Szerzők: Böröcz Barbara, Pálffy Anikó, Magyar Energiahatékonysági Intézet

Ha nem foglalkozunk azzal, hogy a szén-dioxid kibocsátásunk nagyjából 40 százalékát adó lakóépületeinket felújítsuk, kevés rá az esély, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet. Épületeink nagy része még akkor is állni fog, ezért minél inkább kellene gyorsítani a hazai épületállomány energetikai felújítását. Ez szolgálná leginkább a kibocsátáscsökkentési célokat, de egyúttal az energiabiztonság célját, a fosszilis energiahordozó importtól való függőségünk csökkentését, és hosszú távon az otthonokban felhasznált energia megfizethetőségét.   

A felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) legfontosabb célkitűzése éppen ezen célok együttes érvényesítése: az energiaszuveneritás és az energiabiztonság megerősítése, az energiatermelés dekarbonizálása és a megfizethetőség biztosítása. Magyarország számára ezek mellett számos társadalmi és gazdasági előnnyel is járna, ha növelné az energiahatékonysági ambíciókat, az energetikai beruházásokról való döntések előtt az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket is számba venné, és egyúttal megerősítené és kibővítené az ezt szolgáló intézkedéseket. A NEKT mégis csak vázlatosan tárgyalja az energiahatékonyság és az épületek energetikai felújításának témakörét. 

Korábbi elemzések bizonyították, hogy az elmúlt másfél évtizedben az energiahatékonyság javulás elsősorban a szolgáltatási szektor, másodsorban az ipar energiahatékonyság javulásának volt köszönhető, míg a lakossági fajlagos energiafelhasználási mutatók, - különösen a fűtési energia tekintetében - nem mutattak javulást. Sok évtizedes lemaradást kell hazánknak pótolnia az elmaradt tömeges épületfelújítások miatt. Ezért is szembetűnő, hogy az anyag elnagyoltan kezeli a legnagyobb végfelhasználói szektor, a háztartások energiahatékonyság-javításának kérdését, amihez még 2020-ban is a teljes végső energiafelhasználás 33%-a (250 PJ) volt köthető. A tervből hiányoznak továbbá az energiahatékonyság javulását mérő indikátorok tekintetében szektorokra lebontott célok és vállalások. Az épületek, mint a legfőbb energiafogyasztói szektor energiaigényének csökkentését komplex épületkorszerűsítések révén lehetne elérni, aminek hatása már rövid távon is csökkenne a fűtésre felhasznált energia. A lakóépületek megfelelő felújításával középtávon a hazai éves földgázfogyasztás mintegy ötödét (2 milliárd köbmétert) meg lehetne takarítani. 

Az energiahatékonysági célkitűzések között helye van az energiahatékonyság javulása által elért energiamegtakarításnak is. Az országos energiamegtakarítási célértékeket uniós irányelvek írják elő hazánk számára is, a célok a Firfor55 jogszabályalkotási csomag részeként elfogadott Energiahatékonysági Irányelv értelmében a következő évtizedben tovább nőnek. Sajnálatos tény azonban, hogy Magyarország a 2020-as energiamegtakarítási célértéket sem teljesítette (a 2020-as célkitűzés volt 167,5 PJ volt). Az előző finanszírozási ciklusban elköltött támogatások hasznosulásáról is kevés nyilvános információ áll rendelkezésre, a 2020-ra elért 120 PJ körüli energiamegtakarítás kimutatása is komoly problémát jelent a monitoring rendszer gyengeségei miatt. Az anyag megállapítja, hogy a 2021-2030-as időszak kumulált nemzeti megtakarítási célja várhatóan a korábbi többszöröse, 485 PJ körül lesz. Ehhez hozzájön a közel 50 PJ hátralék a 2014-20-as el nem ért megtakarításként, amit szintén a következő megtakarítási periódusban kell teljesíteni. Nem látszódnak azonban azok az intézkedések, különösen a lakossági szektorban, amik a megtakarítási cél többszörösének elérését biztosítani fogják.

A Magyarországon található több, mint 3,7 millió lakott lakás, - mint a legnagyobb fosszilis alapú fűtési energia felhasználói szektor energiaigényének csökkentése alig kap említést a tervben. A hazai lakóépületek pedig átlagosan kétszer annyi energiát használnak fel, mint egy korszerű épület. Az épületállomány nagyszabású felújítása Európa szerte kihívást jelent, a legtöbb tagállam ezért állami és uniós forrásokból biztosít támogatást és a piaci finanszírozási megoldások együttes mozgósítása révén ösztönzi az energetikai felújításokat. A piaci finanszírozás bevonásának azonban egy bő évtizede gátját képezi a rezsicsökkentés, ami az alacsonyan tartott energiaárak miatt kitolja a lakossági energetikai korszerűsítések megtérülését és nem ösztönöz a takarékos energiahasználatra.  

Ahhoz, hogy a hazai épületállomány megújulhasson, évente kb. 130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség. Energetikai felújítások folyamatosan zajlanak, - főként önerős finanszírozásban - azonban a MEHI 2020-as felmérése szerint - a felújítások nem energiahatékonysági megfontolásból történnek, hanem leginkább azért, mert elromlik valami. A háztartások energetikai felújításai részlegesek, döntő részükhöz nem készül energetikai terv, laikusok döntenek a szakmai tartalomról; a sekély felújítások és ad hoc beavatkozások így nem hozzák a remélt eredményt: alacsonyabb energiafogyasztást és lecsökkent rezsiköltséget.  

A 2022 évi energiaválság leginkább a fűtés kényszerű visszafogása révén csökkentette hazánk gázfelhasználását, és kevéssé a korszerűsítési intézkedések felfutása révén. Tartós csökkenést az épületek energiafelhasználásában azonban csak strukturális megoldás révén, azaz hőszigetelés, nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés együttes, akár szakaszos megvalósítása révén lehetne elérni, ezáltal hosszabb távon is biztosított lenne az alacsony fogyasztás és az alacsony rezsi. Ehhez a hazai mélyfelújítási arányt a jelenlegi 0,2%-ról évi 2-3 %-ra kellene feltornázni.   

A családok többségének azonban nem áll rendelkezésre a felújításokhoz szükséges megtakarítás. Egy stabil, hosszú távon kiszámítható lakossági épületenergetikai ösztönző- és támogatási program nélkül a lakossági mélyfelújítások nem fognak megtörténni, ahogyan az elmúlt évtizedekben sem történtek. A rezsicsökkentés fenntartása a piaci alapú finanszírozási lehetőségeket is ellehetetleníti. A rezsicsökkentés szabályainak részleges módosítása jó kiindulási alap az energiahatékonyság növeléséhez. A lakossági átlagfogyasztási limitet meghaladó, tipikusan 1990 előtt épült családi házak megnövekedett energetikai kiadásait is tartósan az energetikai felújítások előmozdítsa révén lehetne csökkenteni, egyúttal mérsékelni az energiaszegénységet és csökkenteni a gázfüggőséget. A felújítások ösztönzését a társasházak körében is elő kell mozdítani és az önerő megteremtéséhez is segítség kell. Korábban az államilag támogatott lakástakarékpénztár rendszer egy jól működő konstrukció volt, amelynek komoly hagyománya és ismertsége van már az országban. A NEKT-ben nem találni a tervek között ilyen intézkedéseket.

A tömeges lakossági energetikai felújítások előmozdítása összehangolt intézkedésekkel lehetséges csak, amelyek szabályozási, finanszírozási és a tájékoztatást, tanácsadást és szemléletformálást erősítő intézkedések teljes körére egyidejűleg kiterjednek. A beruházások megvalósulását biztostó támogatási tervek mellett fájóan hiányoznak azok az intézkedések, amelyek a szabályozási vagy információs akadályok mérséklését célozhatnák, és nem járnak jelentős beruházási igénnyel. Lenne teendő az alternatív szakpolitikai intézkedések hatásosságának megerősítésével, a hazai kötelezettségi rendszer finomhangolásával a lakossági és önkormányzati szektorból származó megtakarítások ösztönzésére, a vissza-nem-térítendő támogatási programokban az energiahatékonysági elvárások szisztematikus érvényesítésére, vagy olyan, az épület szektort és a felújításokat ösztönző intézkedésekkel, mint a tanúsítványok felújítási útlevelekké való továbbfejlesztése, vagy az egyablakos tanácsadó irodák hazai felskálázása. 

Ez a cikk a Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (German Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action, BMWK) European Climate Initiative (EUKI) programja által támogatott, “Implementing the European Green Deal in Central and Eastern Europe” projekt keretében készült. A cikkben foglalt véleményért kizárólag a szerző(k) felelősek, az nem feltétlenül tükrözi a Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action (BMWK) nézeteit.

#CANEUKI #mtvsz #cikksorozat