoportok indulnak

2017 szeptemberében Privigye polgármestere kerekasztal beszélgetést szervezett Felső-Nyitra jövőjéért, melyre meghívta Fico-t. A kormány további tagjai, a parlament és a Nemzeti Tanács Gazdasági Bizottságának tagjai, az Európai Bizottság szlovákiai képviselete, államigazgatási tisztviselők, regionális kormányzati képviselők, polgármesterek, a régió legnagyobb munkáltatói és a kisvállalkozók szintén meghívást kaptak, csakúgy, mint a szakszervezetek, érdekcsoportok és civilszervezetek képviselői is. Végül ötvenen fogadták el a meghívást.

Fico-tól és az akkori gazdasági minisztertől, Peter Zigától eltekintve a számos szlovák gazdasági és környezetvédelmi minisztériumi szakértő közül senki nem fogadta el a meghívást. A HBP szintúgy visszautasította a meghívást, arra alapozva, hogy ilyen tárgyalások már zajlottak a szlovák kormány égisze alatt.

A  kerekasztal beszélgetés előtt beindult egy a kezdeményezést és Machackova-t lejáratni próbáló kampány, amit Machackova jelzett a szlovák sajtónak: a régió polgármesterei ugyanis hamis címekről kaptak e-maileket, amelyekben megpróbálták lebeszélni őket arról, hogy eljöjjenek a kerekasztalra. Állami ügynökségi és minisztériumi szakértők nem hivatalosan elismerték a sajtónak, hogy megtiltották nekik a kerekasztalon való részvételt.

Eközben a szlovák kormány valóban külön egyezkedett a HBP-vel Pozsonyban. „Mint polgármester, ott akartam lenni, de elutasították a részvételemet. Így hát inkább beszélgetést kezdeményeztem Brüsszellel, hogy több résztvevőt vonjak be a folyamatba. Ekkor végre meghallották a hangom és a dolgok lassan elkezdtek változni.” – magyarázta Machackova.

Vissza Felső-Nyitrába, ahol 2018 elején kezdett alakulni egy akcióterv a régióért, miután az érdekelt felek - akik Machackova kerekasztalánál találkoztak – tematikus munkacsoportokat alkottak és folytatták a vitát a lehetőségekről. Helyi lakosok, szakértők, civilszervezetek és mindenki, aki érdekelt volt, részt vehetett. Ezzel egyidőben Fico miniszterelnök a 2018. februári bányalátogatása alatt kijelentette: „Abszolút visszautasítok minden bányabezárással kapcsolatos nyilatkozatot és nem is akarom, hogy bármi közöm legyen hozzá.”

„Összezavarta és elbátortalanította a méltányos átállás ill. szénkivezetés tervezésébe bevonódott, régióbeli feleket.” – értékelte a kijelentést Lenka llcikova, a szlovákiai Föld Barátai (CEPA) környezetvédelmi civilszervezet programfelelőse. A CEPA reagált a privigyei helyi önkormányzat felhívására és csatlakozott a nyílt helyi munkacsoportokhoz.

Lenka llcikova, a szlovákiai Föld Barátai (CEPA) munkatársa. A CEPA egyúttal a Közép-és kelet-európai Bankfigyelő hálózat szlovák tagja

„Üdvözöltük a régióban folyó szénbányászat beszüntetésének tervét. Úgy gondoljuk, hogy manapság nem modern, nem egészséges és nem szükséges a szén bányászata és égetése, miközben jobb energia technológiák állnak a rendelkezésünkre.” – tette hozzá Ilcikova, aki felső-nyitrai lakosként emlékszik, hogy a Handlovka folyó mindig barna volt a bányászat miatt.

„Gyerekként nem tudtam mást elképzelni. Csupán később tudatosult bennem, hogy ez nem normális és lehet rajta változtatni.”

A szlovák kormány megpróbálja figyelmen kívül hagyni a helyieket

Miközben a helyi önkormányzati kezdeményezés nyitva állt minden érdekelt fél előtt, a szlovák kormány csak az általa kiválasztott résztvevőkkel tárgyalt, zárt ajtók mögött. 2018 februárjában a régió központjában, Trencsénben rendezték az Európai Bizottság képviselői, a szlovák kormány, közigazgatási szervek és a magánszektor – köztük a HBP bányacég – találkozóját. A helyi vezetésű nyitott munkacsoportok résztvevőihez hasonlóan ezek a szereplők is megvitatták a régió átalakítását.

A HBP-n és a GA Drilling-en kívül egyéb gazdasági társaságok vagy cégek, valamint egyéb szakmai állami vagy civil szervezetek nem vehettek részt a zárt ülésen.

A magas szintű zárt találkozó döntése szerint a régió átalakításának alapja a Trencsén regionális önkormányzata által készítendő akcióterv. Nem foglalkoztak a privigyei hasonló, de nyílt és helyi kezdeményezésű tervezéssel. .

Így 2018 márciusában az a furcsa helyzet állt elő, hogy két különálló kezdeményezés is vállalkozott a Felső-Nyitra átalakítására vonatkozó akcióterv elkészítésére. Míg a régió helyi önkormányzatainak égisze alatt megalakult munkacsoportok nyílt folyamatban terveztek,  a szlovák és régiós kormányzat által támogatott szerveződést nagyvállalatok és kormányzati szereplők irányították és zárt ajtók mögött terveztek.

A helyi munkacsoportok

A térségben rendszeresen ülésező, alulról szerveződő helyi munkacsoportok több, az átmenettel kapcsolatos fő kérdésre próbáltak választ adni:

• Milyen meglevő eszközök vannak a régióban? Mi alapján lehet új jövőt építeni?
• Mit lehet itt előállítani? Mi hiányzik itt?
• Hol vannak az átalakulás akadályai? Jogalkotási, bürokratikus, pénzügyi vagy infrastrukturális jellegűek?
• Milyen igazgatási szinten vannak ezek az akadályok? Melyik igazgatási szint felel értük?

A munkacsoportok tematikusan szerveződtek: gazdaság, társadalmi infrastruktúra, turizmus, közlekedés és műszaki infrastruktúra.

„Az alapgondolat az volt, hogy ha el akarjuk kezdeni a régió fejlesztését, akkor a lehetőségeire kell összpontosítanunk, és sokkal kevésbé a jelenlegi problémák megoldására.” – magyarázta Maros Finka, a Szlovák Műszaki Egyetem Gazdálkodási Intézetétől, aki a csoportoknak segített egy működő módszertan kialakításában. Finkának jelentős tapasztalata van a Szlovákia alulfejlett (elmaradó) régiói számára kidolgozott akciótervek készítése területén.

Maros Finka, a Szlovák Műszaki Egyetem Gazdálkodási Intézete szakértője

„Meglepett, hogy a munkacsoportok tagjai mennyire pozitívan reagáltak erre a (potenciál-fókuszú) koncepcióra. Jó volt látni az ötleteiket Felső-Nyitra lehetőségeinek kiaknázásához ” – tette hozzá Finka.

Eközben a befektetésekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettesi hivatal létrehozta saját munkacsoportját a Felső-Nyitrai régió átalakulási akciótervének előkészítése és végrehajtása érdekében. Az első találkozóra Pozsonyban került sor. Csak a trencséni akciótervre épült és a helyiek részvétele vagy a másik, helyi (nyílt) kezdeményezés említése nélkül készült. Ráadásul e zárt munkacsoport nem volt átlátható, mivel a működéséről nem tájékoztatták a nyilvánosságot és civil társadalmi csoportokat sem vontak be.

Végre, együttműködés

A zárt regionális és a nyílt helyi munkacsoport külön dolgozott az akciótervén 2018 áprilisáig, mikor végül a szlovák kormány az utóbbi munkacsoport helyben kidolgozott akciótervét ismerte el a végleges terv alapjaként, amelyet majd a miniszterelnök-helyettesi hivatal támogatásával kell elkészíteni. A két párhuzamos kezdeményezés elkezdett együttműködni.

Bár a szlovák kormányzat irányváltásának okai nem ismertek, a civil társadalom és a helyiek, a helyi önkormányzatokkal együtt erős nyomást gyakoroltak az Európai Bizottságra, hogy biztosítsák a helyiek szavának figyelembe vételét. A Bizottság 2018-ban létrehozott Méltányos Átállási Platform (European Comission's Platform for Coal Regions in Transition) aktív szerepet vállalt Felső-Nyitra átmenetében: Felső-Nyitrát a platform egyik kísérleti szénrégiójának választották, és a helyiek elkezdtek részt venni a brüsszeli találkozókon.

„Észszerűen kellett gondolkodnunk ebben a folyamatban. Szükség volt az együttműködésre a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között. Bár az odavezető út nehéz volt, a végén elfogadtak minket partnerként a vitában” – mondja Machackova.

Ezt követően mindkét munkacsoport hangsúlyozta, hogy az akcióterv alapvető elemei a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok lesznek. A végleges akcióterv elkészítését 2018. július és októbere közöttre tűzték ki azzal a szándékkal, hogy 2018 végéig benyújtják azt a szlovák kormányhoz.

2018 szeptemberében egy találkozón, ahol az összes érdekelt fél részt vett, jóváhagyták a helyi munkacsoportok eredményeit. Majd az anyagokat átadták egy tanácsadó cégnek, melyet az Európai Bizottság bízott meg azzal, hogy véglegesítse a folyamatot és álljon elő egy szlovák nemzeti szintű akciótervvel.

„Bizonytalanok voltunk”, jellemzi Lenka llcikova, „mivel nem tudtuk, mi következik. Kilenc hónapnyi munkánk eredménye volt ez, így olyan érzés volt, mintha odaadnánk nekik a gyermekünket”.

„Mi már egy futó vonatra szálltunk fel” – mondja Ondrej Seban, az akcióterv véglegesítését irányító vállalat, a PricewaterhouseCoopers (PwC) vezető igazgatója. "Mivel már működött egy munkacsoport, és a régió lakosainak volt elképzelése az átalakulásról, az együttműködés jól haladt.”

Azonban még mindig voltak akadályok. „Kezdetben a bányavállalatot, az erőművet és a helyi nagy munkaadókat nem vonták be a folyamatba” – meséli Seban."Ez azonban idővel megoldódott, bevonódtak, miután a kormány jóváhagyta a szén kivezetését Szlovákiában."

2018 novemberében a szlovák kormány bejelentette, hogy 2023-ig megszünteti a szénalapú villamosenergia-termelés állami támogatását, amelyre a környezetvédelmi civil szervezetek pozitívan reagáltak.

Nyitranovák városa a hőerőművel

Közmeghallgatások

„Mindenkit szívesen láttam és boldog voltam, hogy ilyen nagy tömeg gyűlt össze.” – mondja Machackova az akcióterv tervezetének első közmeghallgatásáról. A meghallgatásokat 2019 áprilisa és májusa között tartották a régió minden érintett városában. A tervezetet az előadással együtt online közzétették, hogy hozzá lehessen szólni.

A meghallgatásokra szóló meghívókat közzétették a helyi sajtóban és az egyes önkormányzatok honlapjain. Közvetlenül is kiküldték a munkacsoportok 150 tagjának, az önkormányzatok vezetőinek és a régió 2000 vállalkozásának.

“Úgy gondolom, egy posztkommunista országban kimagasló részvételűnek számított a folyamat.”- értékelte  Ilcikova. "Bár a (nem helyi - szerk.) bányászok a saját embereiket szivárogtatták be a helyi meghallgatásokra (és a vitát bomlasztották), voltak olyan helyiek is (köztük helyi bányaipari dolgozók - szerk.), akik őszintén fel akarták vetni kérdéseiket és elmondani a véleményüket" – tette hozzá Machackova.

Ondrej Seban észrevette, hogy a szénbányászatot támogatók hozzáállása változott a meghallgatások során: „Az elsőn heves vita folyt. A vélemények aztán fokozatosan megváltoztak. Az utolsón mindenki belátta és támogatta, hogy szükség van az átalakításra. Egy új korszakban vagyunk. A vita elmozdult onnan, hogy vajon legyen-e átállás oda, hogy hogyan legyen méltányos.”

A végső akcióterv és a levonható tanulságok

„Először nem vesznek rólad tudomást, utána kinevetnek, majd harcolnak veled és végül nyersz.” – foglalta össze  Machackova 2019 júliusában, amikor a szlovák kormány jóváhagyta a felső-nyitrai szénrégió átalakításának akciótervét.

Az akcióterv megerősítette a HBP által tervezett nyitranováki új bányanyitás elutasítását, valamint a szénből való  villamosenergia-termelés befejezését 2023-ig.

Melyek voltak a folyamat fő tanulságai?

„Mindenképpen törekedni kell az együttműködésre és nem szabad feladni. Elő kellett készíteni a terveidet, hogy készen állj az átalakulásra” – érvel Machackova.

Ilcikova, aki az együttműködő hozzáállás híve, hozzáteszi: „Gyakran hallani, hogy a részvétel sokba kerül, de én nem így gondolom. Ha a kormány és a helyi önkormányzatok akarják, akkor meg lehet csinálni. Minden felgyorsult, amikor a kormány hirtelen elismerte a helyiek erőfeszítéseit, hogy váltsunk a fosszilis energiaforrásokról."

Ondrej Seban tanácsadó szerint fontos a helyi érdekelt felek (polgárok, civil szervezetek stb.) bevonása a folyamatba. „Ugyanakkor az asztal másik oldalára olyan embereket kell ültetni, akik ismerik az államigazgatás folyamatait és el tudnak indítani programokat. A két csoportnak kommunikálnia kell egymással”.-

Seban hangsúlyozta a konkrét, mérhető adatok fontosságát is: „Ez kevesebb teret hagy a szubjektív benyomásoknak és előítéleteknek.”

Finka professzor az alulról felfelé építkező megközelítés előnyeit emelte ki. „Annak érdekében, hogy a stratégia fenntartható legyen, nem építhetjük kizárólag állami beavatkozásokra” – magyarázza Finka."A szakértők feladata viszont az, hogy hosszabb távra, messzebb lássanak, az első ötleteken túl, mivel gyakran a helyiek első ötlete szűklátókörű, például útépítés."

Az átalakulás csak most kezdődött

„Tudtuk, hogy egy dokumentum nem fogja megoldani az összes problémánkat, de örültünk, hogy sikeresen összehoztuk. Egy kis győzelem.” – mondja Machackova.

„A folyamat hosszan húzódott, ideálisan fel lehetett volna gyorsítani. De ma megvan az első eredmény, meghirdették az első pályázati felhívásokat a helyi kis- és középvállalkozások számára. Ez értelmet ad minden erőfeszítésnek, amelyet belefektettünk.” – összegzi Machackova azon a téren állva, ahol három évvel ezelőtt az egész elkezdődött.

A végső akcióterv jóváhagyása igazi győzelem a felső-nyitrai helyi közösségek számára. Helyi kezdeményezés nélkül a szlovák kormány megkerülte volna a helyiek akaratát, és a nagyvállalatok, köztük a HBP által javasolt projekteket választotta volna. Az Európai Bizottság Méltányos Átállási Platformja által biztosított és más uniós támogatások a nagyvállalatokhoz kerültek volna.

A helyiek és a civil társadalom fellépése viszont arra ösztönözte a szlovák kormányt, hogy a helyiek céljait is beépítse a régió jövőterveibe.

A kis győzelmek ellenére a régió átalakítása még csak most kezdődik. "Most, hogy van egy akciótervünk, építenünk kell a kapacitásainkat, hogy a tervet végre is tudjuk hajtani" – figyelmeztet Ilcikova.

Fotók és szöveg: Tomas Halasz

A PWC jogi nyilatkozata: Álláspontja nem tekinthető a Bizottság hivatalos álláspontjának. A PwC munkáját a megvalósítás során az EU és az Európai Bizottság támogatja.

Az eredeti, angol nyelvű cikk a Just Transition honlapján jelent meg. Fordította: Nagy Barbara.