Hogyan kezelhetik a klímatörvény-javaslatunk eszközei a klímaválságot?

Írta MTVSZ_Alexa , 2019. szeptember 24. 07:11 , 2 hozzászólás

Címkék: éghajlatváltozás klíma energia klímavédelem klímatörvény klímahét

326cmyk_klimavedelmet.jpg

A világ és benne Magyarország a saját bőrén tapasztalja a klímaváltozást, az egyre gyakoribb és szélsőségesebb időjárástól az évi 80 milliárd Ft-os gazdasági kárainkig. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tavalyi szakértői jelentése alapján bő egy évtizedünk van, hogy az éghajlatváltozás elszabadulását megelőzzük "rendszerszintű változtatással", az energiaátmenet beindításával. Azonban nem lehetünk csőlátóak: a klímaválság nem függetlenül létezik, része egy ökológiai-társadalmi válságnak. Fel kell ismernünk, hogy az éghajlatváltozás egy nem fenntarthatóan gazdálkodó társadalomra adott természeti válasz, hogy a környezetünk és társadalmunk helyzetét nem lehet egymástól elválasztani, ezért átfogó és rendszerszintű megoldások kellenek. 

Ma még a teljes Európai Unió és benne Magyarország is óriási mértékben függ az import fosszilis energiától (itthon: földgáz és kőolaj 82-86%, szén 40%), miközben a központosított energiarendszer cserben hagyja a lakosok zömét: az EU-ban nálunk a második legnagyobb az energiaszegénység (ld. OpenExp jelentés, 2019

Ha csak folytatjuk a “szokásos üzletmenetet”, kissé zöldítve az energiamixünkön (megújulókkal), az elsődleges energiafelhasználásunk tovább fog nőni, fosszilis és import energiafüggőségünk pedig alig csökken. Ez csak tovább súlyosbítja a klímaválságot és nem indítja be a szükséges energiaátmenetet. Nem alibizhet a klíma- és energiapolitika: egy évtized múltán már késő lesz beindítani az átmenetet; szűkülnek a lehetőségeink, a váltás egyre drágább és a klímakár egyre magasabb lesz.

 atlasz_magyar_energiamix_attekintes.jpg

 

A gazdasági-társadalmi szerkezetváltó megoldások, eszközök olyanok, mint az igásló: nem vonzóak, nem kifinomultak, de elvégzik a nehéz és piszkos munkát, dicséret nélkül.  Frissítés: az ENSZ Közgyűlésén hétfőn Angela Merkel is említette a német karbonadó/karbonosztalék tervét. Van der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke “zöld alkut” (Green Deal for Europe) ígért működése első 100 napjában, amelynek részeként az EU-t 2050-ig karbonsemlegessé tevő európai klímatörvényt tervez előterjeszteni. A hogyanok még nem ismertek, mindenesetre az utóbbi hónapokban számos uniós tagállamban politikusok, közgazdászok és más szakértők (újra) felvetették, hogy az éghajlatváltozást okozó fosszilis tüzelőanyagok környezeti-társadalmi kárát nyilvánvalóvá kell tenni: javasolják a fosszilis termékek áraiba beépítő karbonadó vagy fosszilis környezetterhelési díj bevezetését. A helyes árazással a fosszilis alapú termékek, szolgáltatások és energia felhasználását csökkentenék.

 

Egy egyszerű karbonadó egyenlőtlenül terhelhetné a szegényebbeket - lásd a francia sárgamellényesek érveit - , ezért a koncepciót karbonosztalék formájában finomítanák a szakértők. Az ebből származó adóbevételeket teljes egészében a lakosoknak javasolják visszaosztani, készpénz vagy háztartási “karbonkupon” formájában, a háztartás jövedelmével, rászorultságával arányosan. Német, francia közgazdászok és Van der Leyen ezen túlmenően “karbon-vámot” is javasol az importált termékekre azok karbon-tartalma/szén-dioxid kibocsátása alapján, a karbonszivárgás elkerülésére.

 

Van azonban egy másik lehetőség is: a fosszilis energia felhasználását úgy csökkenteni, hogy a korlátosságára építünk. Hiszen azért használunk túl sok energiát ill. természeti erőforrást, mert azokat régóta korlátlanul rendelkezésre állónak, kimeríthetetlennek véljük. Pedig bebizonyosodott, hogy ezek végesek, korlátosak, az ezeket szolgáltató, megújító természeti rendszerek sérülékenyek, kitermelésük és felhasználásuk számos további negatív hatással jár. 

 

Ma is működnek a korlátosság elvén alapuló szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerek, ami az EU-ban EU-ETS néven fut (fix kibocsátási összkvótás kereskedési rendszerek, cap-and-trade). Ezek azonban csővégi módon, a kimeneti oldalon a kibocsátást próbálják szabályozni, míg egy bemeneti oldali szabályozás hatékonyabban képes egy összetett rendszer - mint amilyen a gazdaságunk vagy az energiarendszerünk - szerkezetátalakítására. 

 

Bemeneti oldali cap-and-trade eszköz, ha évről-évre kevesebb “fosszilis energia felhasználási jogot” vagy kvótát bocsátanak ki a gazdasági szereplők és a lakosság rendelkezésére. Ehhez megvizsgáljuk, hogy a maihoz képest, milyen termelési és fogyasztási szerkezet szükséges ahhoz, hogy a társadalmi jóllét esélye, egy mértékletességig csökkenő energiafogyasztás mellett is fennmaradjon. Erre a logikára épül a kereskedési energia kvóta (TEQ) koncepciója (amely a Resource Cap Coalition keretében európai szinten is felmerült, ld. ábra) és a Magyar Természetvédők Szövetsége klímatörvény javaslata is. 

 energybudget.jpg

 

Az MTVSZ 2008-tól javasolta, hogy az Országgyűlés fogadjon el egy klímatörvényt, amely ösztönzi az energiatakarékosságot, hatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat használó beruházásokat. A klímatörvény célja, hogy a magyar társadalom összes fosszilis energiaforrás felhasználásának fokozatos csökkentésével érje el a környezeti-társadalmi terhek mérséklését, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. (Utóbbi javasolt mértéke az 1990-es szinthez képest 2030-ig min. 55%, 2050-ig min. 85%. A klímatörvény-javaslat indulásakor 2008-ban csak 6%-nyira voltunk az általunk 2020-ra kitűzni javasolt 40%-os csökkentési céltól, ma 8%-nyira.) 

A klímatörvény céljait egy a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat együtt kezelő eszközrendszer valósítja meg, aminek 3+1 pillére van:

 

  1. Fosszilis energia kvótapénz (fosszilis energia költségvetés)

A fosszilis energia kvótapénz évente felhasználható fosszilis energia fogyasztói jogosultságot jelent a társadalom egészére és minden fogyasztói egységre külön-külön. Az ország fosszilis energia felhasználását évről-évre meghatározott (kis) mértékben csökkenteni kell, amely nem jelenti a társadalom összes energiafelhasználásának korlátozását. A lakosság számára a kvótákat egyenlő mértékben állapítják meg. A fogyasztók (fogyasztói egységek) a kvótapénzt elektronikus folyószámlán kezelik, amely mutatja a fogyasztói lehetőségeik és tényleges fogyasztásuk egyenlegét. A takarékos fogyasztók egy kvótakezelő szervezeten keresztül eladhatják megtakarításaikat azoknak, akik többet fogyasztanak, mint a lehetőségeik. A takarékos fogyasztók megtakarításaikat kvótapénzben kapják meg, a vevők forint kiadásai a kvótapénz fedezetét szolgálják. A kvótapénz tulajdonosai a kvótapénzt (mint pénzhelyettesítőt, kupont) a környezetbarát áruk és szolgáltatások piacán válthatják árura, szolgáltatásra (ld. 2-es pont). A kvótapénz tehát kamatmentesen működő pénzhelyettesítő (mint a kupon- vagy pontgyűjtés).

 

  1. A környezetbarát áruk és szolgáltatások piaca (zöldpiac)

Környezeti és etikai szabályok szerint működő nyitott piac, mely bárki számára hozzáférhető. Az etikai szabályok elve, hogy a piacon történő gazdasági tevékenységek a közjót szolgálják azáltal, hogy egy létező áru/eljárás/szolgáltatás kisebb környezeti-társadalmi terheléssel valósul meg. A környezetbarát elvárás alapja a kevesebb anyag és energiafelhasználás, a hulladékok minimalizálása, és a toxicitás kizárása az egész életciklusban. Azok az áruk és szolgáltatások kerülhetnek a piacra, amelyeket az erre hivatott szakmai testület minősít és védjeggyel ellát. A piac fizetőeszköze a kvótapénz.

 

  1. Visszatérülő Alap

A termelés és fogyasztás szerkezetének átalakítása, az energiatakarékosság, hatékonyságnövelés és helyettesítés forrásokat igényel. A visszatérülő alap ezekhez nyújt kamatmentes, akár önrész nélküli támogatást kvótapénzben.

Olyan fejlesztésekre vehető igénybe, amelyek kapcsolódnak a második pontban említett zöldpiac fejlesztéséhez, mind termelői, mind fogyasztói oldalon. A támogatásokat 100%-ban vissza kell téríteni, de a visszatérítés üteme a megtakarítások, keletkező hasznok ütemében történik.

 

  1. Támogató-tanácsadó szolgálat

A szolgálat széleskörű tervezői, életviteli szakmai és szociális támogatást nyújt a keletkező megtakarítások észszerű felhasználásához, egyben növeli a magas hozzáadott értékű foglalkoztatást. A szolgálatba a mai energetikai tanácsadó hálózatok, régiós ügynökségek és a szakmai civilszervezetek be tudnának kapcsolódni.

 

Összességében a fosszilis energiahordozók felhasználását szabályoznánk, ezért az energiagazdaságunk az energiahatékonyság és a helyben elérhető megújuló erőforrások felé indulna el. Az energiaátmenet előmozdításán keresztül élénkítené a gazdaságot és valós igényeket kielégítő munkahelyeket teremtene. Az eszközök alkalmat adnak a szociális igazságosság javítása, az energiaszegénység felszámolása felé. A szerkezeti átalakulás közben biztosítja, hogy az éghajlatváltozásra a társadalom felkészüljön és alkalmazkodni tudjon. Javulna a társadalom környezeti tudatossága, szemlélete. Pánik nélkül, aktívan ösztönözne a klímaválság - és tágabban az ökológiai-társadalmi válság - kezelésére.  

Ha bővebben érdekel a MTVSZ klímatörvény-koncepciója, itt utána olvashatsz:

Kérdezz-felelek a klímatörvényről

Javaslatok a klímatörvényhez

Botár Alexa,

éghajlat és energia csoportvezető, MTVSZ

A Klímahét alkalmával indított cikksorozatunkban azt az üzenetünket járjuk körbe több irányból, hogy az éghajlati válság és tágabban az ökológiai-társadalmi válság megoldásához rendszerszintű változtatásra van szükség. 

A Klímahét keretében indított sorozatunk további írásai:

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr7715160788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2019.09.25. 10:58:37

Alapvetően az a baj, hogy jelenleg nem nagyon van alternatíva. A napelem még ma is drága, alacsony hatékonyságú, ráadásul a hatékonysága mérsékelt égövön elég durván lecsökken télen az egy négyzetméterre eső napenergia csökkenése miatt. A víz, szél energia csak korlátozottan használható, van ahová nagyon megéri telepíteni, de korántsem mindenhová, lásd Bős-Nagymaros.

Az akkumlátorok technológiáját az elektromos autókkal remélhetőleg ki fogják fejleszteni, de ahhoz hogy igazán megoldódjon a CO2 kibocsájtás csökkenése Pl. az elektromos autó mellett elektromos kamion, elektromos traktor, kombájn is kellene. És persze CO2 mentes erőmű ami ezekhez megtermeli a delejt... Ezt igazán stabilan ma csak az atom tudja, viszont az még mindig vörös posztó a zöldek szemében.

És persze még mindig kérdés, hogy mindez ugye Európában elérhető, még akár a mi régiónkban is, de kétlem hogy Afrikában 30 éven belül napelemekkel oldják meg az energiatermelést - hacsak addig nem jön be egy sokkal jobb napelem technológia, és az itt felhalmozódott, amúgy is lejárt életciklusú napelemeket a németek el nem küldik nekik merő szívjóságból...

MTVSZ_Alexa 2019.09.27. 08:52:54

@midnight coder: a technofix azaz a pusztán technológiai válaszok nem fogják megoldani a problémát. A posztszoc fosszilis nagyerőművekre épülő energiarendszer "kis zöldítése" nem indítja be igazán az energiaátmenetet azaz az energiatakarékos, minimális kibocsátású, megújuló energia alapú hálózatos energiarendszere való szerkezetváltást. Ezt látjuk ma is: zömében nem lecseréli, helyettesíti a megújuló energia a fosszilis energiát, hanem hozzáadódik, ráépül. Ezért van szükség - például a klímatörvény-javaslatunkban leírt - olyan gazdasági ösztönzőre, eszközre, ami a bemeneti oldalon, a teljes fosszilis energia felhasználást csökkenti.

De hogy a technológiai felvetéseidre is reagáljak: a megújuló energia technológiák robbanásszerűen fejlődtek az utóbbi évtizedekben: a napelemek ára jelentősen csökkent, a hatékonyságuk jelentősen nőtt és a trend folytatódik. (Ez még 2016-ban készült, ld. ábrák: mtvsz.hu/dynamic/energia_klima/400x210_kozossegi_energia_szorolap.pdf) Persze nem mindegy, hogy külföldi és hazai oligarchák óriás napelem-beruházásaiból fog állni a kormány által tervezett 6600 MW napelem-kapacitás 2030-ra, vagy inkább főleg a kkv-kat, lakosokat, társasházakat, önkormányzatokat és más hazai közösségeket hozzák helyzetbe.

Itthon a szélenergia-kapacitás fejlesztését mesterségesen, gyakorlatilag tiltó törvénnyel évek óta akadályozzák, 10 éve nem lehet tendert beadni, a kormány 2030-ra NULLA szélenergia kapacitással számol. A szélenergia ilyen értelmetlen korlátozása mögül kilátszik a kormányzati aggodalom, hogy P. II-t (a botok és trollok ellen rövidítek, hátha) mindenáron igazolniuk kell, le kell nyomniuk az annál olcsóbb beruházású, versenyképesebb árú (és nem bizonyos zsebeket megtöltő) konkurenciát (a szélből termelt áram még a napénál is versenyképesebb árú lehet). P II-nek ráadásul van egy komoly "gazdasági gesztust kell tennünk az oroszok felé" oldala is. Érdemes a REKK tanulmányait és az Energiaklub szakértői "Paks nélkül a világ" tanulmányát elolvasni: a P II beruházás által elnyelt pénzből az összes lakó- és középületet energetikailag korszerűsíteni lehetne (és akkor P-nyi energiával kevesebbre lenne szükség) és stabil, alacsony kibocsátású energiarendszert lehet kialakítani P. nélkül is.

Hálózatfejlesztés, áramhálózat-szabályozás digitalizálása és blokklánc technológiák, okos hálózatok, keresletoldali megoldások (DSM), energiatárolás fejlesztése: ezek kezdenek beindulni, meglátjuk, mire képesek. Ehhez érdemes az Energia Atlasz „Digitalizáció …” fejezetét és a többit tanulmányozni: mtvsz.hu/energiaatlasz

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) akció (4) akciónk (2) aktivizálódj (21) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (2) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (4) bankok (1) bánya (8) bányaprojekt (3) bányászat (2) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (6) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) biomassza (2) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (4) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (2) ciánszennyezés (3) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (2) éghajlat (1) éghajlatváltozás (49) éghajlatvédelem (7) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (12) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (31) energiaátmenet (8) energiabiztonság (5) energiahatékony (1) energiahatékonyság (1) energiapolitika (2) energiaszegénység (1) energiatakarékosság (19) energiatudatosság (10) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (9) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) Európai Unió (3) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felújítás (2) felvonulás (1) fenntarthatóság (4) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) Föld Barátai (12) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) fűtés (2) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (4) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (4) hellókarácsony (1) helyi hős (1) hitel (2) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) ISDS (12) itt az idő (1) japán (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (7) Kalifornia (1) katasztrófa (1) katonaság (1) Katowice (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (6) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (34) klímatörvény (5) klímavédelem (3) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (21) könyv (1) kőolaj (2) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (9) közösségi energia (12) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (1) land grab (5) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levél (1) lignit (4) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (11) Merkel (1) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (18) multik (3) NAFTA (2) napelem (3) naperőmű (1) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Nigéria (2) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (2) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (2) Otthon Melege (1) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) petíció (17) Philip Morris (1) polgármester (1) Pozsony (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (3) Sigmar Gabriel (2) sóder (1) Standing Rock (3) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (3) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szénerőmű (5) szénkivezetés (3) szénmentesítés (2) szennyezés (1) szénrégió (4) szmog (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetvédelem (5) termőföld (7) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) TrumDeal (1) Trump (2) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) UBS (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) Vallónia (1) válság (1) védett fajok (2) vegyianyagok (2) vér (1) Verespatak (4) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!