Írta: Gyulai Iván

Gyakran kérdeznek arról levelezőim, hogy milyen gyümölcsfákat ültessenek a kertjükbe. Sokszor leírják azt is, hogy minden féléből szeretnének legalább egyet, legyen alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszi, mandula, dió, stb. Azután arról is panaszkodnak, hogy a fáikon ilyen és olyan tünetek jelennek meg, és kérdezik, hogy mi okozhatja ezeket, és hogy lehetne védekezni ellenük.

Ez két különféle kérdésnek tűnik, de mégis szorosan összetartoznak. Nyilvánvaló, hogy nem lehet olyan kertet találni, amely alkalmas lenne mindenféle gyümölcsfa befogadására, hiszen a fajok, és fajták ökológiai igényei eltérők. Az első számú feladat tehát, hogy felmérjük a kert környezeti viszonyait, és ahhoz keressünk gyümölcsfajokat, fajtákat. Lehetséges, hogy a helyhez nem illő fajták is megélnek, de bizonyosak lehetünk benne, hogy nem érzik jól magukat, és a stressz, ahogy az embernél is, betegségekben fog megnyilvánulni.

Azt, hogy mennyire fontos az ökológia, a fajra jellemző tulajdonságok figyelembe vétele, azt a cseresznyefa példáján szeretném megmutatni. A szakirodalom a cseresznye és a meggy esetében egy vírus (nekrotikus gyűrűsfoltosság), és hatféle gombák okozta (mikoszferellás levélfoltosság; blumeriellás betegség; Monilinia laxa; Monilinia fructigena; Monilinia fructicola; meggyantraknózis) betegséget sorol fel.

A gombás megbetegedések általában nedves, hűvös tavaszi időjárás esetén fordulnak elő, és védekezésként a rendszeres, időszakos metszést, szellős, átlátható lombkorona kialakítását  javasolják, a sebek kezelésével.  Majd „természetesen” a gombák ellen következnek a rézkészítmények, és megelőzően a téli rezes lemosó permetezés. Javasolják még a levelek őszi összegyűjtését és eltávolítását is.

Kutya harapást szőrével!

A cseresznye erős apikális dominanciával (a csúcsrügynek van elsőbbsége az oldalsó rügyekkel szemben) rendelkezik, mert erdei fa lévén, gyors, magasba törő növekedésével tud előnyt szerezni az erdő más lombos fáival szemben, ahol 15-30 méter magasságot is elér. Mivel napfénykedvelő, muszáj a lombkoronáját a többiek felé emelni. A lombkorona alakító metszéssel éppen ezt az apikális dominanciát töri le a kertész, és sűrűsíti be a gallyakat, ágakat, hogy majd azt újra szellőssé alakítsa. Másrészt a fa minden része, a gyökere (rizoszféra), törzse, levelei (filloszféra) milliárdnyi együtt élő szervezettel bírnak, amelynek faji diverzitása jelenleg megszámolatlan. Minden kémiai beavatkozás gyéríti ezt a mikrovilágot, csökkenti a faji sokféleségét, és számosságát. Ez a sokféleségből építkező, együtt élő mikroközösség alkotja a fa egészségvédelmének első számú védvonalát, és dönti el, hogy kit és milyen mértékben enged be a kérdéses közösségbe. Az állandó vegyszeres kezelések amellett, hogy a célzott szervezetek rezisztenciájának kialakulásához vezethetnek, gyérítik a sokféleséget, és tönkreteszik az első számú védvonalat.

Mindezek mellett fontos figyelembe venni a cseresznye ökológiai optimumát is. A faj a középkötött, jó vízellátású levegős talajt kedveli, a magas talajvizet nem bírja. Csapadékigénye közepes, 550-600 mm éves csapadékátlaggal megelégszik. Viszont fényigényes, és szereti a meleg  helyeket. Célszerű tehát enyhe lejtőkre ültetni, ahol szellő járja a területet. A keleti kitettség különösen előnyös, mivel a felkelő nap hamar felszárítja a harmatot, megakadályozva a gombáknak kedvező körülményeket.

A falevelek összegyűjtését is muszáj kritikával illetni, hiszen a fa levele a fa tulajdona, amely része a saját önfenntartó körforgásának (ez a cseresznye körforgásos gazdálkodása!). E nélkül számos korhasztó szervezet és talajlakó hal éhen, és újra és újra a biológiai sokféleséget csökkentjük.

A cseresznye legismertebb „kártevője” a cseresznyelégy, kevéssé ismert a takácsatka, a fekete cseresznye-levéltetűvel pedig a friss hajtásvégeken ugyancsak gyakran lehet találkozni. Cseresznyelégyből van európai és behurcolt amerikai is, míg az európai egy petét helyez el a gyümölcsben, addig az amerikai többet.

Érdemes rákeresni a cseresznyelégyre a neten. Tucatszám találjuk a védekezés lehetőségeit, de szinte semmi az ökológiájáról. A cseresznyelégy nyű a gyümölcsből kijutva, a talaj felső 5 cm-ben alakul bábbá és ott is telel át. Innen az imágó a következő év tavaszán, vagy két év múlva rajzik ki. Melegkedvelő állat. Így felszaporodását az időjárás, illetve a természetes ellenségek jelenléte nagymértékben befolyásolja.

A vadcseresznye esetében ritkán fogyaszthatunk nyűves gyümölcsöt. A zárt erdei közösségben a talajt vastagon borítja a vegyes összetételű erdei alomtakaró, amelyben a ragadozó rovarok, kisemlősök szisztematikusan keresik a táplálékukat, és alacsony szinten tartják azok populációit. Érdemes ezt azzal a tanáccsal összevetni, hogy a gombás betegségek miatt szedjük össze ősszel a faleveleket, vagyis szüntessük meg azok élőhelyét, akik tehetnének valamit az egészséges cseresznyéért. 

Az ökológiai önszabályozásnak nincs alternatívája!

Emberi beavatkozás nélkül számos élőlény él a fákon, amelyeknek jelentős részét kártevőknek tekintik. A természetben általában egyensúly van a gazdaszervezet és a felhasználók között. Az ember nem szívesen látja versenytársait, félti a gyümölcsöt, és különféle növényvédelmi módszerekkel próbálja megsemmisíteni ezeket az organizmusokat. 

A barackfán tavasszal a Taphrina levélfodrosodást okoz, ami a levelek elvesztésével jár. Később a levéltetű gyengíti a növényt a fotoszintetikus termékek egy részének elszívásával. A levéltetvek táplálkozása során mézharmatot választanak ki, amelyet gyorsan birtokba vesz a fekete korom penész. Ezen túl a mézgás ágpusztulás, ebben egy gomba és egy baktérium vesz részt, és a monília által okozott ágpusztulás is sújtja a fákat.

Mindegyik károsító csökkenti a fotoszintetikus felületet, a levéltetű direkt módon elszívja az elsődleges anyagcsereterméket, vagyis kevesebb energia jut a fának a vegetatív és szaporító szerveinek növekedéséhez.

A következmény az éves hajtások növekedésének csökkenése. A károsodás kimenetele ennél rosszabb is lehet, a hajtáscsúcsok visszaszáradnak, akár a fa el is száradhat.

A „kártevők” száma természetes körülmények között az ökológiai limitáció miatt mérsékelt. A levéltetvek természetes ellenségei közé tartozik a ragadozó katicabogár, a fátyolka és közönséges zengőlégy lárvája, a karolópók, parazita darazsak, és kórokozó gombák.

A természetes ellenségek mellett egy egészséges fának megvannak a saját védekező mechanizmusai is a másodlagos anyagcseretermékek révén. Egy magas biológia változatossággal bíró környezetben számos olyan növény akad a fa közelében, amely elriasztja, vagy magához vonzza a tetveket. Ezek közül néhány a fekete bodza, a körömvirág, a cickafark stb. Az önszabályozás következtében a fa károsodása kiegyensúlyozott, nem letális, de a fotoszintetikus aktivitás csökkenése miatt a hajtásnövekedés mérsékelt.

Még a metszést ellenzők többsége is egyetért azzal, hogy az őszibarack fát metszeni kell, különben a hosszú hajtásvégeken termő gyümölcs lehúzza, és letöri az ágakat. Emellett még a termés gyérítését is javasolják.

A kertész természetesen gondosan védi a fáját a "kártevőktől", igyekszik megelőzni, vagy elhárítani a konkurenseket. Jobb esetben ezt biológiai védekezéssel teszi, rosszabb esetben kémiai növényvédő szerekkel.

Minél sikeresebb a védekezés, annál több fotoszintetikus felület marad épen, és annál hosszabb hajtások jönnek létre. Mivel ezek az elnyúlt hajtások nem tudják megtartani majd a gyümölcsöt, ezért kell a metszőollóhoz nyúlni. A metszés következménye a fotoszintetikus felület csökkenése, a gyökér károsodása, sebek létrejötte, amelyek egyben fertőzési pontok is. A fa az így okozott veszteségeinek pótlása érdekében az elsődleges anyagcseretermékek termelésére kényszerül, és kevesebb energiája jut a védekezésre.

Végül is egy ördögi körbe kerülünk, a bajt bajjal kell tetézni, a legyengült fa még több permetezést igényel. Érdekes, hogy alkalmanként az éves hajtás felét is eltávolítjuk, nagyjából annyi csonk marad vissza, amennyit a „kártevők” hagytak volna.

Összességében azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy sajnáljuk a fánkat a „kártevők” miatt, de nem sajnáljuk a metszés következményei miatt. Ökológiai szemlélettel nézve az esetet, azok a bizonyos kártevő levéltetvek, egy rájuk épülő szerteágazó táplálékláncot tartanak el, éltetik a biológia sokféleséget. Ha velük, a természettel dolgozunk, ha a sokféleségre támaszkodva kiegyensúlyozzuk számosságukat, akkor megtakaríthatjuk a metszésbe, permetezésbe fektetett energiát.

Valamikor én is metszettem, vagy tíz éve leraktam az ollót. Az őszibarackokat sem metszem, hagyom, hogy a levéltetű végezze a dolgát.

A vírushelyzet miatt az Európai Bizottság újabb 3 hónappal meghosszabbította a folyamatban levő európai polgári kezdeményezések határidejét. Így a "Mentsük meg a méheket és a és a gazdákat! Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért" európai polgári kezdeményezés keretében szept. 30-ig gyűjthetjük az aláírásokat. Tovább bővült a szövetségeseink köre: már a Magosfa Alapítvány, a Jane Goodall Intézet és az MME Bükki Helyi Csoportja is támogatja a kampányt. Több, mint 13 ezer magyar aláírás gyűlt eddig össze, így már csak 2100 magyar aláírásra van szükség, hogy teljesítsük az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban Magyarországra vonatkozó feltételeket. Írd alá Te is!

Házi méh (fotó: Bojtos Ferenc, CSEMETE)

A "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés nemzetközi koordinátoraitól tegnap kaptuk a hírt, hogy az Európai Bizottság újabb 3 hónappal meghosszabbította a jelenleg futó európai polgári kezdeményezések határidejét. Ez alapján elvileg szept. 30-ig gyűjtetnénk az aláírásokat. Tekintettel arra viszont, hogy még mindig zajlanak a Bizottság, a Parlament és az Európai Tanács (a tagállamok miniszterei) között a tárgyalások a következő hét évre vonatkozó Közös Agrárpolitikáról (KAP), a kampány koordinátoraival egyetértve szeretnénk mindent megtenni azért, hogy legkésőbb június végéig összegyűljenek a szükséges aláírások, mert így talán több esélyünk van, hogy érdemben befolyásoljuk a következő hét év uniós agrárpolitikáját.

Jelenleg 13 660 aláírásnál tartunk, ami azt jelenti, hogy már összegyűlt az európai polgári kezdeményezések kapcsán Magyarországra előírt aláírások 86,7%-a. Már csak 2100 aláírás kell, hogy meglegyen a szükséges 15 750 magyar aláírás. (Na és persze kellene még kb. 20 százaléknyi tartalék, ezért inkább a 19-20 ezer magyar aláírás összegyűjtése lenne kívánatos.) Az elmúlt két hónapban lefolytatott kampányunk dinamikáját figyelve ez nem teljesíthetetlen. Nemzetközi szinten eddig 461 512 aláírás gyűlt össze online, emellett több tízezer aláírás összegyűlt papíron is. Ahhoz, hogy érvényes legyen egy európai polgári kezdeményezés, ahhoz az szükséges, hogy összesen egy millió aláírás összegyűljön az EU-tagállamokban, és legalább hét ország teljesítse a lakosság arányosan rá vonatkozó kvótát. Eddig öt ország teljesítette az európai polgári kezdeményezésekre előírt aláírások számát, ha így folytatjuk, Magyarország lehet a hatodik!

Magyarország egyre jobban zöldül a térképen, ami azt jelenti, hogy hamarosan elérjük a szükséges 15 750 magyar aláírást.

Hogy a kitűzött célt elérjük, ahhoz az is hozzájárulhat, ha minél több civil szervezet támogatja aktívan a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést. Ezért is fontos, hogy az elmúlt hetekben tovább bővült a szövetségeseink köre. Csatlakozott a kampányhoz a a Magosfa Alapítvány, a Jane Goodall Intézet és az MME Bükki Helyi Csoportja is. Várjuk további civil szervezet csatlakozását!

Jövő szerdán, március 10-én ünnepeljük a Beporzók Napját. Ez újabb kiváló alkalom, hogy Ti is segítsétek a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést. Tegyetek ki közösségi média felületeitekre valami hírt, drótlevélben vagy más kommunikációs csatornák segítségével bátorítsátok ismerőseiteket, hogy ők is írják alá a petíciót!

A MAPER által szervezett Permakultúra Klub következő, március 18-i foglalkozásának témája ezúttal a méhek és a beporzók lesznek, már most írjátok be a naptáratokba ezt az eseményt, és csatlakozzatok hozzánk másfél hét múlva!

Az Élelem-önrendelkezés hét és Bólints rá! beszélgetéssorozat keretében 2021. jan. 28-án megszervezett rendezvény témája a 'Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés volt. Alábbiakban megtekinthetőek a rendezvényen elhangzott előadásokról illetve az azt követő beszélgetésről készült videófelvételek.

Bevezetés:
- Fidrich Róbert, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége
- Pauló Gergely, Karátson Gábor Kör
Levezető: Lajtmann Csaba, az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke

Felvezető előadások:

- Dr. Vásárhelyi Tamás, biológus, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület: A beporzók napja – és ami mögötte van

- Simon Gergely, környezetkémikus, Greenpeace: A méhpusztulás és a növényvédőszerek

- Kurucz Zsuzsanna, projekt munkatárs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: Helyet a természetnek! – Javaslatok az agrárpolitika átalakítására

- Balogh Lili, agrármérnök, gazdálkodó, Védegylet: Az agroökológia, mint működő alternatíva

Hogyan vihetjük sikerre ezt az európai polgári kezdeményezést?
Mi tehetünk mi a beporzókért? - közös ötletelés, beszélgetés

Az elmúlt bő egy hónapban szépen felpörgött nálunk is a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés. Már több, mint 12 ezer magyar aláírásnál járunk, a hétfőn elértük a Magyarországra vonatkozó kvóta háromnegyedét. Már kilenc hazai civil szervezet támogatja hivatalosan a kampányt, de mások is segítettek terjeszteni a hírt. Jó lenne fenntartani ezt a "zsongást", hogy összejöjjön a szükséges 15 750 magyar aláírás!

Mezei poszméh terjőke kígyósziszen (Fotó: Bojtos Ferenc, CSEMETE)

Az MTVSZ blog rendszeres olvasói valószínűleg, tudják, hogy a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés keretében azt kérjük, hogy az Európai Unió támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek.

Ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Bizottság javasolja a tagországoknak és az Európai Parlamentnek a következőket:

• A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, legkésőbb 2035-ig. A folyamatot a legmérgezőbbek betiltásával kell kezdeni: a cél e peszticidek használatának legalább 80%-os csökkentése 2030-ig.
• A biológiai sokféleség helyreállítása. Külön hangsúlyt fektetünk a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyek helyreállítására. A mezőgazdaság és a biológiai sokféleség nem zárják ki egymást, sőt egymást erősíteni képesek.
• A mezőgazdasági termelők támogatása a beporzóbarát gazdálkodásra való átállásban. Ennek az elkerülhetetlen átállásnak – a kisgazdaságokra alapuló, több lábon álló és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezése által – támogatnia kell a termelőket.

Budahelyi Dalma fotója

December végén, azzal hogy közzétettük a jó hírt: az Európai Bizottság meghosszabbította a folyamatban levő európai polgári kezdeményezések határidejét, s így a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" petícióhoz még június 30-ig gyűjthetjük az aláírásokat, új lendületet adtunk a hazai kampánynak. Rendszeresen hírt adtunk a témáról, így próbáltuk fenntartani a "zsongást".

A kampány magyarországi részét koordináló Magyar Természetvédők Szövetsége mellé hivatalosan nyolc szövetségest sikerült eddig bevonni: Karátson Gábor Kör, Magyar Permakultúra Egyesület, Éghajlatvédelmi Szövetség, Reflex Környezetvédelmi Egyesület, CEEWEB a Biológiai Sokféleségért, Védegylet, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és Országos Magyar Méhészeti Egyesület. Emellett még más civil szervezetek, közösségek (köztük a Magyar Madártani Egyesület és a Teremtésvédők) is segítettek terjeszteni az európai polgári kezdeményezés hírét levelező listáikon illetve közösségi média felületeiken. Reméljük, közülük többen majd hivatalosan is csatlakoznak a kampányhoz - és természetesen várjuk további civil szervezetek csatlakozását is.

Nagyot dobott az aláírások számán, hogy január az MTVSZ kiküldött egy felhívást a hírlevél listáján. Január végén, az Élelem-önrendelkezés hónap keretében szerveztünk egy Életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaságot! című beszélgetést, azzal a céllal, hogy még szélesebb körben megismertessük a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezést. Mindezek együtt generáltak némi sajtóvisszhangot is, ami szintén meglátszott a naponta beérkező online aláírások számán. A hétvégén pedig Puzsér Róbert mozgósító facebook-bejegyzése hozott több, mint kétezer aláírást egy nap alatt! Jelenleg már több, mint 12 ezer magyar aláírás gyűlt össze, ami a szükséges 15 750 aláírás 76,3%-a.

Uniós szinten 449 ezer online aláírás gyűlt eddig össze, amihez ha hozzáadjuk a papíron meglévő aláírásokat is, akkor az már közel félmillió. (Remélhetőleg hamarosan hivatalosan is hírt tudunk adni arról, hogy már összegyűlt a szükséges egymillió aláírás fele.) Eddig öt országban jött össze az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó előírások szerinti aláírás: Németországban, Belgiumban, Ausztriában, Franciaországban és Romániában. Ha a jelenlegi dinamika folytatódik, talán Magyarország lesz a hatodik? Jó lenne ezt március 10-ig, a Beporzók napjáig összehozni.

Abban, hogy a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés tényleg sikeres legyen, és összejöjjön a szükséges számú aláírás, Ti, kedves olvasók is tudtok segíteni. Ha az eddigi 12 ezer aláíró közül mindenki hoz még egy embert, már el is érnénk a szükséges 15 700 magyar aláírást. Kérjük, szóljatok ismerőseiteknek, közösségi média felületeiteken terjesszétek e kezdeményezés hírét! Ha van méhész vagy ökológiai gazdálkodással foglalkozó ismerősötök, szóljatok nekik is - ők természetes szövetségeseink ebben a kampányban! Ha van újságíró ismerősötök, szóljatok nekik is, írjanak erről a kampányról! A következő hetekben igyekszünk rendszeresen közzétenni olyan híreket, amelyek kapcsolatban hozhatóak a  Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezéssel. Ehhez szívesen várjuk azok segítségét, akik el tudnák vállalni a témához kapcsolódó hírek, szakcikkek fordítását vagy rövid ismertetését. Ha valakinek vannak a beporzókhoz, agroökológiához illetve az európai kezdeményezés által érintett témákhoz kapcsolódó fotói, rajzai, azokkal is tudjátok segíteni a kampányt.

Fotó: Molnár Antal

Van egy szlovákiai magyar aktivista ismerősünk is, aki ahhoz kér segítséget, hogy Szlovákiában is fel tudjuk pörgetni az aláírások számát. Ezért ha vannak határon túli magyar vagy bármely EU-tagállamban élő ismerőseitek, nekik is szóljatok, hiszen az uniós szinten szükséges egymillió aláíráshoz ők is hozzá tudnak járulni. A kampány nemzetközi honlapján több nyelvű aláírásgyűjtő űrlap és más tájékoztató anyagok is megtalálhatóak.

Arra is lehetőség van, ne csak az interneten keresztül, hanem papíron gyűjtsük az aláírásokat. A kinyomtatható aláírásgyűjtő ívet innen lehet letölteni. De van matrica is, amit szintén kinyomtathattok, és kiragaszthattok a számítógépetekre, telefonotokra stb. Terjeszthetitek a reGeneráció csapat által készített videót is.

De akár úgy is tudjátok terjesztetni, hogy amikor közzétesztek egy hírt az év vadvirágáról, az év madaráról vagy akár csak arról, hogy Ti magatok mit tesztek a beporzók védelméért, akkor megemlítitek a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést is.

Márciusban két jeles napunk is kapcsolódik a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezéshez:

• március 10-én van a már említett Beporzók napja, amelyet pár éve kezdeményezett a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület;
• március 22-én a Víz világnapja (hogy ez miképpen kapcsolódik a kampányunkhoz, majd egy másik hírben eláruljuk).

Mindezeket figyelembe véve akár az is lehetne, hogy ezt a tavaszi hónapot a beporzóknak illetve a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezésnek szenteljük, és számos ehhez kötődő rendezvényt szervezünk márciusban. Ami egyelőre biztosnak tűnik, hogy a Permakultúra Klub márciusi rendezvénye a méhekkel, beporzókkal fog foglalkozni, és az MKNE és szövetségesei is biztos, hogy több rendezvényt szerveznek majd a Beporzók napja alkalmával.

Köszönjük mindenkinek az eddigi segítséget!

A hágai fellebbviteli bíróság több pontjában helyt adott a Milieudefensie / Föld Barátai Hollandia és négy nigériai magánszemély keresetének, amit 2008-ban indítottak a Shell olajvállalattal szemben.

Igazságszolgáltatás a Shell által okozott szennyezés áldozatainak

A bíróság megállapította, hogy a Shell Nigéria felelős a Niger folyó deltájában három helyen történt olajszennyezésért, azonban az anyavállalat, a Royal Dutch Shell is megsértette a gondos eljárásra vonatkozó kötelezettségét . Kártérítést ítéltek a négy nigériai felperes közül három személynek és a falujuk lakóinak, továbbá a Shellnek biztosítania kell, hogy legyen szivárgásérzékelő rendszer a nigériai olajvezetékeiben. Ez az első eset, hogy egy bíróság felelősségre vont egy holland multit a gondossági kötelezettség megsértésére hivatkozva egy külföldi ország területén. 

A Niger deltájának területén élő több millió ember évtizedeken keresztül szenvedett a nagymértékű olajszennyezés következményeitől. Évente 16 ezer csecsemő hal meg a szennyezés következtében, és a várható élettartam az itt élők körében tíz évvel alacsonyabb, mint Nigéria többi részén. A Föld Barátai Hollandia által indított per arra a szennyezésre összpontosított, amit a Shell okozott három falu területén, és amely tönkretette a helyiek termőföldjeit és halastavait. A kifolyt olajat sosem távolították el megfelelően, és rendszeresen történnek újabb szivárgások is.

Végre némi igazságot szolgáltattak a nigériai embereknek, akik az elszenvedői a Shell olaja által okozott szennyezésnek. A győzelem keserédes, mert a felperesek közül ketten - köztük az édesapám - nem érték meg a tárgyalás végét. Ez az ítélet viszont reményt ad a jövőt tekintve a Niger-delta lakói számára. –  mondta Eric Dooh, az egyik - Goi faluból származó - felperes.

Évekig tartó pereskedés után végre igazságot szolgáltattak több ügyfelemnek, már csak az Ikot Ada Udo falut érintő ügy van folyamatban. Azon túl, hogy a Shellt felelősnek találták az olajszivárgással kapcsolatban, és az ügyfeleim végre megkapják, ami jár nekik, ez az ügy megmutatja az európai vállalatoknak, hogy külföldön is felelősen kell eljárniuk. – tette hozzá Channa Samkalden, a nigériai földművesek és a Milieudefensie ügyvédje.

Ez  fantasztikus hír az érintett földművesek számára. Hatalmas előrelépés, hogy a Shellnek meg kell térítenie az okozott károkat. Egyben figyelmeztetés is minden olyan holland multinak, amely törvénytelenül jár el a világ bármely részén. A környezetszennyezés, földkisajátítás vagy kizsákmányolás áldozatainak most már több esélye van jogi csatát nyerni az érintett vállalatokkal szemben. A fejlődő országok népei többé már nem jogfosztottak a multikkal szemben. hangsúlyozta Donald Pols, a Milieudefensie / Föld Barátai Hollandia igazgatója.

A Föld Barátai aktivistái ünneplik a Shell elleni győzelmet Hágában

Szükség van a nemzetekfeletti vállalatokkal szembeni szabályozásokra

A nigériai ügy majdnem tizenhárom évig tartott. Ez jól mutatja, mennyire nehéz a jogaikat érvényesíteni azoknak, akiket megkárosított a nemzetekfeletti vállalatok tevékenysége. Olyan európai és nemzetközi jogszabályokra, egyezményekre van szükség, amelyek alapján felelősségre lehet vonni a nemzetekfeletti vállalatokat az általuk külföldön okozott károkért.

Európai polgárok ezrei vesznek részt abban az online kezdeményezésben, amely arra szólítja fel az az Európai Bizottságot, hogy vezessen be olyan szabályozást, amely kötelezővé teszi a multinacionális vállalatok emberi jogi és környezetvédelmi szempontú átvilágítását.

Ez reményteljes nap az olajvállalatok által okozott szennyezések és emberi jogi visszaélések áldozatai számára, de egyiküknek sem lenne szabad tizenhárom évet várni, mire igazságot szolgáltatnak nekik. Jobb EU-s jogszabályokra lenne szükség, hogy az európai vállalatok felelősségre vonhatóak legyenek azért, ami az ellátási láncukban történik. Több ezer európai polgár követeli az EU-tól, hogy egy, a közeljövőben beterjesztett új javaslatban tegye a vállalkozásokat felelősségre vonhatóvá. – fűzte hozzá Jill McArdle, a Föld Barátai Európa vállalati igazságszolgáltatás kampányfelelőse.

Mindennaposak az olajszivárgások Nigériában

Hiába az évtizedekig tartó ígérgetés, projektek, jelentések és további perek, a Niger deltája a mai napig súlyosan szennyezett. Az olajszivárgások a mindennapok részei. Még az olaj eltávolítását célzó művelet sem kezdődött el, amelyet a nigériai kormány, a Shell és egyéb résztvevők tíz éve terveznek, az ígéretek és előkészületek ellenére. Ráadásul egy, a Föld Barátai Hollandia és a Föld Barátai Nigéria által készített jelentés szerint a szabotázs időnként a Shell alkalmazottjaihoz köthető.

(Forrás: Föld Barátai Európa, fordította: Urbányi Csaba)

A cikk az EU társfinanszírozásával készült. Tartalmáért kizárólagosan a Magyar Természetvédők Szövetsége felel, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.