A kanadai Gabrial Resources cég még évekkel ezelőtt perelte be egy "offshore bíróságon" a román államot, hogy így kényszerítse ki a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás engedélyezését - vagy pedig kicsikarjon az adófizetőktől több milliárd dollár kártérítést. A hírek szerint a döntést a mai nap folyamán (pénteken) hirdeti ki a washingtoni székhelyű taláros testület. A román állam már hetek óta arról beszél, hogy el fogják veszteni a pert, de mostanában azt is lebegtetik, hogy talán jobban járna a költségvetés, ha inkább mégiscsak zöld utat adnának a verespataki aranybánya beruházásnak.

(Fotó: Alburnus Maior Egyesület, Verespatak)

Az elmúlt több, mint két évtizedeben nagyon sokat foglalkoztam, a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházással, bár az elmúlt 2-3 évben viszonylag csend volt Verespatak körül - részben azért, mert időközben a település felkerült a Világörökség listára, ezzel nemzetközi védelmet kapott, másrészt pedig a háttérben csendben zajlott a bevezetőben is említett ISDS-per. Ezért kicsit váratlanul ért, amikor közel egy hónapja felhívott egy újságíró, hogy úgy tudja, aznap várható az ítélethirdetés a Verespatak-perben, mit tudok erről. Elkezdtem gyorsan utánanézni a dolognak, és kiderült, hogy a román sajtóban megjelent hírek akkoriban tényleg írtak arról, hogy február 10-én várható a döntés kihirdetése, de később már inkább arról szóltak a hírek, hogy ez március közepéig történhet meg. Kisebb nyomozás után rábukkantam a felperes Gabriel Resources sajtóközleményére, amelyben azt írták, hogy az üggyel foglalkozó testület (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja - ICSID) legkésőbb március 12-ig kell, hogy meghozza a döntést.

Az azóta eltelt hetek be is bizonyították, hogy a február 10-re várt döntés vaklárma volt - főleg, hogy az szombatra esett -, illetve valószínűleg talán az időpont lebegtetése inkább azt a célt szolgálta, hogy a román kormány a közvéleményben megágyazzon egy esetleges kedvezőtlen döntésnek.

Na, de mielőtt belemegyünk a részletekbe, nem árt felidézni, mi is az a címben is említett "ISDS-per", és hogy jelen esetben miről is van szó. Ez a téma főleg egy évtizeddel ezelőtt került reflektorfényben, amikor még javában zajlottak az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (Transzatlanti Kereskedelmi- és Befektetési Partnerség - TTIP), és az EU és Kanada közötti hasonló megállapodás, a CETA tárgyalásai. Ugyanis mindkét egyezménynek része lett volna az úgynevezett "befetető-állam vitarendezési mechanizmus" (Inverstor-toState Dispute Settlement - ISDS), amely lehetővé teszi, hogy külföldi cégek bepereljenek egyes országokat, amennyiben azok számukra kedvezőtlen környezetvédelmi vagy egyéb jogszabályokat, döntéseket hoznak. Ez az eléggé titokzatos körülmények között működő, a Guardian publicistája által találóan "offshore bíróságoknak" elkeresztelt (a közvélemény előtt többnyire eufémisztikusan inkább "választott bíróságoknak" nevezett) rendszer az elmúlt évtizedek során több milliárd dolláros károkat okozott az egyes érintett országoknak. Ezzel kapcsolatban ajánljuk figyelmetekbe az egyik német közszolgálati televízió által készített "A multi perel, a társadalom tejel" c. dokumentumfilmet. 2019. december 31-ig a külföldi befektetők (többnyire nagyvállalatok) 1023 pert indítottak  országok ellen. Az eddig lezárt esetekben – amelyekről rendelkezünk adatokkal – a Magyar Természetvédők Szövetsége által készített összegzés szerint 2022. júliusáig legalább 102,38 milliárd dollár kártérítést kellett, hogy fizessenek az államok a külföldi befektetőknek.

A témával kapcsolatban ajánljuk még figyelmetekbe "Zombi ISDS" c. kiadványt, amelynek magyar nyelvű összefoglalója itt található. Kapcsolódó kiadványunk: Gúzsba kötve.


Ebben a rövid kis videóban az ISDS-perek kapcsán beszélünk a nagybányai ciánszennyezésről és a verespataki ISDS-perről is:

300 tonna arany

A kétes hírű Frank Timis által alapított Gabriel Resources kanadai cég 1997-ben jött Verespatakra, hogy cianidos technilógiával kitermelje a kétezer éves telesülés hegyeinek mélyén rejtőző 300 tonna aranyat. A Verespatakra tervezett hatalmas külszíni fejtésű aranybánya beruházás ellen már több, mint két évtizede küzdenek a helyi közösségek és erdélyi civil szervezetek. A jelentős korrupcióval és pénzmosási és egyéb bűnügyi vádakkal is megterhelt beruházás elleni küzdelmet mutatja be Kocsis Tibor díjnyertes dokumentumfilmje, az Új Eldorádó, valamint a 300 tonna arany.  

(James Bond, cián és heroin - az első magyar nyelvű sajtóközlemény a Verespatakra tervezett beruházásról 22 évvel ezelőttről.)

A Gabriel Resources vs. Romania ISDS-per:

A pert a brit fennhatóság alá tartozó Jersey-szigeten (adóparadicsom) bejegyzett Gabriel Resources és a kanadai Gabriel Resources Ltd. indította a Román állam ellen 2015. júliusában a Románia és Kanada közötti 2009-ben valamint a Románia és az Egyesült Királyság között 1996-ban megkötött kétoldalú befektetésvédelmi egyezményekre hivatkozva.

Ha jól értelmezem, akkor ICSID honlapja szerint a Gabriel Resources vs. Románia ügyben 2023. szeptember 14-én már lezárták az érintett felek meghallgatását, és már csak a döntés kihirdetése van hátra. Ez alapján az ICSID-re vonatkozó szabályok szerint a testületnek március 12-ig tájékoztatniuk kell a döntésről az érintett feleket. Ez alapján reálisnak tűnhet a román sajtóban az elmúlt napokban elterjedt hír, amely szerint ma, 2024. március 8-án, pénteken az ICSID értesíti a felperest és az alperest a döntésről. A Gabriel Resources még februárban azt írta, hogy amint kézhez kapják a döntést, arról értesítik a piacot.

Négy évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy a Gabriel Resources 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól a Verespatakra tervezett aranybánya beruházás meghiúsulása miatt. Tavaly ősszel már 6,5 milliárd dollárról szóltak a hírek, februárban már 6,6 milliárd dollár szerepelt a hírekben, ezen a héten pedig már 6,7 milliárd dollárt emlegetett a román kormányszóvivő.

Az elmúlt hetekben megjelent nyilatkozatok szerint bukaresti kormány arra számít, hogy az ICSID által megítélt összeg 2 milliárd dollár körül lesz. A Ciolacu-kabinet számításai szerint azonban a Gabriel Resources által elszenvedett valós kár mindössze 156 millió dollár, ami maximum 445 millióra mehet fel. Ezzel szemben a kanadai vállalat azt állítja, hogy 760 millió dollár értékű befektetéseket hajtott végre Romániában a majdani kitermelés reményében, ami végül nem valósult meg. Ehhez az összeghez hozzájönnek azok a károk, amiket a projekt dugába dőlése okozott.  Maszol.ro portál szerint viszont úgy tűnik, a Gabriel Resources, nem bízik maradéktalanul abban, hogy a ICSID jogosnak találja a 6,6 milliárd dolláros követelést, ezért két alternatív összeget is beterjesztett: az egyik 5,6, míg a másik 3,3 milliárd dollár.

A román állam már hetek óta arról kommunikál, hogy el fogják veszteni a pert, de mostanában már azt is lebegtetik, hogy talán jobban járna a költségvetés, ha inkább mégiscsak zöld utat adnának a verespataki aranybánya beruházásnak. Lehet, hogy amögött, hogy már egy hónappal ezelőtt bedobták a köztudatba, hogy pár napon belül meg lesz a döntés, és a várható több milliárd dolláros kártérítési kötelezettséget bedobták a köztudatba, annak próbáltak megágyazni, hogy a végén mégis alkudozhassanak arról, hogy megadják a zöld utat a verespataki aranybánya beruházásnak?

Az is furcsa, hogy a romániai civil szervezetek által az ügyben az ICSID-hez benyújtott három "Amicus curiae"* beadvány közül a harmadikat, amelyet 2023. júniusában terjesztettek be, a román állam nem fogadta be, emiatt azt az ICSID elutasította. Pedig Stephanie Roth, a beruházás ellen küzdő mozgalom Goldman Környezetvédelmi-díjas aktivistája szerint ez a harmadik 'amicus curiae" beadvány olyan kockázatokra mutat rá, amelyekről ha a kanadai cég tájékoztatta volna a részvényeseket, akkor a Gabriel Resources részvényárfolyamai is alacsonyabbak lettek volna, s ezáltal nagy eséllyel alacsonyabb kártérítési összeg megfizetelére köteleznék a román államot.

Mindenesetre miközben a Gabriel Resources visszafogottan kommunikál - ahogy az ilyen folyamatban levő perekben elvárható -, meglehetősen furcsa, hogy a romániai sajtó a per lehetséges kimenetelével kapcsolatos negatív hangvételmú kormányzati nyilatkozatokkal van tele.

* Az Amicus curiae (a Bíróság segítője vagy “a Bíróság barátja”) olyan magánszemély vagy szervezet, aki nem résztvevője ugyan egy jogi ügynek, de jogosult arra, hogy segítséget, szakértelmet vagy betekintést nyújtson a bíróságnak a tárgyalandó ügyben felmerülő kérdések kapcsán.