Szerző: Marton Miklós

A megjelent „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” (Paris Pact Payoff) című jelentés szerint a 1,5°C-os átlagos globális hőmérséklet-növekedési küszöbbel megegyező fejlődési út járulékos hasznai messze meghaladják a költségeket. Az energiarendszer átalakítása, a karbon-alapú rendszerek kivezetése és a megújuló-alapú rendszerek kiépítése összességében nem kiadást jelentő kötelezettség, hanem bevételi forrás.

Hazánk az elsők között ratifikálta a Párizsi Megállapodást, amely nemzetközi szinten szabályozza az éghajlatváltozás mérséklését: mit kell tennünk, hogy a globális átlaghőmérséklet legfeljebb átlagosan 1,5 °C-kal növekedjen? Az ambíciózusabb (pl. fosszilis-kivezetési) intézkedéseket azonban, úgy tűnik, inkább 2030 utánra halasztják, azt állítva, hogy azok nem sürgősek, viszont komoly költséget jelentenek. 

Ezt cáfolja a „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című jelentés: a sürgős és szükséges fejlesztések előnyei jelentősen meghaladják a költségeket. Az előnyök két fő részből tevődnek össze: elkerült veszteségekből és járulékos hasznokból.

Elkerült veszteségek: aszály, árvíz, porvihar…

Az elkerült veszteségeket (avoided losses), mint amilyenek például az aszályokból, erdőtüzekből, árvizekből, porviharokból eredő károk, gyakran úgy tekintik, mint valamilyen megmásíthatatlan sorscsapást, elkerülhetetlen veszteséget. Sőt, a legtöbbször nem is látjuk a kapcsolatot egy új gázerőmű építése, a hatalmas sötétszürke parkoló lebetonozása, az erdők kivágása, és az aszályok meg a szokatlan villámárvizek között. Nem látjuk, hogy a szeptemberi strandidő, a kerti tujabokor elpusztulása, a korábban csak az egyenlítő mentén előforduló betegségek megjelenése, vagy éppen a poloskák féktelen rajzása mind-mind az éghajlat változásának tünete. A tünetek pedig szaporodnak, és az éghajlattal összefüggő gazdasági veszteségek nőnek.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint „1980 és 2022 között az EU tagállamaiban az időjárással és éghajlattal összefüggő szélsőségek 650 milliárd euróra becsült gazdasági vagyonvesztést okoztak…. a gazdasági veszteségek idővel növekednek. Mivel a súlyos időjárási és éghajlati szélsőséges események várhatóan fokozódnak, valószínűtlennek tűnik, hogy a kapcsolódó gazdasági veszteségek csökkenjenek.”

              Magyarországon is növekedik az éghajlati károk jelentősége. Egy nemrég megjelent cikkben egy rangos biztosítótársaság kijelentette, hogy 2023-ban „rekordmennyiségű, az 58.000-et meghaladó lakás és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett. A felnőtt hazai lakosság fele (49%) már a klímaváltozást tartja az egyik legnagyobb jövőbeli fenyegetésnek. Csupán a tavaly február 4-én országszerte pusztító szélvihar kártérítési összege mintegy 350 millió forint volt.”

              A 2022-es év drámai szárazsága után a 2023-as év talán békésnek tűnik, de a meteorológiai áttekintés jellemző módon a „2023 a nagy viharok éve” címen jelent meg. A tanulmány telis-tele van jégesővel, heves záporokkal, szupercellás viharokkal, felhőszakadásokkal, újabb és újabb szélrekordokkal. Csak példaként az augusztus 4-5-ei viharok kárai a biztosítók becslései alapján országosan több milliárd forint, és ezzel egy napra vetített új rekord is születhetett. Ahogyan az írás összegez: „2023 egy nagyon mozgalmas, viharokban gazdag esztendő volt. A Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott közlemény szerint évtizedek óta nem keletkeztek ilyen nagy összegű viharkárok”.

              „A hazai termőföldek több mint ötöde egyszerűen kiszáradt” – mondta 2022 nyarán az aszályról Nagy István agrárminiszter. Ahogy mondta: „a rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az agráriumban is.” Ugyanakkor a tárca feltűnően kerül minden olyan beszélgetést, amelyben felmerülhetne, hogy a jelenleg termesztett növényeket forróbb és szárazabb éghajlatot is elviselőkre kellene cserélni. Pedig jobb lenne idejében lépni: kukoricából akár 60-80%-os visszaesés is lehet. Lehet, hogy idejében kellene hozzászoknunk más ételekhez, mert az eddig termesztett növények nem fogják bírni a szárazságot, a forróságot.

A másik lehetőség az IPCC szerint is a természetalapú megoldások használata, amelyek kölcsönösen előnyös alkalmazkodási stratégiát kínálnak mind az élelem-ellátás, mind a természet szempontjából. Az egyik ilyen a vízvisszatartás. A tározók, öblösödések létesítése több hasznot hoz egyszerre: a vízjárás kiegyenlítése, a nyári forróság enyhítése mellett a vizes élőhelyek ritkán említett tulajdonsága a rendkívüli fajgazdagság mellett az, hogy szénmegkötő képességük nagyobb, mint bármely más élőhelyé – hangsúlyozta Rácz András államtitkár.

Részlet az Édenkert vagy sivatag c. kisfilmből

3.

Magyarországon a Homokhátság térségében a legkritikusabb a helyzet, ahol csak a vízvisszatartás fejlesztésével és a magyar gazdák hosszú távú érdekeinek érvényesítésével érhető el az elsivatagosodás kezelése és az élővilág megőrzése – mondják a természetvédők.

              „A természet helyreállítására és a természet védelmére fordított minden egyes forint sokszorosan megtérül. A természetes élőhelyek szabályozzák a klímát, a növényzet vizet tart meg, széndioxidot von ki a levegőből. Összességében ezen múlik, hogy tudunk-e a jövőben termelni. Amikor természetvédelemre költünk, akkor gazdaságfejlesztésre költünk.” – mondta Édenkert vagy sivatag című kisfilmében Ujj Zsuzsanna, az MTVSZ természetvédelmi programfelelőse - „Elmúlt az az időszak, hogy a pénzhiányra hivatkozhatunk, amikor a természetvédelemről beszélünk.”

Az éghajlat változása nemvárt meglepetésekkel is szolgál. Ma már minden gyakorló szülő tudja, hogy meleg nyári napon nem engedjük a gyermeket a játszótéren fémből készült mászóka közelébe, mert a felforrósodott csövek komoly égési sérüléseket okozhatnak. Hasonlóan kellemetlen találkozás volt a porviharok magyarországi megjelenése: 2023 márciusában az M1-es autópályán kialakuló porvihar teljesen készületlenül érte az autópálya kezelőit, pillanatok alatt harminckét személyautó, öt kisteherautó és öt kamion rohant egymásba. A tömegbalesetben 39-en sérültek, és egy ember elhunyt. Az eset igen komoly médiavisszhangot keltett, és többen hangsúlyozták, hogy a porviharok kialakulása az éghajlat változásának egyik kézzel fogható eredménye.

              Igen, halálos áldozatokat is követel az éghajlat változása. Egy hőhullám idején kimerülő, legyengülő beteg esetén nem mindig egyértelmű, hogy a napokon át tartó forróság, a megfelelő éjjeli pihenés tartós hiánya a halál mekkora részéért felelős. De például a szokatlan villámárvíz sajnos egyértelmű áldozatokat szed – Magyarországon is.

              A most megjelent jelentés hangsúlyozza, hogy „még mindig időben vagyunk… hogy elkerüljük az éghajlatváltozás legrosszabb hatásait. Tudjuk, mit kell tenni e cél elérése érdekében: a kormányoknak most kell cselekedniük annak érdekében, hogy 2030-ra csökkentsék a globális üvegházhatású gázok kibocsátását, és gyorsítsák fel a tisztességes energiaátállást, fokozatosan vonják ki a fosszilis energiahordozókat, és csökkentsék a társadalmi egyenlőtlenségeket.” Mindez pedig járulékos hasznokat is hoz.

Járulékos hasznok: egészség, munkahely, biztonság…

A járulékos hasznok (co-benefits) a fő éghajlati célok megvalósításának egyfajta melléktermékei. Ilyen például a karbon alapú energiarendszerek kivezetéséből származó tisztább levegő, ami egyebek mellett az emberi egészségi szint javulását is magával hozza. Gyakran emlegetik az energiahatékonysági intézkedéseket is: a lakóépületek energetikai felújítása kisebb energiaszámlákat, egészségesebb lakókörnyezetet, és értékesebb ingatlanokat is jelent. Hasonlóan jó hatást váltanak ki az éghajlati intézkedések a foglalkoztatásra: ezek várhatóan 12 millió új munkahelyet jelentenek Európában, szemben azzal, hogy a jelentés szerint az éghajlat változásával 1,7 millió európai vesztheti el a munkahelyét.

Magyarország

Magyarország a jelentés szerint 2030-ig GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg, ha mielőbb növeli klíma-ambícióit, és felgyorsítja az energiaátalakítást és a dekarbonizációt, hogy elérje a 1,5°C-os célt. Az energiamegtakarítás, a szél- és más megújulóenergia-kezdeményezések, a közösségi energia rendszerek segítése, a közösségi közlekedés fejlesztése, a földhasználat és az erdészet reformjai mind-mind ez szolgálhatják.

Bár hazánkban sok a tennivaló, jelentősebbek a hasznok is. A jelentés szerint kimagaslóan nagy az egészségügy jelentősége: az EU-ban Magyarországon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában.

              A jelentés számításai szerint, ha a jelenlegi szakpolitikai ambícióinkat olyan szintre növelnénk, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Egyezmény 1,5 °C-os elvárásainak, akkor ezzel Magyarország 2100-ig 138 milliárd eurót nyerne.

A jelentés a magyarországi adatok alapján 2030-ig 13,9 milliárd euró hasznot számol. A Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023. évi felülvizsgált változat (256. oldal) adatát alapul véve a szükséges energetikai intézkedések költsége 2030-ig 4,06 milliárd euró. Erős, de szemléletes egyszerűsítéssel tehát az évtized végéig négymilliárd euro “befektetés” tizennégymilliárd eurót fial.

Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia: ki korán kel, aranyat lel

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2020-2050 már latolgatta a fenntarthatósági átmenet költségeit, hozadékait. Ennek során kijelentette (14. oldal), hogy a lépések hasznai meghaladják a költségeket, különösen, ha a lépéseket minél korábban megtesszük: „A klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez a következő évtizedekben jelentős beruházásokra lesz szükség. A nemzetgazdaság karbonmentesítéséből eredő közép- és hosszú távú lehetséges előnyök azonban meghaladják ezen költségeket. A projekciók szerint a magyar gazdaság teljes karbonmentesítése ugyanakkor jelentős mértékű elkerült költségeket és gazdasági előnyöket is generál. 2050-ig vizsgálódva azt láthatjuk, hogy az elkerült költségek és a társított hasznok értéke meghaladja a beruházási költségeket… Az elkerült költségek és gazdasági előnyök tekintetében a Korai Cselekvés dekarbonizációs forgatókönyv (KCs) a legkedvezőbb.” A dokumentum szerint (15. oldal) a korai cselekvés forgatókönyv megvalósítása nettó 182 566 új munkahely létrejöttét eredményezi.

              A most megjelent jelentésről Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke cikkben kiemelte, hogy „Már évtizedek óta készít részletes ajánlásokat a Levegő Munkacsoport arra, hogy miként lehet olyan gazdaságpolitikát megvalósítani, amely egyszerre javít a környezet állapotán, növeli a nemzetgazdaság versenyképességét, valamint csökkenti a szegénységet, azonban ezek a mindenkori kormányoknál többnyire süket fülekre találtak. Reméljük, hogy a növekvő bizonyítékok hatására mielőbb változás következik be a gazdaságpolitikában.”

              Koczóh Levente András azt hangsúlyozta, hogy bőven vannak klímavédelemre fordítható források 2030-ig: a Green Policy Center 2023 tavaszi javaslata szerint akkor nagyságrendileg 10600 milliárd forint, még be nem tervezett felhasználású forrás állt Magyarország rendelkezésére 2030 végéig. „Ezen bőségesen rendelkezésre álló források hatékony, a hosszútávú klímacélokat is szolgáló felhasználása nemzetstratégiai kulcskérdés, és soha vissza nem térő alkalom nemcsak a klímapolitika, hanem hazánk hosszútávon is fenntartható társadalmi és gazdasági működése szempontjából.” – írja.

Most van pénz, és most frissül a terv

Ehhez kétszeresen is most van jó alkalom. Egyfelől, mint azt fentebb írtuk, rengeteg uniós forrás áll rendelkezésre a klímacélok megvalósítására. Számos befektetés már a működés megkezdésekor pozitív hatást fejt ki. Ilyen például a lakóépületek energetikai felújításának megfelelő támogatása, amely már a befektetéstől hasznot hoz.

              Másfelől a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés ³ is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.

Részlet az Édenkert vagy sivatag c. kisfilmből

5.

Mindehhez azonban határozott lépésekre van szükség, és nem a rossz irányba. Például 2023 elején a kormány a NEKT részleteinek vitája során még a közösségi közlekedés felé, illetve a vasút felé való elmozdulásról beszélt: villamospálya korszerűsítésről, a gördülő állomány cseréjéről, a menetrend szervezéséről. Azóta nyilvánvalóvá vált a vasúti pályák romlása, ami a menetidő növekedését okozza. A Budapest – Hegyeshalom vonal kálváriája csak a jéghegy csúcsa volt. Egy nemrégiben megjelent összesítés szerint a rendszerváltás óta csaknem kétezer kilométernyi vasútvonalat zártak le, és a dolgok jelen állása szerint egyre kisebb a remény ezek újranyitására. A jelenleg a felszínen zajló, egyre kevésbé követhető vita a MÁV és a BKK bérleteiről a mélyben a közösségi közlekedés teljes koncepciótlanságát mutatja.

              A NEKT frissítése keretében a civilek 2023 októberében, majd a december 14-én megtartott éghajlat- és energiapolitika országos konferencián is kifejtettük, most is hangsúlyozzuk, hogy az állam

• „Tervezzen több mélyfelújítással az épület-szektorban, és támogassa azt a jelenleg tervezettnél több forrással. Az uniós és nemzeti forrásoknak évente átlag 130-140 ezer otthon energetikai felújítását kellene lehetővé tenniük, az uniós forrásokból 2029-ig felújítani tervezett összesen kb. 60 ezer helyett.
• Növelje a megújulók részesedését az energiamixben. A szélenergia beépített teljesítményét a napelemekéhez képest legalább felére kell növelni, az energiaközösségeknek nagyobb szerepet kell kapniuk.
• Szüntessen meg minden közvetlen és közvetett (pl. adókedvezmény, csökkentett bányajáradék) támogatást, ami környezetre káros tevékenységekre irányul, és ne nyújtson ilyet a jövőben sem. Az erőltetett újraiparosítás jelentős extra üvegházgáz kibocsátáshoz, fenntarthatatlan energiaigényhez és a fosszilis tüzelőanyag-használat késleltetett kivezetéséhez vezet.”

A javaslatok egybehangzanak a Bizottság véleményével, amely egyebek mellett kiemeli, hogy Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezetében

• elhalasztja a lignit kivezetését, a Mátra erőmű 2030-ig történő használatát tervezi, és nem tervezi a jelenlegi fosszilis támogatások kivezetését;
• az energiahatékonyság és energia megtakarítás tekintetében nem ad átfogó képet a tervezett intézkedésekről;
• nem írja le kellőképpen az energiaellátás diverzifikálásának tervezett lépéseit;
• nem határoz meg konkrét, tiszta energiával kapcsolatos versenyképességi célkitűzéseket, intézkedéseket a nettó zéró iparpolitika elérésére, illetve az ezekhez szükséges képességek megtermelésére;
• nem fejti ki az energiaszegénység kezelésének megközelítését, beleértve a háztartások helyzetének értékelését, kezelésének lépéseit.

Az Unió, az uniós államok és Magyarország

A jelentés kiemeli, hogy „az EU-nak és tagállamainak határozott és merész éghajlat-politikai lépéseket kell tenniük. Először is az igazságosság miatt. Mind az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC), mind a Párizsi Megállapodás hangsúlyozza, hogy az országoknak gyorsabb fellépésre van szükségük az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos történelmi felelősségük és gazdasági lehetőségeik alapján. Nyilvánvaló, hogy az EU-nak történelmi felelőssége és képessége is van arra, hogy gyorsabban cselekedjen, mint mások, mivel az átlagosnál nagyobb múltbeli kibocsátással és az átlagosnál nagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkezik.”

              Európa minden jel szerint újragondolja éghajlati terveit. Ez év júniusban új Európai Parlamentet választunk, aminek tükrében új Bizottság alakul majd. Az éghajlati és környezeti célok megvalósulását van, aki félti, mert úgy érzi, hogy a jelenleg formálódó politikai erők ezeknek nem fognak elegendő teret adni. Ugyanakkor kifejezetten bíztató, hogy néhány európai állam - köztük Németország, Franciaország és Hollandia - kifejezte, hogy ambiciózus 2040-es klímacélokat várnak el a Bizottságtól.

              Kérdés, hogy Magyarország, mint az EU elnöklő állama 2024 második felében, kíván-e mindebben határozott állást foglalni, és ha igen, akkor vajon milyet? Úgy gondoljuk, hogy a NEKT aktualizálása, és a 2040-es klímacélok megformálása nagyszerű alkalom az éghajlati ambíció növelésére. A most megjelent jelentés ³ megerősítette, hogy a Párizsi Megállapodásnak megfelelő éghajlati lépések mielőbbi megtétele nem csak környezeti, egészségügyi vagy morális kötelezettség, hanem pénzügyileg is megtérülő befektetés. Továbbra is örömmel dolgozunk együtt a különböző elvárásoknak egyszerre megfelelő, közös, harmonikus megoldások megtalálásában.

Fenti írás a Together for 1.5 projekt keretében jött létre. A Together for 1.5 projekt az Európai Unió LIFE Program támogatásával működik. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával.

• Az írás alapjául szolgáló „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege: a zöld átmenet felgyorsítása a társadalmi-gazdasági járulékos hasznokért” című jelentés kivonata magyar nyelven itt olvasható.
• Az írás alapjául szolgáló „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege: a zöld átmenet felgyorsítása a társadalmi-gazdasági járulékos hasznokért” című jelentés eredetije angol nyelven itt olvasható.
• A Together for 1.5 projekt honlapja elérhető itt.
• Az Együtt a másfél fokért projekt magyar oldala itt érhető el.

#EgyüttAMásfélfokért #TogetherFor1point5 #CDE_EUKI #CAN_LIFE #járulékoshaszon #cobenefits