Írta: Marton  Miklós

Felbőgnek a motorok - Ferihegy húsz év múlva

Felbőgnek a motorok, nekilódul a repülő, elemelkedünk, a hatóművek megbízhatóan dolgoznak. Hirtelen kertesházak rohannak alánk, csinos házak, egész városrész, meglepően közel. Itt laknak emberek? Milyen lehet itt lakni? Egyáltalán, vajon hányan laknak itt?

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (közismerten Ferihegy) hangját mintegy egymillió ember „élvezi”. Közülük sokan a zajhatáson túl a levegőben lévő és a kertekre, házakra leülepedő, a csapadékkal a talajokat és a beszivárgással a talajvizet is érintő szennyező anyagok miatt is szenvednek. A légszennyezés tekintetében a reptér hatásterülete -legszűkebben mérve, ahol a repülésből eredő mikropor-koncentráció a normál érték 2-13-szorosa - egy 9 kilométeres kör. Ezen a területen félmillió lakos súlyosan érintett, azaz évtizedek óta és ki tudja, még meddig ki van téve a repülőtérrel kapcsolatos légszennyezés káros egészségügyi hatásainak. Nagyjából őket érinti a zajterhelés nagyrésze is, bár a legnagyobb részben a felszállópályák közelében élő mintegy 70-80 ezer embert.

80 dB-es zajkontúrok a futópálya körül le- és felszálláskor korszerű, jelenleg is gyártott olyan repülőgépek esetében, amelyek éppen megfelelnek a 16-os melléklet I. kötetének fejezeteiben foglalt zajhatároknak. Forrás: EEA

A hatályos szabályozás éjfél és hajnali 5 óra között (a „mélyalvási” időszakban) legfeljebb 6 repülést engedélyez. Valójában volt olyan éjszaka, hogy 36 repülési műveletre is sor került. Persze a légiforgalmat el lehet terelni, más városrészek fölé irányítani. Mára már rengeteg variációt kipróbáltak: az egyetlen budapesti terület, ahol talán nem zavaró a repülők zaja, az a Várnegyed. A zaj pedig válogatás nélkül rombol: mindenki idegrendszerét károsítja, és a hatások sokszor évekkel később jelentkeznek.

Repülők hangja és a repülőtér zaja

Cikkek tucatja adta hírül, hogy az állam a repülőtér tulajdonjogának visszavásárlását tervezi. Ahogy megtudtuk: „év végéig lezárulhatnak a tárgyalások”. Persze találgatások sora indult a vételárról és a motiváló okokról.

Szeptember közepén azt is megírták, hogy a Kúria hatályon kívül helyezte a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetvédelmi engedélyét, majd pár nappal később egy másik per során a bíróság semmissé tette a repülőtér zajgátló-védőövezet határozatát. A két ítélet hatályos, bár azokat eddig csak szóban hirdettek ki. Mindez kérdések sorát indította el.

Kérdések sora

Ha az állam valóban visszavásárolja a repülőteret, vajon gondos gazdája lesz a reptérnek? Ahogyan egy nemrégiben megjelent cikk fogalmaz: „állami irányítás esetén elvárható, hogy a pénzügyi szempontokon túl más célok is érvényesüljenek”, de helyet-kap-e a szempontok között a környezet védelme is? Figyelembe veszi-e az állam, hogy ő, mint tulajdonos, egyúttal az érintett százezrek egészségért is felel?

Vajon működhet-e a repülőtér környezetvédelmi engedély, és hatályos zajgátló-védőövezet nélkül? A kérdés persze erősen költői, hiszen nemigen tudjuk elképzelni Magyarország fővárosát működő repülőtér nélkül. De vajon mennyi időbe telik egy új környezetvédelmi engedély megszerzése úgy, hogy annak érdemi feltételeit is teljesítik, beleértve a hatásterület egészére kiterjedő, nyilvános mérő- és megfigyelőrendszert? És vajon az új zajgátló védőövezet kijelölésébe be fogják-e vonni a helyi lakókat, a szakembereket?

Vajon az Európai Befektetési Bank, amely a repülőtér fejlesztéseit finanszírozta, pótolja-e végre a hitel biztosítása során vétett korábbi hiányosságait? Vagy a bank, amely a honlapján a fenntarthatóság apostolának hirdeti magát (We invest in a sustainable future for all”), bár a hitelezés menete során számos szabályt megszegett, és ezt el is ismerte, azt nem teszi jóvá?

Vajon várható-e, hogy az EU zajszennyezést érintő szabályozása a technológiai fejlődést követve szigorodni fog? Merre kíván menni au EU a repülés ügyeiben? Vajon lehetséges-e, hogy a lakosságot érintő zaj EU-s küszöbértékei közeledjenek a WHO által ajánlott értékekhez? Vajon tényleg bevezetik-e a repülőgépek üzemanyagának megadóztatását (kerozinadót), illetve a fosszilis üzemanyagadót (karbonadót), ahogyan azt a napokban egy új uniós biztosjelölt kijelentette? Ahogyan fogalmazott:

„Amikor az autómmal elmegyek egy benzinkúthoz, a fizetett összeg 50-60%-a adó. De amikor egy repülőgépet tankolnak, nem kell adót fizetni – nulla.”

Vajon a zaj kérdését szabályozó jogi rendszer alakítható-e úgy, hogy az a légiforgalomhoz is jobban illeszkedjen? Jelenleg időben átlagolni kell a mért értékeket, és mivel a légiforgalom zaja ugyan magas értékeket ad, de csak rövid ideig, amíg a repülő elszáll (ez az ún. „impulzusos zaj”), ezért a kapott átlagértékek rendre egészen csekély zajszennyezésről tanúskodnak. Vajon az állam, mint gondos gazda, kialakít egy, a környékbeli lakosokat védő szabályozást?

Vajon mekkora forgalmat visel el Ferihegy környéke? 1976-ban, a második futópálya tervezésekor azt mondták, hogy a repülőteret 6 millió utas/ év forgalomig lehet fejleszteni, addigra új repteret kell építeni. Később a tulajdonosok körében volt egy olyan mondás, hogy 2020-ban 20 millió-, 2030-ban 30 millió-, 2040-ben 40 millió utas forgalma lesz Ferihegynek, de ennek sem volt semmi alapja sem. 2011-ben felmerült „alternatív repülőtér fejlesztési lehetőségének vizsgálata” is, akkor ezt egyéb követelések között 11 polgármester írta alá, de minden maradt a régiben. 2017 körül volt egy 1200 fős felmérés a repülőtér környékén lakók körében. Akkor a válaszolók többsége azt írta, hogy elköltözne onnan, de nem tud. Vajon most mit mondana egy hasonló felmérés?

Megoldható-e az, hogy a zajnak leginkább kitett lakókat ne csak az ablakok szigetelésével kártalanítsák, mert attól még a kert, az utca nem használható, attól még repedeznek a falak, hullanak a tetőcserepek? Vajon lehetséges-e olyan méltányos kivásárlás, amely valóban lehetővé teszi a reptér mellől való elköltözést, elmenekülést? Vagy a kivásárlás csak rontana a helyzeten, mert az legitimálná, hogy a városban ekkora légiforgalom legyen? 

A repülőtéri zajkezelés kiegyensúlyozott megközelítése: 1) Zajcsökkentés annak forrásánál 2) Területhasználati tervezés és gazdálkodás 3) Zajcsökkentési műveleti eljárások 4) Működési korlátozások. Forrás: EEA

1. A zaj csökkentése annak forrásánál olyan kutatási programokkal, amelyek célja a repülőgépek zajának technológia és tervezés révén történő csökkentése.
2. Területhasználati tervezés és gazdálkodás: az összeférhetetlen fejlesztések elkerülése, mint amilyen például a lakónegyedek kialakítása zaj-szennyezett területeken
3. Zajcsökkentő műveleti eljárások [5], amelyek lehetővé teszik a repülőtér körüli zaj csökkentését vagy újraelosztását, és kihasználják a modern repülési navigációs rendszerek lehetőségeit
4. Repülőgépekre vonatkozó üzemeltetési korlátozások, amelyek korlátozzák a repülőtér megközelíthetőségét vagy működési kapacitását például zaj-határértékekkel, vagy repülési korlátozásokkal.

De a legfőbb kérdés nem ez. A legfőbb kérdés az, hogy hogyan tervezzük Budapest légiforgalmát most, és 20 év múlva? Van erre bárkinek átfogó elképzelése? Tényleg folyamatosan nőni fog a személyforgalom? Az hány utast és mennyi cargo-szállítmányt jelent majd? A két meglévő terminál mellé megépül-e a tervezett harmadik? Tényleg Budapesten lesz a Távol-Kelet logisztikai hídfőállása? Az hány teherszállító repülőt jelent naponta? Igaz lehet a meredek növekedést jósoló jövőkép? És mindez hogyan egyeztethető a környezeti szempontokkal és a klímavédelemmel? Vajon lehet-e Európa egyik legélhetőbb és legversenyképesebb országa az, amelynek a fővárosában egymillió ember szenved a folyamatos zajtól?

Ferihegy, mint állatorvosi ló

A repülőtér valóságos állatorvosi ló: egyszerre gazdaságot serkentő és környezetet romboló. Gazdasági szektorok sora épül a gyors szállítás lehetőségére, egész logisztikai városok települnek a repülőterek köré – és akkor még nem is említettük a gyorsan fejlődő turizmust. A károsultak pedig nem csak a távoli védett természeti területek, hiszen a Ferihegyre leszálló-, és onnan induló repülők hangjára százezrek ébrednek. És bizony sokszor nem akkor, amikor szeretnének.

Vajon hogyan egyeztethetőek a különböző vélemények, érdekek? Vajon kialakítható-e egy közös jövőkép, egy repülési stratégia? A feladat összetett, mint maga a kérdéskör. A megoldás minden bizonnyal egymás véleményének megismerésében, megértésében rejlik.

További információ:

• Szennyező repülőtér mögött piszkos bankügyletek (blogcikk 2023. május 24.) (https://mtvsz.blog.hu/2023/05/24/szennyezo_repuloter_mogott_piszkos_bankugyek )
• Reptér adásvétel: a károkat a felvásárlás előtt rendezzék, ne az adófizetők pénzéből (sajtóközlemény 2023. szeptember 7.) https://mtvsz.hu/hirek/2023/09/repter-adasvetel-a-karokat-a-felvasarlas-elott-rendezzek-ne-az-adofizetok-penzebol
• Repülőtér vásárlás: Állj! Pénzt és életet! (blogcikk 2023. szeptember 18) (https://mtvsz.blog.hu/2023/09/18/repuloter_vasarlas_allj_penzt_es_eletet )
• https://mtvsz.hu/repter
• https://mtvsz.hu/airport

A cikk a Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége együttműködésében, a Global Greengrants Fund támogatásával készült.