Jagoda Munić három éve, 2017 szeptemberében lett a Föld Barátai Európa igazgatója, mely szervezetnek az MTVSZ is tagja több mint 20 éve. 1997 óta a horvát Zelena akcija nevű szervezet aktivistája, később vezetője. Zágrábban biológus diplomát szerzett, később Manchesterben környezettudományt is tanult. Horvátországban fő témája a biodiverzitás védelme volt, küzdött az átgondolatlan turisztikai fejlesztések, útépítések, golfpályák, GMO-k elterjesztése ellen. Szorgalmazta az energiapolitika átalakítását, társaival megakadályozta Dubrovnikban egy vízerőmű felépítését. 2012 és 2016 között a FOE nemzetközi szervezetének elnöke volt.

Az interjút Gadó György készítette.

Két éve vagyok a Föld Barátai Európa igazgatója, de nagyon régen dolgozom a környezetvédelem területén. Nemcsak otthon, Horvátországban, de a Balkánon és globálisan is, mert 4 évig a Föld Barátai Nemzetközi Szervezetének igazgatója voltam. Ilyen múlt után érkeztem az európai irodához. Az elmúlt 2 évben Brüsszelben dolgozom, két éve költöztem oda Zágrábból. Nem örültem annak, hogy Brüsszelben kell élnem, de azt hiszem, hogy ez most tényleg döntő időszak. A választások előtt erős nyomást kellett gyakorolnunk az Unióra, és ez folytatódik most, a választások után is. Úgy látom, hogy eddig elég sikeresek voltunk, mert azt látjuk, hogy az új Bizottság 6 prioritása közül az első a Green New Deal, a Zöld Új Irányvonal, melynek célja az éghajlatváltozás megállítása és a körkörös gazdaság létrehozása. Remélem, hogy valóban komoly hatásunk lesz, és nagy változásokat érünk el a következő 5 évben.

Mi Magyarországon a hírekben az európai zöld ügyekről keveset hallunk. Szóval az Ön megítélése szerint Európában komoly zöld változások zajlanak?

Ezt még majd meglátjuk, de legalábbis szavakban a legfőbb célok között van a környezetvédelem, és ez jó hír. Azt hiszem, hogy ez a civil szervezetek erős nyomásgyakorlása miatt történt, azoknak a fiataloknak a hatására, akik Európában és az egész világon utcai felvonulásokat szerveztek. Szerintem a Greta Thunberg hatására indított klímasztrájkoknak nagy szerepük volt abban, hogy az éghajlatváltozás mainstream téma lett. Most a politikusok tényleg tudják, hogy reagálniuk kell, cselekedniük kell. A kérdés persze az, hogy mit fognak tenni, milyen javaslataik lesznek. Mi, a Föld Barátai Európa képviselői azt kérjük, hogy a megszülető megoldások igazságos átmenetet eredményezzenek. Tehát úgy kell elmozdulnunk egy olyan gazdaság irányába, amely fosszilis energiahordozók helyett a megújulókra épül, hogy a társadalmak legszegényebb rétegeinek ne kelljen megfizetnie az átmenet árát. A „szennyező fizet” elv alapján a vállalatoknak, az üzleti világnak kell finanszíroznia az átmenetet. Hogy ez hogy valósul meg, az jelenleg még nagy kérdés.

Most a 30 éves Magyar Természetvédők Szövetsége ünnepi küldöttgyűlésére érkezett Budapestre, a Parlamentben beszélgetünk. Ismeri a magyar viszonyokat?

Mivel horvát vagyok, és életem nagy részében ebben a régióban vagy kicsit délebbre, a Balkánon dolgoztam, ismerem ezt a perifériális gondolkodást, hogy kicsik vagyunk, a világ folyamatait nem tudjuk befolyásolni, inkább koncentráljunk a nemzeti kérdésekre. Ez azonban  egyáltalán nem jellemző az MTVSZ-re, amely Föld Barátai Magyarország néven nagyon aktív tagja a nemzetközi hálózatunknak. Szerintem is egyszerre kell dolgozni a helyi, országos és nemzetközi színtéren. Azt hiszem, hogy Kelet-Európában a klímamozgalom egyelőre nem valami erős. De azt remélem, hogy a következő években a fiatalok fellépnek a jövőjükért, és a kormányok is elmozdulnak az igazságos átmenet irányába. Most az a realitás, hogy egyes országok blokkolják az európai szintű megegyezéseket. Közülük Lengyelország a legerősebb. Azt hiszem, hogy nekünk itt Kelet-Európában sokkal jobban kell összpontosítanunk a fenntarthatóságra. Azt kell keresnünk, hogy hogyan tudunk olyan társadalmat teremteni, amely az emberek javát szolgálja, de ugyanakkor fenntarthatóan működik.

Brüsszelben is számos nagy zöld szervezet dolgozik. Mi az, ami ebben a sokszínű csapatban a Föld Barátai sajátossága?

Azt hiszem, ami megkülönbözteti a Föld Barátait más környezetvédő szervezetektől, hogy mi összekapcsoljuk a környezeti igazságosságot a társadalmi igazságossággal. Munkánkban sokat foglalkozunk az igazságossággal, vagyis azzal, hogy mi szolgálja a természetet, és mi válik az emberek javára. Szakmai javaslatainkban nem választjuk el a társadalmi igazságosságot a környezet védelmétől. A második jellemzőnk, hogy alulról építkező, grassroots szervezet vagyunk. A helyi, nemzeti, európai és nemzetközi munkát demokratikus hálózatban próbáljuk összefogni, a döntéshozatal is alulról felfelé történik. A harmadik talán az, hogy mindig keressük a megoldásokat is. Mégpedig fenntartható, igazságos megoldásokat. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan nézne ki az utunk egy fenntartható társadalomba! Mik a konkrét válaszok? Például abban a munkánkban, amit „Éghajlati igazságosság és energia” névvel jelölünk, igazságos átmenetről beszélünk, együttműködünk a szakszervezetekkel, foglalkozunk a közösségi energiával, amely helyben termelt megújuló energia. A tulajdonosok a helyi emberek, és az energia az ő céljaikat szolgálja.

Egy percre még térjünk vissza az MTVSZ-hez. Hogy illeszkedik a magyar tagszervezet a nemzetközi hálózatba?

Nagyon aktívak. Foglalkoztak a fenntartható mezőgazdasággal, kampányoltak a GMO-k ellen, a bioüzemanyagok ellen, ezeken a területeken élen jártak a szervezeten belül. Nagyon aktívak voltak a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények elleni küzdelemben, nekik is van közösségi energia programjuk. A csoportjaink a különböző országokban nagyon sokfélék. Szerkezetük, történetük is más-más, ezért sokszínű hálózat vagyunk, és próbáljuk ápolni ezt a változatosságot. De közös céljaink vannak és közös küldetésünk, ami összetart minket. Aztán az, hogy ezeket az egyes országokban nemzeti szinten hogy valósítják meg, az különböző. Ez rendben van így. A magyar szervezet önmagában is sokféle szervezetből áll. A magyar hálózat illeszkedik az európai hálózatba, az pedig a nemzetközi hálózatba, tehát ez egy többszintű hálózat. Tanulunk is egymástól. Van, ami működik az egyik országban, a másikban talán nem. Másképp kell kampányt szervezni Latin-Amerikában, mint New Yorkban. A közös értékek azonban erőt képviselnek! 

Személyesen mit vár a következő öt évtől Európában és az egész bolygón? Nem túl sok a frusztráció? Meg tudja őrizni az optimizmusát?

Nehéz kérdés. Először is olyan korban vagyok, amikor az ember könnyen megkérdőjelezi az élet értelmét az életközepi válság miatt. Miután sok évet töltöttem a környezetvédelmi mozgalomban, természetesen mérlegelhetem a sikereket és a kudarcokat. Azt hiszem, hogy összességében a környezetvédelmi mozgalom nagyon sikeres volt abban, hogy behozza a közbeszédbe a környezetvédelem témáját. Szerintem ezt a játszmát megnyertük. Lehet, hogy túl későn nyertünk ahhoz, hogy az éghajlatváltozás elszabadulását megakadályozzuk. Nem vagyok túl optimista, de lehet, hogy nincs is szükség erre az optimizmusra. Azt hiszem, hogy a helyes dolog, ha egy jobb társadalomért megteremtésén dolgozunk, és védjük a természetet, és mindent megteszünk, amit tehetünk. És ez tulajdonképpen izgalmas dolog. Azt hiszem, hogy most van lehetőségünk, hogy globális szinten tényleg változást érjünk el a társadalmaink működtetésében. Az jó, hogy egyre több ember kezd beszélni arról, hogy mit jelent az, ha fenntartható társadalmakat akarunk a bolygó korlátai között, és ki akarjuk elégíteni az emberek szükségleteit. Foglalkoztatja az embereket, hogy milyeneknek kell lenniük ezeknek a társadalmaknak és ezeknek a gazdaságoknak, hogy ezt biztosítani tudják.

Ez jó, és mi van a konkrét eredményekkel?

Nem állunk jól. Most a gazdaság célja a növekedés. Ez szerintem nem lehet cél. A cél az, hogy miközben a társadalmak a szükségleteket biztosítják, ne merítsék ki olyan mértékig az erőforrásokat, hogy az ökológiai rendszer összeomoljon, és ne váljon olyanná az éghajlat, hogy nem tudunk élni benne. Ez korunk kihívása. A következő öt év a lehetőségeké. Ahogy mondtam az európai választások után a helyzet nem olyan rossz, mint ahogy azt sokan várták a sok szélsőjobb erő rémisztő felbukkanása után. De azért egyáltalán nem állunk jól. Európában is veszély fenyegette és fenyegeti az emberi jogokat és a civilek lehetőségeit. A civil szervezetek CIVICUS nevű szövetsége nemrég jelentette meg 2019-es jelentését, melyben 196 országban vizsgálja a civil társadalom helyzetét. E szerint az Európai Unión belül Magyarországon a legrosszabb a civil társadalom helyzete. Pedig a demokrácia és a civil tér fenntartása nagyon fontos feladat, mert ha nincsenek civil szervezetek, amelyek az ellenőrző szerepet betöltik, kritizálják a kormányt, és nyomást gyakorolnak a törvényhozásra a színvonalasabb törvények érdekében, akkor sokkal rosszabbak lesznek a társadalmaink, mint ma.