Írta: Galambos Eszter, energia programfelelős, MTVSZ

Függőség súlyosbítása valódi váltás helyett

Az egészséges életmódra váltást, az egészségtelen ételek függőségétől való szabadulást akadályozza, ha egészséges ételek és testmozgás mellett továbbra is eszünk ultrafeldolgozott, egészségtelen ételeket, ráadásul „átmenetileg” egyre többet. Hasonlóan az energiatakarékos, megújuló energia alapú gazdaságba való magyar energiaátmenet, sőt a klímasemlegesség elérése 2050-ig is megbicsaklik akkor, ha még további évtizedekre főleg fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik az ország, új fosszilis beruházásokkal és hagyják növekedni az elsődleges energiaigényt. Félrevisz az is, ha a “zöld” , vagy annak látszó beruházásokat uniós forrásból támogattatják, mellette viszont a magyar adófizetők pénzét azaz a hazai költségvetést fosszilis beruházásokra költik.

Az éghajlatvédelem és az energiaátmenet az Európai Unióban a 2019-es Európai Zöld Megállapodással, Irány az 55% csomaggal az uniós szakpolitikák középpontjába került. 2030-ra mind az Unió, mind tagállamai erősebb célokat tűztek ki a kibocsátáscsökkentés, energiahatékonyság és a megújuló energiák részaránya terén. Magyarország is elköteleződött a klímasemlegesség elérésére 2050-re. A minden korábbinál jelentősebb Uniós források 2030-ig, köztük a REPowerEU a tagállamokban az energiaátmenet felgyorsítását, a fosszilis energiától való függetlenedést hangsúlyosan szolgálják.

Félretervezés

Magyarországnak is lehetősége van a 2030-ig rendelkezésre álló uniós, továbbá hazai pénzügyi forrásokból felgyorsítania az energiaátmenetét, jelentősen csökkenteni fosszilis-függőségét. Ehelyett a kormány az éghajlati- és energiaválság közepén inkább az ország fosszilisenergia-függőségén gyorsít és súlyosbít az új fosszilis beruházásokkal. Valódi energiaszuverenitás, egy energiatakarékos, hálózatos és rugalmas, megújuló energiára épülő gazdaságra való átmenet gyorsítása helyett további évtizedekre bezárja az országot a fosszilis alapú, sőt földgázimport-függő működésbe. Új fosszilis mega-infrastruktúrákba beruházni a 2020-as évek közepén minden, csak nem előrehaladás.

Súlyos tervezési hiba, hogy a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezete – amely a 2030-ig szóló hazai éghajlat- és energiapolitikát és intézkedéseit 2030-ig és azon túlnyúlóan meghatározza –  peremfeltételként, eldöntött tényként kezel költséges és nagyjából indokolatlan fosszilis infrastruktúra beruházásokat. Egy kellően átgondolt, közérdekű nemzeti stratégia nem hagyhatja figyelmen kívül a szélesebb környezeti, társadalmi hatásokat, pénzügyi csapdákat, járulékos költségeket, melyek már rövid távon jelentkeznek, de hosszú távra szólnak.

Nézzük, milyen erőltetett új fosszilis beruházásokról van szó, és miért hátráltatnák inkább a hazai energiaátmenetet, klímasemlegességet!

1. Új fosszilis gázerőművek

Három új gázerőmű építését a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította, egységes környezethasználati engedélyeiket pedig még 2022-ben, érdemi társadalmi egyeztetés nélkül megadták a hatóságok. Ezek összesen akár 1500-1650 MW áramtermelő teljesítménnyel rendelkeznének: a Mátrai Erőmű telephelyén Visontán 1 db 500-650 MW-os, Tiszaújvárosban 2 db, egyenként maximum 500 MW-os ún. kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművet terveznek. Az Energiaügyi Minisztérium szerint a Mátrai Erőmű új gázblokkja 3800 gigawattóra (GWh), a tiszaújvárosi blokkok pedig együtt 5200 GWh fosszilis alapú áramot termelnének átlagosan évente, 5-6000 üzemóra alatt.

A CCGT blokkoknál párhuzamosan zajlik jelenleg az építésre, működtetésre és szervizelésére vonatkozó közbeszerzési eljárásuk. 2023 augusztusa óta zajlik a telephelyenként beérkezett 6-6 pályázat hiánypótlása és kötelező ajánlattételének, amelyek elbírálását követően 2024. második félévében derül ki, hogy melyik vállalatok építhetik meg a visontai és tiszaújvárosi erőműveket. A kiválasztandó ajánlattevővel megkötendő szerződés időtartama 280 hónap, azaz 23 év 4 hónap, tehát a CCGT blokk szerződése még érvényes lenne a 2040-es évek második felében - vagyis a klímasemleges magyar gazdaság elérésének (2050) utolsó éveiben. A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiánk bizonyítja, hogy a korai cselekvés - vagyis a kibocsátáscsökkentő intézkedések mielőbbi megtétele sokkal jobban megéri gazdasági és társadalmi szempontból is, mint a halogatás.

Ne felejtsük azt sem, hogy a kormány 2021-ben Magyarország Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében (6. akciópont), Nemzeti Energiastratégiájában (sőt, a NEKT-ben is van rá utalás) kihirdette, hogy Magyarország (villamos)energiatermelése 2030-ra 90%-ban szén-dioxid kibocsátásmentes lesz. A gázerőművek megépítése és működtetése aláásná ennek elérését, atomerőmű-bővítéstől függetlenül. Tehát ezt a célkitűzést, amely egyébként a jelenleg érvényben levő Nemzeti Energiastratégiából (NES 2030 kitekintéssel 2040) származik, a kormány ennek a beruházásnak támogatásával megszegi.

A gázerőművek szükségessége nincs kellően alátámasztva a NEKT-tervezetben sem, a kormány kommunikációiban, kontextustól és célcsoporttól függően többféle (rész)magyarázat került elő: a napenergiás áramtermelés ingadozásának kiegyenlítése, az elektrifikáció ill. az újraiparosítás (értsd: főleg az akkugyárak) miatt növekvő áramigény fedezése, a majd 2027 körül lekapcsolni tervezett Mátrai lignites blokkok pótlása, az MVM visontai erőművi tevékenységének fenntartása, stb.

Valójában nincs szükség új gázerőműre, pláne ennyire, ezt a REKK gázkivezetési tanulmánya is alátámasztotta: működőképes az olyan forgatókönyv, ahol nem épülnek új CCGT erőművek. Ehhez jelentős energiatárolás (termelt megújuló áram tárolása hálózati energiatárolókban és áramhálózat okosítása), ipari hatékonyságnövelés szükséges. A CCGT erőművek megépítése nélkül 2030-ra akár 37%-os  földgázfogyasztás-megtakarítást érhetne el Magyarország, szemben a NEKT-ben addicionális intézkedések mellett előrejelzett 17,6%-nál.

Az új gázerőművek működtetése jelentős többlet gázigényt jelent az erőművek 30-40 évre szóló élettartama alatt: a REKK számításai szerint már két gázblokk esetén is kb. 1 milliárd m3/év, tehát három gázblokkban kb. 1,5 milliárd m3/év földgázt (főleg: metánt) égetnek el, aminek nagyja várhatóan import. A szabványok alapján egy hasonló paraméterű, hatékonyságú CCGT erőmű kb. 300 g/kWh szén-dioxidot bocsát ki. Azaz egy 650 MW-os CCGT erőmű teljes kapacitáson kb. 195 tonna üvegházgázt bocsát ki óránként, kb. 1,7 millió tonna szén-dioxidot évente, jelentős szennyező.

A Mátrai Erőmű jelenleg elsősorban lignittüzelésű erőmű, max. 884 MW lignites és 66 MW földgázos beépített teljesítményével. Az elavult lignitblokkok leállítását eredetileg 2025-re tervezték, az Területi Igazságos Átmenet Tervekben erre kötelezettséget is vállalt a kormány az EU felé. Az energia-veszélyhelyzetre hivatkozva a szénkivezetést elhalasztották és egy új 500-650 MW-os Mátrai (CCGT) gázblokkal való „kiváltásától” tették függővé. Erre legkorábban 2027-ben számítanának, bár egyelőre az építő vállalkozó kiválasztása sem történt meg, várhatóan tovább csúszik. A lignitblokkok 2024 márciusban megkapott újított környezethasználati engedélye 2029-ig érvényes. Mindezzel a kormány a több mint százmilliárd forintos Igazságos Átmenet Alapra való jogosultságunkkal, az igazságos átmenet akadályoztatásával, és a szennyező lignittüzelés miatt (ühg kibocsátás, Hg-koncentráció túllépés) az egészségünkkel is játszik.

A tervezett új Mátrai gázerőműnek egyelőre nincs kiépített infrastruktúrája, amellyel az országos hálózathoz tudna csatlakozni. Ehhez egy 400 kilovoltos (!) távvezeték kiépítését tervezik, a kapcsolódó környezethasználati engedélykérelmet az MTVSZ is véleményezte és sürgette a gázblokk környezethasználati engedélye nyilvánosságra hozatalát.

Az új gázerőművek pénzügyi oldalról, gazdasági szempontból is rendkívül ingatag lábon állnak, várhatóan részben a magyar adófizetők pénzéből, azaz állami támogatással épülnének, többszáz milliárd Ft-os költséggel, talán külföldi hitelből is. A CCGT-ket még minimum 20 évig az állami tulajdonú MVM működtetné, várhatóan folyamatos veszteséget termelve. A szén-gáz átmenet megtérülését Bulgária esetében vizsgáló elemzés is hasonló következtetésre jutott.

Az MTVSZ Gázfüggőség-csökkentő programja: https://mtvsz.hu/gazkivezetes

A cikk 2. része, befejezése itt: https://mtvsz.blog.hu/2024/05/23/uj_fosszilisgaz-projektek_hatraltatjak_a_magyar_energiaatmenetet_eghajlatvedelmet_2_palagaz-projekte