Megnéztük, hogyan zajlik a cseh szénkivezetés és a tervek készítése, hogy lássuk, mit tanulhatunk belőle itthon: leginkább, hogy ne így. A magyar szénrégiós - BAZ, Heves és Baranya megyei - tervezés várhatóan hamarosan elkezdődik. A csehekkel közösnek tűnik a veszély, hogy a helyiek helyett a szénrégió nagyvállalataira, a szó szoros és átvitt értelmében gázos projektekre menne a méltányos átállásra szánt uniós támogatás zöme.
A cseh szénrégiók előtt is nyitott a lehetőség, hogy európai uniós támogatásokat felhasználva megbirkózzanak a szénkivezetés következményeivel. Ugyanis a bányászat hanyatlása és a szén kivezetése a közeljövőben elkerülhetetlen.
Csehország legfőbb szénrégiói, a morva-sziléziai, az Usti nad Labem-i és a Karlovy Vary-i régió alapos átalakítást igényelnek. Csehországon belül e régiókban a legtöbb probléma a nagyarányú munkanélküliségből ered és itt az egyik legmagasabb a csődbe jutott emberek száma.
Ahogyan a magyar szénrégiók, a csehek is különtámogatást kaphatnak majd az Európai Uniótól a Méltányos Átállási Alap (MÁTA, angolul Just Transition Fund, röviden JTF) formájában. Ez a szénrégiókat segíti a szénfüggő gazdaságtól a társadalmi-gazdasági szempontból méltányos átmenet felé, és hozzájárul ahhoz, hogy az ország teljesíthesse éghajlatvédelmi vállalásait. A júliusi EU-csúcson a tagállamok vezetői megállapodtak a MÁTA összegéről, 17,5 milliárd euróról.
Az Európai Bizottság szándéka világos: az összeg az Európai Zöld Megállapodás szellemében a leginkább érintett régiókat, területeket segíti. A méltányos átállás pedig nem más, mint a szénalapú energiatermelés társadalmilag kíméletes fokozatos beszüntetése, kivezetése, ami a szén-semleges (vagy más néven klímasemleges, kibocsátás-mentes) energiára való sikeres átállás egyik előfeltétele.
A méltányosság viszont nem tekinthető magától értetődőnek: aktív (helyi) társadalmi részvételt, átlátható támogatásokat és mindenek felett sok, a fenntarthatóságnak megfelelő és érdemi projektet kíván. Az Alap ezért várhatóan nem fogja támogatni az atomenergiát vagy a szénágazat értelmetlen újjáélesztését. Épp ellenkezőleg, a kis- és középvállalkozásokba történő befektetést, a kutatást és innovációt, a bányák és a szénerőművek dolgozóinak tovább- és átképzését és azok integrációját, továbbá a környezet helyreállítását támogatja.
Az Alap lehívhatóságához a szénrégiós országoknak készíteniük kell a méltányos átmenetre vonatkozó területi terveket, amelyet az Európai Bizottság jóváhagy. A tervek 2030-ig szólnak, és ütemezetten foglalkozniuk kell az klímasemlegesség felé való átmenet régiós társadalmi, gazdasági és környezeti feladataival.
Közös érdek, hogy a gyenge régiók megerősödjenek és a pénz oda kerüljön, ahová tartozik, ne tűnjön el fekete lyukakban. Ahogy az Európai Bizottság is mondja: „senkit nem hagyhatunk hátra.” A cseh civilek azon dolgoznak, hogy a kormányzat lehetővé tegye a helyi közösségek és az önkormányzati hivatalnokok számára a részvételt a méltányos átállás területi tervének előkészítésében. A terveket átlátható módon készüljenek és egyértelmű szempontok szerint alakuljanak: pl. fenntarthatóság, a minőségi munkahely-teremtés aránya, és a helyi életminőségre gyakorolt hatás.
A cseh kormány belengette a 2038-at mint a szénkivezetési céldátumot
Közeledünk az év végéhez, amikor ki kell jelölni a csehországi szénkivezetés dátumát. Október közepén Karel Havlíček ipari és kereskedelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy "nagy valószínűséggel a szén kivezetése 2038 lesz, de a végső döntés még nem született meg". Ez a legkézzelfoghatóbb információ, amelyet a szén(kivezetés)bizottság tárgyalásainak zárt ajtaja mögül - a bizottság tavalyi megalapítása óta - kiszivárogtattak.
A cseh szénbizottság jelenleg annyira le van maradva az ütemtervvel, hogy a helyi szervezetek tagjai, az egyetemek és az önkormányzatok képviselői saját "árnyék" szénbizottságot hoztak létre. Olyan témákat tárgyalnak, amelyekre a hivatalos szénbizottság nem fordít különös figyelmet: a helyi közösségek bevonása a szénkivezetéssel és a méltányos átállás terveivel kapcsolatos (nemzeti és régiós) megbeszélésekbe; a széniparban ill. a kapcsolódó szolgáltatásokban dolgozó munkavállalók jogai és átképzése; a folyamatok általános átláthatósága.
A Havlíček javasolta késői, 2038-ig tartó szénkivezetés nem biztosítja a cseh energiapiac áhított (válságálló) stabilitását és nincs összhangban az uniós célkitűzéssel sem, amely szerint 2050-ig kell az EU-nak klímasemlegessé azaz nettó nulla szén-dioxid kibocsátásúvá válnia, amit a cseh kormány is támogatott.
Kiszivárogtak a cseh kormány valódi tervei: gázos projektek
A cseh kormány egyelőre azt tervezi, hogy a Méltányos Átállási Alapból finanszírozza szénerőművek gázra történő átállítását, továbbá a cseh állam vagy cseh milliárdosok tulajdonában lévő nagy energetikai vállalatokat támogatna. Ez állt abban a cseh regionális fejlesztési minisztérium és a cseh környezetvédelmi minisztérium által írt 40 oldalas dokumentumban, melynek tartalmát október végén szivárogtatták ki a cseh médiának.
Alexandru Mustata, CEE Bankfigyelő Hálózat: „Felháborító, hogy a szénrégiós közösségek gazdaságának fenntarthatóvá alakítására szánt pénz nagyvállalatokhoz kerülne, anélkül, hogy az érintett helyiekkel valódi konzultációt folytatnának. Ráadásul ezt a támogatást a tervek szerint gázprojektekre használnák, megújuló energiaforrások helyett. Ez teljesen szemben áll az Alap eredeti céljával, ezért ezt az Európai Bizottságnak határozottan el kell utasítania."
Magyarázat - szerk: Az Alap szabályai, azaz hogy beleférhetnek-e gázos vagy más fosszilis kiskapuk, még végső tárgyalás alatt van az EU-ban, ezért próbálja még feszegetni a cseh (és lengyel, ...) kormány a határokat. Ezért kulcsfontosságú, hogy az európai parlament november első felében bezárja e kiskapukat.
A cseh civil társadalmat és a szénrégiók helyi közösségeit leginkább kihagyták a tervezési folyamatból: a helyi szereplők nincsenek a tervezésbe érdemben bevonva, míg a projektek benyújtásának határideje lehetetlenül rövid.
A kiszivárogtatott dokumentum egyik legdrágább tervezett projektje a Lovochemie vegyipari üzemben lévő kazánok cseréje 6 milliárd cseh korona értékben. A cég tulajdonosa az Agrofert, az a mezőgazdasági konglomerátum, amelyen a hírek szerint Andrej Babiš cseh miniszterelnök vagyona alapszik.
A dokumentum kedvezményezettként sorol fel olyan nagy cseh vállalatokat is, mint a nagyrészt állami tulajdonban lévő ČEZ (energiacég), a lengyel kormány ellenőrzése alatt álló Unipetrol vagy a milliárdos Daniel Křetínský tulajdonában lévő EPH Holding.
Az MTVSZ Szénkivezetés programja azon dolgozik, hogy a hazai területi tervek tervezési folyamatába érdemben vonják be a helyi, érintett közösségeket, önkormányzatokat.
Tegnap egy zöld facebook csoportban belefutottam egy patkányirtós hirdetésbe, és ennek kapcsán úgy érzem, érdemes foglalkoznunk itt is a patkányok által biztosított "ökoszisztéma szolgátatások" témájával. Nemrégiben bátorság érdemérmet kapott egy afrikai óriáspatkány, mert Kambodzsában 141 ezer m2 terület aknamentesítésében vett részt.
(Fotó: PDSA)
Pár hete szembe jött egy hír Magawáról, az afrikai óriáspatkányról, aki Kambodzsában 141 ezer m2 terület aknamentesítésében vett részt. Ezt a hírt egyik ismerősöm "Mi mindenre jók a patkányok, avagy ökoszisztéma-szolgáltatások újratöltve" kísérő szöveggel tette fel az üzenőfalára, amit aztán én is átvettem.
Ez a téma azért is különösen fontos számomra, mert 23 évvel ezelőtt az Alba Kör tagjaként én is részt vettem Oslóban a taposó aknák betiltásáról szóló nemzetközi konferencián, és aztán pár hónappal később a Jody Williams és a Nemzetközi Kampány a Taposóaknák Betiltásáért megkapta a Nobel-békedíjat.
A témáról a Guardian cikke alapján Wondering in Asia facebook oldal írt egy rövid magyar nyelvű összefoglalót: Kambodzsában 1975 és 1998 között 4-6 millió taposóaknát helyeztek el. A turisták által látogatott területek tökéletesen aknamentesítve vannak, de az ország számos vidékén még ma is életveszélyt rejt sétálni. Az aknaáldozatok és sérültek száma itt a legmagasabb a világon: 60 ezer fölött jár. Néhány szervezet folyamatosan dolgozik az aknamentesítésen. 6 éve kezdtek afrikai óriáspatkányokat alkalmazni. Ezek hatékonyabbak a felderítésben, mint az ember vagy az aknakereső kutya és kis súlyuk nem is aktiválja az aknákat. A képen Magawa: 141 ezer m2 terület aknamentesítésében vett részt, amiért az aknamentesítők legmagasabb díját, egy Arany medált kapott.
Az ember társaként tevékenykedő állatok hősiességét már évtizedek óta rendszeresen díjazó brit szervezet, a PDSA honlapjára feltett kisfilmből azt is megtudhatjuk, hogy a patkányok több mint egymillió ember életére gyakoroltak hatást azzal, hogy megszabadították őket a taposóaknák által jelentett fenyegetéstől.
Az OurPower platformja közösségi energiapiac: összeköti a zöldáram-kistermelőket a fogyasztókkal. Adás-vétel fair áron.
Európában sok helyen civil közösségek lépnek fel a klímaválság káros hatásai ellen – nemcsak követelik a tiszta, megújuló energia alapú gazdaságba való energiaátmenetet, hanem maguk is részt vesznek benne. Közösségek, városok és hétköznapi emberek dolgoznak a közösségi tulajdonban lévő megújuló energiáért, zöld munkahelyeket hoznak létre és küzdenek az energiaszegénység ellen.
Történetek "éghajlati reménységeink" élvonalából. Nr. 3.: Az OurPower, Ausztriából.
Az ötletektől az online platformig
Az egész három baráttal kezdődött - Ulferttel, Norberttel és Peterrel - , akiket mindig is lenyűgözött a megújuló energia és annak jövőbeli potenciálja. 2018 februárjában Ursula csatlakozott körükhöz, és együtt ötleteltek arról, hogy hogyan nézhet ki az energiaátmenet, amely közelebb hozza az energiát az emberekhez. Az ötlet megszületett: egy olyan online piac, amely összeköti a helyi zöld áram iránt érdeklődő embereket. A csoport tagjainak szakértelme, motiváció és Ausztria-szerte lévő jó kapcsolataik segítségével létrehozták 2018-ban az OurPower-t.
Az OurPower megnyeri a 2020-as Magenta-díjat
Az OurPower, Ausztria első energiaszövetkezete, 19 emberrel indult, akik az energiaátmenet részesei akartak lenni. Olyan helyet képzeltek el, ahol a (megújuló) energia kistermelők és -fogyasztók találkozhatnak és kereskedhetnek; közösen kidolgozták az online platform koncepcióját. Miután az egyik taggyűlésen bemutatták a tervet, addig vitatták és tesztelték, amíg mindenki el nem fogadta. A tesztelési folyamatban a nagyobb részvétel érdekében olyan innovatív módszereket alkalmaztak, mint a „hangos gondolkodás”, ahol a számítógépük előtt ülő tesztelők szóbeli visszajelzést adnak, amit azonnal rögzítenek és végrehajtanak.
Az OurPower platformja lehetővé teszi a megújulóenergia-termelők számára, hogy a termelt áramot közvetlenül saját közösségük, barátok és szomszédok számára értékesítsék, tisztességes áron. Minden érdeklődő 3 kattintással megtudhatja, honnan származik energiája és hová kerül a pénze.
Ursula Seethaler,az OurPower társalapítója
Ursulával interjúztunk, aki elmondta:
"Össze akarjuk kötni az embereket, és az energiát a lehető legközelebb hozni hozzájuk. Az energiának nem szabad száraz, technikai kérdésnek lennie. Társadalmi kérdés, emberi kapcsolatokról, döntésekről és a jóllétünkről szól."
Az online platformmal Ursula személyes célja az emberek ösztönzése, hogy az energiaátmenet megvalósítási tapasztalataikat és ötleteiket osszák meg egymással online kapcsolattartás útján, vagy személyesen is. A világjárvány során az OurPower webináriumokat és online párbeszédeket szervezett az érdeklődőknek a felmerülő témák megvitatására és a kapcsolatok erősítésére.
OurPower energiatermelők
Célközönség-kutatás a mindenkit bevonó energiaátmenet érdekében
Sokat gondolkodtak a OurPower célközönségén és elérésük módján. A szövetkezet számos eseménynek adott otthont, hogy tájékoztassa az embereket, motiválja őket, hogy részt vegyenek az energiaátmenetben. Felméréseket indítottak, létrehoztak 8 tipikus felhasználót (a platform tényleges felhasználóinak kitalált képviselői), és megvitatták a célcsoportjuk életmódját, preferenciáit, véleményét és erőforrásait.
Bár az OurPower mindenki számára nyitott, a felmérésekből kiderült, hogy főként végzett, állandó jövedelemmel rendelkező családos embereket érnek el, akiknek általában saját házuk van. Két jó üzleti év után az OurPower most tágabb közönségre koncentrál, különösen a nők és a fiatalok körében toboroz.
"A fiatalok nagyon fontosak számunkra, szeretnénk velük szorosabb kapcsolatot kialakítani és megérteni az igényeiket. Tanulni akarunk tőlük és válaszolni a kérdéseikre. Most épp kocsmakvízen ötletelünk az éghajlattal és az energiával kapcsolatos kérdésekről.”
Közösségi energia járvány idején
Mi következik? Az OurPower dinamikusabbá és részvételibbé akarja tenni a platformot, alkalmazkodva a technológiai fejlődéshez. Ursula több energiaközösségnek tenné lehetővé, hogy megosszák tudásukat, fejlesszék a szemléletformálást és a társadalmi kommunikációt, és bizalomra épülő kapcsolatokat építsenek ki a különféle emberek között. Nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az emberek energiafogyasztási szokásaira is.
A jelenlegi egészségügyi helyzet megnehezíti a munkájukat. Bár sok dolog történhet online, a tapasztalatcsere és a kapcsolatok kiépítése továbbra is kihívást jelent, mivel a személyes találkozók jelenleg aligha valósíthatók meg, és az OurPower nem akarja e-mailekkel bombázni ügyfeleit, igyekeznek egyénileg felhívni őket. A közösség erősítésének egyik új ötlete a „felbukkanó terek”, amelyek a leendő új tagoknak vírus-biztonságos környezetet kínálnak, hogy egyénileg vagy kis csoportokban találkozzanak az OurPower megismeréséhez.
„A leginspirálóbb dolog változást elérni. Nem tudod egyedül megcsinálni, de ha van egy megbízható, eltökélt és jól ismert csapatod, akkor együtt megváltoztathatod az energiarendszert.”
E közösségi megoldások mutatják meg, hogyan fog kinézni a társadalmi átalakulás a klímasemleges, fosszilis-mentes jövő felé.
A cikk eredetileg a Föld Barátai #FrontLinesofHope keretében jelent meg, angol nyelven. Magyarra fordította: Szántai Bernadett
Elsőre naiv kezdeményezésnek tűnt, egy nagy bányavállalat és a szlovák kormány akarata ellenére indult, de végül mintaértékű társadalmi részvételi folyamattá vált a Felső-Nyitra szénrégió méltányos átállási (szénkivezetési) akciótervének fejlesztése.
Felső-Nyitra területe Szlovákia nyugati részén fekszik, a Nyitra folyó felső szakaszán. Ez egy történelmileg ipari régió, ahol a 18. században próbálkoztak először bányászattal. Az ipari léptékű bányászat 1909-ben kezdődött.
A bányaiparnak még napjainkban is fontos szerepe van: a Hornonitranske bane Prievidza (HBP) nevű nagyvállalat barnaszenet és lignitet bányászik itt. A régióban fejlett a turizmus, elsősorban a bajmóci kastélyhoz és a helyi állatkerthez és a természeti erőforrásokra épült bajmóci gyógyfürdőhöz köthetően. Mindemellett Felső-Nyitra környezetének állapotán nyomot hagyott az évszázados bányászat, és az energia- és vegyipar negatív hatásai.
Ilyen hosszú múltra visszatekintő bányászattal és erős érdekcsoportokkal, akik a bányaipar mindenáron való fenntartásáért harcoltak, nem volt könnyű a bányászat kivezetéséig és a régió átalakításáig vezető út.
A régió a sarkára áll
„Az egész itt kezdődött, három évvel ezelőtt” – mondja Katarina Machackova, Privigye város (Prievidza) polgármestere, miközben a város főterén áll és arra emlékezik, hogyan indult az Akcióterv Felső-Nyitráért 2017 májusában. „...Hálás voltam mindenkinek, aki mellettem állt. Nem voltak sokan, de éppen elegen ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni.”
2017-ben Machackova a többi helyi képviselővel együtt úgy döntött: meghívja az akkori szlovák miniszterelnököt, Robert Fico-t Privigyébe, hogy megvitassák Felső-Nyitra jövőjét egy kerekasztal beszélgetés során. Privigye, a régió bányászati tevékenységeiben betöltött központi helye miatt fontos szerepet játszik a régió jövőjében. Machackova rámutatott arra, hogy a helyiek bizonytalanságban éltek a bányászat és a régió kétes jövője miatt, ezért válaszokra volt szükségük.
„Az emberek tisztában voltak vele, hogy a bányászatnak egy napon vége, de nem akartak beszélni róla. Mindenki félt tőle. Úgy gondolom, a helyes út az, ha nyíltan megnevezzük a problémát és megoldást keresünk rá. Már akkor is késő volt. De ahogy mondják: jobb későn, mint soha!” – mondja Machackova.
Katarina Machackova, Privigye polgármestere
Egy iparhoz erősen kötődő város polgármestereként, nem volt könnyű felvezetni a bánya bezárásának témáját. A szlovák kormány ekkor még támogatta a bányászatot, a bányavállalat pedig azt állította, hogy a bánya bezárásáról beszélni „félrevezető és demagóg, és 11 ezer a szénhez kötődő munkahelyet veszélyeztet”. A HBP odáig is elment, hogy sürgesse a politikusokat, „állítsák meg a vállalat elleni hitelrontó kampányt”.
Ma már tudjuk, hogy valójában kb. 4500 fő bevétele függ(ött) a bányavállalatól.
HBP – magánkézben, közpénzből támogatva
A magánkézben lévő HBP cégnek régóta voltak nyugtalanító kapcsolatai szlovák közintézményekkel és politikusokkal. Különféle szlovák sajtóorgánumok adtak arról hírt, hogy a vállalat fizet egy a Központi Bányászati Hivatalnál alkalmazott személy szolgálataiért, miközben ez az intézmény a fő felügyeleti szerv a HBP bányacég felett. Felmerült egy másik összeférhetetlenségi ügy is a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszer-irányítón (SETS) belül. Ez a vállalat felelős a szlovák nemzeti áramhálózat működtetéséért, miközben elnökségi testülete egyik tagja a HBP-ben is tisztviselő.
A szlovák gazdasági minisztérium elkötelezte magát a HBP komplexum részét képező Nyitranováki Hőerőmű állami támogatása mellett 2023-ig. Azzal érveltek, hogy ez szükséges a nemzeti villamosenergia-rendszer biztonsága érdekében. Ez azt jelenti, hogy évente 115 millió eurót költenek a szlovák adófizetők pénzéből azaz állami keretből, az erőműre – és ez növeli is a lakossági villanyszámlákat. Mindeközben a Nyitranováki Hőerőmű Szlovákia második legnagyobb légszennyezője.
Helyi munkacsoportok indulnak
2017 szeptemberében Privigye polgármestere kerekasztal beszélgetést szervezett Felső-Nyitra jövőjéért, melyre meghívta Fico-t. A kormány további tagjai, a parlament és a Nemzeti Tanács Gazdasági Bizottságának tagjai, az Európai Bizottság szlovákiai képviselete, államigazgatási tisztviselők, regionális kormányzati képviselők, polgármesterek, a régió legnagyobb munkáltatói és a kisvállalkozók szintén meghívást kaptak, csakúgy, mint a szakszervezetek, érdekcsoportok és civilszervezetek képviselői is. Végül ötvenen fogadták el a meghívást.
Fico-tól és az akkori gazdasági minisztertől, Peter Zigától eltekintve a számos szlovák gazdasági és környezetvédelmi minisztériumi szakértő közül senki nem fogadta el a meghívást. A HBP szintúgy visszautasította a meghívást, arra alapozva, hogy ilyen tárgyalások már zajlottak a szlovák kormány égisze alatt.
A kerekasztal beszélgetés előtt beindult egy a kezdeményezést és Machackova-t lejáratni próbáló kampány, amit Machackova jelzett a szlovák sajtónak: a régió polgármesterei ugyanis hamis címekről kaptak e-maileket, amelyekben megpróbálták lebeszélni őket arról, hogy eljöjjenek a kerekasztalra. Állami ügynökségi és minisztériumi szakértők nem hivatalosan elismerték a sajtónak, hogy megtiltották nekik a kerekasztalon való részvételt.
Eközben a szlovák kormány valóban külön egyezkedett a HBP-vel Pozsonyban. „Mint polgármester, ott akartam lenni, de elutasították a részvételemet. Így hát inkább beszélgetést kezdeményeztem Brüsszellel, hogy több résztvevőt vonjak be a folyamatba. Ekkor végre meghallották a hangom és a dolgok lassan elkezdtek változni.” – magyarázta Machackova.
Vissza Felső-Nyitrába, ahol 2018 elején kezdett alakulni egy akcióterv a régióért, miután az érdekelt felek - akik Machackova kerekasztalánál találkoztak – tematikus munkacsoportokat alkottak és folytatták a vitát a lehetőségekről. Helyi lakosok, szakértők, civilszervezetek és mindenki, aki érdekelt volt, részt vehetett. Ezzel egyidőben Fico miniszterelnök a 2018. februári bányalátogatása alatt kijelentette: „Abszolút visszautasítok minden bányabezárással kapcsolatos nyilatkozatot és nem is akarom, hogy bármi közöm legyen hozzá.”
„Összezavarta és elbátortalanította a méltányos átállás ill. szénkivezetés tervezésébe bevonódott, régióbeli feleket.” – értékelte a kijelentést Lenka llcikova, a szlovákiai Föld Barátai (CEPA) környezetvédelmi civilszervezet programfelelőse. A CEPA reagált a privigyei helyi önkormányzat felhívására és csatlakozott a nyílt helyi munkacsoportokhoz.
Lenka llcikova, a szlovákiai Föld Barátai (CEPA) munkatársa. A CEPA egyúttal a Közép-és kelet-európai Bankfigyelő hálózat szlovák tagja
„Üdvözöltük a régióban folyó szénbányászat beszüntetésének tervét. Úgy gondoljuk, hogy manapság nem modern, nem egészséges és nem szükséges a szén bányászata és égetése, miközben jobb energia technológiák állnak a rendelkezésünkre.” – tette hozzá Ilcikova, aki felső-nyitrai lakosként emlékszik, hogy a Handlovka folyó mindig barna volt a bányászat miatt.
„Gyerekként nem tudtam mást elképzelni. Csupán később tudatosult bennem, hogy ez nem normális és lehet rajta változtatni.”
A szlovák kormány megpróbálja figyelmen kívül hagyni a helyieket
Miközben a helyi önkormányzati kezdeményezés nyitva állt minden érdekelt fél előtt, a szlovák kormány csak az általa kiválasztott résztvevőkkel tárgyalt, zárt ajtók mögött. 2018 februárjában a régió központjában, Trencsénben rendezték az Európai Bizottság képviselői, a szlovák kormány, közigazgatási szervek és a magánszektor – köztük a HBP bányacég – találkozóját. A helyi vezetésű nyitott munkacsoportok résztvevőihez hasonlóan ezek a szereplők is megvitatták a régió átalakítását.
A HBP-n és a GA Drilling-en kívül egyéb gazdasági társaságok vagy cégek, valamint egyéb szakmai állami vagy civil szervezetek nem vehettek részt a zárt ülésen.
A magas szintű zárt találkozó döntése szerint a régió átalakításának alapja a Trencsén regionális önkormányzata által készítendő akcióterv. Nem foglalkoztak a privigyei hasonló, de nyílt és helyi kezdeményezésű tervezéssel. .
Így 2018 márciusában az a furcsa helyzet állt elő, hogy két különálló kezdeményezés is vállalkozott a Felső-Nyitra átalakítására vonatkozó akcióterv elkészítésére. Míg a régió helyi önkormányzatainak égisze alatt megalakult munkacsoportok nyílt folyamatban terveztek, a szlovák és régiós kormányzat által támogatott szerveződést nagyvállalatok és kormányzati szereplők irányították és zárt ajtók mögött terveztek.
A helyi munkacsoportok
A térségben rendszeresen ülésező, alulról szerveződő helyi munkacsoportok több, az átmenettel kapcsolatos fő kérdésre próbáltak választ adni:
Milyen meglevő eszközök vannak a régióban? Mi alapján lehet új jövőt építeni?
Mit lehet itt előállítani? Mi hiányzik itt?
Hol vannak az átalakulás akadályai? Jogalkotási, bürokratikus, pénzügyi vagy infrastrukturális jellegűek?
Milyen igazgatási szinten vannak ezek az akadályok? Melyik igazgatási szint felel értük?
A munkacsoportok tematikusan szerveződtek: gazdaság, társadalmi infrastruktúra, turizmus, közlekedés és műszaki infrastruktúra.
„Az alapgondolat az volt, hogy ha el akarjuk kezdeni a régió fejlesztését, akkor a lehetőségeire kell összpontosítanunk, és sokkal kevésbé a jelenlegi problémák megoldására.” – magyarázta Maros Finka, a Szlovák Műszaki Egyetem Gazdálkodási Intézetétől, aki a csoportoknak segített egy működő módszertan kialakításában. Finkának jelentős tapasztalata van a Szlovákia alulfejlett (elmaradó) régiói számára kidolgozott akciótervek készítése területén.
Maros Finka, a Szlovák Műszaki Egyetem Gazdálkodási Intézete szakértője
„Meglepett, hogy a munkacsoportok tagjai mennyire pozitívan reagáltak erre a (potenciál-fókuszú) koncepcióra. Jó volt látni az ötleteiket Felső-Nyitra lehetőségeinek kiaknázásához ” – tette hozzá Finka.
Eközben a befektetésekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettesi hivatal létrehozta saját munkacsoportját a Felső-Nyitrai régió átalakulási akciótervének előkészítése és végrehajtása érdekében. Az első találkozóra Pozsonyban került sor. Csak a trencséni akciótervre épült és a helyiek részvétele vagy a másik, helyi (nyílt) kezdeményezés említése nélkül készült. Ráadásul e zárt munkacsoport nem volt átlátható, mivel a működéséről nem tájékoztatták a nyilvánosságot és civil társadalmi csoportokat sem vontak be.
Végre, együttműködés
A zárt regionális és a nyílt helyi munkacsoport külön dolgozott az akciótervén 2018 áprilisáig, mikor végül a szlovák kormány az utóbbi munkacsoport helyben kidolgozott akciótervét ismerte el a végleges terv alapjaként, amelyet majd a miniszterelnök-helyettesi hivatal támogatásával kell elkészíteni. A két párhuzamos kezdeményezés elkezdett együttműködni.
Bár a szlovák kormányzat irányváltásának okai nem ismertek, a civil társadalom és a helyiek, a helyi önkormányzatokkal együtt erős nyomást gyakoroltak az Európai Bizottságra, hogy biztosítsák a helyiek szavának figyelembe vételét. A Bizottság 2018-ban létrehozott Méltányos Átállási Platform (European Comission's Platform for Coal Regions in Transition) aktív szerepet vállalt Felső-Nyitra átmenetében: Felső-Nyitrát a platform egyik kísérleti szénrégiójának választották, és a helyiek elkezdtek részt venni a brüsszeli találkozókon.
„Észszerűen kellett gondolkodnunk ebben a folyamatban. Szükség volt az együttműködésre a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között. Bár az odavezető út nehéz volt, a végén elfogadtak minket partnerként a vitában” – mondja Machackova.
Ezt követően mindkét munkacsoport hangsúlyozta, hogy az akcióterv alapvető elemei a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok lesznek. A végleges akcióterv elkészítését 2018. július és októbere közöttre tűzték ki azzal a szándékkal, hogy 2018 végéig benyújtják azt a szlovák kormányhoz.
2018 szeptemberében egy találkozón, ahol az összes érdekelt fél részt vett, jóváhagyták a helyi munkacsoportok eredményeit. Majd az anyagokat átadták egy tanácsadó cégnek, melyet az Európai Bizottság bízott meg azzal, hogy véglegesítse a folyamatot és álljon elő egy szlovák nemzeti szintű akciótervvel.
„Bizonytalanok voltunk”, jellemzi Lenka llcikova, „mivel nem tudtuk, mi következik. Kilenc hónapnyi munkánk eredménye volt ez, így olyan érzés volt, mintha odaadnánk nekik a gyermekünket”.
„Mi már egy futó vonatra szálltunk fel” – mondja Ondrej Seban, az akcióterv véglegesítését irányító vállalat, a PricewaterhouseCoopers (PwC) vezető igazgatója. "Mivel már működött egy munkacsoport, és a régió lakosainak volt elképzelése az átalakulásról, az együttműködés jól haladt.”
Azonban még mindig voltak akadályok. „Kezdetben a bányavállalatot, az erőművet és a helyi nagy munkaadókat nem vonták be a folyamatba” – meséli Seban."Ez azonban idővel megoldódott, bevonódtak, miután a kormány jóváhagyta a szén kivezetését Szlovákiában."
2018 novemberében a szlovák kormány bejelentette, hogy 2023-ig megszünteti a szénalapú villamosenergia-termelés állami támogatását, amelyre a környezetvédelmi civil szervezetek pozitívan reagáltak.
Nyitranovák városa a hőerőművel
Közmeghallgatások
„Mindenkit szívesen láttam és boldog voltam, hogy ilyen nagy tömeg gyűlt össze.” – mondja Machackova az akcióterv tervezetének első közmeghallgatásáról. A meghallgatásokat 2019 áprilisa és májusa között tartották a régió minden érintett városában. A tervezetet az előadással együtt online közzétették, hogy hozzá lehessen szólni.
A meghallgatásokra szóló meghívókat közzétették a helyi sajtóban és az egyes önkormányzatok honlapjain. Közvetlenül is kiküldték a munkacsoportok 150 tagjának, az önkormányzatok vezetőinek és a régió 2000 vállalkozásának.
“Úgy gondolom, egy posztkommunista országban kimagasló részvételűnek számított a folyamat.”- értékelte Ilcikova. "Bár a (nem helyi - szerk.) bányászok a saját embereiket szivárogtatták be a helyi meghallgatásokra (és a vitát bomlasztották), voltak olyan helyiek is (köztük helyi bányaipari dolgozók - szerk.), akik őszintén fel akarták vetni kérdéseiket és elmondani a véleményüket" – tette hozzá Machackova.
Ondrej Seban észrevette, hogy a szénbányászatot támogatók hozzáállása változott a meghallgatások során: „Az elsőn heves vita folyt. A vélemények aztán fokozatosan megváltoztak. Az utolsón mindenki belátta és támogatta, hogy szükség van az átalakításra. Egy új korszakban vagyunk. A vita elmozdult onnan, hogy vajon legyen-e átállás oda, hogy hogyan legyen méltányos.”
A végső akcióterv és a levonható tanulságok
„Először nem vesznek rólad tudomást, utána kinevetnek, majd harcolnak veled és végül nyersz.” – foglalta össze Machackova 2019 júliusában, amikor a szlovák kormány jóváhagyta a felső-nyitrai szénrégió átalakításának akciótervét.
Az akcióterv megerősítette a HBP által tervezett nyitranováki új bányanyitás elutasítását, valamint a szénből való villamosenergia-termelés befejezését 2023-ig.
Melyek voltak a folyamat fő tanulságai?
„Mindenképpen törekedni kell az együttműködésre és nem szabad feladni. Elő kellett készíteni a terveidet, hogy készen állj az átalakulásra” – érvel Machackova.
Ilcikova, aki az együttműködő hozzáállás híve, hozzáteszi: „Gyakran hallani, hogy a részvétel sokba kerül, de én nem így gondolom. Ha a kormány és a helyi önkormányzatok akarják, akkor meg lehet csinálni. Minden felgyorsult, amikor a kormány hirtelen elismerte a helyiek erőfeszítéseit, hogy váltsunk a fosszilis energiaforrásokról."
Ondrej Seban tanácsadó szerint fontos a helyi érdekelt felek (polgárok, civil szervezetek stb.) bevonása a folyamatba. „Ugyanakkor az asztal másik oldalára olyan embereket kell ültetni, akik ismerik az államigazgatás folyamatait és el tudnak indítani programokat. A két csoportnak kommunikálnia kell egymással”.-
Seban hangsúlyozta a konkrét, mérhető adatok fontosságát is: „Ez kevesebb teret hagy a szubjektív benyomásoknak és előítéleteknek.”
Finka professzor az alulról felfelé építkező megközelítés előnyeit emelte ki. „Annak érdekében, hogy a stratégia fenntartható legyen, nem építhetjük kizárólag állami beavatkozásokra” – magyarázza Finka."A szakértők feladata viszont az, hogy hosszabb távra, messzebb lássanak, az első ötleteken túl, mivel gyakran a helyiek első ötlete szűklátókörű, például útépítés."
Az átalakulás csak most kezdődött
„Tudtuk, hogy egy dokumentum nem fogja megoldani az összes problémánkat, de örültünk, hogy sikeresen összehoztuk. Egy kis győzelem.” – mondja Machackova.
„A folyamat hosszan húzódott, ideálisan fel lehetett volna gyorsítani. De ma megvan az első eredmény, meghirdették az első pályázati felhívásokat a helyi kis- és középvállalkozások számára. Ez értelmet ad minden erőfeszítésnek, amelyet belefektettünk.” – összegzi Machackova azon a téren állva, ahol három évvel ezelőtt az egész elkezdődött.
A végső akcióterv jóváhagyása igazi győzelem a felső-nyitrai helyi közösségek számára. Helyi kezdeményezés nélkül a szlovák kormány megkerülte volna a helyiek akaratát, és a nagyvállalatok, köztük a HBP által javasolt projekteket választotta volna. Az Európai Bizottság Méltányos Átállási Platformja által biztosított és más uniós támogatások a nagyvállalatokhoz kerültek volna.
A helyiek és a civil társadalom fellépése viszont arra ösztönözte a szlovák kormányt, hogy a helyiek céljait is beépítse a régió jövőterveibe.
A kis győzelmek ellenére a régió átalakítása még csak most kezdődik. "Most, hogy van egy akciótervünk, építenünk kell a kapacitásainkat, hogy a tervet végre is tudjuk hajtani" – figyelmeztet Ilcikova.
Fotók és szöveg: Tomas Halasz
A PWC jogi nyilatkozata: Álláspontja nem tekinthető a Bizottság hivatalos álláspontjának. A PwC munkáját a megvalósítás során az EU és az Európai Bizottság támogatja.
A Föld Barátai Európa honlapján megjelent angol nyelvű cikk fordítása az MTVSZ közösségi energia programjának keretében készült. A program célja a megújulóenergia-közösségek népszerűsítése, a hazai kezdeményezések szakmai támogatása és érdekérvényesítés az új EU-s irányelvek adta jogok magyarországi átültetése során. Bővebben: www.mtvsz.hu/kozossegi-energia
Reménykeltő helyi klíma-kezdeményezések
A 2019-es klímasztrájkok során a különböző közösségek, aktivisták, aggódó lakosok és diákok példátlan méretű és mennyiségű akciót szerveztek, hogy felhívják a világ figyelmét az éghajlati vészhelyzetre. Az emberek világszerte követelték a kormányoktól, hogy biztosítsák mindenki számára a biztonságos és fenntartható jövőt. A lendületet kapott klímamozgalmakra soha nem látott figyelem irányult. A globális rendszerváltásért folyó küzdelem hosszú és fáradságos, a hatalmas túlerőben lévő ellenfelek és lobbisták miatt az aktivisták kedve sokszor elmegy a további harctól.
Ez a történet Londonban játszódik, ahol az angol kormány jelentősen visszavágta a helyi önkormányzatok költségvetését, s ezzel bizonytalanná tette működésüket és pénzügyi helyzetüket. Megrendült a kormányba vetett bizalom, hogy hatékonyan képes lenne megvédeni az ott élők jövőjét. A dél-londoni CREW Energy nonprofit szervezet azonban kitalált egy helyi és mindenki által hozzáférhető módszert, mellyel úgy küzdhetnek a jelenleg fennálló helyzet ellen, hogy támogatják a közösségi energiát, illetve a helyiek kezébe adják az energiaügyi döntéseket.
Alulról szerveződő erő
A CREW Energy 2014-t a Föld Barátai Anglia, Wales és Észak-Írország alapította 2014-ben, hogy lépéseket tegyenek az energiaszegénység, a rossz energiahatékonyság és a fosszilis tüzelőanyagokra utaltság ellen. Ma a szervezet legfőbb célja, hogy segítse a délnyugat-londoni közösségek környezetbaráttá és pénzügyi szempontból fenntarthatóvá válását. Jövőképükben zöldebb, igazságosabb közösségek szerepelnek, melyeket alulról szerveződve bárki létrehozhat. A CREW Energy energiaátmenettel kapcsolatos projekteket koordinál, és egy energiatanácsadó "kávézót" működtet.
Tea, keksz és energetikai tanácsok
Ezeket a rendszeres tanácsadásokat, eszmecseréket olyan közösségi központokban rendezik meg, ahová a CREW Energy aktivistái a helyieket hívják meg, és az energiahatékonyságról, energiatudatosságról beszélgetnek velük – közben pedig finom teát és kekszeket fogyaszthatnak. A vendégek így barátságos környezetben kaphatnak tanácsot a különböző szolgáltatók legjobb tarifáiról, az általuk kínált további előnyökről, az energiaszámlákra kérhető támogatási lehetőségekről és kedvezményekről. A CREW Energy café célja az energiaszegénység elleni küzdelem és a társadalom peremére sodródott, kirekesztett csoportok támogatása. Sok, főként a társadalmi és gazdasági szempontból hátrányos helyzetű városrészekben élő közösségnek ugyanis nincs energiaügyekben jártas szakértő tagja. A CREW Energy café eddigi egyik legnagyobb sikere volt, amikor egyetlen lakó 300 fontot (kb. 120.000.- Ft) tudott megtakarítani az energiaköltségein csak azzal, hogy a gyakorlatban is megtette a találkozón tanult energiatakarékos praktikákat. Ez bizonyíték, hogy szükség van ezekre a közösségek számára sorsfordító összejövetelekre.
A holnap vezetői
A CREW Energy fenntarthatósági törekvései között a fiatalok oktatása-képzése is szerepel, mely által képessé válnak arra, hogy a biztos jövedelmet jelentő energiaszektorban helyezkedjenek el. Yunus Nas nemrég végzett környezettudomány szakon, és most fejezte be a CREW Energy energiateljesítmény-tanúsító (EPC) képzését.
Az EPC képzésből rengeteget megtudtam az energiahatékonyságról és arról, hogyan mérjük fel és értékeljük a háztartások energiaigényét, hogy javuljon az energiabesorolásuk. Magabiztosságot és bátorítást kaptam, hogy helyi szinten változást érjek el a képzésen tanultak megvalósításával. Így bele tudom vetni magam a munkába, kamatoztathatom a képességeimet és a környezettudomány szakon tanultakat is, hogy a közösségem gyorsabban érje el a fenntartható és környezetbarát jövőt.
Armelle Lee 2019-ben csatlakozott önkéntes energiatanácsadóként a CREW Energy csapatához.
A CREW új önkénteseként már az elején rájöttem, hogy mi az a titkos összetevő, ami olyan sikeressé teszi a közösségi energiát: az együttműködés! A mentorálás és a tudásmegosztás lehetővé teszi, hogy munkánkkal a legnagyobb hatást érjük el. Ez magában a CREW-ban is látható eredményeket hozott, de sokkal szélesebb körben is, amikor az ország különböző területein működő energiaközösségekkel működtünk együtt a projektjeinkben.
A fenntartható jövő egyik záloga, ha úgy támogatjuk a fiatal generációt, hogy eszközöket és erőforrásokat adunk a kezükbe, hogy a jövő „zöld” vezetőivé válhassanak.
A CREW Energy képzésének végzősei
Öko-akciózzunk!
A CREW Energy fenntarthatósági képzésében az általános iskolás 8-12 évesekre is gondoltak, méghozzá ötletadó ökoakció-játékokkal. Ezek szórakoztató módon vezetik rá a gyerekeket, hogyan éljenek és játsszanak energiatakarékos módon egy-egy területen. Részben egy diákönkormányzati gyűlés ihlette (amelyen a CREW Energy is részt vett), ahol a diákok bemutatókat készítettek arról, milyen zöld intézkedéseket vezetnének be az újrafelhasználással, élelmiszer-pazarlással és energiahatékonysággal kapcsolatban. A szülők nagyra értékelték a CREW Energy munkáját, megjegyezték, hogy a gyerekeik azóta mindig áramtalanítják az elektromos eszközöket.
Annak érdekében, hogy még több fiatalt vonjanak be a közösség aktív formálói közé, a közösségi szervezet azt reméli, hogy a fiatalokat is kiképezheti a háztartások "energiabecslőivé", így ők személyes példájukkal népszerűsíthetik a karbonsemleges életmódot a helyiek számára. A fiatal generáció számára fontos, hogy olyan készségeket sajátíthassanak el, amelyekkel később el tudnak helyezkedni, ezáltal biztos, etikus és fenntartható jövőjük legyen.
A közösségi energia jövője: A CREW jövőképe
A CREW Energy hisz abban, hogy a következő 10 évben a közösségi energia robbanásszerűen el fog terjedni. Ha a kormányok tétlenek maradnak, a közösségekre hárul a feladat, hogy kidolgozzák saját maguk számára a különböző projekteket és forrásokat találjanak hozzájuk. A CREW Energy decentralizált energiarendszert, és egyre több olyan helyi energiatermelő eszközt szeretne látni, ami a helyi közösség tulajdonában van, és ők is működtetik. Ezáltal egyre többen ébrednek majd rá, hogy saját erőből is radikális változásokat érhetnek el a közösségeikben. Mivel az energiaszektor nem foglalkozik azokkal a problémákkal, amelyekkel a közösségek küzdenek, például az energiaszegénységgel vagy a rossz energiahatékonysággal, a CREW Energy-nek kell felelősséget vállalnia a fiatalok oktatásáért, hogy a jövő energiaügyi vezetőivé válhassanak.
Ezek a közösségek annak ellenére is derűlátóak, hogy kétségbeeséssel tölti el őket a Föld állapota. Az ő megoldásaik megmutatják nekünk, milyen lesz a társadalmi átalakulás. Most együtt fosszilis üzemanyagoktól mentes jövőt teremthetünk.
A Vénusz bolygó még fenn ragyog az égen, a hajnalpír színei a mérgezett alma színvilágát idézik, mellyel a gonosz mostoha mérgezte Hófehérkét hónapokon át az Üveghegyen túl, a dél-tiroli völgyben.
A méregtől elkábult szépség ernyedt testét törpök találták meg, halottnak hitték, s üvegkoporsóba tették. A gyász leteltével a törpök népszavaztak, falujukból száműzve a kerti vegyszereket, azzal ne mérgezze többé népüket, s a méhecskéket a gonosz mostoha vegyszerbirodalma.
E döntés a mostohát, ki dúlt és fúlt mérgében úgy felbőszítette, hogy rögtön beperelte a lázadó törpöket, s most elhallgattatná a bajor szegénylegényt is, ki népének elmondta az Üveghegyen túli mérgező almák történetét.
Az Óperencián innen, a magyar dombvidéken most egy ifjú azon töpreng, vajon csak náluk termett oly rengeteg, vegyszert sosem látott körte, s alma? Az ország másik felén tényleg alig van alma termés?
S ha győzedelmeskedik a törpök és a bajor szegénylegény felett, kiszorítja a magyar piacról is a hazait olcsóbb, mérgező dél-tiroli gyümölcseivel a gonosz mostoha vegyszerbirodalma
vagy ez egyszer győz az igazság, s a kertekből is eltűnik lassacskán a méreg?
Magyarázat a meséhez:
Pár évvel ezelőtt egy népszavazást követően egy dél-tiroli településen (Mals) betiltották a növényvédő szerek használatát. A térség ugyanis az európai almatermesztés kb. 10%-át adja, és rengeteg vegyszer volt az itt termesztett gyümölcsökben. Ezt követően a tartomány mezőgazdasági minisztere beperelte a népszavazás kezdeményezőit, majd később az erről filmet készítő újságírót, valamint a témával aktívan foglalkozó müncheni UmweltInstitut munkatársait, köztük Karl Bärt, akit a CETA-ellenes kampányból vagy a "Mentsük meg a méheket és gazdákat!" európai polgári kezdeményezésből ismerünk. Tipikus SLAPP-eset (stratégiai per), amiről annó a Zöldrefestés c. kiadványban ill. később az LMV-n írtunk. Ma tartottak az ügyben sajtótájékoztatót.
Ha szeretnéd, hogy ne a gonosz mostoha vegyszerbirodalma kerekedjen felül, írd alá a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezést!
Kövess minket a 
Olvass minket a 