Az alábbi sztori tanulsággal szolgál az észak-magyarországi régió bányászata és szénerőműve számára is. Sőt, a Dunába ömlő Nyitra folyó miatt a bányaterv hazánkat is súlyosan érinti, a határon átnyúló káros hatások miatt. 

Jöjjön az ügy:

A nyugat-szlovákiai trencséni regionális hatóság átmenetileg megakadályozta a HBP (Hornonitrianske bane Prievidza) vállalat egy bányájának bővítését. Ugyanis elutasította a 2018 tavaszi változtatásokat a régió zónatervében, ami az új bányaterület működését tette volna lehetővé. A hatóság így a régió jövőjét egy magán bányavállalat érdekei elé helyezte.

Különösen problémásak voltak a cég tervei: eszerint a Nyitra folyót el kellene terelni és a vasútvonalat áthelyezni ahhoz, hogy működtethessék a bányát 2023 után.

Most a szlovák kormánynak egyértelműen el kell köteleznie magát amellett, hogy a szénbányászatot 2023-ig fokozatosan felszámolja. A konkrét határidő megadása azt jelentené, hogy a szlovák hatóságok az állampolgárok egészségének megóvását, valamint a víz, a talaj, és az éghajlat védelmét fontosabbnak tartják egy magán bányavállalat érdekeinél.

11 érv, hogy miért kellene a szlovák kormánynak - példát mutatva Magyarország számára - elköteleznie magát a 2023-as szén-kivezetés mellett:

1.Történelmi lehetőség kapujában Felső-Nyitra térségének átalakítása, szerkezetváltása

Szlovákia történelmében jelenleg a legalacsonyabb a munkanélküliség aránya. Felelőtlen lenne tehát, ha az ország nem használná ki ezt a lehetőséget arra, hogy támogassa a zökkenőmentes átmenetet és a régió gazdasági szerkezetátalakítását.

Ráadásul a felső-nyitrai térség egyike annak a négy kísérleti régiónak, amellyel az Európai Bizottság Átmenetben levő szénkitermelő régiók  platformja (Platform on Coal Regions in Transition) foglalkozik. Ki kell használni ezt a megnövekedett figyelmet és támogatást addig, amíg megvan.

 2. Az átmenet első szakasza 2023-ra fejeződik be

A bányászat csökkentéséről szóló kormányrendelet 2023 előttre teszi Felső-Nyitra átmenete első szakaszának végét. „Az európai strukturális és beruházási alapok (angolul ESIF) által finanszírozott projekteket sikeresen végre  kell hajtani 2023. december 31-ig. Ezért ebben az időszakban várható a projektek és az átalakítás első szakaszának befejezése. A felső-nyitrai régióban előteremtik a megfelelő feltételeket a bányászcég korábbi alkalmazottainak foglalkoztatására és az egész régió fenntartható fejlődésére” – írja a dokumentum.

Ennek ellenére a bányavállalat 2023 és 2034 között további 5-9 millió tonna barnaszén kifejtését tervezi. Az új széntelep megnyitása (a Nyitra folyó elterelésével együtt) 27-30 millió euróba kerülne.

3. Támogatás híján nem lenne piacképes Nyitranovákiban a szénalapú villamosenergia-termelés

A Szlovák Köztársaság Monopóliumellenes Hivatala lezárta a barnaszénalapú villamosenergia-termelés vizsgálatát, amely arra jutott, hogy az elmúlt években a szlovák szénből előállított villamosenergia ára több mint a kétszeresére nőtt a piaci árhoz képest. Pénzügyi támogatás, azaz támogatási mechanizmusok nélkül a termelés nem lenne piacképes a jelentés szerint.

4. Az Európai Bizottság felülvizsgálja az állami támogatást

A felszín alatti bányászat Szlovákiában költséges, és a vállalat állami támogatás nélkül rendkívül veszteséges lenne. Az Európai Bizottság felülvizsgálja a feltehetően jogellenes állami támogatást, melyet a HBP kapott a Szlovák Villamos Művek (SE) közvetítésével az SA.38372 számú rendelet alapján.

Ha  határozat születik, amely szerint jogellenes volt a körülbelül 860 millió euró összegű állami támogatás (akár a helyi lignitet égető villamosenergia-termelő számára, akár az új bánya támogatójának), az jelentős hatással lenne a szénalapú villamosenergia-termelésről szóló európai jogi szabályozásra.

5. A 2023-ig megtörténő szén-kivezetés eredményeképpen Szlovákiában csökkenni fognak az egészségügyi és a villamosenergia-költségek

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmánya legalább 160-170 millió euróra becsülte a szociális hasznok értékét a nyitranováki hőerőmű (ENO) és az ahhoz kapcsolódó szénbányák bezárását követő első évben. A tanulmány óvatos becslése szerint 388 millió euróval csökkenne az energiarendszer összköltsége a 2023-as kivezetés után.

Nyitranováki szenes hőerőmű. A képet Tomáš Halász készítette a Greenpeace számára

6. A térség fenntartható fejlődéséhez van szükség a pénzre

A HBP bányavállalat 27,8 és 30,2 millió euróra teszi a tervezett új nyitranováki bánya felszín-előkészítési költségeit. További költségek várhatóak a bánya megnyitásával és a bányászati műveletek előkészítésével kapcsolatban.

A HBP-nek átlagosan 1 285 808 euró adózás utáni nyeresége volt az utóbbi kilenc évben (2009-2017). A HBP – annak ellenére, hogy 2009-ben és 2010-ben az adózás utáni nettó nyeresége évi körülbelül 2,3 millió euró volt – 17 millió euró állami támogatást kapott ugyanazon folyami és vasúti szakaszok eltereléséhez, amelyeket most újra el akarnak terelni.

A HBP termeléséből származó barnaszén legnagyobb vevője a szlovák Villamos Művek (SE) és a Nováky hőerőmű (ENO).

Információink szerint a bányavállalat előadásában egy tucat projektjüket javasolta támogatásra az Európai Bizottságnak, az Átmenetben levő szénkitermelő régiók európai platformján. A HBP azon felül, hogy a szlovák államtól óriási támogatást kap, abban is reménykedik, hogy hasznot húzhat azon európai alapokból is, amelyek a volt széntermelő régiók átalakítását támogatnák. Mindezt úgy teszi, hogy eközben új bányaterületek megnyitását javasolja.

A széntüzelésű erőművek átlagos életkora az EU-ban 35 év. A nyitranováki erőmű 54 évnél is idősebb, és rendkívül elavult az Szlovák Villamos Művek  szerint. A javítások, melyeket azért hajtanának végre az erőművön, hogy 2021 után is működhessen, több tízmillió eurós beruházást emésztenének fel.

7. Nem terelhetjük el a Nyitra folyót

A Szlovák Mezőgazdasági Egyetem szerint a Nyitra már most is a Szlovák Köztársaság egyik legszennyezettebb folyója. A folyószennyezés legfőbb okozói az ipari vállalatok, különösen a nyitranováki vegyi üzem, a hőerőmű és a HBP bányacég. Az EU Víz Keretirányelve alapján Szlovákia köteles megakadályozni minden olyan tevékenység engedélyezését, amely a Nyitra folyó állapotát súlyosbítaná, különösen akkor, ha az engedélyt 2021 előtt adták ki.

8. A szénbányászat okozza a legtöbb foglalkozási betegséget a Szlovák Köztársaságban

A HBP az egyetlen szénbánya-vállalat Szlovákiában. Az Országos Egészségügyi Központ adatai szerint a bányászatból származott a legtöbb foglalkozási megbetegedés az elmúlt négy évben összesítve (2014-2017), de az egyes években is: 2015-ben 37, 2016-ban 38, és 2017-ben 29 ilyen esetet regisztráltak.

9. Az emberi egészség és az éghajlat védelme a legfőbb közérdek

A szénbányászat és  -tüzelés megszüntetése szükséges ahhoz, hogy Szlovákia a Párizsi egyezményben vállalt kötelezettségét teljesítse, a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülése érdekében. Szlovákia üvegházhatású gázkibocsátásának fele az áramtermelésből származik, és nincs más energiaforrás, amely több üvegházhatású gázt termelne, mint a szén. A széntermelés kivezetése Szlovákia üvegházhatású gázkibocsátását 5,00-6,67%-kal csökkentené.

Ráadásul a Szlovák Köztársaság éveken keresztül küszködött a levegőminőségre vonatkozó vállalásai teljesítésével. A nyitranováki hőerőmű (ENO) B3 tartalék égetőegysége volt a legnagyobb kén-oxid-kibocsátó (SO_x). 2016-ban az ENO B1.2 égetőművei számítanak a negyedik legnagyobb nitrogén-oxid-kibocsátónak (NO_x) Szlovákiában.

A bányavállalat az ún. 1988.évi ILIV.bányatörvény 30. paragrafusának (10) gyakran csupán az első részét említi, azonban a másik – fontosabb–részét is meg kell említeni: „(10) A kitermelés kizárólagos joga fennáll mindaddig, amíg biztosítva van a későbbi bányászat technikai működése, gazdasági hatékonysága és biztonsága, kivéve, ha a fontos közérdek – mint az életbiztonság vagy az emberi egészség védelme – megköveteli a bányászati munka leállítását.”

Az emberek egészsége, a tiszta levegő, a víz, a talaj, valamint az éghajlat védelme a legfőbb közérdek, és elsőbbséget kell élvezniük egy magán bányászati cég érdekeivel szemben.

10. Az EU-s országok sorra felhagynak a szénbányászattal

Belgium 2016-ban bezárta az utolsó szénerőművét. Franciaország eredetileg 2023-ra ígérte a szénbányászat megszüntetését, de később ambiciózusabb elkötelezettséget vállalt, mely szerint 2021-re felhagy azzal. Ausztria 2018-ra fogja bezárni az első szénerőművét és a másodikat valószínűleg 2025 előtt. Írország és Olaszország kötelezettséget vállalt amellett, hogy 2025-re teljesen szénmentesítse országát. Svédország 2022-ben zárja be utolsó szénerőművét. Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Luxemburg, Málta és Svájc sem használ többé széntüzelésű erőművet.

11. A szlovák kormánynak egyértelműen el kell köteleződnie a 2023-as teljes szénmentesítésre

Denisa Žiláková, a Felső-Nyitrára vonatkozó közös cselekvési tervért felelős főigazgató szerint a régió átalakítása Pellegrini szlovák miniszterelnök egyik legfőbb célja. Peter Pellegrini már miniszterelnök-helyettesként is említette, hogy támogatná a 2030 előtti szénmentesítést. Szlovákia gazdasági minisztere szerint Szlovákia nem lesz képes 2022 előtt „a bányászat csökkentéséről tárgyalni”. Sólymos László szlovák környezetvédelmi miniszter a One Planet Summit elnevezésű csúcstalálkozón bejelentette, hogy 2023-ra beszüntetik Nyitranovákiban a barnaszén-bányászatot. Még a külföldi szénvállalatok is elismerték a szlovák kormány egyértelmű elkötelezettségét a szükségtelen beruházások és a  sokkhatás elkerülése mellett.

Írta: Juraj Melichar, Föld Barátai Szlovákia (CEPA). Fordította: Stanbury Daniella, lektorálta: Botár Alexa MTVSZ.