Írta: dr. Sáfián-Farkas Fanni, Illésné Szécsi Ilona, Pálffy Anikó – Magyar Energiahatékonysági Intézet
A MEHI szakpolitikai javaslatai
A hazai igények és a nemzetközi tapasztalatok mind azt mutatják, hogy az energiaszegénységből való kitörés nem egy intézkedés hatására fog megtörténni, hanem csak több szakterület sokféleszakpolitikai eszközét bevetve, közös erőfeszítéssel, és az érintett háztartások több irányból való megtámogatásával van rá lehetőség. Ennek legfontosabb pillérei a hazai szociális ellátások, a lakáspolitika (beleértve a szociális bérlakáspolitikát is), valamint az energiahatékonysági felújítási támogatások megváltoztatása és megerősítése. A következőkben pontokba szedve összefoglaljuk az ezekkel kapcsolatos legfontosabb javaslatainkat (további szempontok és ajánlások a tanulmányban olvashatók):
1. Szociális támogatások, jövedelmek
- Újra be kell vezetni a központi normatív lakásfenntartási támogatást a méltó lakáskörülmények érdekében, melyek célba juttatásában az önkormányzatok vállalhatnának aktív szerepet.
- Központi költségvetésből újra elérhetővé kell tenni minden településen az adósságkezelési támogatási szolgáltatást, melyet bővíteni kell mind a szolgáltatást, mind a felhasználhatóságát tekintve.
- Tekintve, hogy az önkormányzatok rendelkeznek helyi szinten a legtöbb szakmai és helyismerettel, valamint a lakók szociális és egyéb szükségleteivel, fontos lenne az önkormányzati bevételek megerősítésével lehetőséget adni arra, hogy reagálhassanak a lokális kihívásoknak, problémáknak megfelelően helyi támogatási programokkal, segélyekkel, pályázatokkal.
2. Lakáspolitika
· Megfelelő képviselet a kormányzaton belül: önálló lakásügyi államtitkárság létrehozása, ahol önkormányzati, pénzügyi, építésügyi, szociális szempontok is képviselve vannak.
- Készüljön el egy minden érintett szakértői konszenzusán és társadalmi véleményen alapuló hosszú távú lakhatási stratégia és cselekvési terv, amely nemcsak az újépítések ösztönzésére fókuszál, hanem felméri a meglévő lakásállomány kihívásait, a hazai lakhatási problémákat, melyekre megoldást kínál: ennek megfelelő célokat tűz ki (nem demográfiai és gazdaságfejlesztési fókusszal), melyekhez intézkedést, forrást is rendel.
- Rendkívüli szükség van a hazai szociális bérlakásszektor rohamléptű bővítésére, a meglévő szociális bérlakások energetikai felújítására. Ehhez célzott támogatásokat kell elérhetővé tenni önkormányzatok számára. A felújítási munkálatok mellett az önkormányzati munkatársak energiahatékonysági képzése is szükséges, hogy megtaníthassák a jelenlegi és leendő lakókat a hatékony otthonok takarékos használatára.
3. Energiakiadások csökkentése, elérhető árú energiához jutás
- Szociális tarifarendszerrel érdemes támogatni az alacsony jövedelmű, de takarékos fogyasztókat (tehát csak bizonyos fogyasztási szintig), amely rendszerből már nem részesülnének a magasabb jövedelmi tizedekben élők.
- Mindenképpen szükséges a szociális tüzelőanyag-támogatás reformja, amely jelenleg csak 5000 fő alatti településeken elérhető, és mennyisége, minősége nem megfelelő. Ki kell vezetni a lignitet a szociális tüzelő-programból, a tűzifatámogatások során adott fa minőségét (pl. szárítás), felhasználásának szakszerűségét szintén biztosítani, ösztönözni kell.
- A védendő fogyasztók esetében a nemzetközi jó gyakorlatoknak megfelelően fizetésképtelenség, elmaradás esetén ne történjen meg a teljes lekapcsolás, helyette csak a szolgáltatás minimális szintre való szűkítése javasolt.
4. Energetikai felújítások támogatása, a lakásminőség javítása
- Két nagy támogatási rendszert javaslunk különböző feltételekkel és támogatási intenzitással. Mindkét támogatási vonal jó előre bejelentett legyen, hosszú távon álljon rendelkezésre, kiszámítható ütemezéssel és feltételekkel, amely az energiahatékonysági piacon sem okoz túl nagy hullámokat, így biztosítva a kapacitásokat és az árfelhajtó hatás minimalizálását.
- Minden felújítási támogatáshoz kapcsolódjon mérhető energetikai elvárás, akár energiamegtakarításban, akár kibocsátás-csökkentésben, fajlagos energiaigény-csökkenésben, energiatanúsítvány besorolásának javulásában mérve stb.
- Az egyik kifejezetten szociális szempontok alapján energiaszegény, alacsony jövedelmű háztartásoknak kínálna jelentős mértékű támogatási összeget, amelyből, ha szükséges, állagmegóvási munkálatok is megvalósíthatóak egy komplex energetikai korszerűsítést megelőzően (pl. vízszigetelés, falak, tető megerősítése, vezetékhálózat felújítása). Az önrész aránya lehetőleg ne haladja meg az 5%-ot, és fontos, hogy számos egyéb adókedvezmény, támogatás, kedvezményes vagy nulla százalékos hitel is rendelkezésre álljon.
- A hitelképes, megtakarításokkal és/vagy átlag feletti jövedelemmel rendelkező háztartások energetikai korszerűsítéseit – pontosabban azok magasabb műszaki tartalmát és nagyobb energiamegtakarítását – is érdemes adókedvezményekkel, kedvezményes vagy nulla százalékos hitellel támogatni. A vissza nem térítendő támogatások mértéke alacsonyabb szintről indulhat (30-40%), azonban növekedhet, ha
o több felújítási intézkedés valósul meg (pl. hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere), akár csomagok szerinti támogatási intenzitás megadható;
o több energetikai besorolást javít az épület – itt azonban épülettípusonként eltérő lehet az elvárás;
o nagyobb energiamegtakarítást ér el, sávos megtakarításhoz kötve a támogatási prémiumot.
- Törekedni kell a – szakember által tervezett – mélyfelújítások megvalósításának támogatására, vagy amennyiben erre nincs lehetőség, az előre megtervezett szakaszos energetikai felújítások ösztönzésére. Ennek érdekében energiahatékonysági elvárások nélkül nem szabad támogatási programot indítani. Az egyszeri vagy szakaszos mélyfelújítás biztosítja ugyanis hosszú távon a lehető legnagyobb energetikai megtakarítás elérését, a lock-in hatás elkerülését és az energiaszegénységből való kitörés lehetőségét.
- A szociális energiahatékonysági támogatási programok indítása előtt mindenképpen rendezni kell a legrosszabb állapotú lakóingatlanok kérdését, amelyeknek felújítása nem gazdaságos. Ezek lehetnek rossz alapokra épült, rossz állékonyságú épületek, de olyan házak is, amelyeknek nincsenek statikai problémái, viszont nagyon rossz energiahatékonyságúak, és bizonyos okok miatt – pl. rossz megközelíthetőség – az épület maga nem rendelkezik akkora piaci értékkel, hogy érdemes legyen több millió forint állami támogatásból felújítani. Ezen esetek meghatározásához érdemes műszaki és egyéb szempontrendszereket felállítani, amelynek gyakorlati ellenőrzésére megfelelő intézményi hátteret kell létrehozni (erre javaslatokat teszünk a 7. fejezetben). A lakásstratégia keretében pedig megoldást kell találni azoknak a lakóknak a helyzetére – pl. szociális bérlakások biztosításával –, akik ilyen épületben élnek: ha nem jogosultak felújítási támogatásra, akkor is mindenképpen méltányos és megfizethető lakhatáshoz kell jutniuk.
5. Finanszírozási javaslatok:
- Javaslunk létrehozni egy Energiahatékonysági Alapot, amely külföldi mintákon alapulva hosszú távú, állandóan elérhető, újratöltődő, kamatmentes hitellehetőséget és részben vissza nem térítendő támogatást biztosítana nem csak lakás- és háztulajdonosok, de lakásszövetkezetek, önkormányzatok, KKV-k részére is. További részletek a MEHI Hazai Hatékonyság tanulmányában. Az Energiahatékonysági alap forrásai lehetnek Európai Uniós források (regionális és strukturális alapok, RRF), az ETS és ETS2 bevételei, nemzeti források és fejlesztési banki források. A forráskihelyezésben kereskedelmi bankok működhetnének közre.
- Érdemes megvizsgálni az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) által kiaknázható lakossági felújítási potenciálokat és ennek lehetséges megvalósítását. Javasoljuk, hogy írják elő, a megtakarítások bizonyos részarányát kötelezően a lakossági szektorban kelljen elérni. Ezzel együtt javasoljuk bevezetni a lakossági épületenergetikai projektek előmozdítására kedvezőbb elszámolási szabályt (bónusz), különösen, ha ezeket a beruházásokat energiaszegény háztartásoknál valósítják meg. Az EKR egy lehetséges finanszírozási forrása lehet az energiaszegény háztartások energetikai felújításának, ha kedvezőbb elszámolást alkalmazhatnak a kötelezettek a rászorulók épületeinek felújításához. A lakossági projektek egyszerűsített elszámolását is ki kell dolgozni. Az EKR-ből befolyó bevételeket – a NEKT-ben szereplő ígéretnek megfelelően – energiaszegény háztartások otthonainak energetikai felújítására kell fordítani. .
- Fontos, hogy a támogatási konstrukciók kialakításánál érvényesüljön az első az energiahatékonyság elve, azaz rossz állapotban lévő, szigeteletlen épületek napelemmel, hőszivattyúval való felszerelését akkor sem javasolt támogatni, ha abban energiaszegény háztartás lakik; mindenképpen először az állagvédelemmel, szigeteléssel kell kezdeni, akár az adott kiíráson belül is lehetőséget adva erre.
6. Egyéb javaslatok:
-
ÁFA-kedvezmény energetikai felújításokra: energetikai felújítások ÁFA tartalmának – előre kihirdetett és hosszú távon fenntartott – csökkentése, például 5%-ra. A MEHI korábbi kutatása szerint ez makrogazdasági szinten vizsgálva igen pozitív hatású intézkedés lenne, hiszen összességében növelné az államháztartás bevételeit az energetikai felújítások nagy számú megvalósulása és a felújítási piac kifehérítése által.
-
Az 1990 előtt épült családi házak rejtik a legnagyobb kiaknázható energiamegtakarítási lehetőséget. Bár fajlagosan, a beruházási költséghez képest itt érhető el a legtöbb megtakarítás, az energetikai felújítás összességében igen költséges lehet, így érdemes lehet számukra külön támogatási programot indítani. Közülük is kiemelt szerepet kaphatnának a Kádár-kockák, melyeknek tömeges felújításának lehetőségét mindenképpen vizsgálni kellene és kialakítani egy egyszerűsített, a házak hasonlóságát kihasználó felújítási programot.
-
A bérlakás szektor szabályozása, amely előkészítené és később lehetővé tenné a magánbérlakások (és irodák) esetében az energetikai minimumkövetelmények hatékony bevezetését.
-
A szociális bérlakás-állományt radikálisan növelni kellene egy országos program keretében. Itt nem csak újépítésre lehet gondolni, hanem felújításokra, az üresen álló lakásállomány hasznosítására is.
-
A társasházak esetében számos probléma nehezíti az energiahatékonysági beruházások megvalósulását, az energiaszegénységgel kapcsolatos intézkedéseknek érdemes ezekre is választ adni, illetve jól átgondoltan megközelíteni a társasházakat érintő szabályozásokat, támogatási feltételeket.
A jelen tanulmány a MEHI és a Habitat for Humanity Hungary közös energiaszegénységi kutatási projektjének első eredménye, amelyet a hazai energiaszegénységet részletesebben felmérő, feltáró tanulmány fog követni 2023-ban. Ennek ellenére szükségesnek éreztük, hogy felvázoljuk, mit tudunk eddig a hazai energiaszegényekről, milyen fő kihívásokkal kell szembenéznünk, ha őket segítő szakpolitikákat és támogatási rendszereket szeretnénk Magyarországon létrehozni, illetve ezeknek milyen irányait látjuk javasoltnak. Reméljük, hogy már ezzel az anyaggal is beindíthatunk egy széleskörű szakmai párbeszédet a hazai energiaszegénység komplex problémájának megoldása érdekében.