Hajdúböszörményi lokálpatrióta, hangsúlyozza, hogy a Hajdúság szívében, a Hajdúság fővárosában él. Mint ahogy arra is büszke, hogy két nagy lánygyermek boldog édesapja. Középiskolás madarászként már ott volt 1989-ben Budapesten a Magyar Természetvédők Szövetsége alapításánál. Az MTVSZ szemléletformáló anyagai elképzelhetetlenek természetfotói nélkül, emblematikus figurája Őrzők című, természetvédőket bemutató kiállításunknak. Munkája elismeréseképpen néhány éve Pro Natura Emlékplakettet kapott.

Az interjút Gadó György készítette.

Életellenes globális gazdaságot hoztunk létre, most lenne esély ennek megváltoztatására

A koronavírussal kapcsolatban szinte csak bizonytalanságot látunk, két dolgot azonban biztosan állíthatunk. Egyrészt a vírus terjedése nem lenne ilyen veszélyes és gyors, ha a nem lenne a gazdaság és az élet ennyire globalizált, másrészt a gazdasági hatásai sem lennének ilyen pusztítóak egy helyi erőforrásokra épülő rendszerben.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye, azon belül is a Sajó-völgye Európa egyik legszennyezettebb levegőjű területe. Ennek fő okozói a korszerűtlen fűtés, az ipari létesítmények, a közlekedés, valamint a terület földrajzi adottsága, mely megnehezíti a légszennyező anyagok kiürülését. Az egészségügyi határértékek rendszeres átlépése miatt az Európai Bizottság pert indított  Magyarországgal szemben, 2019 decemberében pedig az illetékes hatóság civil szervezetek kezdeményezésére elkezdte a térség levegőminőségi tervének felülvizsgálatát. Utóbbi azt tartalmazza, hogy az illetékes szervek milyen intézkedéseket hozzanak a légszennyezettség csökkentésére.

Fontos cél tehát e domborzatilag és szerkezetileg változatos térség légszennyezettségének a lehető legpontosabb, részletesebb ismerete. Ezért döntött úgy a Levegő Munkacsoport, hogy a területen tájékoztató jellegű légszennyezettség méréseket végzünk olyan pontokon, és olyan mérettartományban is, melyeket a hivatalos mérőhálózat nem mér.

Az MTVSZ "Igazságos energiaátmenet - Szénkivezetés" programja keretében februári cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális, illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

Írta Tarr Katalin, Levegő Munkacsoport. Borítókép: Levegőminőség mérés Borsodszentgyörgyön. Fotó: F. Nagy Zsuzsa.

A magyar emberek várható élettartama több mint 5 hónappal nőhetne 2030-ig, ha teljesülnének az uniós levegőterhelés-csökkentési célok. A Kormány elfogadására vár az a terv, ami az ehhez szükséges intézkedéseket tartalmazhatná. A kulcs a lakossági szilárd tüzelés, elsősorban a fűtés által okozott szennyezés csökkentése lenne.

Az MTVSZ "Igazságos energiaátmenet - Szénkivezetés" programja keretében februári cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális, illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

Írta: dr.Bendik Gábor, környezetvédelmi szakjogász

Ág Magyarország három legelmaradottabb régiójának egyikében, a Dél-Dunántúli régióban található település. Az egykori Sásdi kistérség -  ma Hegyháti Járás - aprófalva.  A zsákfalu magán hordozza a halmozottan hátrányos helyzet minden elemét, hiszen munkalehetőség helyben alig van, a foglalkoztatást a közmunka dominálja, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető, magas a helyiek között a szegénységben, kirekesztődésben érintettek aránya, akik gettósodott utcákban élnek.  A helyiek társadalmi felzárkózását nehezíti, hogy Ág  - a Hegyháton belül is - a gazdasági-foglalkoztatási potenciállal egyáltalán nem rendelkező vásárosdombói mikrotérséghez tartozik.

Bár a falu gyönyörű fekvésű, energiaszegénységi szempontból viszont az a tény, hogy völgyben helyezkedik el, egyértelműen negatívum.

Írta: Jász Krisztina, szociológus, közösségfejlesztő

Jelen cikk az MTVSZ Szénkivezetés programja keretében februárban futó cikksorozat része, amelyben körbejárjuk a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

A rossz minőségű magyarországi épületállomány és az akár ténylegesen szemétnek számító, szennyező fűtőanyagok használata tovább mélyítik, és hosszú távon konzerválják az energiaszegénységet. Így a túl költséges felújításokat és jó minőségű fűtőanyagokat megfizetni nem képes, de azok hiányában jövedelmükhöz viszonyítva energiára többet költő háztartások ördögi körbe kerülnek. A Habitat for Humanity Magyarország/Elosztó Projekt és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete (TKSZI) által közösen szervezett, energiaszegénység és klímaváltozás összefüggéseiről szóló konferencia tanulságairól írunk.  

Az MTVSZ Szénkivezetés programja keretében februári cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

Írta: Gosztonyi Ákos, Habitat for Humanity Magyarország