Május végén lengyel, szlovák, magyar és bolgár látogatók érkeztek Csehország Ústí nad Labem nevű szénrégiójába. A látogatók között voltak polgármesterek, önkormányzati tisztviselők, civilszervezetek és szakszervezetek tagjai. Mind azzal a céllal érkeztek, hogy feltérképezzék, milyen hatással volt (és van) a szénbányák bezárása a térségre.

A résztvevők hasonló szénrégiókból érkeztek, ahol szerkezeti problémákkal küzdenek. Mindegyik közép-európai ország különböző fázisban tart a következő kérdéseket illetően: Kell-e, és ha igen, mikor és hogyan kellene véget vetni a szénbányászatnak? Hogyan birkózzanak meg a fokozatos szénkivezetés nyomán fellépő társadalmi, környezeti és gazdasági problémákkal?

Az Ústí nad Labem-i régió inspirálóan hatott a szomszédos országok látogatóira, hiszen a szén fokozatos kivezetéséről folytatott tárgyalások egyelőre Csehországban sokkal eredményesebbek, mint náluk. A csehek komoly hangsúlyt fektetnek arra, hogyan szervezhetik újra magukat az egykori szénrégiók. Mindemellett, Csehország hasonló történelmi (kommunizmus, majd vegyes sikerű rendszerváltás) és anyagi helyzetből indult, ez összeköti a szomszédokkal.

Ústí nad Labem szénbányászat utáni, rekultivált tájképe.

A tanulmányút során többek között szó esett a bányaterületek tájainak helyreállításáról, rekultivációjáról, arról, hogy miként lehetne új (környezetileg és társadalmilag fenntarthatóbb) iparágak számára vonzóvá tenni; továbbá a szerkezetváltáshoz szükséges anyagi források előteremtéséről és hogy hogyan szerezhető meg a helyi lakosság elvi támogatása.

A szlovák résztvevők beszámoltak arról, hogy a csehekhez hasonlóan, náluk is törvény kötelezi a bányavállatokat arra, hogy a jövőbeni helyreállító munkálatokra már a bányászati tevékenység megkezdésekor anyagi forrásokat különítsenek el. Gyakorlatban ez mégsem mindig valósul meg Szlovákiában.

„Láttam, hogy itt a külszíni bányák helyén már gyönyörű tavak vannak, amelyek nemcsak a turizmusnak, de új ipari tevékenységek indításának is kedveznek. Szerintünk Szlovákia nem ebbe az irányba halad.” ‒mondta Michal Ďurejea felső-nyitrai Privigye városi tanácsának tagja (Felső-Nyitra, szlovák bányarégió, az Európai Unió bányászrégiók szerkezetváltását támogató kísérleti programjának résztvevője.) „A mi régiónkban munkagödrök tátonganak, a területek parlagon hevernek, helyreállításuk elmaradt. Nem törődnek a bányászat sújtotta területekkel.”

A cseh hatóságok (Krupka városához hasonlóan) igyekeznek felvetetni az egykori bányaaknákat az UNESCO által védett területek listájára, ami új lehetőségekkel kecsegtet. Például a filmesek érdeklődését is felkeltheti, hiszen a lepusztult tájak igazán egyedi forgatási helyszínként szolgálhatnak, s ezáltal a nyilvánosság is jobban megismerheti a területeket.

A cseh kormány „Restart” nevet viselő, a kevésbé fejlett régiók szerkezeti átalakításáért indított programjából is sokat meríthettek a küldöttek. Akárhol is legyen, a szénrégiók szerkezetváltása akkor lehet sikeres, ha a központi kormány és a regionális közigazgatási rendszer aktívan együttműködik. A régiók rendezéséért, rehabilitációjáért tett összehangoltabb regionális erőfeszítések  lehetőséget nyújthatnak a hiányzó tőke bevonzására is.

Gabriela Nekolová, a cseh kormány RESTART programért felelős helyettes államtitkára bemutatja a programot a tanulmányút résztvevőinek.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem csak a szén fokozatos kivezetésének előzetes megtervezése fontos, de az ezt követő helyreállítási és társadalmi reintegrációs tevékenységeké egyaránt. Tudomásunk szerint, a bolgár kormány egyelőre elutasítja a szénkivezetés megtervezését, felkészülést, bár elismerik, hogy ez előbb vagy utóbb elkerülhetetlenné válik.

„Jövőképet kell biztosítani az embereknek” ‒ nyilatkozta Petko Kovatchev, a bolgár Zöld Energia Intézet képviselője. „Be kell látni: jobb tervet készíteni a szén fokozatos kivezetésére, mint tehetetlenül állni a felmerülő nehézségek előtt. A Cseh Köztársaság ebben a kérdésben haladóbb gondolkodású, mint Bulgária.”

Noha a vágyott eredményekhez a „Restart” programnak még számos kihívással kell szembenéznie, a program már létezésével, működésével előrelépést jelent ‒ az ehhez hasonló kezdeményezések más közép-kelet-európai országokban is lehetségesek.

Egy másik fontos közös probléma a szénrégiókból való elvándorlás, a megfelelő munkalehetőségek ill. egészséges életkörülmények hiánya miatt. A helyzet javításához a kormányok közreműködését is igénylő, átfogó megközelítés szükséges.

Vladimír Buřt előadása Horní Jiřetín helyi templomában

Vladimír Buřt, Horní Jiřetín cseh kisváros polgármestere - a városé, amely állta a sarat és így nem rombolták le a szénbányák terjeszkedésével - elégedett, hiszen a cseh kormány eredményesen megállította a szénbányák terjeszkedését a térségben, így özönlenek a városba az új lakók. Regionális szinten azonban a levegőminőség javítása, a helyi ipar fejlesztése, valamint magas szintű oktatás és vonzó munkalehetőségek biztosítása szükséges ahhoz, hogy az elvándorlás megelőzhető legyen.

Végül, de nem utolsó sorban az úton többször szóba került a városlakók aktivitása, részvételi hajlandósága is. Ha a lakosok nem részei a szerkezetváltás előzetes megtervezésének, úgy érezhetik, hogy mindez nem több egy átláthatatlan, fentről lefelé irányuló folyamatnál, amelyből nekik nem származik hasznuk. Szlovákiában, a szén fokozatos kivezetéséről folytatott párbeszéd politikai indíttatású; a társadalom igen eltérően vélekedik a kérdésről. Azonban, ha a társadalom a kezdetektől fogva helyet kap a folyamatban, csökkennek a véleménykülönbségek és a végkifejlet mindenki számára kedvezőbb lehet.

Rövid videó a tanulmányútról angolul:

Írta: Katerina Davidova és Dan Heuer, CDE

Fordította: Kenderes Noémi. Lektorálta: Botár Alexa, MTVSZ