A tavalyi élelem-önrendelkezés fórumot követően idén is összefogtunk több civil szervezettel, kutatóközponttal és egyetemi tanszékkel, hogy megszervezzük az élelem-önrendelkezés hónapot. Az esemény célja, hogy megismerjük egymás tevékenységét és hogy együtt dolgozzunk egy igazságosabb, fenntarthatóbb és szolidárisabb élelmezési-rendszerért.

Az élelem-önrendelkezés hónap nyitóeseménye egy egész napos konferencia a talaj jegyében. A Magyar Permakultúra Egyesület, a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat és a Nemzetközi Agroerdészeti Hálózat (AFINET) közös szervezésében immáron hatodik alkalommal megrendezett Permakultúra, Agroerdészet, Alkalmazkodó gyümölcsészet Online Konferencia és Szakmai Találkozó témája a talaj szerepe és jelentősége az alternatív mezőgazdasági rendszerekben. Természet- és társadalomtudományos hátterű kutatókkal, oktatókkal és gyakorlati emberekkel arra keressük a választ, hogy hogyan tudjuk megőrizni, regenerálni és építeni ezt a kincset magunk és az utókor számára.

Az eseménysorozat következő alkalmán az élelem-önrendelkezés egy másik kulcsfontosságú területét, a földhöz jutás lehetőségeit és kihívásait járjuk körül a résztvevőknek előre megküldött olvasmányokkal, amiket meghívott hozzászólókkal és az olvasókör résztvevőivel közösen vitatunk meg. Az olvasókörön megismerkedünk a földzsákmányolás (land grabbing) fogalmával és körbejárjuk azt a kérdést, hogy ez hogyan befolyásolja a kisléptékű ökológiai szemléletű termelők esélyeit a földhöz jutásban. A meghívott hozzászólókkal és az olvasókör résztvevőivel arra is keressük a választ, hogy a jelenlegi politikai-gazdasági környezetben milyen lehetőségei vannak a kisléptékű termelőknek a földhöz jutásra.

A talajegészség és a földhöz jutás mellett az élelem-önrendelkezés fontos feltétele, hogy a szabályozási közeg is lehetővé tegye a gazdák számára a természettel való minél nagyobb összhangban történő élelem-termelést. A jelenlegi szabályozási és támogatási környezet, beleértve az EU tagállamainak vezetői (Európai Tanács) és az Európai Parlament által 2020. októberében elfogadott új Közös Agrárpolitika (KAP) következő 7 évre szóló reformcsomagját, azonban a nagyüzemi, konvencionális gazdaságoknak kedvez, a fenntartható, ökológiai szemléletű, emberléptékű, alternatív mezőgazdasági formákat, és a helyi gazdaságot, amelyekre oly nagy szükség lenne az ökológiai válság megoldása érdekében, alig-alig támogatja. Mivel azonban a Tanács és az Európai Parlament által megszavazott KAP programtervezet köszönőviszonyban sincs az Európai Bizottság eredeti javaslatával, valamint a Bizottság által tavaly májusban meghirdetett jóval ambíciózusabb “A termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű stratégiával és az új Biodiverzitás stratégiával, ezért most egyeztetés zajlik a három szereplő (a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament) között az EU agrárpolitikáját meghatározó KAP és a két említett stratégia sorsával kapcsolatban. Ezt a folyamatot elősegítendő nagyon fontos lenne sikerre vinni a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezést, amelynek követelései, javaslatai azt az irányt jelentik, amit az új KAP-nak támogatnia kellene. A petíció sikere nagy nyomást és egyben felhatalmazást jelentene a Bizottságnak, hogy kitartson az uniós agrárpolitikára vonatkozó eredeti, ambíciózusabb javaslatai mellett, és ne betonozzák be újabb hét évre a jelenlegi, fenntarthatatlan európai agrárpolitikát. A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Karátson Gábor Kör és az Éghajlatvédelmi Szövetség közös szervezésében tartott, Életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaságot! című. beszélgetésen ezt a kezdeményezést ismerhetjük meg jobban.

A nemzetközi szabályozási közeg mellett a magyarországi szabályozási közeg is kétségkívül hatással van a kisléptékű, ökológiai szemléletű gazdák megélhetési lehetőségeire. Annak érdekében, hogy minél jobban megismerjék az érintettek az új őstermelői családi gazdaság adózását a Kislépték Egyesület egy beszélgetést szervez. Az új rendszer általános ismertetése mellett szó lesz a benne megfogalmazott kiegészítő tevékenységekről (pl. agroturizmus) is.

A koronavírus-járvány rávilágított a jelenleg domináns globális élelmiszerrendszer sebezhetőségére. A globális piaci élelmiszerrendszer hosszú ellátási láncokra épül, amiket a globális kereskedelem koronavírus-járvány miatti akadozása (pl. határzárak az első hullámban) azonban negatívan érintenek. Az élelmiszerrendszerek relokalizációja, azaz, hogy az általunk elfogyasztott élelem minél közelebbről jöjjön szükségszerű. Emiatt kiemelten fontos az élelem-önrendelkezés és a rövid ellátási láncok lehetőségeiről beszélni. A kosárközösségek olyan rövid ellátási láncok, amelyek egyszerre kívánnak hétköznapi, materiális szinten igényeket kielégíteni, illetve társadalmi, politikai, gazdasági átalakítást végrehajtani. A Kislépték Egyesület, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület és a Szolidáris Gazdaság Központ közös szervezésében rendezett beszélgetésekben a kosárközösségek e kettősségéről fogunk beszélgetni.

A talajegészség, a földhözjutás, a szabályozási közeg és az ellátási láncok mellett a vetőmag kérdése is fontos az élelem-önrendelkezés szempontjából. A MAPER és a Magház közös szervezésében a Permakultúra Klub idei első alkalma a kiskerteseknek szól. A vetőmag-önrendelkezésről és a vetőmagfogásra alkalmas veteményeskert megtervezéséről beszélgetünk majd.

Az élelmezés válsága párhuzamosan zajlik a gondoskodás válságával. Az élelmezés válságának egyik eredményeképpen minőségileg éhezünk és a természetet és a mezőgazdasági munkavállalókat kizsákmányoló módon termeljük az élelmet. A gondoskodás válságának eredményeképpen Európa társadalma elöregedik és emiatt egyre nagyobb gondoskodási teher hárul a gyermeküket még nevelő, a szüleiket már gondozó szendvicsgenerációra, ezen belül pedig kiemelten a nőkre. A Tudatos Öregedés Alapítvány egy olyan angol nyelvű kerekasztal-beszélgetést szervez, amely lehetőséget biztosít a mind a gondoskodás, mind az élelmezés válságát tematizáló szervezetek nemzetközi hálózatosodására és ezekből a válságokból a közös kiutak megtalálására.

Az élelem-önrendelkezés szolgálatába a hálózatosodáson túl a mindennapi emberek tudástermelésbe történő bevonása is segítséggel lehet. A környezeti társadalomkutatók (ESSRG) szervezésében olyan online platformokról és civil tudományos kutatási projektekről beszélgetünk majd, amelyek lehetővé tehetik, hogy a mindennapi emberek (pl. kiskertesek, gazdák, fogyasztók) kutatóvá váljanak és közösségi kutatásaikkal egy fenntarthatóbb és szolidárisabb élelmezési-rendszer kialakítását tegyék lehetővé.

Az egész élelmezési-rendszerre kiterjedő szemléletváltásra lesz szükség, ha a társadalmi igazságosságot szem előtt tartva egyszerre szeretnénk megóvni a természeti erőforrásokat és alkalmazkodni a folyamatosan mélyülő ökológiai válsághoz. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) az agroökológiát az éhezés, a szegénység és a klímaváltozás elleni harc egyik kulcsfontosságú eszközeként azonosította, amelynek segítségével képesek lehetünk hosszú távon fenntartható élelmezési-rendszerek kialakítására. Ezért 2019-ben a Védegylet Egyesület a környezeti társadalomkutatókkal (ESSRG) közösen vállalkoztak az agroökológia, mint tudomány, gyakorlat és mozgalom magyarországi helyzetének, szereplőinek, segítő és hátráltató tényezőinek feltérképezésére. Frissen megjelent tanulmányuk apropóján egy bemutatót szerveznek.

Annak érdekében, hogy az élelmezési válságra a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a klímaváltozás és az ökoszisztémáink összeomlásának határán környezetileg és társadalmilag is fenntartható válaszokat találjunk sürgető az olyan kutatások és oktatás megszervezése, amely lehetővé teszi az élelmezési-rendszereink radikális átalakítását. Fontos, hogy az állami egyetemek és kutatóintézetek is szabadon kutathassanak és oktathassanak olyan témákat, amelyek kivezethetnek bennünket a több szinten jelen lévő válságból. Az agroökológiai hálózat szervezésében a kutatás és az oktatás szabadságának fontosságáról beszélgetünk, illetve, hogy milyen kutatásra és oktatásra lenne szükségünk, ahhoz, hogy alkalmazkodjunk és válaszoljunk napjaink kihívásaira.

Az élelem-önrendelkezés hónapot az élelem-önrendelkezés olvasókörrel zárjuk. A minden hónap utolsó hétfőjén megrendezésre kerülő olvasókörök újabb alkalmával a háztájizás társadalmi-politikai-gazdasági struktúráira tekintünk rá. Arról beszélgetünk, hogy miért lehetett az államszocializmusban egyszerűbb kiskertes művelésből többletjövedelmet termelni a családoknak és hogy hogyan lehetne most is olyan társadalmi-gazdasági struktúrákat létrehozni, amelyek az élelemszükséglet részleges fedezése mellett megélhetési forrásokat teremtenek a kiskerteseknek/háztájizóknak.

Az Élelem-önrendelkezés hónap részletes programja itt olvasható.