Idén tavasszal húsz energetikai szakemberrel együtt tanulmányúton jártuk be a miskolci MIHŐ távhőszolgáltatót. Miskolci lakosként hasznos volt a fűtésrendszer fejlesztését saját szemmel megnézni. Szubjektív összefoglaló következik, majd alatta a részletes leírás.
Gyermekkorunkban még javában működött a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár. A kétszázezres városunkban minden tizedik embernek adtak munkát itt, a Szinva völgyében. Emlékezetes „élmény” volt a reggelente autókra kiülepedő szennyező por, melybe kréta nélkül rajzolhattunk. Reggel 6 órakor és minden műszakváltáskor évtizedekig „fújt a gyár”, erre ébredt minden diósgyőri. A melléktermékként keletkező gőzt engedték ki ilyenkor a kéményen és a miskolci távhő ellátásának gerincéhez a melegvizet innen biztosították. A kohászat leépülése (2006-tól nem üzemel), a település völgyek által meghatározott földrajzi fekvése, az intézmények kiterjedése és az energetikai szerkezetváltás szüksége indokolta, hogy fokozatosan több lábra álljon az energiaellátás.
A 2000-es évektől láthatóvá vált a miskolci távhőszolgáltató erőfeszítése a zöld energiák alkalmazása terén. Napkollektor park járult hozzá a Futó utcai lakótelep melegvíz ellátásához, a hulladék bomlásából származó metán- azaz depóniagáz-hasznosító épült az egykori szeméttelep rekultivált dombjain, melyeket a Tiszai pályaudvarról beérkező vonatokból is láthatunk. Azonban ezek mára elavultak, leszerelték, vagy az idő múlásával csökken a teljesítményük (kimerülő depóniagáz). A megújuló energia beruházásoknál is a fenntarthatósági szempontokat, üzemidőt alapvetően figyelembe kell venni, ha hatékony megtérülésre és biztonságos ellátásra törekszünk.
Balra: 105 Celsius fokos hévíz be a geotermikus kútból - jobbra: 75 Celsius fokos hévíz ki azaz kerül a városi fűtésrendszeren áthaladása után, lehűlve a visszasajtoló kútba
A mályi termálvíz közelségével rendkívül szerencsések vagyunk, hiszen az mint fokozatosan megújuló erőforrás hosszú távra, jól szabályozhatóan biztosítja a távhőellátás jelentős részét (jelenleg 55%-át). Ráadásul ezt a hévizet gáztalanítani sem kell, elhanyagolható a gáztartalma.
A kiliáni faaprítékkal üzemeltetett biomassza erőműért kevésbé lelkesek a környéken élők, hiszen az egyik legélhetőbb lakótelep szomszédságába telepítették. Bár a tanulmányúton megerősítették, hogy kizárólag vízgőz távozik a kéményekből és a porleválasztó a por 99%-át kiszűri, azért évről-évre vannak panaszok a szúrós szagra, a párkányra kiülepedő hamura. Az alapanyag-ellátás is felvet kérdéseket, hiszen a faaprítékot nem annyira a közeli bükki „hulladék” fából, inkább vidékről és Szlovákiából szállítják ide. Olykor nedvesen, ami drámaian csökkenti az égetésből nyerhető energiamennyiséget és jobban is szennyez. Ezért most folyik egy fejlesztés, melynek köszönhetően garantáltan csak 30%-nál kisebb nedvességtartalmú faapríték kerülhet a kazánba.
Hallhattunk arról is, hogy a távhő rendszert hamarosan újabb erőmű, egy napelem park egészíti majd ki. A SMART, okos városi rendszer részeként, az innovatív módon korszerűsített távfelügyeleti rendszernek köszönhetően a bejelentések száma 70%-kal csökkent. Akkor hasznosulnának az eddigi fejlesztések teljes körűen, ha az épületek energetikai korszerűsítése, a panelprogram a város összes ingatlanára vonatkozóan megvalósulna, s nem szökne ki a nyílászárókon, födémeken - sem a nem megújuló, sem a megújuló energia. Ugyancsak nagy az elmaradás a csővezeték-rendszer cseréjében is, az elavult hálózatban rendszeresek a csőtörések, melyek nem csak közlekedési dugót, hanem az energiahordozók, erőforrások pazarlását is.
2030-ra a teljes (fűtési) energiafüggetlenségre, a földgáz-felhasználás teljes kiszorítására törekszik a város. A biogáz, biomassza, földhő, napelem hasznosítással miskolciként nemcsak jól járunk (anyagilag, egészségileg), de mintaértékű is, hogy a megújuló energiák alkalmazására ilyen következetesen tér át városunk. Mindemellett annak is nagyon örülnének az itt élők, ha a fizetendő energiaköltségeik is jobban csökkennének, amit az állami szabályozás jelenleg nem tesz lehetővé. Ösztönző lenne az is, ha legalább az energetikai épületfelújításokra és csővezeték-hálózat cseréjére többet juttatnának vissza Miskolc város számára, az eredmények elismeréseként.
Ábra forrása: MIHŐ
A Miskolci távhő rendszer fejlesztése - a tanulmányútról részletesen:
A tanulmányút célja volt, hogy a résztvevők megismerjék a miskolci távhőszolgáltatót, a működési környezetet. A MIHŐ a több mint 100 tagú Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége tagja. A programok között szerepelt a távfelügyeleti rendszerének megtekintése, a geotermikus energiaforrás és a biomassza erőmű látogatása, valamint a gázalapú hőtermelő felkeresése is.
A MIHŐ Kft. Magyarország második legnagyobb távfűtési szolgáltatójaként Miskolcot tíz hőkörzetben 354 hőközponttal, 97 kilométernyi vezetékrendszeren keresztül látja el. Napjaink egyik kihívása ugyanis, hogy a geotermikus, a biomassza (faapríték, depónia gáz), napenergia (napelem park) és a gáz párhuzamos energiafelhasználása során hogyan alakítható ki optimális hőforrás-mix a távhőrendszerben, és milyen szerepe lehet ebben a zöld távhőnek. Miskolc 2030-ra megcélozta a teljes energiafüggetlenséget.
Miskolc csökkenő lakosság számú (1995-höz képest 50 ezren hagyták el!), 160 ezer lakosú nagyváros, a lakások közel fele távfűtéses: 31 675 lakásban. A távhőt gázkazánokban és erőművekben állították elő addig, amíg a városvezetés el nem kezdte a megújuló energiák használatát. A 2000-es évek második felében kezdte el a cég távfűtésre használni a Miskolc környéki föld alól nyert meleg vizet, 2017-ben már több mint harmincegyezer miskolci lakásban és közel ezer intézményben biztosították, 50 százalékot meghaladó mértékben földhővel a távhőt, 3 százalékban saját előállítású biomassza és depóniagáz alapú energiával a fűtést- és meleg vizet. A cél az volt, hogy csökkenjen a gázfüggőség, a károsanyag-kibocsátás és a távhődíj.
Biomassza
A Bioenergy-Miskolc fűtőmű Miskolcon a Kilián lakótelep szomszédságában üzemel. Üzemeltetéséhez faaprítékot használ (ez erdészeti fakitermelésből keletkezett hulladék fa, ami a gallyak és a fa lombkoronájának feldolgozásával keletkezik). Az erőmű még 20 év üzemidőt képes teljesíteni. A Binder kazán porleválasztójának hatásfoka jó, így a füstgázban jelenlévő részecskék a megengedett határértékek tíz százalékát sem érik el. A kibocsátott értékeket rendszeresen mérik, karbantartásokat végeznek és igyekeznek jó minőségű és 30% alatti nedvességtartalmú faaprítékot beszerezni.
Gáz
Az MVM MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. Miskolc város négy hőkörzetében szolgáltat hőenergiát, részben kapcsolt villamosenergia-termelés mellett. Részben régi, szovjet kazánok működnek, de jól karbantartva. A földgáz mellett füstgáz, olaj és géphő hasznosítás is történik. A kibocsátási határértékek alatt teljesítenek.
Termálvíz
A Mályiban található Geotermia Zrt. 95%-ban a miskolci távhőt látja el, a lakások 80 százaléka kap geotermikus hőt. A 7,8 Mrd-os beruházás fele származott uniós forrásból. Az egyik termelő kútból 2305 méterről 103 Celsius fokos víz, 530-550 m3/óra hozammal érkezik a rendszerbe, a másikból 1540 méterről 90 Celsius fokos, 250-260m3/órával. Nyáron 6-8 óra alatt ér az Avasra télen mindössze két óra alatt. Szerencsés helyzet, hogy a gáztalanító tartályok megépültek, de nincs szükség a működtetésükre. 3 visszasajtoló kutat működtetnek, a visszasajtolt víz (télen) 56 fokos. A hideg vizes vízbázis védelme érdekében a védőidomon kívül, fél kilométerre létesítették a kutakat. Egyetlen operátor kezeli a rendszert.
Smart city
A smart city koncepció az okos távhőellátást célozza, mellyel a hatékonyság optimalizálható. A távfelügyeleti rendszer fejlesztésének köszönhetően a közműveket GISPAN GIS integrált önkormányzati térinformatikai rendszeren keresztül irányítják. Már valamennyi közintézményt bekapcsoltak a LoRa közmű kommunikációs rendszerbe, mely alkalmas a szolgáltató rendszervízórák, villanyórák és hőmennyiség mérők „okosítására” külső érzékelők felszerelésével. Cél, hogy a lakossági fogyasztókat is fokozatos bevonják, hiszen így napi, havi jelentéseket tudnak akár lakásra, intézményre, épületre szűrni, melyek alkalmasak az esetleges hibák (pl. szivárgás) gyors megszüntetésére. Az egyik legnagyobb problémát az elavult 30-40 éves vezetékhálózat okozza, melynek felújításához 29 Mrd forintos beruházásra lenne szükség, hogy a szolgáltatás színvonalát tovább emelhessék és a fogyasztást csökkenthessék.
Lehetne olcsóbb is?
1 GJ hőenergia előállítási költsége termál-energiából visszasajtolással 600-700 forint, Miskolcon 2382 forint. Azonban a fűtőenergia értékesítése 2012 óta hatósági áron történik. Magyarországi városok között Miskolcon az egyik legkedvezőbb a távhőszolgáltatás díja. A távhőtermelés és -szolgáltatás díjait rendelet állapítja meg, a Magyar Energetikai-és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatára – figyelembe véve az önköltségeket. Tehát a villamosenergia- és gáztermelőkhöz hasonlóan, a hőtermelők díjtételei is hatósági árak. A szolgáltatóknak két százalékos hasznuk lehet az előállítási árhoz képest, a különbözetet pedig fejlesztésekre fordíthatják, illetve az állami költségvetésben marad. Még így is jól járnak a geotermikus távhőszolgáltatást igénybe vevők, mert ez az ár 20-25%-al olcsóbb a földgázzal fűtött lakásoknál.
A környezet is jól járt
A város Fenntartható energia akciótervet készített 2016-ban, amelyben vállalták, hogy a következő években 20 százalékkal mérséklik a város teljes szén-dioxid-kibocsátását a korábbi időszakhoz képest, ebben fontos szerepe van a távhő rendszer zöldítésének. A Nemzeti energiastratégiában rögzített földhőenergiából származó hazai mennyiség 10 százalékát Miskolc adja. Az elmúlt öt évben 40%-kal csökkent a miskolci távhőellátásból származó szén-dioxid kibocsátás, a szálló por mennyisége pedig több ezer tonnával. A MIHŐ alkalmazza az ISO 50001 Energia Menedzsment Rendszert. Miskolcon a green&smart city (zöld&okos város) koncepcióval a hatékonyság optimalizálható. A rendelkezésre álló, távhő rendszerbe integrált hőforrások rendszere a hazai portfólió tervezéséhez szolgálhat mintául. A környezetvédelemben nyújtott teljesítményt a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Öko-címkével ismerte el, melyet tavaly kapott meg Miskolc hőszolgáltatója.
Nagy Zsuzsanna, Ökológiai Intézet Alapítvány, munkatárs