Megnéztük, hogyan zajlik a cseh szénkivezetés és a tervek készítése, hogy lássuk, mit tanulhatunk belőle itthon: leginkább, hogy ne így. A magyar szénrégiós - BAZ, Heves és Baranya megyei - tervezés várhatóan hamarosan elkezdődik. A csehekkel közösnek tűnik a veszély, hogy a helyiek helyett a szénrégió nagyvállalataira, a szó szoros és átvitt értelmében gázos projektekre menne a méltányos átállásra szánt uniós támogatás zöme.
A cseh szénrégiók előtt is nyitott a lehetőség, hogy európai uniós támogatásokat felhasználva megbirkózzanak a szénkivezetés következményeivel. Ugyanis a bányászat hanyatlása és a szén kivezetése a közeljövőben elkerülhetetlen.
Csehország legfőbb szénrégiói, a morva-sziléziai, az Usti nad Labem-i és a Karlovy Vary-i régió alapos átalakítást igényelnek. Csehországon belül e régiókban a legtöbb probléma a nagyarányú munkanélküliségből ered és itt az egyik legmagasabb a csődbe jutott emberek száma.
Ahogyan a magyar szénrégiók, a csehek is különtámogatást kaphatnak majd az Európai Uniótól a Méltányos Átállási Alap (MÁTA, angolul Just Transition Fund, röviden JTF) formájában. Ez a szénrégiókat segíti a szénfüggő gazdaságtól a társadalmi-gazdasági szempontból méltányos átmenet felé, és hozzájárul ahhoz, hogy az ország teljesíthesse éghajlatvédelmi vállalásait. A júliusi EU-csúcson a tagállamok vezetői megállapodtak a MÁTA összegéről, 17,5 milliárd euróról.
Az Európai Bizottság szándéka világos: az összeg az Európai Zöld Megállapodás szellemében a leginkább érintett régiókat, területeket segíti. A méltányos átállás pedig nem más, mint a szénalapú energiatermelés társadalmilag kíméletes fokozatos beszüntetése, kivezetése, ami a szén-semleges (vagy más néven klímasemleges, kibocsátás-mentes) energiára való sikeres átállás egyik előfeltétele.
A méltányosság viszont nem tekinthető magától értetődőnek: aktív (helyi) társadalmi részvételt, átlátható támogatásokat és mindenek felett sok, a fenntarthatóságnak megfelelő és érdemi projektet kíván. Az Alap ezért várhatóan nem fogja támogatni az atomenergiát vagy a szénágazat értelmetlen újjáélesztését. Épp ellenkezőleg, a kis- és középvállalkozásokba történő befektetést, a kutatást és innovációt, a bányák és a szénerőművek dolgozóinak tovább- és átképzését és azok integrációját, továbbá a környezet helyreállítását támogatja.
Az Alap lehívhatóságához a szénrégiós országoknak készíteniük kell a méltányos átmenetre vonatkozó területi terveket, amelyet az Európai Bizottság jóváhagy. A tervek 2030-ig szólnak, és ütemezetten foglalkozniuk kell az klímasemlegesség felé való átmenet régiós társadalmi, gazdasági és környezeti feladataival.
Közös érdek, hogy a gyenge régiók megerősödjenek és a pénz oda kerüljön, ahová tartozik, ne tűnjön el fekete lyukakban. Ahogy az Európai Bizottság is mondja: „senkit nem hagyhatunk hátra.” A cseh civilek azon dolgoznak, hogy a kormányzat lehetővé tegye a helyi közösségek és az önkormányzati hivatalnokok számára a részvételt a méltányos átállás területi tervének előkészítésében. A terveket átlátható módon készüljenek és egyértelmű szempontok szerint alakuljanak: pl. fenntarthatóság, a minőségi munkahely-teremtés aránya, és a helyi életminőségre gyakorolt hatás.
A cseh kormány belengette a 2038-at mint a szénkivezetési céldátumot
Közeledünk az év végéhez, amikor ki kell jelölni a csehországi szénkivezetés dátumát. Október közepén Karel Havlíček ipari és kereskedelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy "nagy valószínűséggel a szén kivezetése 2038 lesz, de a végső döntés még nem született meg". Ez a legkézzelfoghatóbb információ, amelyet a szén(kivezetés)bizottság tárgyalásainak zárt ajtaja mögül - a bizottság tavalyi megalapítása óta - kiszivárogtattak.
A cseh szénbizottság jelenleg annyira le van maradva az ütemtervvel, hogy a helyi szervezetek tagjai, az egyetemek és az önkormányzatok képviselői saját "árnyék" szénbizottságot hoztak létre. Olyan témákat tárgyalnak, amelyekre a hivatalos szénbizottság nem fordít különös figyelmet: a helyi közösségek bevonása a szénkivezetéssel és a méltányos átállás terveivel kapcsolatos (nemzeti és régiós) megbeszélésekbe; a széniparban ill. a kapcsolódó szolgáltatásokban dolgozó munkavállalók jogai és átképzése; a folyamatok általános átláthatósága.
A Havlíček javasolta késői, 2038-ig tartó szénkivezetés nem biztosítja a cseh energiapiac áhított (válságálló) stabilitását és nincs összhangban az uniós célkitűzéssel sem, amely szerint 2050-ig kell az EU-nak klímasemlegessé azaz nettó nulla szén-dioxid kibocsátásúvá válnia, amit a cseh kormány is támogatott.
Kiszivárogtak a cseh kormány valódi tervei: gázos projektek
A cseh kormány egyelőre azt tervezi, hogy a Méltányos Átállási Alapból finanszírozza szénerőművek gázra történő átállítását, továbbá a cseh állam vagy cseh milliárdosok tulajdonában lévő nagy energetikai vállalatokat támogatna. Ez állt abban a cseh regionális fejlesztési minisztérium és a cseh környezetvédelmi minisztérium által írt 40 oldalas dokumentumban, melynek tartalmát október végén szivárogtatták ki a cseh médiának.
Alexandru Mustata, CEE Bankfigyelő Hálózat: „Felháborító, hogy a szénrégiós közösségek gazdaságának fenntarthatóvá alakítására szánt pénz nagyvállalatokhoz kerülne, anélkül, hogy az érintett helyiekkel valódi konzultációt folytatnának. Ráadásul ezt a támogatást a tervek szerint gázprojektekre használnák, megújuló energiaforrások helyett. Ez teljesen szemben áll az Alap eredeti céljával, ezért ezt az Európai Bizottságnak határozottan el kell utasítania."
Magyarázat - szerk: Az Alap szabályai, azaz hogy beleférhetnek-e gázos vagy más fosszilis kiskapuk, még végső tárgyalás alatt van az EU-ban, ezért próbálja még feszegetni a cseh (és lengyel, ...) kormány a határokat. Ezért kulcsfontosságú, hogy az európai parlament november első felében bezárja e kiskapukat.
A cseh civil társadalmat és a szénrégiók helyi közösségeit leginkább kihagyták a tervezési folyamatból: a helyi szereplők nincsenek a tervezésbe érdemben bevonva, míg a projektek benyújtásának határideje lehetetlenül rövid.
A kiszivárogtatott dokumentum egyik legdrágább tervezett projektje a Lovochemie vegyipari üzemben lévő kazánok cseréje 6 milliárd cseh korona értékben. A cég tulajdonosa az Agrofert, az a mezőgazdasági konglomerátum, amelyen a hírek szerint Andrej Babiš cseh miniszterelnök vagyona alapszik.
A dokumentum kedvezményezettként sorol fel olyan nagy cseh vállalatokat is, mint a nagyrészt állami tulajdonban lévő ČEZ (energiacég), a lengyel kormány ellenőrzése alatt álló Unipetrol vagy a milliárdos Daniel Křetínský tulajdonában lévő EPH Holding.
Az MTVSZ Szénkivezetés programja azon dolgozik, hogy a hazai területi tervek tervezési folyamatába érdemben vonják be a helyi, érintett közösségeket, önkormányzatokat.
A blogcikk forrása e 3 hír:
https://www.just-transition.info/2238-2/
https://www.just-transition.info/the-coal-phaseout-date-in-czechia-might-be-as-late-as-2038/
Fordította: Nagy Barbara
Kövess minket a 
Olvass minket a 