Borsod-Abaúj-Zemplén megye, azon belül is a Sajó-völgye Európa egyik legszennyezettebb levegőjű területe. Ennek fő okozói a korszerűtlen fűtés, az ipari létesítmények, a közlekedés, valamint a terület földrajzi adottsága, mely megnehezíti a légszennyező anyagok kiürülését. Az egészségügyi határértékek rendszeres átlépése miatt az Európai Bizottság pert indított  Magyarországgal szemben, 2019 decemberében pedig az illetékes hatóság civil szervezetek kezdeményezésére elkezdte a térség levegőminőségi tervének felülvizsgálatát. Utóbbi azt tartalmazza, hogy az illetékes szervek milyen intézkedéseket hozzanak a légszennyezettség csökkentésére.

Fontos cél tehát e domborzatilag és szerkezetileg változatos térség légszennyezettségének a lehető legpontosabb, részletesebb ismerete. Ezért döntött úgy a Levegő Munkacsoport, hogy a területen tájékoztató jellegű légszennyezettség méréseket végzünk olyan pontokon, és olyan mérettartományban is, melyeket a hivatalos mérőhálózat nem mér.

Az MTVSZ "Igazságos energiaátmenet - Szénkivezetés" programja keretében februári cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális, illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

Írta Tarr Katalin, Levegő Munkacsoport. Borítókép: Levegőminőség mérés Borsodszentgyörgyön. Fotó: F. Nagy Zsuzsa.

Mit és hogyan mértünk?

A legsúlyosabb egészségi és anyagi károkat a főként szilárd tüzelésből és a dízel üzemű járművek kipufogójából származó részecskeszennyezés okozza. Mérésünk során ezen részecskék két frakcióját vizsgáltuk, az EU társfinanszírozású NoPlanetB Projekt támogatásával a Levegő Munkacsoport rendelkezésére álló mérőműszerekkel.

A részecskék legkisebb, 100 nanométernél (1 nm=0,1 mikrométer) kisebb átmérőjű frakcióját nevezzük ultrafinom részecskéknek. Ezeknek a rendkívül káros részecskéknek a számát egy nagy értékű, professzionális készülékkel vizsgáltuk (ezt a tartományt a hivatalos mérőállomások mutatják ki).

Az ennél mintegy 100-szor nagyobb méretű frakciót, a PM10 (10 mikrométernél kisebb átmérőjű) részecskéket pedig egy “olcsó”, lakossági használatra kialakított hordozható szenzorral mértük (Atmotube PRO PM10, és PM2.5, részecske tömegmérő szenzor.) Az ilyen eszközzel való méréseknél persze szem előtt kell tartani annak korlátait (például 80%-nál magasabb páratartalomban jelentősen csökken a pontossága). Azonban világszerte egyre több olyan sikeres projektről olvashatunk (például itt és itt), amelyben sikerrel és olcsón kialakítottak levegőminőség-mérő hálózatot. A folyamatos fejlesztések miatt pedig egyre megbízhatóbb műszerek érhetők el. Ezért létjogosultak az olcsóbb, lakosság számára is elérhető szenzorok a levegőminőség jobb, részletesebb megismerése, és a szemléletformálás területén.

Méréseinket 2019. december 3-án Miskolc, 2020. január 29-én pedig Miskolc és egy kis község, Borsodszentgyörgy több, változatos pontján végeztük a délutáni órákban, mérőpontonként legalább 2 percig tartó időszakokban, melyeknek eredményét átlagoltuk (a részletek alább, az Összesítő táblázat-ban olvashatók).

Nézzük a részleteket! 2019 december 3-án az előző napok szeles, frontvonulásos időszaka, valamint a mérés során tapasztalható enyhe légmozgás (É-NY-irányból, tehát a Bükk felől) ellenére a PM10 koncentráció magas volt mérési pontjainkon, és a hivatalos mérőállomások napi átlaga is túllépte a napi határértéket (1. ábra).

Meglepő tapasztalat volt, hogy a festői környezetben fekvő lillafüredi és felsőhámori pontokon szöktek a legmagasabbra az értékek. A szaglással is érzékelhető fatüzelés füstje lehetett ennek az oka, mivel azonban mivel ezeken a pontokon 80% körüli volt a páratartalom, feltételeznünk kell, hogy a szenzor pontossága emiatt csökkenhetett.

  A festői lillafüredi Kastélyszálló előtt meglepően magas értékeket mértünk (fotó: Horváth Zsolt)

2020 január 29-én levegőminőség szempontjából szinte “tökéletes” volt időjárás: szeles, csapadékos időszakot követett egy tiszta, napsütéses, enyhe nap, melynek köszönhetően a decemberinél alacsonyabb PM10 koncentrációkat mértünk (2. ábra), és a hivatalos mérőállomások adatai sem közelítették meg a napi határértékeket. Ennek ellenére mérésünk változatos értékeket mutatott: Borsodszentgyörgyön alacsony és magas értékek váltakoztak, átmenet nélkül. Ez az enyhe légmozgásnak, és több házból a begyújtás fázisában tapasztalható intenzívebb füst jelenlétének köszönhető. Alsóhámorban is hasonlókat tapasztaltunk. Az energiaszegénységtől sújtott Lyukóvölgyben mért PM10 értékek mindkét napon elmaradtak a többi mérési pont értékeitől, azonban helyszínen érezhető hulladékégetés (feltehetően műanyag) szaga talán még aggasztóbb levegőminőségi helyzetre enged következtetni.

                 Alsóhámor egyik kéménye. Fotó: F. Nagy Zsuzsa

A PM10 értékek bemutatása után térjünk át az ultrafinom részecskék koncentrációjára. Ezt a frakciót a hivatalos mérőállomások nem mérik, ezért nincs hivatalos határértékük, a Levegő  Munkacsoport saját mérési tapasztalataihoz tudjuk a mért értékeket viszonyítani. Míg a PM10 esetében tömeget mérünk, az ultrafinom részecskéknek a számát határozzuk meg (parányi méretük miatt tömegük szinte kimutathatatlan), vagyis azt, hogy hány darab található meg egy köbcentiméterben. A 3. ábrán látható, hogy a decemberi, szennyezettebb időszakban az ultrafinom részecskeszám is magas volt, és egy forgalmas nagyváros értékeihez közelített a kevésbé forgalmas mérőpontokon is. 

Ezzel szemben januárban –  különösen a bodrogszentgyörgyi helyszíneken – több ponton is a természetes környezetre jellemző részecskeszám volt mérhető (4. ábra).

A 3. és 4. ábrán is tisztán látszik, hogy a forgalmas helyszíneken és forgalomban különösen magasra ugrik az ultrafinom részecskék száma. Például amikor az autóban mértünk (a Győri Kapu környékén haladtunk), a diósgyőri Nagy Lajos Király útján, vagy a Lillafüredi kastélyszállónál. Az összefoglaló táblázatban az is látható, hogy a részecskeszám növekedésével arányosan csökken a részecskék átlagos átmérője, és nő a tüdőben való lerakódás veszélye (ún. depozíciós felület a tüdőben) is.

Ez azért fontos információ, mert általában minél kisebb egy részecske, és minél nagyobb a fajlagos felülete, annál súlyosabb egészségügyi kockázatot jelent. Fontos észrevétel tehát, hogy forgalmas területen – még az autóban ülve is – magas lehet az ultrafinom részecskeszám, még olyan napokon is, amikor a PM10 koncentráció messze a határérték alatt marad.

Tapasztalataink összefoglalása

A rövid időtartam és a részben kis értékű műszer használata miatt méréseink csak tájékoztató jellegűek, az eredmények azonban mégis értékes tanulságokat mutatnak. Először is, az “olcsó”, lakossági szenzorral a miskolci pontokon mért PM10 értékek átlaga max. 5%-kal tér csak el a miskolci hivatalos mérőállomások azonos időszakára számított órás átlagaitól, de még a hivatalos napi átlagtól sincs jelentős, nagyságrendbeli eltérés (lásd 5. ábra). Tehát, a műszer korlátainak figyelemben tartásával, van létjogosultsága az olcsó, lakossági méréseknek a levegőminőség értékeléséhez.

Sőt, a változatos jellegű pontokon általunk mért értékek nagyobb szórást mutatnak, mint a mérőállomások, tehát feltehetően részletesebben, pontosabban mutatják a helyi levegőminőségi helyzetet. Egy Miskolchoz hasonló, domborzatilag változatos területen tehát hasznos információt nyújthat a levegőminőségről, ha több, akár olcsóbb szenzor, valós időben tájékoztatná a lakosokat (különösen az érzékenyebb csoportokat) az aktuális kockázatokról. Bízunk benne, hogy EU LIFE program támogatásával megvalósuló HungAIRy projektnek sikerül ezt Miskolcon, és további megyeszékhelyeken megvalósítania. Emellett országszerte egyre több lakos önszántából is beszerez olcsó, akár otthon is összeszerelhető szenzorokat. Ez a folyamat további lehetőséget ad a levegőminőségről való időben és térben is részletesebb információk megszerzésére egyéni és közösségi szinten.

Másik érdekes tapasztalatunk, hogy az ultrafinom részecskeszám magas értékeket érhet el, különösen a forgalmas helyszíneken, akkor is, ha a PM10 koncentráció messze a határértékek alatt marad. A jövőben fontos lenne, ha ennek a frakciónak a mérését is végeznék a hivatalos mérőállomásokon.

A lyukóvölgyi, viszonylag alacsony PM10 értékek, és a helyszínen tapasztalható, hulladékégetésre utaló füst arra hívja fel figyelmünket, hogy bármennyi ponton mérünk is, fontos hangsúlyt fektetni a helyszíni szemlére, és a helyi szociális és lakhatási körülmények, valamint a lakossági panaszok kezelésére. Ezért is aggályos, hogy 2020. március 1-től még jobban megnehezedik ennek lehetősége, mivel tovább lazul az illegális égetések ellenőrzése.

Végül ami talán a legfontosabb: tapasztalataink alapján szinte mindenki nagyon érdeklődővé válik, ha a közvetlen környezetében végzett levegőminőség-mérésekről van szó. Emiatt a levegőminőség és annak valós idejű, térben és időben nagy felbontásban történő megfigyelése és kommunikálása fontos és hatékony eszköz a lakosság tudatosságának növeléséhez, a hatékony szemléletformáláshoz, és növelheti a levegőminőség javítására irányuló, esetleg kevésbé népszerűnek tűnő szakpolitikai intézkedések társadalmi elfogadottságát is. 

Írta Tarr Katalin, Levegő Munkacsoport

Szeretettel ajánljuk a MTVSZ Szénkivezetés programja februári cikksorozatának további cikkeit is:

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/21/lakoepuleteink_energetikai_felujitasa_a_sikeres_strategiak_zaloga

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/25/szigorodo_szabalyozas_szilardtuzelesnel

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/26/kozossegfejlesztes_agon

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/26/nemzetkozi_konferencia_energiaszegenysegrol