2017 végén az Európai Bizottság útnak indította a Szénrégiók Átalakulásban Platformját (Platform for Coal Regions in Transition). A Platform célja az Uniós szénrégiók szén-mentesítésének elősegítése oly módon, hogy az igazságos legyen a helyi közösségekkel és munkavállalókkal.
Kezdetben a Platform „kísérleti” régiókra koncentrált Szlovákiában, Lengyelországban, Németországban és Görögországban. Országos munkacsoportokat alakítottak és pénzügyileg támogatható projekteket választottak ki; gyűjtöttek kormányoktól és szenes cégektől is megoldási javaslatokat. 2018 során az együttműködés kibővült Romániával, Csehországgal, Spanyolországgal és Magyarországgal (Észak-Magyarország szénrégió). Ld. magyar kormány, a Mátrai Erőmű és más szénrégiók angol nyelvű előadásait a 2018 novemberi találkozón itt.
A civil társadalom és a régiós helyi szereplők, közösségek azonban hamar tapasztalták, hogy véleményük teljesen mellékes volt a folyamat során. Eleinte képviselőiknek alig volt lehetősége, hogy hozzájáruljanak valamilyen módon a Platform találkozóihoz. A nemzeti kormányok a szénipari vállalatok projektjeit részesítették előnyben és nem dolgoztak ki olyan projekt-kiválasztási folyamatot, mely nyitott lett volna az alulról szerveződő, szénrégiós kezdeményezések számára.
Ezen aggályokra a civilek és a szénrégiós helyi szereplők felhívták a Platform Titkársága figyelmét 2018 elején. Hatására már ők is előadásokat tarthatnak a Platform találkozóin, viszont az elmondott észrevételeiket, javaslataikat figyelembe is kellene vegyék és a többivel egyenrangú szereplőként kellene kezelni őket.
A projektek kiválasztása ill. ahogyan a nemzeti hatóságok az országok munkacsoportjai számára előterjesztik, nem teljesen méltányos. Ugyanis számos országban a kormányzat túl közeli kapcsolatot ápol a széniparral. Ezt alátámasztják például a Bankfigyelő Hálózat által dokumentált lengyel és szlovák projektek, ahol a szénipari cégek projektjavaslatait jelentősen előnyben részesítették, közben a civil társadalom, egyetemek, a megújuló energia szektor mint kulcsszereplők kimaradtak. A Bizottságnak gondoskodnia kellene arról, hogy minden érdekelt felet bevonjanak, a projektjavaslatoktól kezdve a kiválasztáson át a megvalósításig.
A Platform Titkársága bejelentette, hogy az átláthatóság növelésére létrehoznak egy online info központot a Platform részére: a különböző szénrégiókban tervezett projektekről, nyomonkövetésükről és értékelésükről; illetve arról, hogy miként járulnak hozzá a régiók szerkezet-átalakításához.
Végezetül az sem tartható, hogy a Platform „korszerű széntechnológiákra” vagy az ún. „tiszta szénre” összpontosít. A szén-dioxid leválasztás és -tárolás gazdaságossága és hosszú távú megvalósíthatósága bizonytalan; más „tiszta szén” technológiák pedig nincsenek összhangban a „nettó zéró kibocsátó energiaszektor” megvalósítására való törekvéssel. Ezekbe a kiforratlan technológiákba erőforrásokat befektetni ma azt jelenti, hogy a közösségek továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat kénytelenek használni, a társadalmi szempontból igazságos régiós szerkezetátalakítás pedig lehetetlenné válik. Ez mind ellentétes a Platform céljával.
Elindítása óta a Platformra hasznos kezdeményezésként tekintenek a régiók. A szénrégióknak - köztük Észak-Magyarországnak - minden támogatásra szükségük van a szén-mentes fejlődéshez, szerkezetátalakításhoz. Mivel ez egy roppant összetett folyamat, az együttműködés extra előnyökkel jár. A Titkárság hajlandó volt méltányosabb, átláthatóbbá tenni a Platform működését. Fontos, hogy a Platform 2019 során úgy változzon, hogy elsősorban valóban a helyi közösségek érdekeit és bevonását részesítse előnyben, így az Észak-magyarországi régióét is. Az MTVSZ a Borsod fejlesztése programban ezen is dolgozik.
Öt tanulság a németek példájából
A német szénkivezetési bizottság 2018 júniusában alakult, hogy összehozza a szénipart, a szakszervezeteket, a szénrégiókat, a zöld civilszervezeteket, a kutatóintézeteket és az érintett közösségeket a német szénkivezetési és -átalakítási folyamat előmozdításához. A kemény küzdelem árán létrejött kompromisszumot 2019 januárjában kötötték, hogy legkésőbb 2038-ra kivezessék a szenet az országból, valamint hogy a kőszén és lignit erőművek jelentős részét 2022-re bezárják. A javaslatokat várhatóan e hónapokban ülteti át a kormány a német jogba.
A német Szénbizottság példájából levonható tanulságok más szénrégiók számára is hasznosak lehetnek. A bizottságok azonban nem helyettesíthetik a politikai vezetést; az ambíciózus célkitűzések pedig elkerülhetetlenek a kibocsátás-csökkentéshez szükséges hosszútávú tervezéshez és eredményekhez, a Párizsi Klímamegállapodással összhangban.
Öt tanulság, melyet levonhatunk a német Szénbizottság munkájából:
- Több érdekelt fél bevonása lényeges olyan országokban, ahol a szénkivezetéssel kapcsolatos kérdések összetettek és vitásak: Az érintett érdekelt felek bevonása legitimitást és felelősséget biztosít az irányított átalakításhoz, a speciális régiós kihívásokat és lehetőségeket is megfelelően lehet így képviselni.
- A bizottságokat fel lehetne hatalmazni több lehetséges forgatókönyv kidolgozására, megvizsgálására. Ezzel kiegyensúlyozott szakmai tájékoztatást adnak a politikai döntéshozatal szereplőinek. Végső soron a kormányzat feladata, hogy egy konkrét utat, forgatókönyvet válasszon.
- Erős regionális összetevőkre van szükség: Az igazságos gazdasági szerkezetváltási stratégiák kialakítása érdekében a regionális érdekelteket a tárgyalóasztalhoz kell ültetni, a regionális erősségek kiaknázása és a kihívások feltárása érdekében. Világos jövőképeket és végrehajtható utakat kell létrehozni, a gazdasági versenyképesség és a társadalmi stabilitás biztosításához.
- Kulcsfontosságú kihívás a szerkezetváltás hatékony finanszírozása: A német szénkivezetés és szerkezetátalakítás a német költségvetésen alapul. Közép-Kelet-Európában viszont a szénkivezetéshez kell az EU költségvetése és például a multilaterális fejlesztési bankok is. A regionális átmeneti stratégiák finanszírozása egyedülálló lehetőség az innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok létrehozására.
- A szakértői bizottságok eredményei nincsenek kőbe vésve: A megállapodás stabilitását befolyásolhatják olyan tényezők, mint az állami támogatás, a kormányzati változások, vagy a hazai és nemzetközi gazdasági és éghajlatpolitikai trendek.
A teljes elemzés elérhető angolul itt.
Az E3G egy független agytröszt, mely az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás gyorsítása érdekében munkálkodik. Az elemzést írta Rebeka Popp kutató, Alexander Reitzenstein szakpoltikai tanácsadó az E3G berlini irodájától.
Fordította: Vásárhelyi Lilla. Szerkesztette: Botár Alexa, MTVSZ
Alsó fotó: Flickr Daniel Mennerich.
Kövess minket a 
Olvass minket a 