Írta: Pottyondy Ákos

Gyógynövények a konyhában

Az emberek jelentős része a gyógynövényekre csak betegség idején gondol, pedig a jellemzően erős illatú, karakteres ízvilágú kisebb-nagyobb növények nagyon sok örömet is okozhatnak! Legyen szó a hársfa messzire kúszó mézédes illatáról, egy kellemesen hűsítő citromfű szörpről, vagy éppen egy csomboros töltelékes káposztáról, egyvalami biztosan közös bennük: helyük van a konyhában!

A gyógyászat és a konyha évezredeken keresztül elválaszthatatlanok voltak egymástól – és nem csak az alapanyagok okán… Kolostori iratokban olvashatjuk, hogy gazdagon felszerelt orvosi egységek hiányában bizony még a XIX. században is előfordult, hogy egy váratlan beavatkozás esetén alkalmas pengékért az orvos jobb híján a konyhára volt kénytelen szaladni. (Nem lehet az sem a véletlen műve, hogy a IX. században papírra vetett St. Galleni kolostorterven a konyha és az érvágóház egyazon tető alatt húzódott…)

Saját kultúránk gyógyító ételeiről, a különféle – akár napokon keresztül készülő – gyógylevesekről, erőt adó főzetekről sajnos igen kevés hiteles tudás maradt fenn, a népi gyógyászat végtelen tárháza ugyanakkor szerencsére így is számos praktikát őrzött meg számunkra. S bár a tudás legjavát még mai is csak eldugott vidékek füvesemberei ismerik, az érdeklődők akár az interneten is számtalan jó receptúrát találhatnak!

E téren alapvetés, hogy ha olyan ételt szeretnénk készíteni, melynek a jó íz mellett gyógyhatása is van, akkor azt a lehető legkíméletesebben kell elkészítsük, hogy a különféle alapanyagok gyógyereje el ne vesszen! A leveseket igyekezzünk lassú tűzön tartva, a forrást elkerülve készíteni, de lehetőség szerint a mézet se tegyük ki 40 fok feletti hőmérsékletnek!

Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy miből mit hogyan tudunk kinyerni! A hideg áztatás kíméletes eljárás, megkíméli a vitaminokat (pl. a csipkebogyóban), míg a keményebb magokban, gyökerekben található hatóanyagokat csak erőteljes behatással, hosszas forrázással, erős alkohollal tudjuk kinyerni.

A frissítő nyári szörpöket jellemzően a gyógynövények virágjából vagy leveleiből készítjük, melyek szelídebb kivonatolás esetén is megajándékoznak gazdag illat-, íz- és akár színvilágukkal is! A menta, citromfű, bodza és levendula szörpöket bárki könnyen elkészítheti, de ne riadjunk vissza a talán kevésbé ismert akác, orgona, vagy éppen a hársvirág szörpjétől se!

A tavasz első friss gyógynövényeiből rendkívül finom salátákat és leveseket készíthetünk, melyek nem csak táplálók, de a vitaminokban és ásványi anyagokban szegény téli étrendünkön is javíthatnak! A tyúkhúr, pitypang és csalán mellett a bátrabbak a zamatos turbolya levessel is megpróbálkozhatnak!

Sültekhez, párolt zöldségekhez inkább a karakteresebb ízvilágú gyógynövényeket javasoljuk. Ha csak tehetjük, frissen szedett gyógynövényekkel dolgozzunk, melyek íze és illata alig hasonlítható boltban vásárolt, szárított társaikéval… A zsálya és a csombor sok helyen ismert, de húsos ételek mellé az izsóp is kiváló fűszer-választás!

Ahány ember, annyi féle módon hatnak ránk a gyógynövények, melyeknek bizony a különféle gyógyszeripari termékekhez hasonlóan lehetnek „kockázatai és mellékhatásai”! A várandós édesanyák, egy ismert alapbetegséggel vagy akár allergiával küzdő embertársaink fokozottan figyeljenek saját testük jelzéseire! Kellő ismeret hiányában, a használatra vonatkozó bizonytalanság esetén mindenképpen forduljunk szakemberhez – ha lehet, még ebéd előtt!

2021. május 3.