Szerzők: Böröcz Barbara, Pálffy Anikó, Magyar Energiahatékonysági Intézet

Az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború okozta nehézségekre és a globális energiapiaci zavarokra reagálva terjesztette elő 2022 májusában a REPowerEU tervet, amelynek fő célja, hogy Európa függetlenedjen a fosszilis tüzelőanyagoktól, és megfizethető, megbízható és tiszta energiát is biztosítson a fogyasztóknak.

Hazánknak is el kellett készítenie a Bizottság számára benyújtandó REPowerEU fejezetet, kiegészítendő a Helyreállítási tervet, amely az ország támogatási és beruházási terveit, valamint tervezett intézkedéseit tartalmazza az energiaátmenet felgyorsítására és a fosszilis energiafüggőség mérséklésére, nagyságrendileg 4000 milliárd Ft uniós támogatás és további hitel bevonásával. 

A hazai épületállomány állapota leromlott; energetikai szempontból 90%-uk elavultnak számít. A 4,5 milliós állomány több, mint 80%-a épült 1990 előtt, háromnegyede pedig még a 80-as évek előtt. A 3,85 millió lakott lakásból 2,3 millióban használnak gázt fűtési célra, így a REPowerEU tervben foglalt célok elérésében nagy szerepet kellene kapnia a lakossági szektornak.  A jelentős mértékű gázkitettség csökkentését az EU szakpolitikai irányelvei is ösztönzik, ezek szerint a lakossági fogyasztás szintjén a fosszilis energiaforrással működő tüzelőberendezések pár éven belül nem lesznek támogathatóak (várhatóan 2027-től), illetve a széndioxid kibocsátás is radikálisan csökkenteni kellene. 

Ennek ellenére mégsem a lakossági gázfüggőség csökkentése áll a hazai REPowerEU terv középpontjában.  Hiányoznak a tervből az energetikai felújításokat elősegítő intézkedések, beleértve egy nagyszabású lakossági épületfelújítási támogatási programot. Összességében a lakossági energiahatékonysági beruházásokra aránytalanul kis összeg jut, a 2026-ig tervezett 224 milliárd Ft, amit részben visszatérítendő, részben vissza-nem-térítendő támogatás formájában tervez a felelős Minisztérium kiosztani, 20 ezer lakás felújítását célozza meg, ami nagyságrendileg elmarad a szükséges évi 130 ezer lakásfelújítástól. Az uniós forrásokat egybeszámolva a felújítani tervezett ingatlanok száma 2029-ig is csak kb. 60 ezer épület. 

A felújítások fókuszában annak a 2,7 millió lakóingatlan kellene állnia, amelynek a fele családi ház. Ezek átlagos éves energiafogyasztása akár kétszerese egy korszerű épülethez képest, de a régi, rossz állapotú családi házak akár 3-4-szer több energiát fogyasztanak. A terv szerint a kiinduló állapothoz képest 30%-kal kell csökkennie a primer energiafogyasztásnak, amely elvárás azonban nem a mélyfelújítások irányába mutat. A 30%-os megtakarítás családi ház esetében származhat akár a nyílászárók cseréjéből, akár a régi gázkazán kondenzációs kazánra való cseréjéből is. A hőszigetelés is jelentős energia megtakarítással jár a régi korszerűtlen családi házak esetében. Ezek együttes, vagy szakaszos megvalósítása azonban 30%-nál jóval magasabb energiamegtakarítást (akár 60-70%) kell, hogy eredményezzen. A szűkös támogatási forintokat a mélyfelújítások előmozdítására kellene fordítani, a tervben foglalt 30%-os energiamegtakarítási elvárás alacsony, hacsak nem párosul olyan szabályrendszerrel, amely a szakaszos mélyfelújítást biztosítja. Az alacsony jövedelmű, energetikailag korszerűtlen ingatlanban élők célzott támogatása teljesen hiányzik a tervből, amire pedig megerősített uniós elvárások is irányulnak, egyúttal hazánk számára is elemi érdek, hogy az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű háztartások ne legyenek az energiaátmenet kárvallottjai.

Hiányzik a hazai REPowerEU fejezetből a rezsicsökkentés kivezetésére vonatkozó elképzelés (ahogy a Helyreállítási terv és a NEKT sem tartalmaz erre nézve semmit). A rezsicsökkentés fenntartása gazdasági és költségvetési szempontból fenntarthatatlan, emellett társadalmilag igazságtalan, túlfogyasztásra ösztönöz és a lakossági fűtés terén változatlanul fenntartja a gázfüggőséget. A tervben szereplő intézkedések ennek mérsékléséhez érdemben nem járulnak hozzá. Magyarország a rezsicsökkentés támogatására csak 2023-ban többet költött, 2581 milliárd Ft-ot, mint a teljes REPowerEU terv végrehajtásához rendelkezésre álló forrás (1750 milliárd Ft). A rezsicsökkentés ilyen formában való fenntartása a lakosság továbbra is „védett” szegmensében továbbra is túlfogyasztásra ösztönöz és konzerválja a gázfüggőséget. A rezsicsökkentés ráadásul a piaci alapú finanszírozási lehetőségek ellen hat, márpedig pusztán uniós vagy költségvetési támogatást felhasználva az épületállomány felújítása nem valósítható meg.

A rezsicsökkentés részleges feloldása jó kezdő lépés az energiahatékonyság ösztönzésére. Viszont a felújításokat övező hiányos, vagy téves információk miatt gyakori, hogy nem megfelelő energetikai felújítások történnek. Az ismeretek korlátozottsága miatt szükség lenne egy tanácsadó hálózatra, hogy a szétaprózott információk egy helyen összpontosuljanak, hogy a komplex felújításokhoz mind szakmai, mind pénzügyi információkat egy helyen tudjanak a felújítók igénybe venni. A tömeges szemléletformálásának, tanácsadásának költséghatékony módja lenne az egyablakos tanácsadói hálózat (One Stop Shop).  Szabványosítani kellene az épületfelújításokat, hogy egységes megoldásokat tudjanak nyújtani típusépületenként és könnyebb legyen koordinálni a felújítási folyamatot. A tervben ezekre vonatkozóan sem találni intézkedéseket.

A felújítások Magyarországon az építőipari megbízások kb. 20%-át teszik ki, míg ez az arány az EU-ban több, mint 36%. Bár a lakosság részéről van igény a korszerűsítésre, ehhez nincsenek megfelelő anyagi források. Egy széleskörű energetikai felújítást célzó támogatás hatékony eszköz lenne az otthonok dekarbonizálása felé, és hosszú távon védené a lakosságot az energiaárak változásával szemben. Emellett pozitív gazdasági és társadalmi hatásokkal is járna, mint az ingatlanok értéknövekedése, a beltéri klíma javulása, az épületek szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, valamint kellő megrendelésállomány biztosítása az építőipar számára. 

A középületek felújítása tekintetében is egyre szigorodó elvárásokkal lehet számolni. A 2023-ban elfogadott Energiahatékonysági Irányelv szerint a közszférában évente 1,9%-kal kell csökkenteni az energiafogyasztást, és felújítási kötelezettség vonatkozik a közintézmények tulajdonában lévő épületek teljes alapterületének 3%-ára.  Az Irányelv ráadásul a felújítási kötelezettséget fokozatosan minden középületre előírja, beleértve nemcsak a központi kormányzati épületeket, de az önkormányzati épületeket is. 2027-tól kötelező lesz a felújítások révén elérni a megtakarítási előírást az 50 000 fő feletti településeken, 2030-tól pedig az 5000 fő feletti településeken. A középületek felújítására szánt forrásokat is ütemezetten és az energiahatékonysági szempontok fokozott beépítésével kellene az uniós forrástervezésben szerepeltetni. A REPowerEU tervben szereplő 62,8 milliárd Ft-ot a tervezők a központi kormányzati épületek felújítására szánják, a KEHOP és a TOP támogatásai irányulnak majd az önkormányzati épületekre. 

A primer energiafogyasztásnak a beruházás kiindulóállapotához képest középületek esetében is 30%-kal kell a terv szerint csökkennie. Állami támogatás biztosításakor indokolt lenne a magasabb megtakarítási elvárás, tekintve, hogy a középületeknek felújítás után középtávon már a közel nulla energetikai követelményszintnek kell majd megfelelniük, amennyiben az új EPBD előírásai is érvénybe lépnek. A felújításokat célszerű a legrosszabb energetikai besorolású épületeknél kezdeni, bár ehhez szükséges lenne részleteiben ismerni a középület állományt és annak energetikai jellemzőit. Országos nyilvántartórendszer azonban nem létezik, a középületek felújítási arányáról és az elmúlt időszakban az állami forrásokból megvalósult korszerűsítések eredményeiről sincsenek elérhető nyilvános információk. 

Ez a cikk a Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (German Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action, BMWK) European Climate Initiative (EUKI) programja által támogatott, “Implementing the European Green Deal in Central and Eastern Europe” projekt keretében készült. A cikkben foglalt véleményért kizárólag a szerző(k) felelősek, az nem feltétlenül tükrözi a Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action (BMWK) nézeteit.

#CANEUKI #mtvsz #cikksorozat