Írta: Marton Miklós    

Repülőtér vásárlás: Állj! Pénzt és életet! 

A Ferihegyi Repülőtér tervezett állami tulajdonba vétele jó alkalmat jelenthet a környezeti és társadalmi problémák rendezésére. Különösen azért, mert ha erre az adásvétel előtt nem kerül sor, akkor azt a magyar adófizetők együtt fizetik majd meg: a pénzükkel és az egészségükkel. 

Csak én érzem úgy, hogy egyre hangosabbak Budapesten a repülők? Más is úgy érzi, hogy egyre nagyobb a zaj? Igen, egyre több a repülő. Igen, mást is zavar. Persze lehet nem odafigyelni, de attól még a zajszennyezés hat, rombolja az idegrendszert. A zaj okozta idegrendszeri károsodás tipikusan olyan, ami nem azonnal jelentkezik: nehéz megmutatni az összefüggést zajos környezet, és az akár évekkel később jelentkező idegösszeroppanás között. 

Kis városszéli reptérből nemzetközi csomópont 

A Ferihegyi Repülőtér 1950-ben nyílt meg, akkor évi 49 ezres utasforgalommal. 2022-ben a forgalom meghaladta a 22 milliót, tehát a növekedés három nagyságrendet ölel fel. 

A légszennyezéssel érintett zónában mintegy egymillió ember él, a zajszennyezés ennél még több embert érint. Mivel „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez” (Alaptörvény XXI. cikk), ezért a repülőtér tervezett állami tulajdonba vétele kedvezhet a problémák rendezésének. 

A probléma pedig nem kicsi. 

„Borzasztó a hangerő. A kerozin csillog a kerti esővízgyűjtőben” – mondják. „Mióta van a CARGO, azóta telepakolják a gépeket, alig tudnak felemelkedni.” Azt mondják, hogy azóta érezhetően nehezebben szállnak fel a repülők, zajosabbak, sőt sokszor a kertekben érezni a motor keltette szelet. „Pár hete is volt tetőbontás.” (A Budapest Airport is elismerte, hogy “A két futópálya meghosszabbított tengelyében, a nagyjából 4 kilométeres távolságon belül található lakott területeken, Vecsésen és a XVII. kerületi Rákoshegyen előfordulhat, hogy a házak felett átrepülő leszálló gépek után jelentkező légörvények a földfelszínt elérve bizonyos körülmények esetén károkat okoznak a házak tetőhéjazatában.” 

„Pár hete is volt tetőbontás.” 

Repülőgépek jelenlegi zajterhelése városi belterületen, környezeti zajból magasan kiemelkedve eléri a hangelfedés szintjét. Ekkor már ellehetetlenül a kommunikáció, ez lakóövezetben családok életét teszi tönkre, iskolák esetén megnehezül az oktatás és a tanulás, munkahelyi környezetben pedig a fokozottabb koncentráció hamar dolgozó kimerüléséhez, teljesítményének romlásához vezet - különösen, ha az éjszakai pihenés is repülőgépek által megzavart volt. Budapest közparkjainak, rekreációs területeinek jelentős minőségi romlásához vezet az állandóan jelenlévő repülési zaj. Jellemző, hogy az egyre gyakoribb teherszállító repülők kimagaslóan nagy zajterhelése groteszk módon nem fér bele a zajmérők 90 decibelig skálázott grafikus megjelenítésébe. 

Budapesten és az agglomerációban jelenleg kétféle terület létezik: ahol már most is jelentős mértékű a terhelés, illetve ahol a most még csendes területeken a forgalom növekedésével garantáltan meg fog jelenni a probléma.  

Mostanában Dél-Buda kapja a forgalom jelentős részét. Sokan panaszkodnak, hogy nem tudnak aludni, a kialvatlanság pedig rombolja az idegrendszert. „Az alvásmegvonás, az egy háborús kínzási módszer” – emlékeztetett egy érintett. Sok városrészi csoport csak odáig akar menni az ügyben, hogy a forgalom ne őket érintse, a repülők ne arra szálljanak. Ez a „mindegy hol, csak ne itt” hozzáállás, amivel könnyen egymásnak lehet ugrasztani az érintetteket. Egy szakértő szerint azt a vitát, hogy az Egyes vagy a Kettes pályát használjuk-e, még a kőbányaiak egymás ellen hergelésében is ki lehet játszani. Márpedig a széthúzás a történelem során még soha nem vezetett sikerre. 

Átlagos nap Butapesten, 31-es pályairány: kékkel felszálló, pirossal leszálló gépek, zölddel kisgépes forgalom 

Éjjel is sok repülő érkezik. „Éjszakai légtérzár nincsen. Egyáltalán. Üllő felől sorban érkeznek – azt a városiak talán nem is tudják. Onnan aztán gurulnak visító hajtóművekkel az Egyes pályához.” 

„Hátrányos helyzetűek lettünk” - fogalmazott egy közelben élő. Mikor ideköltöztek, akkor még nem volt ilyen zajos a reptér. Ma meg már nem tudnak elköltözni, mert a házuk az eredeti érték töredékét sem éri. „Meg sem merem hirdetni a házat. …Vagy hívjak vevőt akkor, amikor éppen nem arrafelé repülnek?” 

Mit tehetünk? 

2011-ben az érintett kerületek polgármesterei egyebek mellett az alábbi követeléseket fogalmazták meg: 

• Részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat készítése: mekkora maximális kapacitással, milyen feltételekkel működhet a jövőben Budapest közvetlen határában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Zajgátló védőövezet kijelölése az érintett önkormányzatok egyetértésével 
• Alternatív repülőtér fejlesztési lehetőségének vizsgálata (pl. cargo és „fapados” forgalom) 
• Budapest és az agglomeráció fölötti légiközlekedési irányok és magasságok meghatározása érdemi hatásvizsgálat útján  
• Érdemi zajcsökkentő intézkedések, beruházások az üzemeltető Budapest Airport Zrt. részéről.   

2011 óta sok minden megváltozott. Az egyetlen előrelépés, hogy 2013 júliusában átadták az új hajtóműpróbázó helyet - ahová a nagyobb repülők nem férnek be. Az alternatív repülőtér gondolata háttérbe szorult, ugyanakkor az éghajlati meggondolások (többek között a 2022-es aszály és az elmúlt szokatlanul enyhe tél hatására) viszont előtérbe kerültek. A fenti követelések terén azonban alig történt előrelépés, így azok változatlanul rendezésre várnak. Amiben egyetértés van, az csak az, hogy a kérdéskör sokszereplős és nagyon összetett. 

Számos és egyre több érintett civil közösség, szakértő keresi a megoldási lehetőségeket. 

Van olyan szakember, aki szerint megengedhetetlen, hogy míg a légszennyezettség kérdését szigorúan kezeli au EU Bizottság, addig a zajszennyezés kérdését érzékelhetően kerüli. Szerintük tehát perelni kellene a Bizottságot. 

Sok szakember a szabályozás oldaláról közelíti a kérdést. Ők gyakran mondják, hogy a teljes zajvédelmi szabályozási rendszer újragondolást igényel, egyfelől azért, mert a légiközlekedés zajszennyezése nem csak néhány száz környékbeli lakost érint. Másfelől meg azért, mert a repülők hangja ugyan kimagaslóan magas és erős, de jellemzően csak rövid idejű. Ha tehát a régi módszereknek megfelelően a zajhatást 8 vagy 24 órára átlagoljuk, akkor az eredmény nevetségesen kicsi. Jellemző, hogy az egyre gyakoribb teherszállító repülők kimagaslóan nagy zajterhelése groteszk módon nem fér bele a zajmérők 90 decibelig skálázott grafikus megjelenítésébe. Ahogyan egy szakértő fogalmazott: „A zajvédelmi rendeletek direkt úgy vannak kialakítva, hogy a repülés okozta rövid ideig tartó nagy zajt ne kelljen szankcionálni.” 

A szankcionálás, avagy a repülőtér működési szabályzata szerinti mélyalvási üzemelési díj bevezetése ugyanakkor egyrészt indokolt, másrészt visszás, ugyanis a károkozás megfizethetőségét sugallja. Ráadásul az érintetteknek örülniük kellene annak, ha minél magasabb a reptér által így beszedett összeg, hiszen ezt fordítják a zajszigetelési programra. Az egy külön kérdés, hogy  az ebből a hálószobák ablakaira biztosított plusz egy üvegréteg és a szellőző berendezés sokak szerint keveset ér: az ingatlanok teljes zajszigetelésére lenne szükség - bár a kertvárosias területen az ingatlanok kertje így is élhetetlen marad. A zajszigetelési program tehát mindenképpen csővégi álmegoldás. 

 Ferihegy forgalmának változása az elmúlt 20 évben 

(2002-2022 adatok: KSH, 2023-2026 előrejelzés: 2020-as díjszabályzat IX. melléklete) 

Sokak szerint a kérdést jóval szélesebbe kellene kezelni. Nem elég a repülés zajhatását figyelembe venni, de figyelembe kell venni annak légszennyezését is, sőt annak éghajlati hatását is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiemelte, hogy a repülés ötször több üvegházgázt bocsát ki, mint a vasúti közlekedés. A 2022-es Európai légiközlekedési környezetvédelmi jelentés hivatkozása szerint „Az IPCC 6. értékelő jelentése 2022-ben megjegyezte, hogy a felmelegedés 1,5°C-ra történő korlátozásához az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali, gyors és nagymérvű csökkentése szükséges, továbbá, hogy a repülési ágazat továbbra is a fokozott éghajlati veszélyekhez való alkalmazkodás korai szakaszában jár.” 

Ami biztos, hogy a Ferihegyi Repülőtér fejlesztését biztosító Európai Beruházási Bank igen komoly mulasztásokat követett el. Ezt azóta maga a bank is elismerte, de nem pótolta.  

Az EBB-nek akkor is ragaszkodnia kell finanszírozott projektek társadalmi és környezeti hatásainak alapos felméréséhez, ha azt a helyi hatóságok nem várják el. Az európai unió bankjának – a közösségi normák szerint - elő kell írnia a finanszírozott projekt információinak megosztását és a nyilvános konzultációkat, mégpedig a projekt korai, tervezési szakaszában, amikor még érdemi lehetőség van a projekt módosítására. 

A repülőtér bővítését finanszírozó Európai Beruházási Bank a honlapján (közvetlenül a bank elnöke képe mellett) büszkén állítja, hogy az Európai Unió bankjaként segíti a fenntartható fejlődés eljuttatását mindenki számára (”The EIB is the bank of the European Union. We invest in a sustainable future for all”). Valójában a bank nem tette elérhetővé a finanszírozott projekt információit, és a reptércég eddig nem folytatott érdemi egyeztetéseket az érintett lakossággal. Környezetvédő szervezetek azóta is igyekeznek kicsikarni a cégtől és az EBB-től a kötelező intézkedéseket. 

Ha az államé lesz a repülőtér 

Az utazáshoz való jog nem sértheti az egészséges környezethez való alapjogot. A repülőtér vásárlására tervezett összeg fájóan hiányzik olyan területekről, amelyek rendezése az állam alapvető feladata; ilyen például a közösségi közlekedés fejlesztése is. Amennyiben a magyar állam többségi tulajdont szerez a reptéren, úgy az ezzel járó problémákat is magára veszi, ahogyan erre Lázár János miniszter úr 2023. március 6-án a parlamenti beszédében is utalt.  

Látva a problémák szerteágazó voltát, kimondható, hogy az államra sok teendő marad: erre fel kell készülni, mikor a vásárlásról döntenek. Éppen ezért az EBB által elismert teendőket az eladó félnek még az adásvétel előtt rendeznie kell. A zajvédelmi zónákat megbízható adatok és érdemi lakossági konzultáció alapján ki kell terjeszteni. A leginkább érintetteknek fel kell ajánlani a méltányos kivásárlást és az eddig elszenvedett egészségügyi és környezeti károkért való kompenzációt. 

Ha ez az adásvételig nem történne meg, akkor az Európai Beruházási Bank és a Budapest Airport Zrt. mulasztását a jövőben minden magyar adófizető fizetné meg, ráadásul duplán: a pénzével és az egészségével. 

További információ: 

• Szennyező repülőtér mögött piszkos bankügyek (blogcikk 2023. május 24.) 
• https://mtvsz.hu/repter 

• https://mtvsz.hu/airport 

A cikk a Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége együttműködésében, a Global Greengrants Fund támogatásával készült.