2017 végén az Európai Bizottság útnak indította a Szénrégiók Átalakulásban Platformját (Platform for Coal Regions in Transition). A Platform célja az Uniós szénrégiók szén-mentesítésének elősegítése oly módon, hogy az igazságos legyen a helyi közösségekkel és munkavállalókkal.
A héten történtek miatt különösen aktuális az a 16 éghajlatpolitikai javaslat, amivel a hazai civil zöldszervezetek a magyar kormányt sürgetik. A klímaválság megfékezéséhez meg kell felelnünk a Párizsi Klímamegállapodásban foglaltaknak és az EU éghajlatvédelmi céljainak. Az alábbi állásfoglalást a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége kezdeményezte.
A 2019. évi Zöld Civil Országos Találkozó
állásfoglalása
a 2020-2030 közötti, valamint a 2050. évi éghajlatvédelmi célkitűzésekről
Elengedhetetlen az Európai Unió éghajlatvédelmi céljainak megvalósításához, hogy sokkal ambiciózusabb célokat fogalmazzon meg a 2020-2030. évre szóló magyar Nemzeti Energia-és Klímaterv (NEKT), mint az első tervezet. Készüljenek megvalósíthatósági tanulmányok, megvalósíthatóság legyen igazolt, a kormány különítsen el forrást a végrehajtásra és az előrehaladás felmérésére! Legyenek a NEKT-ben konkrét vállalások a 2050-ig tartó időszakra (hosszútávú stratégia)! Mindennek az érdekében az alábbiakat tartjuk szükségesnek:
1. Az EU nettó szén-dioxid-kibocsátását legkésőbb 2050-re az IPCC különleges jelentése alapján, valamint az Európai Bizottság javaslata értelmében nullára kell csökkenteni. Ennek fényében a magyarországi kibocsátás-csökkentési célnak 2030-ra legalább 55%-nak kell lennie1990-hez képest. (A NEKT jelenlegi tervezete 40%-os csökkentést irányoz elő.)
2. Gondoskodjon a kormány arról, hogy a szakpolitikák helyzetértékelő és megvalósíthatósági vizsgálatokon, alternatíva-elemzéseken és optimum-számításokon alapuljanak.
3. Haladéktalanul fel kell számolni a fosszilis energia támogatását! (A legnagyobb tételt a használók által meg nem fizetett környezeti és egészségi károk jelentik, de számos egyéb módon is megjelenik ez a támogatás, mint például a “rezsicsökkentésben”, és ide sorolható a Geotermikus és Nem Konvencionális Szénhidrogén Fejlesztési Alap is, amely a palagáz-feltárást és kitermelést támogathatja közvetett módon.).
4. A NEKT tervezete a közlekedés terén több mint 50%-os növekedést jelez előre a 2015. évihez viszonyítva. A közlekedésnek arányosan hozzá kell járulnia az éghajlatvédelmi célok megvalósításához, vagyis a kibocsátásának 2030-ban legalább 7%-kal alacsonyabbnak kell lennie a 2015. évi szintnél. A közösségi közlekedést és a nem motorizált előnyössé kell tenni az egyéni gépjármű-közlekedéshez képest.
5. A NEKT teremtsen egyértelmű helyzetet: konkrét célkitűzést és dátumot adjon meg, valamint érdemi szakpolitikai intézkedéseket hozzon a szénfelhasználás kivezetésére – mind a lakossági szénfelhasználás (mindenekelőtt a lignit), mind a szénalapú áramtermelés megszüntetésére. (A lakossági fűtési célú szénfelhasználás kivezetése szerepel a NEKT tervezetében, de van egy ezzel ellentétes kormányhatározat a lignitbányák újranyitásáról. A szénalapú áramtermelés kivezetése, illetve minimalizálása pedig nem célkitűzésként vagy egyértelmű tervként van megfogalmazva.)
6. Legalább 35%-os megújuló energiás célkitűzést tartunk elfogadhatónak 2030-ra, amihez a napenergián és a bioenergián felül a szélenergia és a geotermikus energia alkalmazása is szükséges. Szakpolitikai elemzés és intézkedéscsomag kidolgozása kell arról, hogy a hálózatban miként biztosítják a megújuló energiákkal arányos tartalékot, illetve rugalmasságot.
7. Magas megújuló arányt azonban csak az energiafelhasználás csökkentésével, energiahatékonysági intézkedésekkel lehet elérni. Ehhez egyebek mellett a megújuló távhőtermeléssel egyidőben valósuljon meg az épületek energetikai korszerűsítése is. Az új épületek létrehozását szükségességi vizsgálat előzze meg.
8. A biomassza alapú megújuló energiatermelés nem veszélyeztetheti a biológiai sokféleséget és a növényzet szén-dioxid-lekötő képességét, teljesítményét, annak értéklánca rövid földrajzi távolságon belül valósuljon meg. Szükségesnek tartjuk igazolni, hogy a NEKT-ben szerepeltetett biomassza alapú megújuló energiatermelés fenntartható tüzelőanyag bázisa biztosítható.
9. A NEKT-nek tartalmaznia kell azt az átfogó stratégiát és intézkedéscsomagot, amelyekkel biztosítani lehet az időjárásfüggő áramtermelők hálózati integrálását. Rendkívüli kihívásról van szó, tekintettel arra, hogy a NEKT-ben vizionált villamosenergia-termelő mix jelentős atomerőművi és a rendszer terhelését meghaladó mértékű időjárásfüggő kapacitást tartalmaz.
10. Teremtsen a szabályozás jogot a (társasházi, önkormányzati stb.) energiaközösségek részére, hogy kedvező feltételek mellett termelhessenek, fogyasszanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiát. Ehhez a hálózatok használatának szabályozását is újra kell gondolni. Szükséges a termelő-fogyasztó egyénekre és közösségekre vonatkozó nemzeti célszámok meghatározása is.
11. A NEKT tartalmazzon hatékony intézkedéseket a zöldfelületek megóvására, illetve növelésére egyrészt mint szén-dioxid elnyelőre, másrészt mint az alkalmazkodás egyik legfontosabb elemére. A településrendezési szabályozásban növelni kell a legkisebb kötelező zöldfelület százalékos arányát és azt lehetősége szerint valódi talajkapcsolatos, aláépítetlen zöldfelületként kelljen megvalósítani.
12. Dolgozzon ki a NEKT valós megoldást az energiaszegénység enyhítésére! (A rezsicsökkentés ugyanis csak korlátozottan érinti az energiaszegény háztartásokat, és nem ösztönöz a fogyasztás csökkentésére.)
13. Fordítson a NEKT a jelenlegi tervezetnél jóval nagyobb figyelmet a horizontális intézkedésekre. Ilyenek elsősorban a környezetvédelmi és egyéb kapcsolódó ellenőrző jellegű hatóságok személyi állományának és anyagi feltételrendszerének jelentős javítása, ami a jogszabályok betarthatóságának alapvető feltétele.
14. Társadalmi vitára bocsátása előtt a NEKT és a hozzá tartozó stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) legyen kellően kidolgozott állapotban (azaz minden szükséges rész legyen benne kifejtve) annak érdekében, hogy megalapozottan lehessen véleményezni, és még érdemben beépülhessenek a társadalmi konzultáció során beérkező javaslatok a NEKT véglegesítése előtt.
15. A NEKT elkészítése során a kormány biztosítson egyenlő feltételeket az eltérő nézetek megjelentetésére.
16. A Magyar Országgyűlés határozatban hirdessen ki klímavészhelyzetet. A határozat szólítsa fel a kormányt, hogy ez év végéig alkosson meg egy olyan ütemtervet, ami révén elérhető lesz a nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése, valamint, hogy alkossa meg a szükséges jogszabályokat az ütemterv végrehajtására, és a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz történő alkalmazkodás érdekében oly módon, hogy természeti kincseink nem pusztulnak, hazánk biodiverzitása nem csökken tovább. Ezen felül a határozat szólítsa fel a kormányt, hogy ne kezdjen olyan beruházásokba, illetve ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek tovább súlyosbítják a klímaválságot.
Borsodban sokan még mindig nem látják át a szén-mentes gazdasági-társadalmi átmenettel járó lehetőségeket – így nagyon lemaradunk a csehek, szlovákok fejlődő szénrégiói mögött.
Csehországban külön kormánybiztos és erős régiós döntéshozói csapatok segítik az észak-magyarországihoz hasonló egykori cseh szenes régiók szénkivezetését és alternatív fejlesztését, a RESTART átmenet-programjuk keretében egykori szénbányász városok és környékeik újultak meg tájrehabilitációval és energiahatékonysági épületfelújításokkal - ezzel és átképzésekkel pedig régiós új munkahelyek teremtésével a turizmusban, mezőgazdaságban, szolgáltatói iparban és innovációban, megújuló energia iparban. Szlovákiában a Felső-Nyitra szénrégióban is készült a régió szerkezetváltására akcióterv, amiben szénbányák fokozatos kivezetése mellett számos a csehekéhez hasonló szén-mentes fejlesztést terveznek. De a lengyelek és a bolgárok, sőt a román egykori szénrégiók is próbálnak előre lépni, részben a kormányzatukkal és régiójukkal egyeztetve, részben az Európai Bizottság Szénrégiók Átalakulásban Platformján megvitatva. De hol marad Borsod a tervekkel?
A cseh Ustí Nad Labem szénbányászat majd tájrehabilitáció utáni látképe
A 2017 decemberében alakult Platform célterülete Észak-Magyarországra mint szénrégióra is kiterjed, de csak a 2018 őszi Platform-találkozón vettek először részt a magyar kormányzattól és a Mátrai Erőműtől, és nem találkoztunk a régiós érdekeket képviselő önkormányzati vagy megyei döntéshozóval. Az illetékes hazai minisztérium bemutatott egy olyan lehetséges forgatókönyvet, ami 2025-ig kivezetné a szénalapú áramtermelést, és az erőmű is bemutatott egy a lignittüzelését 2029-ig kivezető lehetséges forgatókönyvet. A folyamat azóta láthatóan megrekedt, nem tűztek ki pontos határidőt a széntüzelés kivezetéséhez.
Az előrelépés halvány jelét egyelőre a magyarországi Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezetében találtuk, amelynek 1. mellékletében lehetséges szakpolitikaként jelenik meg a háztartási fűtési célú szén/lignittüzelés kivezetése, és a NEKT-ben lehetséges forgatókönyvként a szénalapú áramtermelés fokozatos minimalizálása. De ezek sajnos nem célként vagy célkitűzésként vannak megfogalmazva, és egyelőre nincsenek szakpolitikai intézkedések, konkrét megvalósítási részletek, eszközök sem mögötte az anyagban. A NEKT a 2030-ig terjedő időszakra tervez, de célkitűzések hiányában egyelőre csak remélhetjük és sürgethetjük, hogy a szennyező lignitalapú lakossági fűtést mielőbb kivezetik. Persze úgy, hogy megfelelő támogatásokkal, programokkal segítik a tiszta, energiahatékony fűtésre való váltást. A lengyelek és csehek ebben is előttünk járnak. Kormányzati és erőművi elkötelezettség, célkitűzés hiányában szintén csak követelhetjük, hogy a szénalapú áramtermelést 2026-ig kivezesse Magyarország (ne csak minimalizálják).
Mai ipari válságterületek (KSH, Tér-Kép, 2016) és egykori bányarégiók
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Mátrai Erőművet ellátó két nyíltszíni lignitbányáján kívül fél tucat kisebb, helyi lignitbánya van, amelyek általában alacsony minőségű (magas kén- és arzéntartalmú) lignitet értékesítenek háztartási fűtéshez. Körülbelül 50 ezer-100 ezer magyar fűt az ezekből a bányákból származó lignittel otthon, legtöbbjük Borsodban és kényszerből vagy a szociális tüzelőanyag program által tűzifa helyett. Ez a lignittüzelés az egyik oka, súlyosbítója a Borsodban, különösen a Sajó-völgyben tapasztalható szmogos, egészségkárosító levegő problémájának a fűtési szezonban.
Sajókápolna lignitbánya. Fotó: Pusztai László, eszakhirnok.com
Ezen felül új lignitbányák nyitását tervezik a régióban. Úgy tűnik, hogy az illetékes hazai országos és régiós döntéshozók a szén-nosztalgiában ragadtak, és hamis "tiszta szén" ábrándokkal, vájárképzéssel, lignitbánya-nyitásokkal inkább visszafelé haladnak a 25-30 éve már egyszer lezajlott folyamatban. Az akkori gazdasági szerkezetváltást, átmenetet egyszerűen a helyi lakosokra, társadalomra terhelték. De az ő helyzetükre az nem ad megoldást, hogy központi irányítással megpróbálják feléleszteni a nem működőképes szén/lignit ábrándokat, hanem ha a helyi lakosság élhető, egészséges környezethez való jogát és tartós megélhetését szem előtt tartva a csehekéhez vagy szlovákokéhoz hasonlóan fejlesztenek a továbbiakban, szén-kivezetéssel járó valódi átmenettel. Ehhez a hazai kormányzatnak és a régiónak is kezdeményeznie kell: előbbi hozza létre a cseh RESTART-programhoz hasonló állami kereteket, utóbbi pedig a helyi közösségekkel, önkormányzatokkal egyeztetve javasoljon megfelelő szén-mentes fejlesztési projektterveket. Ezen a folyamaton dolgozik a MTVSZ Borsod fejlesztéséért programja.
Kovács Bence, Botár Alexa, MTVSZ
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érő kihívások bemutatására és a fejlesztési alternatívák megvitatására a Magyar Természetvédők Szövetsége érdekképviseleti fórumot szervezett 2019. április 30-án Miskolcon. Helyi szakértő partnerszervezeteinkkel, a Zöld Kapcsolat Egyesülettel és az Ökológiai Intézettel együttműködésben bemutattuk a Borsod fejlesztéséért programunkat; régióbeli önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek ismertették tevékenységeiket, majd panel-beszélgettünk a megye szén-mentes átmenetével kapcsolatos kérdésekről, kezdeményezésekről.
Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet igazgatója röviden összefoglalta a Borsod fejlesztéséért program keretében készített régiós fejlesztési tanulmányát, amelynek középpontjában a vidékfejlesztés, közösségi gazdaság fellendítése áll. B.A.Z megye nem kedvez ezeknek a helyi gazdaság erősítőknek: nem fenntartható, forrás-intenzív a földhasználat, a munkahelyek jelentős részét fosszilis energia-, jármű- vagy műanyagipari ill. berendezéseket, termékeket előállító (multinacionális) nagyvállalatok gyárai adják, amelyek kevés helyi hozzáadott értékkel bírnak és inkább a régióból kifelé, exportra termelnek, azaz a termékek, profit nagyja kikerül a megyéből. Többek között ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy az egykori bányarégiók még ma is „ipari válságterületek” a térségben, magas energiaszegénységgel és környezetszennyezéssel, fiatalok és magasabban képzettek elvándorlásával vagy régión kívüli foglalkoztatásával.
A komplex kihívások megoldási irányaként Gyulai Iván a helyi, közösségi gazdaság modelljének megvalósítását javasolta: közösségen alapuló és általa irányított, az élelmiszer-termeléstől az energián át az egyéb szolgáltatásokra is kiterjedhet. A résztvevők termelői-szolgáltatói-fogyasztói közösségeket hoznak létre, amelyben mindannyian tulajdonosként lépnek fel. A kialakításához szükséges anyagi támogatás az állam által működtetett visszatérülő alapból érkezne, amely mindig újratöltődik, ahogy a működő közösségi gazdaságok a megtérülés ütemében a támogatást fokozatosan visszafizetik.
A Miskolci MJV Önkormányzat előadója által részletezett HungAiry LIFE IP projekt célja a levegőminőség javítása többek között a kidolgozott tervek jobb végrehajtásán keresztül a megyében Miskolcra és a Sajó-völgyre fókuszálva, továbbá Magyarország hét másik régiójában. Miskolc önkormányzata és a Miskolci Egyetem is részt vesznek partnerként a projektben. Középpontban a háztartások szilárd fűtéséből és a közlekedésből származó szállópor szennyezés monitorozása és csökkentése áll. Két projektet terveztek: egy részletes levegőminőség-monitorozó rendszert és egy a zöldhulladék kültéri égetése elleni kampányt, helyette a komposztálást népszerűsítve. A hatékony fatüzelésről szóló szemléletformáló kampány kötelező elem minden régióban. Miskolc egy olyan kályhamodell építését tervezi, amelyen szemléltethetik, hogy a háztartások hogyan tudják a fát tisztán és hatékonyabban fűtésre használni.
A Miskolci Egyetem előadója bemutatta, hogyan segítheti a geoinformatika a helyi megújuló energiaforrások hatékony kihasználását. A PhD kutatása során létrehozott napkataszter megmutatja a tetők, területek napenergia potenciálját Edelényre. A napkataszter segítséget nyújthat a B-A.Z megyei önkormányzatoknak, közösségeknek és vállalatoknak a napenergia-fejlesztések hatékony és gazdaságilag racionális tervezésében. A jelenlegi módszereken változtatni kellene, mivel a nagy intenzitású (akár 100%-os) támogatásokból (EU Kohéziós Alapból magyar társ-finanszírozással kiegészülve) sok új, nem hatékony kapacitású napelemet is létesítettek olyan tetőkre, amelyek nem eléggé benapozottak, vagy árnyékot vetnek rájuk a környező napelem panelek, épületek vagy fák.
F.Nagy Zsuzsanna a Zöld Kapcsolat Egyesület (mint ügyfél) társadalmi részvételi tapasztalatait osztotta meg a lignitbányászati és más ipari tevékenységek engedélyeztetése és környezeti hatásvizsgálata terén, ahol számonkérik az egészséges környezethez való lakossági jogot. A beruházások jelentős környezeti és társadalmi kárát-kockázatát és az alacsony helyi gazdasági hasznot és a minimális munkahely-teremtést alapul véve arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy tervezzék meg a lignitbányászat és lakossági lignitfűtés kivezetését Borsodból. Azaz lakossági fűtéshez ne lehessen lignitet értékesíteni vagy szociális tüzelőanyagként a lakosságra rásózni, helyette az energiatakarékossági fűtés-korszerűsítést és a tisztább fűtési módokra való átállást támogassák. (Például hőszigetelés; fűtés száraz tűzifával, lég- ill. napkollektor) Az Egyesület a Sajó-völgy levegőminőségi tervének fejlesztésén, felülvizsgálatán dolgozik, amihez 2019. május 31-ig lehetett javaslatokat adni. Lignitbányákról és légszennyezésről szóló cikkünk itt.
Vaszkó Csaba előadása a szén jelenlegi és tervezett szerepéről szólt. Bemutatta, hogy a kis borsodi lignitbányák miért jelentenek zsákutcát: összesen csak csak kb. 80 ezer tonna lignitet termelnek évente és mindössze 41 munkahelyet adnak. A lignit ráadásul alacsony minőségű, nem is használják erőműben – így olcsón a lakosságnak adják el, ami így a háztartási tüzelőberendezéseket károsítja és jelentősen szennyezi a levegőt.
Vaszkó a szociális tüzelőanyag program kihívásairól is beszélt, amely egyre több, ma kb. 180 ezer háztartást érint, az országban pedig ma is kb. 100 ezer háztartás fűt (részben) lignittel. A fő probléma ezzel a programmal az alacsony minőségű és rendkívül szennyező tüzelőanyag: száraz fa helyett frissen kivágott nedves fát, vagy még rosszabb esetben (a magas kén- ill. arzéntartalom miatt) rossz minőségű lignitet osztanak szét. Ózd fenntartható energia- és klímaakcióterve (SECAP) „Fűts okosan tűzifával” programja példáján mutatta be: a városban földgáz- és/vagy szénfűtésű lakóépületeket állítanak át tűzifa energiahordozóra, amelyre az önkormányzat 1,34 milliárd Ft ráfordítást tervezett a 2018-2030 közötti periódusban. A tüzelőberendezések cseréje és az épületenergetikai felújítások kihozhatók 1,5 milliárd Ft-ból.
A nap alapján elmondható, hogy helyi és országos civil szervezetek együtt dolgoznak Borsod szén- és légszennyezés-mentes fejlesztéséért, a lignitbányák és a szénalapú fűtés fokozatos kivezetéséért (és megfelelő tiszta alternatívák támogatásáért), valamint a levegőminőségi tervek felülvizsgálatáért. Emellett megyei és helyi szemléletformáló programot terveznek a következő fűtési időszak előtt, hogy elérhetővé tegyék a térség számára a tiszta fűtési megoldásokat.
A Borsod fejlesztéséért programunk bemutatása (ide kattintva az előadások diái is letölthetők):
Kovács Bence, Botár Alexa, MTVSZ
Három évvel ezelőtt brutálisan meggyilkolták a Goldman környezetvédelmi-díjas hondurasi aktivistát Berta Cácerest. Világszerte évente mintegy 200 környezetvédő aktivistát gyilkolnak meg, s ennél több jóval több embert fenyegetnek vagy támadnak meg. Ezek az emberi jogsértések gyakran a nemzetekfeletti vállalatokhoz köthetőek. Csak egy kötelező erejű nemzetközi egyezmény lenne képes véget vetni ennek az elképesztő mértékű igazságtalanságnak.
2016. március 2-án Berta Cácerest saját otthonában lőtték le, és barátjának, Gustavo Castro mexikói környezetvédő aktivistának a karjai között halt meg.
Bertát azért ölték meg, mert tiltakozott a Gualcarque folyón épülő vízierőmű ellen. A Gualcarque folyót a Berta által képviselt közösség, a lenca népcsoport szent folyónak tartotta. A Hondurasi Népi és Őslakos Szervezetek Tanácsával (COPINH) együtt a lenca népcsoport 2006 óta dacol az Agua Zarca vízierőmű építése ellen. Már Berta meggyilkolása előtt is számos alkalommal megfenyegették és megtámadták a tiltakozókat.
A közösség tagjainak véleményét senki sem kérdezte meg azt megelőzően, hogy földjükön megkezdődtek az építési munkálatok. Sem az erőszak, sem a földzsákmánylás - mindkettő az emberi jogok egyértelmű megsértése - nem tántorította el az Agua Zarca vízierőmű finanszírozásától a nemzetközi fejlesztési bankokat. A beruházást pénzelő két európai szervezet, a Holland Fejlesztésfinanszírozási Intézet (FMO) és a Finn Fejlesztésfinanszírozási Intézet (Finnfund) is csak akkor hátrált ki a beruházás mögül, amikor a COPIHN másik tagját, Nelson Garciát meggyilkolták néhány hónappal Berta megölését követően.
Viszonylag hamar kiderült, hogy a támadások mögött a vízierőmű építéséért felelős hondurasi vállalat, a Desarrollos Energéticos S.A. (DESA) áll. A Berta meggyilkolása miatt elitélt hét ember közül ketten a DESA alkalmazottjai voltak. A bíróság elismerte, hogy a gyilkosságot a DESA vezetőinek jóváhagyásával tervelték ki és hajtották végre, és a hátterében az állt, hogy a tiltakozások miatt jelentősen késett a beruházás, s emiatt pénzügyi veszteség érte a vállalatot.
A gyilkosságokat követő években lefolytatott vizsgálatok a beruházást finanszírozó nemzetközi szervezetek felelősségét is kimutatták. A COPIHN többször is arra kérte az FMO-t, ne finanszírozza az Agua Zarca beruházást, rámutatva a DESA által elkövetett emberi jogsértésekre.
Egy nemzetközi szakértőkből álló tényfeltáró csoport, amelynek a feladata a gyilkosság független kivizsgálása volt, világos következtetésre jutott: "Mivel egyértelműen tudatában voltak a DESA képviseletében elkövetett tetteknek, amelynek során az vállalat embereinek tulajdonítható az emberi jogok elleni támadás miatti felelősség, a nemzetközi pénzügyi rendszer inkább félrenézett, és folytatva pénzelését valamint hagyva tevékenykekedését azoknak, akik ezeket a bűncselekményeket elkövették."
Bár mind az FMO mind a Finnfund magáévá tette az ENSZ irányelveit az üzlet és az emberi jogok viszonyáról (United Nations Guiding Principles on Business and Human Rights - UNGPs), de ez az eset világosan mutatja, hogy az önkéntes irányelvek a vállalatok felelősségre vonhatósága ügyében nem elegendőek. A DESA által elkövetett rendszeres erőszak felett szemhúnyás vezetett el Berta és a helyi közösség öt másik tagjának meggyilkolásához.
Csak egy kötelező erejű szabályrendszer, mint például a nemzetek feletti vállalatok és emberi jogok témakörben tervezett kötelező erejű egyezmény (UN Binding Treaty on Business and Human Rights) képes megelőzni az óriáscégk által elkövetett emberi jogsértéseket, és biztosítani az igazságszolgáltatáshoz való tisztes hozzáférést az áldozatok számára. A Magyar Természetvédők Szövetsége és európai partnerszervezeti ezért arra szólítja fel az Európai Uniót és tagállamait, hogy támogassák a a nemzetek feletti vállalatok és emberi jogok témakörben tervezett kötelező erejű egyezmény létrehozását, valamint kötelező erejű nemzeti szintű jogszabályok létrehozását, hogy végre felelősségre lehessen vonni a nemzetekfeletti vállalatokat, és véget vessünk büntetlenségüknek.
Kérjük, petíciónk aláírásával támogasd, hogy az emberi jogok és környezetünk védelme előnyt élvezzen az óriáscégek hatalmával szemben!
Stop ISDS - Jogokat az embereknek, szabályokat a vállalatoknak!
A mérőműszer felállításában, beüzemelésében a Közép-kelet-európai Bankfigyelő Hálózat szakértője segített.
Mi az oka, hogy a fűtési szezonban rendszeresen egészségtelen a levegő Miskolcon; Putnokon és Sajószentpéteren pedig kifogásolt? Sajnos jelentős részben a szennyező, rossz minőségű lignittel vagy illegális háztartási hulladékkal való lakossági fűtés és az elavult, vegyestüzelésű kazánok. A közlekedés, dízelautók és a gyárak, ipar kibocsátásai tovább súlyosbítják a problémát. Megnéztük, hogy a helyi lignitnek mekkora szerepe lehet a légszennyezésben, egy tipikus borsodi lignitbányás falu, Sajókápolna példáján.
A borsodi szénbányák nagy részét az elmúlt évtizedekben bezárták, a szerkezetváltás lezajlott. Ennek árát a megye lakosai fizették meg, munkahelyek elvesztésével, kiüresedő falvakkal. Az utóbbi években viszont visszarendeződés indult meg: egyre-másra kapnak engedélyt kis “felugró” felszíni lignitbányák, amelyek helyi munkahelyeket nem, vagy alig, viszont légszennyezést és más környezeti-társadalmi problémákat annál inkább okoznak rövid, néhány éves működési idejük alatt.
Egy kis Sajó-völgyi borsodi falu, Sajókápolna mellett két ilyen lignitbánya is működik, és már tervezik a harmadikat. A környéken ez, a helyi alacsony minőségű lignit a háztartási fűtés egyik legfontosabb energiaforrása a kisebb településeken, ami jelentősen ront a levegőminőségen.
Sajókápolnai lakos, hátterében a lignitbányával. Fotó: Pusztai László, eszakhirnok.com
Ezért a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület és az MTVSZ "Borsod fejlesztéséért" program munkatársaiként vettük a fáradtságot és egy GRIMM EDM 164 típusú profi mérőműszerrel 2018. október 6 és november 8-a között mértük Sajókápolna levegőminőségét, a lignitbányától 150 m-re levő magánterületen. A megfigyelt 28 napos időszakban az EU 24 órás átlagos határértéke 50 mikrogramm/m3 a durva szállópor részecskék (PM10) esetében 5 napon volt túllépve. A környezeti levegőminőségről szóló uniós irányelv egy év alatt max. 35 túllépést enged meg, szűk egy hónap alatt az 5 nap túllépés tehát igen jelentős. Az azóta megnyitott II-es és tervezett III-as sajókápolnai lignitbányákkal a levegő minősége és ezzel a lakosok egészsége sajnos minden bizonnyal tovább romlik.
Független szállópor-mérés Sajókápolnán. Vízszintes tengely: napok, függőleges tengely: szállópor-értékek. Zöld oszlopok: mért PM10 értékek, kék: mért PM2,5 értékek, sárga vonal: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlott PM 2,5 határértéke, piros vonal: az EU PM10 határértéke.
A finom szállópor részecskék (PM 2,5) tekintetében az EU levegőminőségről szóló irányelvének nincs 24 órás átlag határértéke, csak egy éves, amelyet soha nem szabad átlépni. Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) azonban 24 órás átlag határértéke van, 25 mikrogramm/m3. Ezt a határértéket a sajókápolnai levegőminőség 18 napon, vagyis a megfigyelt idő 64%-ában túllépte, megszegte. Megdöbbentő, hogy még egy erdők által körülvett, távoli faluban is rendszeresen túllépi a légszennyezés szintje az EU és a WHO határértékeit.
A finomszemcsék (PM2,5) magas aránya azt jelzi, hogy a faluban a légszennyezést főleg azok a helyi háztartások okozzák, amelyek fűtésüket helyi, gyenge minőségű lignittel vagy hulladékkal biztosítják (mert ezekhez férnek olcsón hozzá). Márpedig a Sajókápolnán bányászott lignitet a lakosságnak értékesítik, és a falu házaiban bőségesen fűtenek vele - ezt azonnal érezni is lehet, ha a település határához érve beleszippantunk a levegőbe.
Sajókápolna külszíni I-es és II-es lignitbányája mindössze 100-150 méterre van a lakóházaktól. A bányák megduplázzák a helyi lakosság szennyező részecskéknek és szállópornak való kitettségét: nemcsak a nem éppen hatékony kazánjaikban égetett lignit szennyezi az emberek szervezetét, levegőjüket, hanem a bánya lignit-kitermelése és szállítása során keletkező, szennyező szállópor részecskék is. Ráadásul a Sajókápolna III bánya tovább súlyosbítaná az egészségügyi kockázatokat.
A mérőműszer belseje. Fotó: MTVSZ
A magyar Alaptörvény szerint minden magyar lakosnak joga van a tiszta környezethez. Az egyes háztartási fűtési gyakorlatokat figyelembe kell venni az ország által vállalt energiaátmeneténél, energiaszerkezetének változtatásánál, és jobban kell segíteni a lakosokat, hogy tiszta és energiahatékony fűtésre válthassanak, elérhető áron.
BAZ megyének van megyei klímavédelmi stratégiája. Ebben ugyan meg van említve, hogy az alacsony minőségű, háztartási fűtéshez égetett lignit károsítja a levegő minőségét és komolyan hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, de meglepő módon semmilyen intézkedést nem fogalmaznak meg e légszennyezés és kibocsátás csökkentése érdekében. A kormányzat, a megyei és helyi önkormányzatok folyamatosan figyelmen kívül hagyják ezt a súlyos borsodi és országos problémát. Nem csoda, hogy a régió légszennyezettségi szintje rendszeresen meghaladja az EU napi és éves határértékeit.
Örvendetes, hogy elindult a “politikai párbeszéd a szén kivezetéséről”, és a szén-alapú áramtermelés esetleg kivezetésre kerülhet a következő évtized végére, ahogyan az energetikai és éghajlatvédelmi ügyekben illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára fogalmazott a "Szenes régiók átmenetben EU Platform" novemberi találkozóján és azt követően. Úgy tűnik azonban, hogy a borsodi lakosság továbbra is kénytelen a sorra nyíló lignitbányák által tovább szennyezett levegőt beszívni.
Egy hónap alatt a mérőműszerre is jelentős szennyezés, szállópor rakódott le Sajókápolnán. Fotó: MTVSZ
A probléma megoldására borsodi civilszervezetek (köztük a ZKE) és egészségügyi szakértők a következőket javasolják:
F. Nagy Zsuzsanna, Zöld Kapcsolat Egyesület és Botár Alexa, MTVSZ
A borsodi programunkról és a borsodi lignitbányákról bővebben itt olvashat.
Kövess minket a Facebookon!
Olvass minket a Twitteren!
