Derekegyház, a közel 1600 fős Csongrád megyei település talán az egyik leginspirálóbb példája a magyarországi közösség-irányított energia projekteknek. Egy évtizednyi következetes fejlesztéssel a falut energetikailag önellátóbbá, függetlenebbé és egyben élhetőbbé tették, kivették a részüket az energiaátmenetből. Nézzük meg közelebbről, hogyan!
Az önkormányzat 10 évvel ezelőtt kezdte meg a beruházások tervezését a Derekegyházért Közhasznú Egyesület helyi civil szervezet, a helyi gazdálkodók és vállalkozók bevonásával. A széles körű összefogás lehetővé tette, hogy a lakosság érdemben bekapcsolódhasson a falu fejlesztésébe, amiket pályázati - főleg uniós - források felhasználásával finanszíroztak.
A falu központjában az egészségházzal
Elsőként a falu központjának felújítására került sor. A központ akadálymentesítése mellett az akkor még hiányzó közvilágítást - a megújuló energiára való átállás jegyében - egy napelemes rendszer kiépítésével valósították meg. A 2009-ben üzembe helyezett lámpák az elektromos hálózatra is rá vannak kötve, így mindig az akkumulátorok töltöttsége határozza meg, honnan kapják éppen az áramot.
Településszinten biztosították a csapadékvíz helyben hasznosítását, a csapadékvíz elvezető árkok fenékborításával a tisztítási munkálatok egyszerűbbé váltak, a lejtésviszonyok megtartása mellett.
A művelődési ház 2011-es felújítása során energiahatékonyra cserélték a nyílászárókat. A ház büféjét pedig azóta helyi termékekkel látják el, ami a helyi gazdálkodóknak bevételi forrást jelent, és népszerűsíti is a helyben termesztett élelmiszereket a lakosság körében.
A Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagintézmény szintén átesett a fűtés korszerűsítésén: az elavult radiátorok és fűtéscsövek helyett energiahatékony lapradiátorokat és thermofejeket üzemeltek be. A gázkazán kiváltása érdekében egy biomassza kazánt is beépítettek, amit aprítékkal fűtenek, ehhez külön aprítékadagoló és tároló is kiépült.
A szennyvízelvezető és –tisztító rendszert az energiahatékonyság érdekében biológiai szennyvíztisztítási technológiával építették ki. Az ún. PMT-technológiával működő tisztítást követően a megtisztított szennyvíz a 4 hektáros nyárfaerdő öntözését szolgálja, ezáltal a tisztított vizet helyben használják fel.
A szennyvíztisztító
A Közmunkaprogram keretében egy aprítékológépet szereztek be és további energiaültetvényeket telepítettek. Pályázati forrásból az óvoda és a művelődési ház épületét is aprítékkazánnal fűtik. Az aprítékot a fent említett energiaerdők biztosítják, ezenkívül a település bel- és külterületén keletkező nyesedéket is felhasználják erre a célra.
A telepített nyárfaerdő Derekegyházon
Két további pályázatnak köszönhetően 2013, illetve 2015 óta a művelődési ház és három másik közintézmény (az óvoda, az egészségház és a polgármesteri hivatal) energiaellátását is napelemek biztosítják. 2010 és 2011 között kiépítették a kerékpárutat, a főúton történő átvezetésnél szintén napelemet alkalmaztak. A közlekedési fejlesztésnek másik nagy előnye, hogy immár kerékpárral is elérhető a közeli Kéktói Ökoturisztikai Park, ami a helyi turizmust érezhetően fellendítette.
A közösségi közlekedés fejlesztése érdekében a bel- és külterületi buszmegállókat korszerűsítették, mellettük fedett kerékpártárolókat helyeztek el. A település belterületén épült forgalomlassító szigeteket szintén napelemes lámpák világítják meg.
Az iskola energetikai felújítása és napelemei - 2018. november végi állapot
2018-ban folytatódott a Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagintézmény-iskola energetikai korszerűsítése: Európai Uniós forrás felhasználásával a teljes energetikai felújítás (nyílászárócsere, külső- és födémszigetelés) mellett egy 12kW teljesítményű napelemes rendszert is kiépítenek, a felújítás 2018 év végére készül el. 2019-ben is folytatják: az egészségház energetikai korszerűsítéséhez kezdenek hozzá szintén egy sikeres pályázatnak köszönhetően.
Ezeket a beruházásokat a különböző fejlesztési támogatások megléte teszi lehetővé. Ponicsán Péter, a Derekegyházért Közhasznú Egyesület elnöke szerint a sikerhez elengedhetetlen, hogy „olyan szakemberi gárda álljon a pályázatíró háta mögött, amely a tervezési szinten kialakított rendszert aztán a valóságban is működtetni tudja”, Derekegyházon pedig sikerült megtalálni ezeket a segítőket és vállalkozókat.
Az Európai Klímasztár díjátadó, 2014
A tíz éve tartó folyamatos fejlesztések eredményeiért Derekegyház 2013-ban megkapta a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség Klímasztár díját, egy évvel később pedig az Európai Klímasztár díjat is.
Ezeknél a visszajelzéseknél is fontosabb a faluközösség erősödése, ami egy élhető, jól működő település egyik leglényegesebb tulajdonsága.
Fekete Anna, MTVSZ gyakornok cikke nyomán