A főszervezőktől kapott hírek szerint már 470 ezer európai állampolgár támogatta aláírásával a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést – a papíron gyűjtött aláírásokat is beszámítva. Hazánkban a kampányt koordináló MTVSZ mellett a Karátson Gábor Kör valamint a Magyar Permakultúra Egyesület is aktívan támogatja már ezt a kezdeményezést. Várjuk további támogató civil szervezetek csatlakozását! Írd alá Te is a petíciót!

A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést koordinátoraitól kapott tájékoztatás szerint – a papíron gyűjtött aláírásokat is beszámítva – eddig 470 ezer aláírás gyűlt össze uniós szinten. Magyarországról eddig kb. 3100 aláírás gyűlt össze. Miként arról a múlt héten beszámoltunk, az Európai Bizottság decemberben úgy döntött, hogy a koronavírus járvány miatt további három hónappal meghosszabbítja a még folyamatban levő európai polgári kezdeményezések határidejét, így még közel fél évünk van, hogy június 30-i összegyűjtsük az egymillió aláírást.

Ebben nagyon hasznos lenne, ha több civil szervezet is aktívan támogatná a kampányt. Jó hír, hogy tegnap este a Magyar Permakultúra Egyesület is úgy döntött, hogy csatlakozik a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezéshez, és aktívan mozgósítja a permakultúra és az agroökológia iránt érdeklődő magyar közösséget, hogy írják alá a petíciót. A következő hetekbe további szövetségesek bevonásán is dolgozunk.

A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezéssel azt szeretnénk elérni, az Európai Unió támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek. Ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Bizottság javasolja a tagországoknak és az Európai Parlamentnek a következőket:

• A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, legkésőbb 2035-ig. A folyamatot a legmérgezőbbek betiltásával kell kezdeni: a cél e peszticidek használatának legalább 80%-os csökkentése 2030-ig.
• A biológiai sokféleség helyreállítása. Külön hangsúlyt fektetünk a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyek helyreállítására. A mezőgazdaság és a biológiai sokféleség nem zárják ki egymást, sőt egymást erősíteni képesek.
• A mezőgazdasági termelők támogatása a beporzóbarát gazdálkodásra való átállásban. Ennek az elkerülhetetlen átállásnak – a kisgazdaságokra alapuló, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezése által – támogatnia kell a termelőket.

További részletek a kezdeményezésről:
- Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért - az európai polgári kezdeményezés melléklete.
- Végre egy értelmes petíció: csak azoknak, akik szoktak táplálkozni! :) - a reGeneráció csapat által készített videó

https://www.youtube.com/watch?v=zZbKTVPdl8w&feature=emb_logo

Meghosszabbították az európai polgári kezdeményezések aláírásgyűjtési határidejét

A koronavírus-világjárványra tekintettel az Európai Bizottság úgy döntött, hogy három hónappal meghosszabbítja a támogató nyilatkozatok összegyűjtésének határidejét mindazoknak az európai polgári kezdeményezéseknek az esetében, amelyek gyűjtési időszaka november 1-jén folyamatban volt vagy azóta megkezdődött. Ez alapján a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezés 2021. február 7-ig, a hazánkban az MTVSZ által koordinált Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés pedig június 30-ig gyűjthet támogató nyilatkozatokat. Írd alá Te is!

Idén júliusban az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács is elfogadta az aláírásgyűjtési határidők első, hat hónapra szóló meghosszabbítását, és felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy újabb járványhullámok esetében legfeljebb három hónappal meghosszabbíthassa a gyűjtési időszakot.

A Bizottság december 17-i döntése értelémében a november 1-jén már folyamatban lévő európai polgári kezdeményezések eredeti gyűjtési határideje három hónappal meghosszabbodik. Az intézkedés többek között a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított, a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezésre is vonatkozik, amely a meghosszabbításnak köszönhetően még 2021. február 7-ig gyűjthet támogató nyilatkozatokat.

A hazánkban a Magyar Természetvédők Szövetsége által koordinált Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés határidejét pedig a Bizottság döntése alapján június 30-ig hosszabbították meg. Írd alá Te is!

A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezéssel arra szólítjuk fel az Európai Bizottságot arra, hogy javasolja a tagországoknak és az Európai Parlamentnek a következőket:

• A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, legkésőbb 2035-ig. A folyamatot a legmérgezőbbek betiltásával kell kezdeni: a cél e peszticidek használatának legalább 80%-os csökkentése 2030-ig.
• A biológiai sokféleség helyreállítása. Külön hangsúlyt fektetünk a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyek helyreállítására. A mezőgazdaság és a biológiai sokféleség nem zárják ki egymást, sőt egymást erősíteni képesek.
• A mezőgazdasági termelők támogatása a beporzóbarát gazdálkodásra való átállásban. Ennek az elkerülhetetlen átállásnak – a kisgazdaságokra alapuló, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezése által – támogatnia kell a termelőket.

Annak érdekében, hogy összegyűljön uniós szinten a szükséges egymillió ill. a magyarországi kvótát jelentő 15 771 aláírás, arra kérjük a környezetvédő valamint az élelem-önrendelkezésért és agroökológiáért síkra szálló szervezeteket, aktívan támogassák a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést! Hírleveleikben, levelezőlistáikon, honlapjukon, blogjukon, közösségi média felületeiken népszerűsítsék ezt az aláírásgyűjtést! Lehetőség van arra is, hogy az egyes szervezetek a saját honlapjukba, blogjukba beillesszék, a magyar nyelvű aláírásgyűjtő ívet, ezáltal a felhasználók könnyebben alá tudják írni az európai polgári kezdeményezést. Ebben munkatársunk is segítséget adhat.

A kezdeményezéssel kapcsolatban ajánljuk még figyelmetekbe a reGeneráció csapat által készített videót is:

További részletek a kezdeményezésről:
- Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért - az európai polgári kezdeményezés melléklete.

A környezetbarát mezőgazdaságra való áttérés szükséges és lehetséges, ám a gazdálkodókat segíteni kell az átmenetben

A Rovar Atlasz szerint, amelyet a Heinrich Böll Alapítvány és a Föld Barátai Európa közösen adtak ki, világszerte csökken a rovarok száma az iparszerű gazdálkodás és a nagy mértékű növényvédőszer-felhasználás miatt, ami veszélyezteti az élelmiszer-előállítást. A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés éppen az erre a problémára született megoldást szorgalmazza: jelentősen csökkenteni a növényvédő szerek felhasználását, valamint a biztosítani kell a gazdák megfelelő támogatását a megfelelő környezetbarátabb, agroökológiai módszerekre való áttérés érdekében.

A rovarok működtetik bolygónk ökológiai rendszerét, és biztosítják élelmiszer-ellátásunkat – legfontosabb növényeink 75%-a a rovarok beporzásától függ. A rovarok emellett a trágya és az elhalt növényi anyagok lebontásával javítják a talajminőséget és csökkentik a növényi kártevőket.

A Rovar Atlasz rámutat, hogy a rovarfajok és a beporzók száma súlyos hanyatlásban van a növényvédő szerektől függő iparszerű gazdálkodás miatt. A kiadványból kiderül, hogy:

• A rovarfajok 41%-a hanyatlóban van, és az összes vizsgált faj egyharmadát kihalás fenyegeti
• Veszélyben vannak a beporzók is, amelyek a globális élelmiszer-termelés körülbelül egyharmadához közvetlenül járulnak hozzá: Európában méh- és pillangófajok tizedét kihalás fenyegeti.
• A növényvédő szerek felhasználása az ötszörösére nőtt 1950 óta, és évente világszerte több mint 4 millió tonnát permeteznek a földekre. A növényvédő szerek piacának kétharmadát négy vállalat uralja: a BASF, a Bayer, a Syngenta és a Corteva
• A nagyüzemi állattartás robbanásszerű elterjedése nyomán Argentína és Brazília rovarokban gazdag területein kiirtották az erdőket, hogy helyükön szója ültetvényeket létesítsenek. A rengeteg növényvédő szerrel megszórt szója ültetvények ma már világszerte 123 millió hektárra terjednek ki – ez Németország területének 3,5-szerese

A bizonyítékok egyértelműek: a növényvédőszer-felhasználás a rovarpopulációk és az ökoszisztéma kipusztításához vezet a világszerte, és az élelmiszer-előállítást veszélyezteti. Egy maroknyi vállalat kezében van a mezőgazdasági vegyszerek előállításának túlnyomó része, és ha hagyjuk, akkor továbbra is bevetik óriási politikai befolyásukat az iparszerű gazdálkodási rendszer bebetonozására, amely folytatni fogja a természet pusztítását és a vidéki közösségek tönkretételét – jelentette ki a Rovar Atlasz megjelenése kapcsán Mute Schimpf, a Föld Barátai Európa élelem és mezőgazdaság kampányfelelőse.

A rovarok számának globális csökkenése drámai mértékű. A nagyüzemi agroüzemanyag vagy takarmánynövény monokultúrák erdőirtáshoz, agrár-sivatagok kialakulásához és a növényvédő szerek korlátlan felhasználásához vezetnek olyan országokban, mint Brazília vagy Indonézia. Csak Argentínában a növényvédő szerek felhasználása tízszeresére nőtt az 1990-es évek óta. A vegyipari óriáscégek – mint a Bayer és a BASF – olyan növényvédő szereit amelyek már régóta be vannak tiltva vagy már nincsenek engedélyezve az EU-ban, szinte korlátozás nélkül forgalmazzák világszerte. Ennek eredményeként Kenyában a növényvédő szerek közel 50%-a, Brazíliában pedig több mint 30%-a rendkívül mérgező a méhekre. Az EU-Mercosur kereskedelmi egyezmény tárgyalásai során szó volt a vegyi termékek, beleértve a növényvédő szerek vámtarifájának csökkentéséről. A cél, hogy még az eddiginél is több növényvédő szert exportálhassanak a világ biodiverzitás szempontjából leggazdagabb régióiba, összes nemzeti fenntarthatósági erőfeszítés arcul csapása – tette hozzá Barbara Unmüßig, a Heinrich Böll Alapítvány elnöke elmondta.

A Rovar Atlasz azt is megmutatja, hogy az EU miként kellene támogatnia a gazdálkodás fenntartható modelljeit, amelyek megakadályozzák a rovarok kipusztulását, garantálják az élelmiszertermelést és a jó megélhetést a gazdák és a mezőgazdasági dolgozók számára:

• A szintetikus növényvédő szerek 80%-kal történő csökkentése a mezőgazdaságban 2030-ra, a mezőgazdasági termelők számára igazságos átmenet révén – ez az egyik fő követelése a “Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai polgári kezdeményezésnek, amit már több mint 420 ezer uniós polgár aláírt.
• A közös agrárpolitika (KAP) radikális reformja a káros, nem célirányos közvetlen kifizetések megszüntetése érdekében, a KAP költségvetése legalább 50%-át környezetvédelmi, természetvédelmi és éghajlati célkitűzésekre kellene fordítani, valamint a mezőgazdasági termelők támogatni az agroökológiára való áttérés érdekében.
• A növényvédő szerek használatát fokozó mezőgazdasági módszerek – mint például a génmódosított növények termesztése – fokozatos kivezetése,
• Sürgős intézkedések meghozatala az EU Termőföldtől az asztalig és Biodiverzitás stratégiáiban javasolt célok elérésére, az ökológiai gazdálkodás arányának további növelése valamint a növényvédő szerek és műtrágyák felhasználásának csökkentése érdekében 2030-ig.
• A nagyüzemi állattartás által előállított hús és más állati termékek termelésének és fogyasztásának csökkentése, emellett a növényi alapú alternatívák támogatása
• Csökkenteni a mezőgazdasági termékek iránti általános európai igényt a globális erdőirtás csökkentése érdekében

A Termőföldtől az asztalig és a Biodiverzitás stratégiák jelenthetik az első lépést az európai mezőgazdasági ágazat fenntarthatóbbá tételéhez. Ez azonban nem elegendő - a rovarok védelme érdekében nemcsak jó szándékra, hanem nagyon konkrét és célzott stratégiákra van szükségünk. A Közös Agrárpolitikát át kell alakítani, hogy végre érezhetően és határozottan hozzájáruljon a rovar- és éghajlatbarát mezőgazdasághoz. Az európai termelők mindössze 20%-a részesül a KAP-támogatások 80%-ából – ez már tovább nem tartható. A hatalmas területalapú támogatásokat, amelyekből csak néhány nagy farm részesül, a kicsi, környezeti és társadalmi szempontból életképes gazdaságok támogatására kell irányítani – fűzte hozzá Barbara Unmüßig.

A rovarpopulációk megmentéséhez szükséges alapvető változás elérése érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak drasztikusan növelnie kell az Európai Bizottság Biodiverzitás és a Termőföldtől az asztalig stratégiáit célzó ambícióit.

A "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés szorgalmazza, hogy 2030-ra 80%-kal csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát, valamint biztosítani kell a gazdák megfelelő támogatását a megfelelő környezetbarátabb, agroökológiai módszerekre való áttérés érdekében. Írd alá Te is!

Forrás: Föld Barátai Európa, fordította: Nagy Eszter

A Magyar Természetvédők Szövetsége Életigenlő - Bólints rá! kampányához számos ismert ember csatlakozott. Azt kérik, hogy a Black Friday okozta őrület helyett mindenki válassza a fenntartható életet, csökkentse a fogyasztását és ezzel is védje a természetet! A kampány 3 kisfilmmel indul, amelyben Kollár-Klemencz László, Pokorny Lia és Vecsei H. Miklós arra kéri a nézőket, hogy tegyenek ők is kis lépéseket a mindennapokban a fenntarthatóság felé.

A következő hetekben Török Ferenc, Balázs Béla-díjas filmrendező kisfilmjeiben Berg Judit, Böjte Csaba, Hajós András, Havas Dóra, Kovács András Péter és Ónodi Eszter vallanak majd arról, hogy miért fontos számukra az Életigenlő petíció, a természeti értékek megóvása, a helyi felelős gazdálkodás támogatása, gondolkodásunk és értékrendszerünk megújulása, valamint hogy ők maguk milyen vállalást tesznek mindezek érdekében.

Pokorny Lia, színésznő elmondta: “Fölöslegesen ne fogyasszunk, ne termeljünk! Az anyagi javak helyett keressük máshol a boldogságot, önmagunkban és a természetben. Mindenki összefogására szükség van, hogy ne pusztítsuk a természetet, hanem éppen ellenkezőleg, tegyünk érte. Ilyen lehet akár a faültetés vagy közösségi kert kialakítása, amihez nagyon jó útmutató az Életigenlő javaslatok.”

Kollár-Klemencz László, zenész, költő, író, a kampány kisfilmjeiben szereplő Kistehén egyik alkotója hozzátette: “Fel kell ismerni, hogy a természet nélkül nem létezhetünk mi sem. A természet mi magunk is vagyunk, a családom, a barátaim, mindannyian…, mikor a természetre vigyázunk, önmagunkra vigyázunk.”

Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta: “Egyre többen ismerik fel: ahhoz, hogy az emberiség által a bolygónkon ejtett sebeket begyógyítsuk, nem elég a technikai megoldásokat keresni, magunknak is meg kell változnunk. Ehhez nyújt receptet az Életigenlő kezdeményezés, mely reméljük minél többünknek nyújt hasznos segítséget ahhoz, hogy nagyobb harmóniában éljünk önmagunkkal és a természettel. Kezdjük rögtön a Black Friday alkalmával: csak azt vegyük meg amire szükségünk van, azt is lehetőleg helyben, hazait!.”

Az Életigenlő petíció, a Bólints rá! kampány, a Kistehén rajzfilmek, az Életigenlők kisfilmek, az online beszélgetések javaslatai mind-mind hasznosíthatóak a saját életünkben. Ha ezeket minél többen szem előtt tartjuk, ha minél többen rábólintunk, akkor garantáltan megváltozik mindannyiunk élete és egy élhetőbb világot hagyunk a következő nemzedékekre.

További információk a kampánnyal kapcsolatban:  www.mtvsz.hu/eletigenlo

Megnéztük, hogyan zajlik a cseh szénkivezetés és a tervek készítése, hogy lássuk, mit tanulhatunk belőle itthon: leginkább, hogy ne így. A  magyar szénrégiós - BAZ, Heves és Baranya megyei - tervezés várhatóan hamarosan elkezdődik. A csehekkel közösnek tűnik a veszély, hogy a helyiek helyett a szénrégió nagyvállalataira, a szó szoros és átvitt értelmében gázos projektekre menne a méltányos átállásra szánt uniós támogatás zöme.

A cseh szénrégiók előtt is nyitott a lehetőség, hogy európai uniós támogatásokat felhasználva megbirkózzanak a szénkivezetés következményeivel. Ugyanis a bányászat hanyatlása és a szén kivezetése a közeljövőben elkerülhetetlen.

Csehország legfőbb szénrégiói, a morva-sziléziai, az Usti nad Labem-i és a Karlovy Vary-i régió alapos átalakítást igényelnek. Csehországon belül e régiókban a legtöbb probléma a nagyarányú munkanélküliségből ered és itt az egyik legmagasabb a csődbe jutott emberek száma.

Ahogyan a magyar szénrégiók, a csehek is különtámogatást kaphatnak majd az Európai Uniótól a Méltányos Átállási Alap (MÁTA, angolul Just Transition Fund, röviden JTF) formájában. Ez a szénrégiókat segíti a szénfüggő gazdaságtól a társadalmi-gazdasági szempontból méltányos átmenet felé, és hozzájárul ahhoz, hogy az ország teljesíthesse éghajlatvédelmi vállalásait. A júliusi EU-csúcson a tagállamok vezetői megállapodtak a MÁTA összegéről, 17,5 milliárd euróról.

Az Európai Bizottság szándéka világos: az összeg az Európai Zöld Megállapodás szellemében a leginkább érintett régiókat, területeket segíti. A méltányos átállás pedig nem más, mint a szénalapú energiatermelés társadalmilag kíméletes fokozatos beszüntetése, kivezetése, ami a szén-semleges (vagy más néven klímasemleges, kibocsátás-mentes) energiára való sikeres átállás egyik előfeltétele.

A méltányosság viszont nem tekinthető magától értetődőnek: aktív (helyi) társadalmi részvételt, átlátható támogatásokat és mindenek felett sok, a fenntarthatóságnak megfelelő és érdemi projektet kíván. Az Alap ezért várhatóan nem fogja támogatni az atomenergiát vagy a szénágazat értelmetlen újjáélesztését. Épp ellenkezőleg, a kis- és középvállalkozásokba történő befektetést, a kutatást és innovációt, a bányák és a szénerőművek dolgozóinak tovább- és átképzését és azok integrációját, továbbá a környezet helyreállítását támogatja.

Az Alap lehívhatóságához a szénrégiós országoknak készíteniük kell a méltányos átmenetre vonatkozó területi terveket, amelyet az Európai Bizottság jóváhagy. A tervek 2030-ig szólnak, és ütemezetten foglalkozniuk kell az klímasemlegesség felé való átmenet régiós társadalmi, gazdasági és környezeti feladataival.

Közös érdek, hogy a gyenge régiók megerősödjenek és a pénz oda kerüljön, ahová tartozik, ne tűnjön el fekete lyukakban. Ahogy az Európai Bizottság is mondja: „senkit nem hagyhatunk hátra.” A cseh civilek azon dolgoznak, hogy a kormányzat lehetővé tegye a helyi közösségek és az önkormányzati hivatalnokok számára a részvételt a méltányos átállás területi tervének előkészítésében. A terveket átlátható módon készüljenek és egyértelmű szempontok szerint alakuljanak: pl. fenntarthatóság, a minőségi munkahely-teremtés aránya, és a helyi életminőségre gyakorolt hatás.

A cseh kormány belengette a 2038-at mint a szénkivezetési céldátumot

Közeledünk az év végéhez, amikor ki kell jelölni a csehországi szénkivezetés dátumát. Október közepén Karel Havlíček ipari és kereskedelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy "nagy valószínűséggel a szén kivezetése 2038 lesz, de a végső döntés még nem született meg". Ez a legkézzelfoghatóbb információ, amelyet a szén(kivezetés)bizottság tárgyalásainak zárt ajtaja mögül - a bizottság tavalyi megalapítása óta - kiszivárogtattak.

A cseh szénbizottság jelenleg annyira le van maradva az ütemtervvel, hogy a helyi szervezetek tagjai, az egyetemek és az önkormányzatok képviselői saját "árnyék" szénbizottságot hoztak létre. Olyan témákat tárgyalnak, amelyekre a hivatalos szénbizottság nem fordít különös figyelmet: a helyi közösségek bevonása a szénkivezetéssel és a méltányos átállás terveivel kapcsolatos (nemzeti és régiós) megbeszélésekbe; a széniparban ill. a kapcsolódó szolgáltatásokban dolgozó munkavállalók jogai és átképzése; a folyamatok általános átláthatósága.

A Havlíček javasolta késői, 2038-ig tartó szénkivezetés nem biztosítja a cseh energiapiac áhított (válságálló) stabilitását és nincs összhangban az uniós célkitűzéssel sem, amely szerint 2050-ig kell az EU-nak klímasemlegessé azaz nettó nulla szén-dioxid kibocsátásúvá válnia, amit a cseh kormány is támogatott.

Kiszivárogtak a cseh kormány valódi tervei: gázos projektek  

A cseh kormány egyelőre azt tervezi, hogy a Méltányos Átállási Alapból finanszírozza szénerőművek gázra történő átállítását, továbbá a cseh állam vagy cseh milliárdosok tulajdonában lévő nagy energetikai vállalatokat támogatna. Ez állt abban a cseh regionális fejlesztési minisztérium és a cseh környezetvédelmi minisztérium által írt 40 oldalas dokumentumban, melynek tartalmát október végén szivárogtatták ki a cseh médiának.

Alexandru Mustata, CEE Bankfigyelő Hálózat: „Felháborító, hogy a szénrégiós közösségek gazdaságának fenntarthatóvá alakítására szánt pénz nagyvállalatokhoz kerülne, anélkül, hogy az érintett helyiekkel valódi konzultációt folytatnának. Ráadásul ezt a támogatást a tervek szerint gázprojektekre használnák, megújuló energiaforrások helyett. Ez teljesen szemben áll az Alap eredeti céljával, ezért ezt az Európai Bizottságnak határozottan el kell utasítania."

Magyarázat - szerk: Az Alap szabályai, azaz hogy beleférhetnek-e gázos vagy más fosszilis kiskapuk, még végső tárgyalás alatt van az EU-ban, ezért próbálja még feszegetni a cseh (és lengyel, ...) kormány a határokat. Ezért kulcsfontosságú, hogy az európai parlament november első felében bezárja e kiskapukat. 

A cseh civil társadalmat és a szénrégiók helyi közösségeit leginkább kihagyták a tervezési folyamatból: a helyi szereplők nincsenek a tervezésbe érdemben bevonva, míg a projektek benyújtásának határideje lehetetlenül rövid.

A kiszivárogtatott dokumentum egyik legdrágább tervezett projektje a Lovochemie vegyipari üzemben lévő kazánok cseréje 6 milliárd cseh korona értékben. A cég tulajdonosa az Agrofert, az a mezőgazdasági konglomerátum, amelyen a hírek szerint Andrej Babiš cseh miniszterelnök vagyona alapszik.

A dokumentum kedvezményezettként sorol fel olyan nagy cseh vállalatokat is, mint a nagyrészt állami tulajdonban lévő ČEZ (energiacég), a lengyel kormány ellenőrzése alatt álló Unipetrol vagy a milliárdos Daniel Křetínský tulajdonában lévő EPH Holding.

A blogcikk forrása e 3 hír: 

https://bankwatch.org/press_release/leaked-document-czechia-plans-to-spend-eu-just-transition-money-on-gas-and-subsidising-corporations

 https://www.just-transition.info/2238-2/

 https://www.just-transition.info/the-coal-phaseout-date-in-czechia-might-be-as-late-as-2038/

Utolsó kép forrása

Fordította: Nagy Barbara

Tegnap egy zöld facebook csoportban belefutottam egy patkányirtós hirdetésbe, és ennek kapcsán úgy érzem, érdemes foglalkoznunk itt is a patkányok által biztosított "ökoszisztéma szolgátatások" témájával. Nemrégiben bátorság érdemérmet kapott egy afrikai óriáspatkány, mert Kambodzsában 141 ezer m² terület aknamentesítésében vett részt.

(Fotó: PDSA)

Pár hete szembe jött egy hír Magawáról, az afrikai óriáspatkányról, aki Kambodzsában 141 ezer m² terület aknamentesítésében vett részt. Ezt a hírt egyik ismerősöm "Mi mindenre jók a patkányok, avagy ökoszisztéma-szolgáltatások újratöltve" kísérő szöveggel tette fel az üzenőfalára, amit aztán én is átvettem.

Ez a téma azért is különösen fontos számomra, mert 23 évvel ezelőtt az Alba Kör tagjaként én is részt vettem Oslóban a taposó aknák betiltásáról szóló nemzetközi konferencián, és aztán pár hónappal később a Jody Williams és a Nemzetközi Kampány a Taposóaknák Betiltásáért megkapta a Nobel-békedíjat.

A témáról a Guardian cikke alapján Wondering in Asia facebook oldal írt egy rövid magyar nyelvű összefoglalót:
Kambodzsában 1975 és 1998 között 4-6 millió taposóaknát helyeztek el. A turisták által látogatott területek tökéletesen aknamentesítve vannak, de az ország számos vidékén még ma is életveszélyt rejt sétálni. Az aknaáldozatok és sérültek száma itt a legmagasabb a világon: 60 ezer fölött jár. Néhány szervezet folyamatosan dolgozik az aknamentesítésen. 6 éve kezdtek afrikai óriáspatkányokat alkalmazni. Ezek hatékonyabbak a felderítésben, mint az ember vagy az aknakereső kutya és kis súlyuk nem is aktiválja az aknákat. A képen Magawa: 141 ezer m² terület aknamentesítésében vett részt, amiért az aknamentesítők legmagasabb díját, egy Arany medált kapott.

Az ember társaként tevékenykedő állatok hősiességét már évtizedek óta rendszeresen díjazó brit szervezet, a PDSA honlapjára feltett kisfilmből azt is megtudhatjuk, hogy a patkányok több mint egymillió ember életére gyakoroltak hatást azzal, hogy megszabadították őket a taposóaknák által jelentett fenyegetéstől.

(Forrás: sárgaia blog)