A klímatörvény mint példaértékű civil kezdeményezés nagy útja egy maroknyi, de lelkes csapat tervezőasztalától a parlamentbe kerülésig és azon túl. Hogyan nyerte el a Magyar Természetvédők Szövetsége klímatörvény kampánya a lakosság és a döntéshozók jelentős része támogatottságát és hogyan hiúsult meg az utolsó pillanatban a fosszilis lobbi miatt? Tanulságok, avagy közel egy évtized elteltével miért időszerű újra napirendre tűzni.
Egy kis időutazásra hívunk: 2008-at írunk, a Föld Barátai nemzetközi civil szervezet tagcsoportjai a Big Ask kampány keretében 17 európai országban kezdeményezik nemzeti szintű klímatörvények megalkotását, az angol klímatörvény már életbe is lépett. Az akkor 20 éves Magyar Természetvédők Szövetsége addigi egyik legnagyobb kihívásába fogtunk bele a budapesti irodai és vidéki tagszervezeteink szakértőiből álló kis éghajlatvédelmi csapattal: a teljes hazai fosszilis energiafelhasználás fokozatos csökkentését célzó klímatörvény koncepciójának megalkotásába és az elfogadását célul kitűző társadalmi kampányba.
Az ősz folyamán, tagszervezeteinket mozgósítva 11 vidéki várost és Budapestet érintő utcai akciókörutat és médiakampányt szerveztünk, hogy elmagyarázzuk, miért közös érdekünk a klímavédelem és a klímatörvény. Személyesen is felkerestünk parlamenti képviselőket (72 főt), hogy meggyőzzük őket: támogassák az ügyet. 2009. tavaszán aztán civil szövetségeseink és a lakosok segítségét kértük, hogy emailben vagy személyesen keressék meg saját országgyűlési képviselőiket és kérjék őket a klímatörvény támogatására. Jó úton haladtunk, tavaszi akciókörutunk végére már 10 ezer lakossági támogató aláírást sikerült összegyűjtenünk.
A kezdeményezés társadalmi támogatottságának hatására a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) egy munkacsoportot alakított a törvényjavaslat előkészítésére, amelynek vezetésével Farkas Istvánt, a Magyar Természetvédők Szövetségének akkori ügyvezető elnökét bízták meg. A törvény-előkészítés első, kulcsfontosságú lépésként az NFFT országgyűlési határozati javaslat elfogadását kezdeményezte, amelyet a Tanács parlamenti képviselő tagjai be is nyújtottak Országgyűlésnek.
Mérföldkő 2009. májusa, amikor a Parlament előtt adtuk át azokat az Országgyűlésnek címzett óriásképeslapokat (ld. fotónk), amelyek a klímatörvény támogatottságát szimbolizálták. Társadalmi kampányunknak köszönhetően ekkor már igen komoly politikai, lakossági és civil támogatást tudhattunk magunk mellett: 62 országgyűlési képviselő (hivatalos aláírt nyilatkozatban, minden parlamenti pártból), a környezetvédelmi miniszter, 114 (nemcsak zöld!) civil szervezet és több mint 10 ezer lakossági támogató, valamint az Országgyűlés elnöke is támogatta ügyünket. Felemelő volt megtapasztalni, ahogy a civil kezdeményezésünk visszhangra talál pártszimpátiától vagy szektoroktól függetlenül, kis falvaktól Budapestig és kezdi összefogni a magyarokat egy jó ügy mellett.
2009. június végén újabb mérföldkőhöz értünk: a MTVSZ és a NFFT kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta az éghajlatvédelmi kerettörvény elkészítéséről szóló határozatot. Így már egyértelmű jogi/parlamenti felhatalmazásunk lett a klímatörvény-tervezet elkészítésére. Ez a döntés egyúttal hivatalosan is elismerte a klímatörvény iránti társadalmi igényt. Mi több: nyíltan kiálltak mellette az Országgyűlés gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságai is, akik egyhangúan támogatták a határozati javaslatot. A 324 igen és 1 nem szavazattal elfogadott határozat értelmében a NFFT a kormánnyal és társadalmi szereplőkkel (köztük velünk) együttműködve megkezdhette a klímatörvény-tervezet (hivatalosan éghajlatvédelmi törvény-tervezet) kidolgozását. Az ügyünket pedig ekkorra már 82 országgyűlési képviselő, 180 civil szervezet és tizenkétezer lakos támogatta.
2009 őszén újra országos akciósorozatot szerveztünk. 10 vidéki és egy budapesti helyszínen a klímatörvény javasolt tartalmát és rendszerszintű eszközeit (energiakvóta, visszatérülő alap, zöldpiac, támogató-tanácsadó szolgálat) magyaráztuk el közérthetően, látványos elemeket is bevetve a lakosságnak.
2010 január: kampányunk a finishez közeledett. Elkészült az éghajlatvédelmi törvény normaszövege. Kezdtek felpörögni az események, a tavaszi országos választásokat megelőzően alig két hónapunk maradt arra, hogy az országgyűlés elfogadja a klímatörvényt, és ehhez a NFFT még a hónap végén be kellett, hogy nyújtsa az Országgyűlésnek a normaszöveget.
Ezt elősegítendő, január közepén a Szociális Szakmai Szövetséggel közösen találkozót szerveztünk szociális, fejlesztésügyi és zöld civil szervezetek számára. Harminc környezetvédő és szociális civil szervezeti szövetségesünkkel aláírásgyűjtést kezdeményeztünk az éghajlatvédelmi (keret)törvény mielőbbi parlamenti elfogadása érdekében. 525 civilszervezet (zöld, szociális, ifjúsági, vallási, nyugdíjas, fejlesztési stb.) sorakozott fel mögénk, tehát a klímatörvény ügye tényleg össztársadalmi kezdeményezéssé vált. 2010. január 22-én az NFFT elfogadta az éghajlatvédelmi törvény tervezetét, így február elején a Tanács képviselő tagjai benyújthatták azt a parlamentbe! Február elején a Parlament előtti hóban fagyoskodva, a támogató szervezeteket szimbolizáló színes névtáblák mögött adtuk át a politikusoknak az aláírásokat, sürgetve őket a törvény elfogadására (fenti fotónk).
Február közepén a klímatörvény általános vitája lezajlott, mindegyik párt, az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága és Gazdasági bizottsága is támogatta a klímatörvény megszavazását, így szinte már csak a végszavazás volt hátra. Azonban február végén, néhány nappal a parlamenti ülésszak zárónapja előtt a törvény ambiciózus céljaival szemben tiltakozást fogalmazott meg néhány gazdasági érdekképviselet. Mivel a klímatörvény előkészítésének folyamata teljesen átlátható volt, tartalmát a stratégiai környezeti vizsgálatából és tíz háttéranyagunkból, konferenciáinkon/fórumainkon időben megismerhették és véleményüket azokon vagy a tanácsadó testületekben (pl. NFFT) számos alkalommal kifejthették volna, a hirtelen aggodalmak mögött a fosszilis energiaipari lobbi alamuszi húzását sejtettük. Ez aztán beigazolódott, amikor egy fosszilis energiaipari hátterű (MOL) országgyűlési képviselő az utolsó pillanatban módosító javaslatokat nyújtott be a klímatörvényhez. A módosító javaslatokat már nem volt idő az ülésszak zárása előtt megtárgyalni, tehát egyetlen indítvány képes volt megakadályozni a törvény elfogadását. A klímatörvény a fosszilis lobbi áldozatául esett. Rettentően csalódottak voltunk, hogy ennyi erőfeszítés és széleskörű támogatás mellett nem tudott befutni a civil kezdeményezésünk. Ugyanakkor hálásak voltunk, hogy támogatóink végig, ezután is kitartottak mellettünk.
A 2010 tavaszi választásokat követően az új kormány ígérete ellenére (a 2011-es Energiastratégiában a lakossági energiakvóta kidolgozandó koncepciója révén volt utalás a klímatörvényre) többé nem tűzte napirendre a klímatörvény javaslatát. Hiába kezdeményeztük többször a kormány képviselőinél, sőt folytattuk-újraterveztük a társadalmi kampányt és nemzetközi és hazai országos klímatörvény konferenciát tartottunk 2010-2011 folyamán.
Fontos tanulság civilek és mindannyiunk számára, hogy ha rendszerszintű változtatást pl. törvényi kezdeményezést akarunk átvinni, akkor szektorokon átívelő, sok szövetségesre és a döntéshozókat célzó, kitartó nyomásgyakorlásra van szükség. Te is emeld fel a szavad és sürgesd a döntéshozókat - akár a Klímahéten - , hogy az éghajlatváltozásban nagy szerepet játszó fosszilis energia lobbi ne tudja lenyomni a közérdeket, mint ahogyan az 10 éve a klímatörvény elfogadásánál történt.
Az idők változtak 2010 óta: az Európai Bizottság elnöke EU-szintű klímatörvényt és karbonosztalékot tervez, német és francia vezetők is megfontolásra javasolják a karbonadót vagy hasonló eszközt. A lakosság a fiatalok vezetésével nyomást gyakorol a döntéshozókra és nemcsak az eheti Klímahéten. Megérett a helyzet a szerkezetváltásra, most minden eddiginél időszerűbb és sürgetőbb elővenni és leporolni az MTVSZ klímatörvény javaslatát - az idén 30 éves MTVSZ nyitott erre.
Szerző: Kis Klára programfelelős, Magyar Természetvédők Szövetsége
A Klímahét keretében indított sorozatunk további írásai:
Kövess minket a 
Olvass minket a 