Írta: Marton Miklós

Frissített Energia és Klímaterv: elszalasztott repülőrajt

A hazai energiaátmenet repülőrajtjára van szükség. Ugyanis valódi energiaszuverenitást, a mindig is geopolitikai alkukkal terhelt fosszilis energiától való függőség csökkentését egy megfelelő energiaátmenet adhat. Azaz a fosszilis energiafelhasználást fokozatosan, ütemesen csökkentő, energiatakarékos gazdaságra való átalakítás, amelyben a helyben (is) elérhető megújuló energiaforrások kombinációja megvalósul. Ezt figyelembevéve, a beadott felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT), amelynek Európai Bizottsági értékelése hamarosan várható, sajnos nem használta ki a lehetőségeit az energiaátmenet felpörgetésére.

A NEKT rögzíti, hogy „Magyarország fokozottan kitett az éghajlatváltozás nem kívánt hatásainak”, illetve, hogy „Magyarország kiemelten fontosnak tartja a „szennyező fizet” elvének érvényesítését”. Ehhez képest óvatoskodik a dekarbonizációval, energiaátmenettel, az energiaintenzív iparnak (például az áramigényes akkumulátor-iparnak) aránytalan és indokolatlan előnyöket ad. Ráadásul nem teszi pályára a gazdaságot ahhoz, hogy az ország valóban elérhesse a 2050-re vállalt nemzeti klímasemlegességet, és ezzel nemcsak a Párizsi Klíma megállapodás, hanem a hazai klímatörvény (2020) teljesítését is veszélyezteti.

Azokhoz az 50% helyett a Green Policy Center által is javasolt min. 60%-os kibocsátáscsökkentésre van szükség 2030-ig. Elismerendő, hogy az energiahatékonysági (740 PJ) és a megújuló energiás célszám (30%) a tervezethez képest ambiciózusabb lett, azonban az EU-s kalkulációk, értékelés alapján kevésnek bizonyulnak. Ráadásul az energiabiztonság javítására hivatkozva betervezett egyes szakpolitikák és intézkedések tovább mélyítik a hazai gazdaság fosszilis tüzelőanyag függőségét.

Kivételezett szektorok

A 2050-ig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kijelenti, hogy „A klímasemlegesség elérése jelentős ráfordításokat igényel a nemzetgazdaság minden szektorában.” A felülvizsgált NEKT-ben azonban azt találjuk, hogy az egyes szektorok 2030-ig alig, vagy egyáltalán nem veszik ki a részüket a kibocsátás-csökkentés feladatából. A NEKT kimondja, hogy „Magyarország álláspontja szerint a klímasemlegesség hazánk számára elérhető” (20. oldal).

A közlekedési szektor például 2050-re az 2020-as üvegházgáz kibocsátás mindössze 7,14%-át tervezi. Ismerve a szektor technológiai fejlesztési lehetőségeit, ez a 92,86%-os csökkenés talán nem kizárt, de a NEKT nem mutatja be azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek megfordítanák a jelenlegi trendeket 2030-ra (növekvő és öregedő személygépjármű állomány, növekedő közút hálózat, csökkenő és gyengülő vasúthálózat, csökkenő és öregedő vasúti járműpark). 

Az épületek szektor üvegházgáz-szennyezése a dokumentum szerint csaknem 90%-kal csökken 2050-re. Ugyanakkor nem látunk e kihívással arányos tervet 2030-ig a NEKT-ben. A legmeglepőbb az, hogy a mezőgazdaságtól a kormányzat csak egészen minimális ÜHG kibocsátás-csökkentést vár el (2050-ig is csak 17%-ot), az iparnak pedig 2030-ig ÜHG kibocsátás növekedést is megenged. A nettó klímasemlegesség eléréséhez ezen ágazatoknak is jobban ki kellene venni a részüket, mind 2030-ig, mind 2040-ig.  

• Ábra. Forrás: MTVSZ

Iparosítási terv: gyeplők elengedve

A NEKT nem mutat határozott irányt a tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez, hanem a korábbi, energiaintenzív ”iparosítási tervet” (61. oldal) igyekszik kiszolgálni. Miközben a „legnagyobb növekedés ezen időszak alatt az iparban tapasztalható, itt közel 26%-os energiafelhasználás-növekedéssel számolunk” (193. oldal), a szektortól 2050-ig csak 12,31%-os ÜHG kibocsátás csökkentést vár el a kormányzat. Sőt, a Terv 2030-ig megengedi, hogy az ipar növelje üvegházgáz kibocsátását.

A fosszilis energiafüggő gazdaságból egy energiatakarékos, megújuló energia alapú gazdaságba való átmenet felgyorsítása,amint a szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot, 8,8% GDP-növekedést hozna 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremtene Magyarországon.

2024 tavaszán írtuk le, hogy „Ne üljünk fordítva a lovon: a felülvizsgált klímaterv nem áldozhatja fel az eddigi hazai és uniós kibocsátáscsökkentési és energiamegtakarítási vállalásokat, erőfeszítéseket az erőltetett és válságújratermelő újraiparosítás kedvéért.” Most sajnos ezt látjuk.

• Ábra: Ipar üvegházgáz szennyezése 2022 előtt (sárga színnel) és a terv szerint (türkiz színnel). A zöld görbe a 2019-es NEKT tervezete. Forrás: https://1point5.caneurope.org/necps-tracker/

Dekarbonizáció - félgőzzel

A NEKT a várakozásokkal ellentétben nem tartalmaz a szén/lignit kivezetésre útitervet ütemezéssel; a szövegben csak a 2029 végi áramtermelésből való szénkivezetési céldátum szerepel. Nincs célkitűzés a lakossági fűtésből való szénkivezetésre (a korábbi NEKTben volt). A Terv igen általánosan úgy fogalmaz, hogy „A Mátrai Erőmű környékén a lignit alapú fűtéssel érintett háztartásokat kiemelten kell kezelni. A revitalizáció és az átállás során a NEKT célja, hogy a lakossági fűtési energiát fokozatosan tiszta energiával váltsák ki, és csökkentsék az energiafogyasztást.” Ehelyett pontos célszámokra, intézkedésekre van szükség.

A tervezett három új (CCGT) gázerőmű indokoltságát és feladatát nem tisztázta a dokumentum, pedig az egyes szerepkörök eltérő üzleti modellt és eltérő technológiát igényelnek. A NEKT nem ír arról sem, hogy a három erőmű milyen forrásból épül meg, sem arról, hogy a működéséhez szükséges földgáz honnan származik majd. A szerepükről eddig vegyes volt a kormányzati kommunikáció, nemrég azonban a külügyminiszter megerősítette, hogy ezek is alapvetően az újraiparosítást pl. akkumulátorgyárak óriási áramigényét szolgálják majd ki: "Szijjártó Péter felidézte, hogy Kelet-Magyarországon hatalmas beruházások zajlanak, amelyek nyomán nagy gyárak kezdik meg hamarosan a működésüket, és ezek energiaellátása kulcskérdés, ezért gázerőművek építéséről született döntés. "

A Terv nem határoz meg ütemtervet a metánkibocsátások csökkentésére sem. A metán már eddig is kb. fél fokkal súlyosbította a globális felmelegedést. A földgáz-és kőolaj koncessziók pedig az energiaátmenettel, vállalt hazai éghajlatvédelmi és energiaátmeneti célokkal ellentétes irányba hatnak.

Megújuló energia – a változás szele

A megújuló energia termelésének és fogyasztásának kiegyenlítése a következők okos kombinációjával megoldható: megújuló energiaforrások mixe, áram- és hőszektor átjárhatósága, energiatárolás, decentralizált és okos hálózat, keresletoldali szabályozás, megújulóenergia-import és átmenetileg a meglevő gázerőművek. Az időjárásfüggő napenergia és a szélenergia együttes, egymás melletti termelése kiegyensúlyozza a kilengéseket, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb rendszert, egyszerűbb és olcsóbb szabályozást eredményez. A nap- és a szélenergia hasznosítása párhuzamosan fejleszthető, így szakértők szerint 2030-ra a szélenergia kapacitása elérhetné a napkapacitás felét. Ennek lehetőségére tőkeerős vállalkozások várnak. A mai modern szélturbinák az ország sok táján tudják hasznosítani a légmozgást, az új szélerőművek éves kihasználtsága már 40% körül mozog. A szélenergia területigénye - ugyanakkora teljesítményre vetítve - század akkora, mint a naperőműé.

A Tervben a megújuló energia tervezett részaránya nem felel meg az EU elvárásainak (34% helyett csak 30%). A szélerőmű-potenciál nincs kihasználva.

Épületek energiahatékonysága: lehetőség az építőipar számára

Hazánkban a primer energiafogyasztás 40%-áért az épületállomány felelős, 2050-ig évente az épületállomány 3%-át és több mint 100 ezer lakóépületet kellene felújítani. 

A NEKT az épületállomány energetikai megújításáról kimondja, hogy „A hazai ingatlanállomány túlnyomó része, 3,85 millió háztartás „DD” vagy rosszabb kategóriájú, vagyis energetikai szempontból elavultnak számít és energetikai korszerűsítésre szorul.” (135. oldal). Ugyanakkor nem határoz meg intézkedéscsomagot, ütemtervet. Tervez a szektor kibocsátásának csökkentésével, de nem mutatja be igazán, hogy ezt hogyan kívánja elérni.

Energiaközösségek – félrecsúszó segítség

Az energiaközösségek lehetséges szerepéről illetve általánosságban néhány korábbi és tervezett intézkedésről beszél ugyan a NEKT, és a regisztrált energiaközösségek számát is említi, de konkrét intézkedést csak olyat említ, ami nem az alulról induló helyi kezdeményezések számára egyszerűsíti az engedélyezést. Ahogyan 2024 tavaszán írtuk: „a tervezett intézkedéseknek a valódi, alulról jövő energiaközösségeket kellene ösztönöznie, hogy a különböző - lakossági, önkormányzati, KKV - fogyasztók együttműködése egyenlő eséllyel jelenhessen meg az energiapiacon, így kivehessék részüket az igazságos energiaátmenetből, hozzáférjenek a tiszta energiához, sőt minél nagyobb részben tudjanak energia-önellátók lenni.”

Miközben a NEKT-ben a "támogató keret fő elemeire és annak végrehajtására vonatkozó főbb elveknek" kellene szerepelniük, a megfogalmazások túl általánosak: bár a támogató keret elemei megemlítésre kerülnek, de a végrehajtásuk elveiről csak keveset tudhatunk meg. Figyelemre méltó, hogy a Terv sokkal többet beszél a hőenergia-közösségekről, miközben a velük kapcsolatos definíció 2024-ben történő hatályba léptetésén kívül semmilyen intézkedés, de még egyeztetés sem történt.

Közlekedés: nagy elvárások konkrét intézkedések nélkül

Magyarországon az összes szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékát a közlekedési szektor, ennek 98 százalékát pedig a közúti közlekedés adja. Vonattal szállítva bocsátjuk ki a legkevesebb üvegházgázt. Belvízi hajóval másfélszeresét-, kamionnal öt és félszeresét-, repülővel negyvenháromszorosát bocsátjuk ki. Vonattal utazva bocsátjuk ki a legkevesebb üvegházgázt. Busszal ennek két és félszeresét-, autóval háromszorosát-, repülővel ötszörösét bocsátjuk ki. Ha Magyarország a globális kereskedelem közép-európai logisztikai központjává válik, az gazdasági szerkezettorzulást okoz és helyrehozhatatlan környezeti és egészségügyi károkkal jár. A közlekedés szektorban jelenleg alig érvényesül a szennyező fizet elve.

Mindezek ellenére 2013 és 2023 között a KSH adatai szerint 38%-kal (tehát több mint egyharmadával) nőtt a gyorsforgalmi úthálózat, és 37%-kal nőtt a közúti gépjárművek száma (4 168 651-ra, a 9,59 millió lakoshoz). Mindeközben 2%-kal csökkent a vasútvonalak hossza, és 3%-kal csökkent a vasúti személykocsik száma. 2003 és 2023 között a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasainak száma 291%-ra, az érkező áruk és postai küldemények tömege (tonnában kifejezve) 315%-ra nőtt.

A NEKT rögzíti, hogy „A közlekedési energiafelhasználás mérséklése érdekében elsődleges fontosságú a közösségi közlekedés fejlesztése, illetve kihasználtságának növelése, továbbá az áruszállítás részére reális opcióként kell biztosítani a vasúti szállítmányozást”. Hangsúlyozza az elektrifikációt is. Minderre a terv igen ambiciózusan 2020 és 2050 között 92,86%-os ÜHG kibocsátás csökkentést tervez. Ugyanakkor nem fejti ki, hogy milyen intézkedésekkel tervezik megfordítani a jelenlegi trendeket, amelyek mindezzel ellentétesek.

A belvízi hajózás, illetve TEN-T kikötői beruházások támogatása (98. és 153. oldal) átgondolatlan, figyelembe véve a közlekedési mód fajlagosan magas energiaigényét és ÜHG kibocsátását, és a megbízhatatlan vízhozamokat.

Energiaszegénység - homályos

Pozitív előrelépés, hogy a NEKT meghatározza a sérülékeny fogyasztó, és az energiaszegénység fogalmát. Ugyanakkor nem szerencsés, hogy ide köti a vitatott és igen költséges (2023-ban „közel 3360 milliárd” forintba kerülő) rezsivédelmet. A konstrukció ellentmond a szennyező fizet elvének, és gátolja az energiahatékony intézkedések terjedését. Maga a dokumentum is elismeri, hogy 2022-ben „A szabályozásváltozásból adódó áremelkedés hatására a magyar lakossági földgázfogyasztás jelentős csökkenésnek indult.” (212. oldal). Az energiaszegénység kérdésköréről a szűkszavú megfogalmazás sem célt, sem tervet, sem szempontot vagy jövőképet nem fogalmaz meg, ami remélhetőleg széles teret enged a Nemzeti Szociális Klímaterv közös, minden szempontot figyelembe vevő kialakításának.

Erdők, mezők, vizes élőhelyek – az üvegházgáz-nyelő kapacitás téves számítása

A hazai klímatörvény 2050-re célozza a klímasemlegességet, azaz hogy nem bocsát ki az ország több üvegházgázt, mint amennyit Magyarország (természetes) nyelő kapacitásai elbírnak. Mivel a modellezések szerint az üvegházgáz kibocsátást 2050-re 4,5 millió tonnára tudják csökkenteni, ezért ezt a természetes nyelőknek - erdők, mezők, vizes élőhelyek - kell(ene) ezt a maradékot elnyelni. A természetes gyepekre, a vizes élőhelyekre, az erdőkre tehát egyszerre van szükség éghajlatvédelmi, természetvédelmi szempontból, miközben a fa biomasszát energetikai célokra is használják. Egyensúlyt kell találni:  itt olvashat róla vagy itt. 

A NEKT utal rá, hogy az üvegházgáz-nyelő nyelő kapacitások alakulása meglehetősen hektikus (171. oldal), így arra megbízható koncepciót építeni nem könnyű. A Terv készítői nem reális feltevéssel dolgoztak, hogy „a mortalitás sem a klímaváltozás, sem más ok miatt nem fog jelentősen megnövekedni, hanem az eddigi trendeket követi, a fák növekedése is a közelmúlt ütemében fog tovább folytatódni.” (160. oldal) Maga a szöveg is érzékelteti (87. oldal), hogy pontosítani kívánják az ÜHG leltárat – egyebek mellett a LULUCF-Mátrix projekt keretében (87 oldal). Mivel a nemzeti klímavédelmi törvényben is legkésőbb 2050-re kitűzött klíma-semlegesség egyik oldala az ÜHG nyelő kapacitásokon múlik, ezért ennek megbízható tervezése alapvető fontosságú.

• Ábra: Üvegházgáz nyelő kapacitások 2022 előtt (sárga színnel) és a terv szerint (türkiz színnel). Forrás: https://1point5.caneurope.org/necps-tracker/

Zöldségeket beszélnek? 

A zöld jelző a szövegben nagyon sokszor megjelenik, ami egyfelől érthető, másfelől sokszor korántsem tisztázott, hogy vajon mit értenek pontosan „iparzöldítés”, „energiafelhasználás zöldítés”, „zöld prémium”, vagy éppen „zöldíthető energiafajták” alatt? 

A magyar nyelv sok esetben máshogyan értelmezi az összetett szavakat egybe írva, mint külön. A zöldgazdaság (így egybeírva) mást jelent, mint a zöld gazdaság. A zöldgazdaság a fenntarthatóság elveit a lehető leginkább figyelembe vevő tevékenység, míg a zöld gazdaság fogalma inkább zöldrefestésre utalhat. 

• Ábra: Zöldrefestés. A kép forrása: itt

Szakmai konzultáció – messziről egyeztetés 

A NEKT folyamatát és tartalmát szakmai civilszervezetek az év tanulságául közös levelükben véleményezték, érdemes összefoglalóul elolvasni. 

(címábra forrása: https://environnement.public.lu/content/dam/environnement/actualites/2023/avril-2023/pnec2023/20230417-presentation-pnec-conference-presse-sa.pdf )