A pénteki klímasztrájk szintet lépett: Budapesten több mint hatezer lakos, köztük önkénteseink és a 15 méteres KlíMAvédelmet! transzparensünk sürgette a hazai döntéshozókat érdemi éghajlatvédelmi intézkedésekre, pártszimpátiától, munka- vagy lakóhelytől függetlenül. Minden eddiginél több fiatal mozgósította magát az éghajlatvédelemért! A kérdés most az, ez a „felébredés”, éghajlatvédelmi mozgósítás képes-e tartós maradni, a lakosság minden rétegét bevonni és közös követeléseket a döntéshozókon átvinni?

 A pénteki budapesti klímasztrájk képei.

Ahogy a cikksorozatunk elején írtuk, az ökológiai-társadalmi válság (amelynek az éghajlati válság a része) megoldásának kulcsa a rendszerszintű átmenet, a termelési-fogyasztási szerkezetünk és benne az energiarendszerünk átalakítása. Utóbbi lényege a fosszilis energiafelhasználásunk fokozatos csökkentése és energiatakarékos, megújuló energia alapúvá átmenete. Ehhez a klímatörvény-javaslatunk szállította a hogyan-t, az eszközöket.

Egy ilyen váltást viszont csak a lakosság zömét átfogó közös akarattal, összefogással lehet keresztülvinni. A klímatörvényt társadalmi kampányunk révén 525 civilszervezet és szakmai szövetség, 12 ezer lakos és sok döntéshozó, köztük mindegyik parlamenti párt támogatta, összefogta a magyarokat, végül a fosszilis lobbi mégis meg tudta fúrni az utolsó pillanatban a parlamenti elfogadását.

 2010 februárja: a klímatörvény parlamentbe kerülése alkalmából akciónk

Ahogyan 10 éve a klímatörvény programunknál, most a klímasztrájk kapcsán ugyanez a kérdés: hogyan fogjuk tartósan össze a magyar társadalmat az éghajlatvédelem ügyében? Melyek legyenek azok a közös javaslatok, amiket át akarunk és tudunk vinni a döntéshozókon? Az MTVSZ-ben és számos partnerünkkel ezen dolgozunk. Nyitottak vagyunk arra, hogy a klímatörvény javaslatunkat és eszközeit aktualizáljuk és új társadalmi kampányt indítsunk, a fiatalok klímamozgalmát is megtámogatva.

Ehhez érdemes elolvasnod ITT, mi is volt a klímatörvény kampányunk stratégiája. Hogyan építsünk fel egy civil kezdeményezést? Hasonló, jól felépített programunkra ma is szükség lenne.

ITT pedig közérthetően összefoglaltuk, hogy mi volt a klímatörvény-javaslatunk szakmai tartalma, eszközei. Ez zömében megáll ma is, alig kellene frissítenünk.

Mit gondoltok? Főleg, ha hallottál 10 éve a klímatörvény kampányunkról, esetleg támogattad is, kíváncsiak vagyunk a véleményedre.  

A Magyar Természetvédők Szövetsége a kezdetek azaz 30 év óta, én 15 éve foglalkozom éghajlatvédelemmel. Évről-évre a vidéki tagszervezeteinkkel együtt azóta tartunk lakossági szemléletformálást az éghajlatváltozásról, kiállításokkal, beszélgetésekkel, döntéshozóknak szóló szakmai javaslatainkkal és a lakosságtól gyűjtött üzenetekkel. (Emlékszel a falapokra festett lakossági üzenetekre, amiből 2007-ben kiraktuk Magyarországot a Parlament előtt? Ld. alább a fotót. Ekkor azaz 2007 november elején a szakadó esőben debütált a 15 méteres KlíMAVédelmet! óriás transzparensünk.) Időként érdemes kimenni felvonulni/tüntetni, hogy azzal is támogassuk az éghajlatvédelem ügyét és együtt, láthatóan gyakoroljunk nyomást a döntéshozókra.

Botár Alexa, éghajlat és energia csoportvezető, MTVSZ

A Klímahét keretében indított sorozatunk korábbi írásai:

• Éghajlati válság: rendszerszintű változtatás szükséges
• Hogyan kezelhetik az általunk régóta javasolt klímatörvény eszközei a klímaválságot?
• A klímaválság csak akkor győzhető le, ha erkölcsünket is megváltoztatjuk
• Ma még aktuálisabb a klímatörvény: egy civil kezdeményezés nagy útja

 2009 májusa: a Parlament előtt adtuk át azokat az Országgyűlésnek címzett óriásképeslapokat, amelyek a klímatörvény támogatottságát szimbolizálták. Társadalmi kampányunknak köszönhetően ekkor már igen komoly politikai, lakossági és civil támogatást tudhattunk magunk mellett: 62 országgyűlési képviselő (hivatalos aláírt nyilatkozatban, minden parlamenti pártból), a környezetvédelmi miniszter, 114 (nemcsak zöld!) civil szervezet és több mint 10 ezer lakossági támogató, valamint az Országgyűlés elnöke is támogatta ügyünket.

A cikkben Mizsei László, Fidrich Róbert és az MTVSZ fotói

Hiába költünk egyre többet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ha ez csak ront a helyzetünkön.

A klímatörvény mint példaértékű civil kezdeményezés nagy útja egy maroknyi, de lelkes csapat tervezőasztalától a parlamentbe kerülésig és azon túl. Hogyan nyerte el a Magyar Természetvédők Szövetsége klímatörvény kampánya a lakosság és a döntéshozók jelentős része támogatottságát és hogyan hiúsult meg az utolsó pillanatban a fosszilis lobbi miatt?  Tanulságok, avagy közel egy évtized elteltével miért időszerű újra napirendre tűzni.

A világ és benne Magyarország a saját bőrén tapasztalja a klímaváltozást, az egyre gyakoribb és szélsőségesebb időjárástól az évi 80 milliárd Ft-os gazdasági kárainkig. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tavalyi szakértői jelentése alapján bő egy évtizedünk van, hogy az éghajlatváltozás elszabadulását megelőzzük "rendszerszintű változtatással", az energiaátmenet beindításával. Azonban nem lehetünk csőlátóak: a klímaválság nem függetlenül létezik, része egy ökológiai-társadalmi válságnak. Fel kell ismernünk, hogy az éghajlatváltozás egy nem fenntarthatóan gazdálkodó társadalomra adott természeti válasz, hogy a környezetünk és társadalmunk helyzetét nem lehet egymástól elválasztani, ezért átfogó és rendszerszintű megoldások kellenek. 

Avagy miért nem elegendő a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az izzók lecserélése energiatakarékosra az ökológiai válság idején?

A Klímahét alkalmával indított cikksorozatunkban azt az üzenetünket járjuk körbe több irányból, hogy az éghajlati válság, az ökológiai válság és a napjainkban bennünket érő egyéb kihívások megoldásához rendszerszintű változtatásra van szükség.

Jelen írásban e válságok és kihívások mögött álló hajtóerőkre fókuszálva arra próbálok rávilágítani, miért nem elegendő az egyén felelősségét előtérbe helyező részmegoldások hangoztatása, miért van szükség rendszerszintű változtatásokra (system change).

Nem birkózhatunk meg a klímaválsággal, ha nem változtatjuk meg a fenntarthatatlan társadalmaink hajtóerőit.

Belátható, ha a gazdasági-társadalmi rendszerünkben átfogó változásokat szeretnénk elérni, akkor a szemléletünket is meg kell változtatnunk.

Kultúránk egyik alapvetően hibás gondolkodási paradigmája, hogy hiszünk az emberi elme korlátlanságában. Erre a hibás gondolkodásra figyelmeztet minket két ősi történet. A görög mitológia Prométheusza Zeusz tiltása ellenére ellopta a tüzet az emberek számára, ezért kegyetlen büntetést kapott. A bibliai emberpár Isten tiltása ellenére evett a jó és rossz tudásának fáján lévő gyümölcsből. Ki is űzték ezért őket a Paradicsomból.