Esélylatolgatás az országspecifikus ajánlások tükrében

Szerző: Keményffy Orsolya jogász, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa

Az Európai Tanács által minden évben kiadott országspecifikus ajánlások hosszú évekig – elnevezésükhöz híven – udvariasan vázoltak fel a tagállamok számára egy kívánatos irányvonalat gazdasági és szociálpolitikai kihívásaik kezelésére. Mára az uniós szabályozás szerint az Ajánlások végrehajtása elengedhetetlen feltétele lett az EU-támogatások igénybevételének. A Levegő Munkacsoport megvizsgálta, hogyan is áll a kormány a 2023. évi Ajánlások végrehajtásával. 

Rezsicsökkentés

Az első ajánlás a rezsicsökkentés megszüntetését szorgalmazza. Az így befolyó bevételt az ajánlás szerint az egyre aggasztóbb mértékű költségvetési hiány csökkentésére kellene fordítani, valamint az energiatakarékosság, energiahatékonyság ösztönzésére oly módon, hogy az a rászorulókat és nem az amúgy is vagyonosokat támogatná. Ugyanakkor, amint köztudott, a kormány már a 2024-es költségvetésben is betervezte a rezsicsökkentés fedezetét, és ezzel egyértelművé tette, hogy inkább kíván költeni erre a környezetvédelmileg aggályos, szociálisan igazságtalan intézkedésre, mint a zöld átállásra. 

Környezetileg ártalmas, pazarló beruházások 

Az Ajánlások sürgetik a költségvetési hiány mielőbbi hatékony kezelését. Nem látszik viszont jele annak, hogy a kormány felhagyna az energiaigényes, környezetpusztító építkezések (például stadionok, luxushotelek, autópályák és akkumulátorgyárak) állami támogatásával, a nemzetgazdaságilag megkérdőjelezhető felvásárlásokkal. Pedig enélkül nehezen lehet az Ajánlásokban foglaltakat végrehajtani. Az Ajánlások teljes negligálása testesül meg abban is, hogy továbbra sincs nyoma egy következetes költségvetési tervezésnek, és hogy a magyar állami költségvetés a legátláthatatlannabbak közé tartozik a világon.

Igazságügyi reformcsomag 

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz pénzügyi forrásaihoz való hozzáférésnek feltétele az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének biztosításához szükséges mérföldköveknek való megfelelés. Ugyan a magyar kormány által idén májusban elfogadott igazságügyi reform jelentős előrelépésnek tekinthető e téren, de még mindig vannak benne nyitott kérdések. Kifejezetten aggályos az is, hogy az igazságügyi reformcsomag elfogadására – több jogvédő civil szervezet szerint – a házszabály előírásaival ellentétesen került sor, és így az csak egy újabb bizonyíték (szégyenfolt) arra nézve, hogyan is áll a jogállamiság ma Magyarországon.  

Szociális támogatási rend, társadalmi párbeszéd

Az Ajánlások külön kitérnek a szociális támogatási rendszer és a munkanélküli ellátások javítására. Szükséges lenne javítani a leghátrányosabb csoportok munkaerőpiachoz való hozzáférését, és emelni a képzettségi szintjét. A zöld és digitális átálláshoz szükséges képzettségek biztosítása is elengedhetetlen. A munkanélküli ellátás rövidsége akadályozza az át- és továbbképzési rendszert. Hiányzik egy átfogó szemléletformálási kampány megvalósítása is a jelenlegi intézkedési tervekből, holott a zöld gondolkodásmód köztudatba építése enélkül nem biztosított. Az ajánlás kitér a hatékony társadalmi párbeszéd biztosítására is, aminek hiányát a civil szervezetek hosszú idő óta folyamatosan jelzik és első kézből tanúsíthatják annak hiányát. Mindezen területeken viszont nem tapasztalható érdemi előrelépés.

Piactorzító beruházások 

Az egységes piac és a jogállamiság elveinek alkalmazására bíztatva, az Ajánlások sürgetik a piactorzító, szelektív beavatkozások, testre szabott jogszabályok alkalmazásának elkerülését, a sürgősségi intézkedések csökkentését. A jelenlegi gyakorlat alapján ezen ajánlás nem látszik érvényesülni. Ma Magyarországon az üzleti környezet egyenlőtlen, és azt a jogi szabályozás is hátrányosan befolyásolja. Az állami támogatások, jogszabály-változtatások (például a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítés gyakorlata) gyakorta erősen piactorzító hatásúak. Különös aggodalomra ad okot, hogy 2020 óta a kormány a „vészhelyzet” keretében rendkívüli jogkörével élve rövid időn belül és előzetes egyeztetés nélkül ágazatspecifikus adókat, ár- és egyéb piactorzító szabályozásokat vezet be. 

REPowerEU céljainak támogatása  

Az Ajánlások a REPowerEU fejezet mielőbbi véglegesítését, a végrehajtás gyors megkezdését is szorgalmazzák, elsősorban azért, hogy az EU mielőbb csökkentse függőségét az Oroszországból származó gáz-, olaj- és szénimporttól, és hogy egy rugalmasabb, az éghajlatvédelmi célok elérését segítő energiarendszert alakítson ki. A kormány idén augusztus 31-én nyújtotta be átdolgozott REPoweEU Tervét. A Levegő Munkacsoport elkészítette a magyar REPowerEU terv értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy a terv számos előremutató intézkedést tartalmaz ugyan, de összességében ellentmond az uniós céloknak, és végrehajtása uniós szabályokat sértene. A jelenlegi formájában történő megvalósítása esetén ugyanis tovább növekedne Magyarország függősége a fosszilis energiahordozóktól.

Szomorú következtetés

A fentiek alapján az látható, hogy az országspecifikus ajánlások közül a kormány igazából csak egyet teljesített és azt is csak félig-meddig, a többi területen pedig inkább az ajánlásokkal ellentétben cselekszik még mindig. Kérdés, hogy az Európai Bizottság – sok más aktuál- és geopolitikai ok miatt – szemet huny-e efelett, vagy pedig továbbra is visszatartja a Magyarországnak előirányzott uniós forrásokat.

Ez a cikk a Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (German Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action, BMWK) European Climate Initiative (EUKI) programja által támogatott, “Implementing the European Green Deal in Central and Eastern Europe” projekt keretében készült. A cikkben foglalt véleményért kizárólag a szerző(k) felelősek, az nem feltétlenül tükrözi a Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action (BMWK) nézeteit.

#CANEUKI #mtvsz #cikksorozat