Derekegyház, a közel 1600 fős Csongrád megyei település talán az egyik leginspirálóbb példája a magyarországi közösség-irányított energia projekteknek. Egy évtizednyi következetes fejlesztéssel a falut energetikailag önellátóbbá, függetlenebbé és egyben élhetőbbé tették, kivették a részüket az energiaátmenetből. Nézzük meg közelebbről, hogyan!

Az önkormányzat 10 évvel ezelőtt kezdte meg a beruházások tervezését a Derekegyházért Közhasznú Egyesület helyi civil szervezet, a helyi gazdálkodók és vállalkozók bevonásával. A széles körű összefogás lehetővé tette, hogy a lakosság érdemben bekapcsolódhasson a falu fejlesztésébe, amiket pályázati - főleg uniós - források felhasználásával finanszíroztak.

  A falu központjában az egészségházzal

Elsőként a falu központjának felújítására került sor. A központ akadálymentesítése mellett az akkor még hiányzó közvilágítást  - a megújuló energiára való átállás jegyében - egy napelemes rendszer kiépítésével valósították meg. A 2009-ben üzembe helyezett lámpák az elektromos hálózatra is rá vannak kötve, így mindig az akkumulátorok töltöttsége határozza meg, honnan kapják éppen az áramot.

Településszinten biztosították a csapadékvíz helyben hasznosítását, a csapadékvíz elvezető árkok fenékborításával a tisztítási munkálatok egyszerűbbé váltak, a lejtésviszonyok megtartása mellett.

A művelődési ház 2011-es felújítása során energiahatékonyra cserélték a nyílászárókat. A ház büféjét pedig azóta helyi termékekkel látják el, ami a helyi gazdálkodóknak bevételi forrást jelent, és népszerűsíti is a helyben termesztett élelmiszereket a lakosság körében.

A Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagintézmény szintén átesett a fűtés korszerűsítésén: az elavult radiátorok és fűtéscsövek helyett energiahatékony lapradiátorokat és thermofejeket üzemeltek be. A gázkazán kiváltása érdekében egy biomassza kazánt is beépítettek, amit aprítékkal fűtenek, ehhez külön aprítékadagoló és tároló is kiépült.

A szennyvízelvezető és –tisztító rendszert az energiahatékonyság érdekében biológiai szennyvíztisztítási technológiával építették ki. Az ún. PMT-technológiával működő tisztítást követően a megtisztított szennyvíz a 4 hektáros nyárfaerdő öntözését szolgálja, ezáltal a tisztított vizet helyben használják fel.

A szennyvíztisztító

A Közmunkaprogram keretében egy aprítékológépet szereztek be és további energiaültetvényeket telepítettek. Pályázati forrásból az óvoda és a művelődési ház épületét is aprítékkazánnal fűtik. Az aprítékot a fent említett energiaerdők biztosítják, ezenkívül a település bel- és külterületén keletkező nyesedéket is felhasználják erre a célra.

A telepített nyárfaerdő Derekegyházon

Két további pályázatnak köszönhetően 2013, illetve 2015 óta a művelődési ház és három másik közintézmény (az óvoda, az egészségház és a polgármesteri hivatal) energiaellátását is napelemek biztosítják. 2010 és 2011 között kiépítették a kerékpárutat, a főúton történő átvezetésnél szintén napelemet alkalmaztak. A közlekedési fejlesztésnek másik nagy előnye, hogy immár kerékpárral is elérhető a közeli Kéktói Ökoturisztikai Park, ami a helyi turizmust érezhetően fellendítette.

A közösségi közlekedés fejlesztése érdekében a bel- és külterületi buszmegállókat korszerűsítették, mellettük fedett kerékpártárolókat helyeztek el. A település belterületén épült forgalomlassító szigeteket szintén napelemes lámpák világítják meg.

Az iskola energetikai felújítása és napelemei - 2018. november végi állapot

2018-ban folytatódott a Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagintézmény-iskola energetikai korszerűsítése: Európai Uniós forrás felhasználásával a teljes energetikai felújítás (nyílászárócsere, külső- és födémszigetelés) mellett egy 12kW teljesítményű napelemes rendszert is kiépítenek, a felújítás 2018 év végére készül el. 2019-ben is folytatják: az egészségház energetikai korszerűsítéséhez kezdenek hozzá szintén egy sikeres pályázatnak köszönhetően.

Ezeket a beruházásokat a különböző fejlesztési támogatások megléte teszi lehetővé. Ponicsán Péter, a Derekegyházért Közhasznú Egyesület elnöke szerint a sikerhez elengedhetetlen, hogy „olyan szakemberi gárda álljon a pályázatíró háta mögött, amely a tervezési szinten kialakított rendszert aztán a valóságban is működtetni tudja”, Derekegyházon pedig sikerült megtalálni ezeket a segítőket és vállalkozókat.

Az Európai Klímasztár díjátadó, 2014

A tíz éve tartó folyamatos fejlesztések eredményeiért Derekegyház 2013-ban megkapta a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség Klímasztár díját, egy évvel később pedig az Európai Klímasztár díjat is.

Ezeknél a visszajelzéseknél is fontosabb a faluközösség erősödése, ami egy élhető, jól működő település egyik leglényegesebb tulajdonsága.

Fekete Anna, MTVSZ gyakornok cikke nyomán

Sikeresen zárult péntek este Genfben a nemzetek feletti vállalatok és emberi jogok témakörben tervezett kötelező erejű egyezmény 4. tárgyalási fordulója. Ezzel egy újabb lépést tettünk a multik büntetlenségének véget vető kötelező erejű egyezmény megszületése felé. Beszámoló a kísérő rendezvényekről, a UBS bank előtti tüntetésről és arról, hogy a multik megpróbálják foglyul ejteni az EU-t és más nemzetközi intézményeinket, illetve megfélemlíteni az egyezményt támogató államokat (corporate capture).

A péntek esti záró szavazás után a civil szervezetek ünneplik az újabb sikert, jelezve hogy várakozással tekintünk a jövő évi, 5. ülésszakra.

Vessünk véget a nemzetekfeletti vállalatok büntetlenségének!

Meddig úszhatják meg büntetlenül a nemzetek feletti cégek azt, hogy elszennyezik vizeinket, talajainkat, a levegőt, tönkreteszik bolygónk éghajlatát, meggyilkoltatják a környezetvédő aktivistákat, megmérgezik, kizsigelerik a munkásokat? Erre a problémára adhatna megoldást egy olyan kötelező hatályú nemzetközi egyezmény, amelynek célja az emberi jogok védelme a nemzetek feletti vállalatok tevékenységeivel szemben. Beszámoló multik megregulázását célzó ENSZ egyezmény idei genfi tárgyalási fordulójának első két napjáról.

A rendszerváltás utáni szénbányászati ágazat kapacitásainak csökkentése fájó seb maradt a Borsod megyei bányász-lakta településeken. Éppen ezért volt tanulságos az a tanulmányút, amit a Közép-kelet-európai Bankfigyelő Hálózat és a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezett a Csehország ÉNY-i részén fekvő Ustí régióba. Cseh, szlovák, lengyel, bolgár és magyar bányászati és környezetvédelmi szakemberek közösen látogathattuk végig a térséget, ahol alkalom adódott a vagyonkezelővel, polgármesterekkel, környezetvédelmi aktivistákkal egyaránt találkozni.

Újszilvási nyár: rackajuhok hűsölnek a napelemek alatt.

Írta: Plachi Attila (ELTE TáTK Humánökológia mesterszak)

Kutatásom[1] tárgya a magyar falusi önkormányzati vezetők és az ökológiai fenntarthatóság közötti kapcsolat vizsgálata volt. A fenntartható fejlődés fogalma mára mindennapjaink részévé vált: elsősorban azt fejezi ki, hogy a környezeti problémák – komplexitásuk és változatosságuk okán – nem kezelhetők önmagukban, megoldásuk csak a gazdaság-, a társadalom- és a környezetpolitika integrált kezelésével valósulhat meg. A fenntarthatóság tehát egy globális elv, az elvek gyakorlatba történő átültetése azonban a helyi szintek cselekedetein keresztül történik. Ezért fókuszáltam a helyi – esetünkben a falusi – szintre. Ugyanis felismerve a környezeti értékek pusztulásának veszélyeit, minél több jó példára (falura) van szükségünk, melyek megismerésével jövőt lehetne mutatni olyan falusi vezetők számára, akik elkötelezettek egy élhető vidék megteremtéséért.

Május végén lengyel, szlovák, magyar és bolgár látogatók érkeztek Csehország Ústí nad Labem nevű szénrégiójába. A látogatók között voltak polgármesterek, önkormányzati tisztviselők, civilszervezetek és szakszervezetek tagjai. Mind azzal a céllal érkeztek, hogy feltérképezzék, milyen hatással volt (és van) a szénbányák bezárása a térségre.

A résztvevők hasonló szénrégiókból érkeztek, ahol szerkezeti problémákkal küzdenek. Mindegyik közép-európai ország különböző fázisban tart a következő kérdéseket illetően: Kell-e, és ha igen, mikor és hogyan kellene véget vetni a szénbányászatnak? Hogyan birkózzanak meg a fokozatos szénkivezetés nyomán fellépő társadalmi, környezeti és gazdasági problémákkal?

Az Ústí nad Labem-i régió inspirálóan hatott a szomszédos országok látogatóira, hiszen a szén fokozatos kivezetéséről folytatott tárgyalások egyelőre Csehországban sokkal eredményesebbek, mint náluk. A csehek komoly hangsúlyt fektetnek arra, hogyan szervezhetik újra magukat az egykori szénrégiók. Mindemellett, Csehország hasonló történelmi (kommunizmus, majd vegyes sikerű rendszerváltás) és anyagi helyzetből indult, ez összeköti a szomszédokkal.

Ústí nad Labem szénbányászat utáni, rekultivált tájképe.

A tanulmányút során többek között szó esett a bányaterületek tájainak helyreállításáról, rekultivációjáról, arról, hogy miként lehetne új (környezetileg és társadalmilag fenntarthatóbb) iparágak számára vonzóvá tenni; továbbá a szerkezetváltáshoz szükséges anyagi források előteremtéséről és hogy hogyan szerezhető meg a helyi lakosság elvi támogatása.

A szlovák résztvevők beszámoltak arról, hogy a csehekhez hasonlóan, náluk is törvény kötelezi a bányavállatokat arra, hogy a jövőbeni helyreállító munkálatokra már a bányászati tevékenység megkezdésekor anyagi forrásokat különítsenek el. Gyakorlatban ez mégsem mindig valósul meg Szlovákiában.

„Láttam, hogy itt a külszíni bányák helyén már gyönyörű tavak vannak, amelyek nemcsak a turizmusnak, de új ipari tevékenységek indításának is kedveznek. Szerintünk Szlovákia nem ebbe az irányba halad.” ‒mondta Michal Ďurejea felső-nyitrai Privigye városi tanácsának tagja (Felső-Nyitra, szlovák bányarégió, az Európai Unió bányászrégiók szerkezetváltását támogató kísérleti programjának résztvevője.) „A mi régiónkban munkagödrök tátonganak, a területek parlagon hevernek, helyreállításuk elmaradt. Nem törődnek a bányászat sújtotta területekkel.”

A cseh hatóságok (Krupka városához hasonlóan) igyekeznek felvetetni az egykori bányaaknákat az UNESCO által védett területek listájára, ami új lehetőségekkel kecsegtet. Például a filmesek érdeklődését is felkeltheti, hiszen a lepusztult tájak igazán egyedi forgatási helyszínként szolgálhatnak, s ezáltal a nyilvánosság is jobban megismerheti a területeket.

A cseh kormány „Restart” nevet viselő, a kevésbé fejlett régiók szerkezeti átalakításáért indított programjából is sokat meríthettek a küldöttek. Akárhol is legyen, a szénrégiók szerkezetváltása akkor lehet sikeres, ha a központi kormány és a regionális közigazgatási rendszer aktívan együttműködik. A régiók rendezéséért, rehabilitációjáért tett összehangoltabb regionális erőfeszítések  lehetőséget nyújthatnak a hiányzó tőke bevonzására is.

Gabriela Nekolová, a cseh kormány RESTART programért felelős helyettes államtitkára bemutatja a programot a tanulmányút résztvevőinek.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem csak a szén fokozatos kivezetésének előzetes megtervezése fontos, de az ezt követő helyreállítási és társadalmi reintegrációs tevékenységeké egyaránt. Tudomásunk szerint, a bolgár kormány egyelőre elutasítja a szénkivezetés megtervezését, felkészülést, bár elismerik, hogy ez előbb vagy utóbb elkerülhetetlenné válik.

„Jövőképet kell biztosítani az embereknek” ‒ nyilatkozta Petko Kovatchev, a bolgár Zöld Energia Intézet képviselője. „Be kell látni: jobb tervet készíteni a szén fokozatos kivezetésére, mint tehetetlenül állni a felmerülő nehézségek előtt. A Cseh Köztársaság ebben a kérdésben haladóbb gondolkodású, mint Bulgária.”

Noha a vágyott eredményekhez a „Restart” programnak még számos kihívással kell szembenéznie, a program már létezésével, működésével előrelépést jelent ‒ az ehhez hasonló kezdeményezések más közép-kelet-európai országokban is lehetségesek.

Egy másik fontos közös probléma a szénrégiókból való elvándorlás, a megfelelő munkalehetőségek ill. egészséges életkörülmények hiánya miatt. A helyzet javításához a kormányok közreműködését is igénylő, átfogó megközelítés szükséges.

Vladimír Buřt előadása Horní Jiřetín helyi templomában

Vladimír Buřt, Horní Jiřetín cseh kisváros polgármestere - a városé, amely állta a sarat és így nem rombolták le a szénbányák terjeszkedésével - elégedett, hiszen a cseh kormány eredményesen megállította a szénbányák terjeszkedését a térségben, így özönlenek a városba az új lakók. Regionális szinten azonban a levegőminőség javítása, a helyi ipar fejlesztése, valamint magas szintű oktatás és vonzó munkalehetőségek biztosítása szükséges ahhoz, hogy az elvándorlás megelőzhető legyen.

Végül, de nem utolsó sorban az úton többször szóba került a városlakók aktivitása, részvételi hajlandósága is. Ha a lakosok nem részei a szerkezetváltás előzetes megtervezésének, úgy érezhetik, hogy mindez nem több egy átláthatatlan, fentről lefelé irányuló folyamatnál, amelyből nekik nem származik hasznuk. Szlovákiában, a szén fokozatos kivezetéséről folytatott párbeszéd politikai indíttatású; a társadalom igen eltérően vélekedik a kérdésről. Azonban, ha a társadalom a kezdetektől fogva helyet kap a folyamatban, csökkennek a véleménykülönbségek és a végkifejlet mindenki számára kedvezőbb lehet.

Rövid videó a tanulmányútról angolul:

Írta: Katerina Davidova és Dan Heuer, CDE

Fordította: Kenderes Noémi. Lektorálta: Botár Alexa, MTVSZ