Vendégcikk a Közép-magyarországi Zöld Körtől

A Ferihegyi Repülőtéren (hivatalosan: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) jelentős fejlesztések zajlanak. A projekt fő hitelezője az Európai Beruházási Bank, EBB. A bank normái előírják, hogy a projektek feleljenek meg az EU-s környezetvédelmi jognak. Ennek ellenére a Bank nem követelte meg a projekt környezeti hatásvizsgálatát, nem kérte be a környezetvédelmi engedélyeket, és az éghajlati hatások vizsgálata is elmaradt.

Az EBB által finanszírozott fejlesztések évi 21 millióra, azaz Magyarország lakosságának több mint kétszeresére kívánják növelni az utasforgalmat (az eddigi rekord évi 16 millióról). Ehhez adódik a teherforgalom (a bővítésnek köszönhetően a repülőtér éves cargo kapacitása 250 000 tonnáról 300 000 tonnára nő), és a kiszolgáló földi forgalom zaj-, és légszennyezése. Ennek ellenére az EBB szerint a projekt környezeti és társadalmi hatásai várhatóan csekélyek lesznek.

„Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.” (Alaptörvény)

A növekvő zaj-, és légszennyezés által érintett területen mintegy 1 millió lakos él.

Ha a Budapest Airport 2018-as és 2019-es forgalmi adatait a holland Schiphol repülőtérnél alkalmazott módszerrel átszámoljuk, akkor azt kapjuk, hogy a repülőtér körüli 19 kilométeres zónában a mikropor koncentrációja elérheti a 5100 p/cm3, a 9 kilométeres zónában a 12 700 p/cm3, az 5 kilométeres zónában pedig a 16 510 p/cm3 értéket. (Összehasonlításképpen, a normál átlagos mikropor-koncentráció körülbelül 1000- 1200 p/cm3.) A mikropor-szennyezéssel terhelt zónában mintegy 1 millió lakos él. A beruházással a szennyezés mértéke másfélszeresére nő – nem számolva a teherforgalmú repülésekkel és a kiszolgáló földi szállítások szennyezésével. A fentebb említett Schiphol repülőtérnél egy tanulmány kimutatta, hogy a légyszennyezéssel leginkább érintett lakónegyedekben a várható élettartam átlagosan egy évvel csökken. Ez nem környezetvédelmi – ez embervédelmi kérdés. Mert „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (Alaptörvény XXI. cikk)

Az EBB a hitelbírálat során nem tárt fel jelentős negatív társadalmi hatást a projekt kapcsán.

Valójában ez egy csapda.

A környékbeliek közül sokan előbb költöztek ide, mint ahogy a repülőtér megnyílt. Kezdetben kis légcsavaros repülők jöttek, és azok is ritkán. Jellemző, hogy a kettes pályát 1984-től 2004-ig nem szabadott a pesti irányban fel-, és leszállásra használni. Ez érthető is, mivel a pálya a lakott területtől csupán másfél kilométerre van, és a szabályok már akkor is legalább 5 kilométert írtak elő. Mára ez a tiltás is „elszállt”. Nagyobb, sugárhajtású repülők jönnek – gyakran három percenként. 

„Nyugodt környék volt… Hát itt van a légifolyosó. És mikor elmegy, akkor lehet hallani a légörvényt”. Volt, aki a kertjében fizikailag is érezte a repülő keltette szelet: „Igen, vannak tyúkjaim. Hát azelőtt csirkéztem, de vannak tyúkjaim. Vittem ki a vizet. És ha nem állnék ilyen stabilon, akkor fölkap, és nekinyom a kerítésnek. Hát álltam, de úgy a vödörrel együtt, a vödör kiment. Megtaszajtotta. Tele volt vízzel. És azzal együtt. Olyan hangja van, hogy rendesen hallani, hogy süvít, ha leszáll.”

„Az egészségügyi szempontok vizsgálata alapján már az éjszakai időszakra engedélyezett …műveletszámok is túlzóak… Megállapítható, hogy nem egyedi esetek alkotják ezt a kategóriát, hanem rendszeresen visszatérően ugyanazok a járatok késnek. Ez pedig jogi szempontból a szabályok semmibevételére utal, és megfelelő hatósági eszközök alkalmazása híján bevett gyakorlattá vált – mindennemű szankcionálás nélkül –, miközben az éjszakai nyugalom megzavarására gyakorolt hatása egyértelmű, és az azt elviselő érintett lakosság száma jelentős.” (Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, 2019)

Egy közelben lakó elmondta, hogy a beruházó felmérése szerint csupán 57 ház érintett a repülők zajával. „Az, hogy nekik van egy szakértőjük, aki velünk nem is konzultál, és ezt az ő rendelésükre megcsinálja, nyilván az ő pénzükből, de kihoz egy olyat, ami gyakorlatilag emberek életét teszi tönkre? Hát hol élünk?”

Az utcán, a kertekben ma már beszélni sem lehet. Sok ház megrepedezik, de a légörvények gyakran felkapják a tetőcserepeket is, ami közvetlen életveszélyt is jelenthet. A légi forgalom növekedésével sokan kezdték fontolgatni az elköltözést, de addigra az ingatlanuk az eredetinek csak a töredékét érte. Ez egy csapda, amely különösen a kis jövedelműeket és a kiszolgáltatottakat érinti. Ezzel szemben az EBB környezetvédelmi és társadalmi adatlapja 2018-ban azt állította, hogy „A projekthez kapcsolódóan nincsenek jelentős kedvezőtlen társadalmi hatások.”

A bank további vizsgálatokat rendelt el.

Valójában az építkezések tovább folynak.

A helyi közösségeket képviselő Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület (KLKE) és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (Bankwatch) segítségével 2020 márciusában panaszt nyújtott be az EBB Panaszmechanizmusához (EBB CM). Ebben felrótták, hogy a projekt nem készíttetett társadalmi és környezeti hatásvizsgálatot, és több ponton megsértette az EBB környezetvédelmi és szociális szabályait.

A Panaszmechanizmus zárójelentése aztán számos ponton igazat adott a panaszosoknak:

• Környezeti és éghajlati hatások: Az EBB-CM nem talált bizonyítékot arra, hogy a projekt vagy annak elemei éghajlati hatásait a KHV-irányelvvel összhangban értékelték volna. Így nem világos, hogy az EBB szolgálatai milyen alapon tekintették a projektelemeket az EBB szabványainak (standardjainak) megfelelőnek.
• Légszennyezés: az EBB szolgálatai nem rendelkeznek elegendő bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a projekt (ezáltal a légi forgalom és a szárazföldi közlekedés 50%-os növekedése) légszennyezésre gyakorolt hatásait az alkalmazandó szabályozási keretnek megfelelően értékelték-e, és hogy a projekt megfelel-e az EBB előírásainak. 
• Társadalmi hatások: a projekt eredeti környezetvédelmi és társadalmi irányítási terve (ESMP) nem említette a helyi közösségek szociális szempontjait. Nem határozott meg zajszennyezést enyhítő intézkedéseket, így nem felel meg az EBB 1. szabványában előírt minőségnek.
• Nyilvános konzultáció, a helyi civil társadalmi szereplők bevonása: az EBB-CM bizonyítékot talált arra, hogy a projektben nem valósult meg megfelelően a nyilvánosság és az érdekelt felek bevonása, ami sérti a nyilvánosság részvételéről szóló irányelv és az EBB 10. szabványának szellemét. Ezen túlmenően nincs megfelelő projektszintű panaszkezelési mechanizmus.

• Tájékoztatás a projekt társadalmi és környezeti hatásairól: Az EBB-CM megállapította, hogy a Bank honlapján a projektről szereplő környezeti és társadalmi információk elavultak, helytelenek voltak és frissítésre szorultak.

Ez a projekt valószínűleg csak egy része a repülőtér további fejlesztésének. 2021-ben megállapodás született a kínai Henan Airport Group, valamint a kínai-magyar üzleti és logisztikai fejlesztő cég, a CECZ / Utlink és a Budapest Airport között Magyarország és Kína közötti légi Selyemút létrehozásáról, amelynek keretében a megvizsgálják egy itteni nagy kínai logisztikai bázis létesítését is. A környéken az utóbbi években több logisztikai telep és ipari létesítmény épült. Mindez potenciálisan veszélyezteti Budapest legnagyobb védett vizes élőhelyét, a Merzse-mocsarat is. 

Bank a „fenntartható fejlődésért”

Valójában fejlesztés a „szennyező fizet” alapelv megsértésével

Az Európai Bizottság azon dolgozik (https://finance.ec.europa.eu/sustainable-finance_en ), hogy a fenntarthatóság elveit a pénzügyi elvek integrált részévé tegye – az Európai Zöld Megállapodás (https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu ) végrehajtásaként. 

A repülőtér fejlesztését finanszírozó Európai Beruházási Bank a honlapján (közvetlenül a bank elnöke képe mellett) büszkén állíja, hogy az Európai Unió Bankjaként segíti a fenntartható fejlődés eljuttatását mindenki számára (”The EIB is the bank of the European Union. We invest in a sustainable future for all”). Valójában a bank nem tette elérhetővé a finanszírozott projekt információit, és nem folytak egyeztetések az érintett lakossággal.

Véleményünk szerint a zajvédelmi zónákat valós és érdemi lakossági konzultáció alapján ki kell terjeszteni. A leginkább érintetteknek fel kell ajánlani a kisajátítást (megfelelő összegű kivásárlást és az eddig elszenvedett egészségügyi és környezeti károkért való kompenzációt). Az EBB-nek akkor is ragaszkodnia kell finanszírozott projektek társadalmi és környezeti hatásainak alapos felméréséhez, ha azt a helyi hatóságok nem várják el. Az európai unió bankjának – a közösségi normák szerint - elő kell írnia a finanszírozott projekt információinak megosztását és a nyilvános konzultációkat, mégpedig a projekt korai, tervezési szakaszában, amikor még érdemi lehetőség van a projekt módosítására.

Az utazáshoz való jog nem sértheti a környezetvédelem „a szennyező fizet” alapelvét. A repülés külső költségeit nem háríthatjuk a helyiekre.

További információ: https://mtvsz.hu/repter, https://mtvsz.hu/airport