Vasárnap Ken Saro-Wiwa és társai kivégzésének évfordulója kapcsán írtam az olajiparhoz kapcsolódó nigériai vérengzésekről. Tegnapi blogbejegyzésem témája az volt, hogy egy hónapon belül meggyilkoltak három pálmaolaj-ellenes indonéz aktivistát. Nem gondoltam volna, hogy a két téma között van némi összefüggés...
Olajpálma magok egy indonéziai ültetvényen. (Fotó: ©Victor Barro, Friends of the Earth International)
Mivel nem zártam még be azt a tanulmányt, amelyen Nnimmo Bassey írt a katonaság és a nagyvállalatok közötti összefonódásról, és az ezzel szembeni nigériai ellenállásról, megakadt a szemem azon, hogy a bevezetőben "2000 ember halála" feletti sorban szerepel a "pálmaolaj-kereskedelem" kifejezés. Először azt hittem, hogy vasárnap tévesen írtam azt, hogy a 90-es években 2000 ember halt mert Ogoniföldön azért, mert a Shell és a nigériai állami olajvállalat okozta szennyezések elleni tiltakozásuk zavarta a kormányköröket, és valójában a pálmaolaj miatt haltak meg kétezren Nigériában. Aztán alaposabban megnézve a szöveget, kiderült, hogy nem tévedtem.
Azt írja ugyanis a szerző, hogy a gyarmati politikában a kereskedelem és a katonai tevékenységek összefonodásának hosszú históriája van. Példaként felhozta hogy 1895-ben a brit tengerészet felégetett egy Brass nevű települést, hogy biztosítsa a brit korona fennhatósága alá tartozó állami vállalat Royal Niger Company monopóliumát a pálmaolaj kereskedelemben a Niger-folyó mentén, a köztes szereplők kiiktatásával. Becslések szerint kétezer ember vesztette életét a támadás következtében.
A másik példában pedig a már vasárnap említett történet szerepel, amelyben arról ír, hogy a nigériai kormány által 1994-ben a Shell tevékenysége által okozott szennyezések elleni tiltakozás leverésére létrehozott különleges alakulat brutális akciói következtében több mint kétezren haltak meg Ogoniföldön.
Tehát nem tévedtem, a pálmaolaj és a kőolaj egyaránt több ezer áldozatot szedett már Nigériában. Ideje nemet mondani mindkettőre!
Kapcsolódó írásaink:
Kövess minket a 
Olvass minket a 