Szerző: Magyar László, Energiaklub

A megújuló energia részaránya lassú, de stabil növekedést mutatott Magyarországon az elmúlt 5 évben, köszönhetően a napenergia előretörésének. Más megújulók, mint a geotermikus energia vagy a környezeti hő részaránya nagyon lassan, egyesek, mint a szélenergia vagy a biogáz egyáltalán nem bővültek.

Örömteli, hogy a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv a korábbi berögződéseken túl néhány szegmensben új irányokat és célokat is kijelölt. Vajon elég ambiciózusak ezek a célok? Vagy akadnak még fejlesztendő területek?

Magyarország Nemzeti Energia és Klímaterve 2020-ban készült el, melyet 2023-ban egy felülvizsgálati időszak követ, ami jelenleg is zajlik. A 2020-as eredeti dokumentumban sem az energiafogyasztás csökkentése, sem a megújuló energia részarány növelése terén nem tűzött ki Magyarország előremutató, a klímaváltozás fenyegető hatásait kellő mértékben figyelembe vevő célértékeket 2030-ra. A felülvizsgált dokumentum ezzel szemben némi előrelépést mutat. 

Jelenleg a magyar kormány által benyújtott felülvizsgálati dokumentum ellenőrzés alatt van az EU-nál. Ennek megfelelően a közeljövőben még lehetnek kisebb-nagyobb módosítások a tervezetben, ám a váz, a célok és irányok döntően nem fognak már módosulni. 

Mennyi az annyi? - megújuló energia részarány

A megújuló forrásból termelt energia részarányát tekintve a felülvizsgálat utáni NEKT anyagban számottevően megemelt célszám szerepel 2030-ra. Az eredeti NEKT-ben mindössze 21% volt a kitűzött megújuló energia részarány a bruttó végső energiafogyasztást tekintve, míg a felülvizsgált anyagban már 29% szerepel. Ugyanakkor a nemzeti célszámunk továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól, ami a felülvizsgálati körök után várhatóan 42,5% lesz (korábban ez az uniós átlag 32% volt).

A 29%-os célszám eléréséhez a három nagy “szektor” – villamos energia, fűtés/hűtés, közlekedés – mindegyikében komoly fejlesztésekre/koncepcióváltásra van szükség. A villamos energia esetén látjuk az előrelépést (legalábbis napenergia oldalon), ám a fűtés-hűtést és a közlekedést tekintve komoly akadályokat kell leküzdenünk, hogy elérhessük a kitűzött célt. Ennek az átállási folyamatnak az elősegítéséhez jelentős támogatásokra lesz szükség, elsősorban a lakosságot célozva.

A NEKT alapján a hűtés-fűtésben 2021 és 2025 között évente 1 százalékponttal, 2026 és 2030 között évente legalább 1,3 százalékponttal növeljük majd a megújuló energia részarányát.

A közlekedési ágazat teljes energiafogyasztása tekintetében 2030-ra 29% a kitűzött megújuló részarány, amit a bioüzemanyagok, illetve a villamos energia és a hidrogén felhasználásának jelentős növelésével érnénk el.

Miből termelünk majd energiát? – megújulók egymás közt

• Napenergia

A háztartási napelemes rendszerek dinamikus bővülése jó jel, úgy tűnik, hogy a korábban kkitűzött ’200 000 háztartás átlagosan 4kW-os rendszerrel’ cél jelentősen túlteljesül majd. 

Örömteli a 2030-as napenergia-célérték jelentős növelése is a felülvizsgált NEKT-ben (6 500 MW-ról 12 000 MW-ra emelték a célszámot), ugyanakkor a nagyon egyoldalú megújuló energia térnyerés miatt súlyos komplikációk léphetnek fel a rendszerben a következő években. A termelési csúcsok idején eladhatatlan felesleg, máskor súlyos energiahiány jelentkezik. 2050-re ráadásul még jobban eltolódna ez az arány: 20 GW feletti napelem-teljesítmény elérése a cél a NEKT szerint. Ez már nem rendszerkompatibilis Magyarországon, csak abban az esetben, ha egyéb megújuló források (pl. szélenergia) összevethetően nagy teljesítménnyel bírnak, és legalább részben megoldottá válik a szezonális energiatárolás. A nagy mértékű és egyoldalú napenergia-bővítés a rendszer instabilitása mellett a túlzott területhasználat miatt is negatívan hatna.

• Szélenergia

Pozitívum, hogy a felülvizsgált NEKT dokumentumban hosszú idő után újra megjelenik a szélenergia bővítésének terve, ám továbbra is igen csekély szerepet kap. Egy olyan hazai energiaforrásról beszélünk, melynek rendelkezésre álló potenciálja nagyságrendekkel meghaladja a hasznosítani kívánt mennyiséget. A szélenergia a villamos energia rendszer stabilitását, az importigény csökkentését és a kiegyenlítő energia mennyiségének csökkentését is segthetné, hiszen a napenergiát jól kiegészítő energiaforrás, mely jellemzően más idősávokban képes magasabb termelésre, mint a nap (éjjel és télen). Ennek tükrében rendkívül alacsony az 400 MW-os (alap forgatókönyv) és 1,1 GW-os (kiegészítő intézkedéseket tartalmazó forgatókönyv) célszám 2030-ra a szélerőműveknél, különösen a 12 GW napelemes teljesítmény mellett. Ideális lenne a napelemes teljesítmény 50%-ának megfelelő szeles teljesítmény telepítése, a két technológiát arányosan, egymás mellett bővítve a következő évtized(ek)ben.

Összevetve a jelentős potenciállal és olcsó technológiával, a szélenergia részesedése a megújuló termelésből 2050-re vonatkozóan is hihetetlenül alacsony (0,7 GW és 3 GW a két forgatókönyv szerint).

1. ábra: A beépített villamosenergia-termelő kapacitás alakulása a jelenlegi intézkedéseket figyelembe vevő WEM forgatókönyvben és a kiegészítő intézkedések is figyelembe vévő WAM forgatókönyvben, GW 

(Forrás: NEKT, tényadat forrása: Eurostat)

• Geotermikus energia, környezeti hő

A NEKT-ben többször kiemelik, hogy a geotermikus energia hasznosítása (elsősorban a távhőrendsdzereknél) még inkább fókuszba kerül a közeljövőben. Ennek ellenére mindössze kétszeresére emelnék 2030-ra a jelenleg hasznosított geotermikus energia mennyiséget. Ennél dinamikusabb, ambiciózusabb célokra volna szükség, a potenciál adott hozzá.

A NEKT az egyedi fűtési rendszerek esetében a hőszivattyús rendszerek elsődleges támogatását emeli ki, ami előremutató. Fontos kiemelni, hogy ezek a rendszerek csak hőszigetelt, jó minőségű nyílászárókkal felszerelt épületekben tudnak jó hatásfokkal és gazdaságosan működni, így a fenti addicionális beruházásoknak is meg kell valósulnia egy fűtéskorszerűsítés előtt/mellett.

A geotermikus energiához hasonlóan itt is rendkívül alacsony a NEKT célszáma, mely alapján a hőszivattyús rendszerek mindössze 3%-kal részesednének a hőellátásból 2030-ban. Ennél lényegesen nagyobb potenciál rejlik bennük, és a fűtési rendszerek dekarbonizálásához elengedhetetlen ezeknek a rendszereknek a dinamikusabb terjedése.

Pozitívum, hogy megjelenik a dokumentumban az ipari hulladékhő vagy egyéb eredetű maradékhő hasznosításának fontossága, ezekhez a célokhoz konkrét számokat, célértékeket viszont nem csatoltak.

• Bioenergia

A NEKT kiemeli a biogáz-hasznosítás előtérbe helyezését, és a forráshoz közeli hasznosítás kiemelt szerepét. Ez tényleg fontos irány, azonban a célértékekben nem tükröződik számottevő bővülés ezen a területen sem (lásd 2. ábra).

A szilárd biomassza részaránya 2030-ig még növekedhet a NEKT szerint, utána viszont fokozatosan csökkenni fog 2050-ig.

2. ábra: A megújuló energiaforrások felhasználása forrás szerinti bontásban, WEM és WAM forgatókönyv

(Forrás: NEKT, tényadat forrása: Eurostat)

A megújuló energiaforrások terjedését egyéb, a NEKT által is támogatott lépések segíthetik a jövőben:

• A NEKT-ben szerepel, hogy a hazai villamos energia tárolói kapacitások várhatóan jelentősen bővülni fognak a következő években a támogatási pályázatoknak köszönhetően. Erre óriási szükség van az időjárásfüggő megújuló energiatermelés növelésének biztosításához. A NEKT 2030-ra 1 GW tárolói kapacitással számol, ami a napelemek felé történő túlzott eltolódás miatt szűkössé válhat.

• Innovatív irány a dokumentumban a hőtárolás elterjesztése és célzott alkalmazása a lakosságnál a villamos energia rendszer kiegyenlítéséhez való hozzájárulásként.

• Az energiaközösségek támogatását célzó jogszabálymódosítások és támogatási programok a decentralizált energiatermelést és helyi megújuló forrásokra támaszkodást segítve szintén támogatják az energiaátmenetet, és pozitív fejleményt jelenthetnek. 

Összességében a felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv előrelépést mutat a korábbiakhoz képest, megemelt átfogó célszámokat, diverzifikáltabb megújuló energia portfóliót tartalmaz, ugyanakkor ha a részletekbe menően vizsgáljuk a terítéket, több esetben is nagyon konzervatív célszámokkal, hátráltató tényezőkkel, felszínesen kezelt kulcsterületekkel találkozhatunk.

Ez a cikk a Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (German Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action, BMWK) European Climate Initiative (EUKI) programja által támogatott, “Implementing the European Green Deal in Central and Eastern Europe” projekt keretében készült. A cikkben foglalt véleményért kizárólag a szerző(k) felelősek, az nem feltétlenül tükrözi a Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action (BMWK) nézeteit.

#CANEUKI #mtvsz #cikksorozat