Nem a dollármilliárdok fogják legyőzni a klímaválságot

Írta fidusz , 2019. szeptember 26. 11:29 , 20 hozzászólás

Címkék: éghajlatváltozás klímatörvény SDG adóigazságosság klímahét rendszerszintű változás fejlesztés-finanszírozás

Hiába költünk egyre többet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ha ez csak ront a helyzetünkön.

money_transfer_wikipedia.jpg

(A kép forrása: Wikimedia Commons.)

Ma ül össze New-Yorkban az ENSZ Közgyűlés fejlesztés-finanszírozással foglalkozó fóruma. 2015-ben a nemzetközi pénzügyi intézmények a Párizsi Klímamegállapodással és a Fenntartható Fejlődési Célok elfogadásával párhuzamosan elkötelezték magukat, hogy egy nagyságrenddel több pénzt mozgósítanak a globális problémák megoldására. Ez a „Billions to Trillions” program. Állami dollármilliárdokkal próbálnak ezermilliárdokat mozgósítani a magánszférából is.

Számokban és tervekben nincs hiány. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete legutóbbi jelentése szerint 1,6-3,8 ezer milliárd dollárt kellene az energiarendszerekbe fektetni, hogy 1,5 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet emelkedést. A Globális Alkalmazkodási Bizottság szerint 1,8 ezer milliárd dollár befektetése a klímaalkalmazkodási technológiába és infrastruktúrába 7,1 ezer milliárd dollár haszonnal járna. Évi 1,8 ezer milliárd dollár befektetése a zöld városi infrastruktúrába 7 ezer milliár dollár megtakarítást jelentene 2050-ben. Csak úgy röpködnek az ezermilliárdok. Egyes források szerint a pénz megfelelő ütemben gyűlik, mások azt mondják, hogy még nagyon üres a kassza.

Van egyáltalán ennyi pénzünk?

Persze. Sokkal több is. Csak a világ 400 legnagyobb befektetési alapja több mint 80 ezer milliárd dollárnyi forrást kezel. Eközben a világ könnyen mozgósítható pénzállománya az elmúlt 30 évben több mint 13-szorosára nőtt!

penzhegyek_wikipedia.jpg

(A kép forrása: Wikimedia Commons.)

Ez nem pénz, hanem strukturális kérdés

Az éhezést sem azért nem tudjuk megoldani, mert nincs elég élelem. Itt sem több pénzre, hanem annak jobb elosztására, és többek között ezeknél jobb döntésekre volna szükség:

  • A világ 33 legnagyobb globális bankja 1,9 ezer milliárd dollárt költött fosszilis energiaforrások finanszírozására a Párizsi Egyezmény aláírása óta. A klíma-finanszírozás nem a fosszilis finanszírozás helyébe lép, hanem csak hozzáadódik ahhoz. Egyáltalán, a megújuló energia mai felhasználása elsősorban nem kiváltja, hanem kiegészíti a a fosszilis energiafelhasználást. (Ahhoz, hogy helyettesítse/lecserélje, szerkezetet kellene váltani.) Magyarország sem teljesít jobban: az Európai Bizottság és szakmai civilszervezetek kimutatásai alapján itthon a fosszilis energiák évente(!) átlag 370-660 millió euró támogatást kapnak, ami közel négyszer annyi, mint amennyi a megújuló energiákra jut.
  • A szabadkereskedelmi megállapodásokkal tovább fűtjük a globális kereskedelmet. Egyszerre akarjuk a globális kereskedelem további felpörgetését és a fosszilis energiafelhasználás csökkentését, ami lehetetlen/tévút.
  • Az Európai Unió mezőgazdasági támogatásra elköltött eurómilliárdjai egy energiapazarló, az Unión belüli és globális egyenlőtlenséget erősítő struktúrát betonoznak be továbbra is.
  • A klíma-finanszírozás egyre nagyobb hányadát – akár 10 %-át is – elektromos autózásra költjük. Ennek környezeti fenntarthatósága kétes, hiszen a töltésre felhasznált áram általában nagyrészt fosszilis vagy nukleáris forrásból jön. Eközben olyan szennyező iparágak, mint a repülés vagy a hajózás jelentős pénzügyi kedvezményekben részesülnek.
  • A fejlődő országoknak van a legnagyobb szüksége a forrásokra, az éghajlatváltozás következményei őket sújtják a leginkább és leghamarabb. Valóban egyre több pénzt kapnak a fejlett országoktól, például Magyarországtól. Azonban a pénzek akár 75%-a hitel, miközben az alacsony bevételű országok 80%-ában magas az adósságválság kockázata, és adósságszolgáltatásuk 60%-kal nőtt 2014 és 2017 között. Az éghajlati válság okozta időjárási szélsőségek nagyrészt ezeket az adósságban úszó országokat sújtják, lökik a fizetésképtelenség szélére. Eközben nincs egy olyan független nemzetközi intézmény, amely adósságválság esetén igazságos módon tudna közvetíteni a hitelezők és bajba került országok között. Az IMF “gyógymódjait” mi magyarok nagyon is ismerjük.
  • A fejlődő országoknak meg lehetne a maguk pénze a problémák megoldására, ha nem tüntetnék ezt el onnan mások. Összesen több pénz áramlik ki a fejlődő országokból, mint amennyi eljut hozzájuk. A multinacionális vállalatok több pénzt szivattyúznak ki különböző kreatív adóelkerülési technikákkal, mint amennyi segélyt kapnak ezek a fejlődő országok.
  • A hitelek visszafizetéséhez, a klíma-finanszírozás növeléséhez pedig nem más kell, mint gazdasági növekedés. Ezt pedig még sehol sem sikerült szétválasztani a környezeti (és társadalmi) terhek növelésétől, azaz például a klímaváltozás súlyosbításától.

Nemzeti és globális szinten olyan megoldásra lenne szükség, mely nem a problémák tüneteit akarja megszüntetni, hanem azok okát. Ilyen például a Magyar Természetvédők Szövetsége Klímatörvény javaslata, mely egyszerre veszi figyelembe a környezeti, gazdasági és szociális problémákat. A környezeti (és társadalmi) terhek általános csökkentéséhez járulna hozzá, nemcsak az éghajlatváltozás területén.

Emellett alapvető szemléleti változásra is szükségünk van, ezt a kérdést ebben a cikkünkben boncolgattuk.

„A világ baja nem az, hogy valamit rosszul csinálunk, hanem az, hogy rosszat csinálunk.
Ha végre jót csinálnánk (akár rosszul is) az eredmény (legfeljebb kisebb) jó lesz, míg ha rosszat akarjuk jobban csinálni nagyobb rossz lesz az eredmény”
Agócs József

Szerző: Éger Ákos a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke

 

A Klímahét keretében indított sorozatunk további írásai:

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr7515172814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2019.09.26. 14:29:56

Egy tömör összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről:

egyvilag.hu/temakep/078.shtml

Benne azzal, hogy mit lehetnek csinálni.

kvadrillio 2019.09.26. 15:17:27

a klímaválságba pedig vagy belepusztul az emberiség és a többi élőlény vagy megmarad egy része. Ahogy viszont alakul, az mutatja, hogy emberek, állatok, növények tömege folyamatosan pusztul...

kvadrillio 2019.09.26. 15:42:54

@kvadrillio: és, ha a földről kipusztulnak az élőlények, majdan itt marad a sok pénz és vagyon ugye ??? :O)

midnightcoder2 2019.09.26. 16:25:26

@kvadrillio: Az emberiség lesz kb. az utolsó aki ki fog pusztulni. Max. a civilizáció tûnik el. Az emberiség max. akkor, ha kb. a marsihoz hasonló klímát sikerülne összehozni, ahhoz viszont jó eséllyel az összes fosszilis tüzelõ elégetése sem lenne elég. Max. addig lehet visszamenni ami akkor volt, amikor ezek az anyagok elkezdtek felhalmozódni - azaz kb. a dínók koráig.

midnightcoder2 2019.09.26. 16:27:56

@Szalay Miklós: A probléma megoldásának akadályai közül kihagytad a környezetvédõket.

Alick 2019.09.26. 17:13:06

@midnightcoder2: Ha az ősember képes volt túlélni a jégkorszakot, némi felmelegedés legfeljebb visszafogja a fejlődő világ túlzott szaporulatát.

clemens 2019.09.26. 18:01:13

Már a harmadik cikket nyomod, melyekben leírod a világ helytelen működését, de de semmi előre mutatót nem tudsz felvázolni.
Egy zsákutcában van világgazdaság, visszafelé nem tud lépni, mert az hatalmas válsághoz, elszegényedéshez vezet. Ezért kényszerből tovább dübörög előre, ezzel elodázva a problémát.
Kérdés: most azonnal akarsz válságot, vagy kitoljuk egy későbbi beláthatatlan időpontra?

Tamáspatrik 2019.09.26. 18:09:53

Sok igazság van a cikkben. Viszont a cím félrevezető egy kicsit, helyesen: "Nem csak, vagy nem elsősorban.".. Mert kellenek a dollármilliók, sőt milliárdok, különben jön a kőkorszak. Kedves milliárdosok legyenek szívesek mélyen a zsebükbe nyúlni. Viszont a pénz valóban nem elég önmagában.
Az izzó gyűlölet a gazdagok ellen, kicsit lerontja a cikket és olyan megállapítások vannak benne, amelyek városi legendák a fejlődő országokkal kapcsolatban. A gazdasághoz nem ért a cikk írója, hanyagolhatta volna ezt a témát.
A fejlődő országok sehol nem lennének a "kizsákmányoló" multik nélkül. Nem lenne tőkekivitel, ha nem ruháztak volna be náluk, a mostaninál sokkal csóróbbak lennének. A szegénység folyamatosan csökken a legtöbb fejlődő országban (kivéve néhány afrikai országot).
A multi cégek általában kevésbé környezetszennyezők mint a helyi nagyipar, gondoljunk csak a szoci nehéziparra.
A fejlődő országok legnagyobb gondja a korrupció, a helyi elitek ellopják a pénzt, az államok rosszul működnek.

A globális kereskedelmet csökkenteni kell szerintem is egy szintig, de a globalizáció alapvetően jó dolog, a nemzetközi kereskedelem csökkentette a háborúkat. Az EU területén pl. még sosem volt háború, az ETA és IRA is megbékélt, volt viszont a jugoszláv és orosz utódállamokban valamint a kommunizmus idején nálunk is.

Ne csempésszük be a buta kommunista eszméket a zöld mozgalmakba, ezektől eltekintve igen jó cikk.

nemecsekerno_007 2019.09.26. 19:20:53

Amennyit költ egy adott ország megújuló energiára, annyival kell csökkenteni az államadósságot...

csak egy ötlet...

mert a jelenlegi szisztémában, ugyanúgy a pénz fog pénzt termelni, csak most nem a csúnya, gonosz olajlobbi hanem a zöldenergia cégek...

... és ne legyen illúziója senkinek, azok se Teréz anya "gyermekei".... :))))

kvadrillio 2019.09.26. 20:28:37

@midnightcoder2: az emberiség folyamatosan pusztul a klímaváltozástól, talán gondolj az egyre szaporodó hőhullámokra és a miatta elhalálozottakra...(pl. Franciao-ban 2003-ban 15 ezer emberke halt meg a hőhullám miatt. Máshol már ki sem írják, hány emberke halt meg azóta...

kvadrillio 2019.09.26. 20:30:14

@kvadrillio: madarak, emlősők milliói pusztulnak ki évek óta, növények, fák dőlnek, száradnak ki évek óta...stb....stb...

kvadrillio 2019.09.26. 20:32:19

@kvadrillio: és aki be van zárva a légkondícionált lakásába, autójába, munkahelyére....az is sorrakerül valamikor.....biztosan..., ha ez így folytatódik.

nemecsekerno_007 2019.09.26. 20:35:53

@Tamáspatrik: A kommunisták mindenkitől elvették amije volt és bedobták a közösbe. Ne keverd ezt össze azzal, hogy a multikat kicsit felelősebb viselkedésre ösztönöznénk...

Tamáspatrik 2019.09.26. 20:51:24

@nemecsekerno_007: Felelősebb viselkedés mint követelmény az teljesen rendben, a cikk túlment ezen, nekem voltak benne kommunista ízű mondatok. Ettől eltekintve viszont jó.

Brix 2019.09.27. 00:06:42

A klímaválság kèrdèse szerintem sokkal összetettebb, mintsem hogy egyszerű választ lehessen adni rá..
A globális kereskedelem korlátozása, èppen a legszegènyebbeket sújtaná legjobban , mert a helyi regionális piacon nincs elèg vásárlóerő, a hogy felvegye a helyben megtermelt termèkeket...
A globális üvegházgáz - kibocsátás csökkentèse sem egyszerű dolog...Az acèl- ès cementgyártas pl.- kèt olyan iparág, amelyek az infrastrukturális fejlődès alapjai -a fejlődő ès a fejlett országokban is- hatalmas CO2 kibocsátók...
A globális multik megadóztatása...ez sem igazán kivitelezhető...Az "anyaország "pont nem érdekelt , hogy levegyèk a jól prosperáló vállalata jövedelmèt a fejlett országok, illetve: a nagy multi rögtön továbbmegy oda, ahol elfogadják azt, hogy nem fogja a profitját másokkal megosztani...
Minden csak vágyálom , ami ebben az írásban megfogalmazására került...Amíg nincs világkormány - ès mèg jó darabig nem is lesz- addig a partikuláris èrdekek fogják feszíteni a világot: a gazdag országok már köszönik jól vannak, azt mondják a szegènyek ne szaporodjanak tovább ès ne szennyezzèk a Földet...A szegènyebb országok azt mondják, joguk van fejlődni , szaporodni, a gazdagok mondjanak le az eddig elèrt èletszínvonalról...Technológiai megoldás sincs túlzottan forradalmi, egyelőre..

Exploiter 2019.09.27. 07:13:53

A bonyolult rendszerek is egyensúlyi állapotokra törekszenek. Ha túl kevés a nyúl, addig pusztul a róka, amíg az nem szaporodik el újra, felvéve egy új egyensúlyi állapotot.
Az ember vs élettér kérdésnél is működik a dolog. Jelenleg nagyon kilengett az inga, legalább háromszor több ember van, mint ami az egyensúlyhoz kell. De a történelem továbbra sem állt meg.

midnight coder 2019.09.27. 07:39:35

@kvadrillio: Az emberiség létszáma folyamatosan nő, ebben a percben is. Durván. A 15 ezer emberke - akiknek a nagy része amúgy is meghalt volna a nem túl távoli jövőben - kb. azt jelenti, hogy

www.theworldcounts.com/counters/shocking_environmental_facts_and_statistics/world_population_clock_live

ez az óra úgy 5 percig picit lassabban járt.

midnight coder 2019.09.27. 07:48:17

A fejlõdõ országok támogatásával amúgy az a baj, hogy ők kb. minden pénzüket szaporodásra költik. Igazából sokkal többet is - ezért is tartanak ott, ahol. Ha mi is ezt a modellt követjük, azaz azt a többletet amit a technológiai fejlődés a 60-as évek óta biztosít, nem iparosodásra, oktatásra, infrastruktúrára költjük hanem népszaporulatra, azaz ugyanazt játsszuk el amit ők, akkor ma kb. 100 millió ember élne itt, ugyanennyi GDP-re. És akkor itt is centire ugyanakkora nyomor lenne mint azokban az országokban.

kvadrillio 2019.09.29. 17:26:33

@midnight coder: szaaal emberellenes vagy. szted nem kár az emberért ! jahhh.....érted sem.

kiskutyauto 2019.10.03. 01:16:48

Blablablablabla.... csiribiri hókusz-pókusz abrakadabra és lenyúlják az összes lét...

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) akció (4) akciónk (2) aktivizálódj (21) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (2) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (4) bankok (1) bánya (8) bányaprojekt (3) bányászat (2) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (6) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) biomassza (2) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (4) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (2) ciánszennyezés (3) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (2) éghajlat (1) éghajlatváltozás (49) éghajlatvédelem (7) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (12) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (31) energiaátmenet (8) energiabiztonság (5) energiahatékony (1) energiahatékonyság (1) energiapolitika (2) energiaszegénység (1) energiatakarékosság (19) energiatudatosság (10) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (9) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) Európai Unió (3) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felújítás (2) felvonulás (1) fenntarthatóság (4) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) Föld Barátai (12) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) fűtés (2) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (4) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (4) hellókarácsony (1) helyi hős (1) hitel (2) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) ISDS (12) itt az idő (1) japán (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (7) Kalifornia (1) katasztrófa (1) katonaság (1) Katowice (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (6) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (34) klímatörvény (5) klímavédelem (3) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (21) könyv (1) kőolaj (2) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (9) közösségi energia (12) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (1) land grab (5) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levél (1) lignit (4) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (11) Merkel (1) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (18) multik (3) NAFTA (2) napelem (3) naperőmű (1) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Nigéria (2) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (2) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (2) Otthon Melege (1) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) petíció (17) Philip Morris (1) polgármester (1) Pozsony (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (3) Sigmar Gabriel (2) sóder (1) Standing Rock (3) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (3) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szénerőmű (5) szénkivezetés (3) szénmentesítés (2) szennyezés (1) szénrégió (4) szmog (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetvédelem (5) termőföld (7) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) TrumDeal (1) Trump (2) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) UBS (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) Vallónia (1) válság (1) védett fajok (2) vegyianyagok (2) vér (1) Verespatak (4) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!