Az elmúlt bő egy hónapban szépen felpörgött nálunk is a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés. Már több, mint 12 ezer magyar aláírásnál járunk, a hétfőn elértük a Magyarországra vonatkozó kvóta háromnegyedét. Már kilenc hazai civil szervezet támogatja hivatalosan a kampányt, de mások is segítettek terjeszteni a hírt. Jó lenne fenntartani ezt a "zsongást", hogy összejöjjön a szükséges 15 750 magyar aláírás!

Mezei poszméh terjőke kígyósziszen (Fotó: Bojtos Ferenc, CSEMETE)

Az MTVSZ blog rendszeres olvasói valószínűleg, tudják, hogy a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés keretében azt kérjük, hogy az Európai Unió támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek.

Ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Bizottság javasolja a tagországoknak és az Európai Parlamentnek a következőket:

• A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, legkésőbb 2035-ig. A folyamatot a legmérgezőbbek betiltásával kell kezdeni: a cél e peszticidek használatának legalább 80%-os csökkentése 2030-ig.
• A biológiai sokféleség helyreállítása. Külön hangsúlyt fektetünk a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyek helyreállítására. A mezőgazdaság és a biológiai sokféleség nem zárják ki egymást, sőt egymást erősíteni képesek.
• A mezőgazdasági termelők támogatása a beporzóbarát gazdálkodásra való átállásban. Ennek az elkerülhetetlen átállásnak – a kisgazdaságokra alapuló, több lábon álló és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezése által – támogatnia kell a termelőket.

Budahelyi Dalma fotója

December végén, azzal hogy közzétettük a jó hírt: az Európai Bizottság meghosszabbította a folyamatban levő európai polgári kezdeményezések határidejét, s így a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" petícióhoz még június 30-ig gyűjthetjük az aláírásokat, új lendületet adtunk a hazai kampánynak. Rendszeresen hírt adtunk a témáról, így próbáltuk fenntartani a "zsongást".

A kampány magyarországi részét koordináló Magyar Természetvédők Szövetsége mellé hivatalosan nyolc szövetségest sikerült eddig bevonni: Karátson Gábor Kör, Magyar Permakultúra Egyesület, Éghajlatvédelmi Szövetség, Reflex Környezetvédelmi Egyesület, CEEWEB a Biológiai Sokféleségért, Védegylet, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és Országos Magyar Méhészeti Egyesület. Emellett még más civil szervezetek, közösségek (köztük a Magyar Madártani Egyesület és a Teremtésvédők) is segítettek terjeszteni az európai polgári kezdeményezés hírét levelező listáikon illetve közösségi média felületeiken. Reméljük, közülük többen majd hivatalosan is csatlakoznak a kampányhoz - és természetesen várjuk további civil szervezetek csatlakozását is.

Nagyot dobott az aláírások számán, hogy január az MTVSZ kiküldött egy felhívást a hírlevél listáján. Január végén, az Élelem-önrendelkezés hónap keretében szerveztünk egy Életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaságot! című beszélgetést, azzal a céllal, hogy még szélesebb körben megismertessük a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezést. Mindezek együtt generáltak némi sajtóvisszhangot is, ami szintén meglátszott a naponta beérkező online aláírások számán. A hétvégén pedig Puzsér Róbert mozgósító facebook-bejegyzése hozott több, mint kétezer aláírást egy nap alatt! Jelenleg már több, mint 12 ezer magyar aláírás gyűlt össze, ami a szükséges 15 750 aláírás 76,3%-a.

Uniós szinten 449 ezer online aláírás gyűlt eddig össze, amihez ha hozzáadjuk a papíron meglévő aláírásokat is, akkor az már közel félmillió. (Remélhetőleg hamarosan hivatalosan is hírt tudunk adni arról, hogy már összegyűlt a szükséges egymillió aláírás fele.) Eddig öt országban jött össze az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó előírások szerinti aláírás: Németországban, Belgiumban, Ausztriában, Franciaországban és Romániában. Ha a jelenlegi dinamika folytatódik, talán Magyarország lesz a hatodik? Jó lenne ezt március 10-ig, a Beporzók napjáig összehozni.

Abban, hogy a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés tényleg sikeres legyen, és összejöjjön a szükséges számú aláírás, Ti, kedves olvasók is tudtok segíteni. Ha az eddigi 12 ezer aláíró közül mindenki hoz még egy embert, már el is érnénk a szükséges 15 700 magyar aláírást. Kérjük, szóljatok ismerőseiteknek, közösségi média felületeiteken terjesszétek e kezdeményezés hírét! Ha van méhész vagy ökológiai gazdálkodással foglalkozó ismerősötök, szóljatok nekik is - ők természetes szövetségeseink ebben a kampányban! Ha van újságíró ismerősötök, szóljatok nekik is, írjanak erről a kampányról! A következő hetekben igyekszünk rendszeresen közzétenni olyan híreket, amelyek kapcsolatban hozhatóak a  Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezéssel. Ehhez szívesen várjuk azok segítségét, akik el tudnák vállalni a témához kapcsolódó hírek, szakcikkek fordítását vagy rövid ismertetését. Ha valakinek vannak a beporzókhoz, agroökológiához illetve az európai kezdeményezés által érintett témákhoz kapcsolódó fotói, rajzai, azokkal is tudjátok segíteni a kampányt.

Fotó: Molnár Antal

Van egy szlovákiai magyar aktivista ismerősünk is, aki ahhoz kér segítséget, hogy Szlovákiában is fel tudjuk pörgetni az aláírások számát. Ezért ha vannak határon túli magyar vagy bármely EU-tagállamban élő ismerőseitek, nekik is szóljatok, hiszen az uniós szinten szükséges egymillió aláíráshoz ők is hozzá tudnak járulni. A kampány nemzetközi honlapján több nyelvű aláírásgyűjtő űrlap és más tájékoztató anyagok is megtalálhatóak.

Arra is lehetőség van, ne csak az interneten keresztül, hanem papíron gyűjtsük az aláírásokat. A kinyomtatható aláírásgyűjtő ívet innen lehet letölteni. De van matrica is, amit szintén kinyomtathattok, és kiragaszthattok a számítógépetekre, telefonotokra stb. Terjeszthetitek a reGeneráció csapat által készített videót is.

De akár úgy is tudjátok terjesztetni, hogy amikor közzétesztek egy hírt az év vadvirágáról, az év madaráról vagy akár csak arról, hogy Ti magatok mit tesztek a beporzók védelméért, akkor megemlítitek a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezést is.

Márciusban két jeles napunk is kapcsolódik a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezéshez:

• március 10-én van a már említett Beporzók napja, amelyet pár éve kezdeményezett a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület;
• március 22-én a Víz világnapja (hogy ez miképpen kapcsolódik a kampányunkhoz, majd egy másik hírben eláruljuk).

Mindezeket figyelembe véve akár az is lehetne, hogy ezt a tavaszi hónapot a beporzóknak illetve a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezésnek szenteljük, és számos ehhez kötődő rendezvényt szervezünk márciusban. Ami egyelőre biztosnak tűnik, hogy a Permakultúra Klub márciusi rendezvénye a méhekkel, beporzókkal fog foglalkozni, és az MKNE és szövetségesei is biztos, hogy több rendezvényt szerveznek majd a Beporzók napja alkalmával.

Köszönjük mindenkinek az eddigi segítséget!

A hágai fellebbviteli bíróság több pontjában helyt adott a Milieudefensie / Föld Barátai Hollandia és négy nigériai magánszemély keresetének, amit 2008-ban indítottak a Shell olajvállalattal szemben.

Igazságszolgáltatás a Shell által okozott szennyezés áldozatainak

A bíróság megállapította, hogy a Shell Nigéria felelős a Niger folyó deltájában három helyen történt olajszennyezésért, azonban az anyavállalat, a Royal Dutch Shell is megsértette a gondos eljárásra vonatkozó kötelezettségét . Kártérítést ítéltek a négy nigériai felperes közül három személynek és a falujuk lakóinak, továbbá a Shellnek biztosítania kell, hogy legyen szivárgásérzékelő rendszer a nigériai olajvezetékeiben. Ez az első eset, hogy egy bíróság felelősségre vont egy holland multit a gondossági kötelezettség megsértésére hivatkozva egy külföldi ország területén. 

A Niger deltájának területén élő több millió ember évtizedeken keresztül szenvedett a nagymértékű olajszennyezés következményeitől. Évente 16 ezer csecsemő hal meg a szennyezés következtében, és a várható élettartam az itt élők körében tíz évvel alacsonyabb, mint Nigéria többi részén. A Föld Barátai Hollandia által indított per arra a szennyezésre összpontosított, amit a Shell okozott három falu területén, és amely tönkretette a helyiek termőföldjeit és halastavait. A kifolyt olajat sosem távolították el megfelelően, és rendszeresen történnek újabb szivárgások is.

Végre némi igazságot szolgáltattak a nigériai embereknek, akik az elszenvedői a Shell olaja által okozott szennyezésnek. A győzelem keserédes, mert a felperesek közül ketten - köztük az édesapám - nem érték meg a tárgyalás végét. Ez az ítélet viszont reményt ad a jövőt tekintve a Niger-delta lakói számára. –  mondta Eric Dooh, az egyik - Goi faluból származó - felperes.

Évekig tartó pereskedés után végre igazságot szolgáltattak több ügyfelemnek, már csak az Ikot Ada Udo falut érintő ügy van folyamatban. Azon túl, hogy a Shellt felelősnek találták az olajszivárgással kapcsolatban, és az ügyfeleim végre megkapják, ami jár nekik, ez az ügy megmutatja az európai vállalatoknak, hogy külföldön is felelősen kell eljárniuk. – tette hozzá Channa Samkalden, a nigériai földművesek és a Milieudefensie ügyvédje.

Ez  fantasztikus hír az érintett földművesek számára. Hatalmas előrelépés, hogy a Shellnek meg kell térítenie az okozott károkat. Egyben figyelmeztetés is minden olyan holland multinak, amely törvénytelenül jár el a világ bármely részén. A környezetszennyezés, földkisajátítás vagy kizsákmányolás áldozatainak most már több esélye van jogi csatát nyerni az érintett vállalatokkal szemben. A fejlődő országok népei többé már nem jogfosztottak a multikkal szemben. hangsúlyozta Donald Pols, a Milieudefensie / Föld Barátai Hollandia igazgatója.

A Föld Barátai aktivistái ünneplik a Shell elleni győzelmet Hágában

Szükség van a nemzetekfeletti vállalatokkal szembeni szabályozásokra

A nigériai ügy majdnem tizenhárom évig tartott. Ez jól mutatja, mennyire nehéz a jogaikat érvényesíteni azoknak, akiket megkárosított a nemzetekfeletti vállalatok tevékenysége. Olyan európai és nemzetközi jogszabályokra, egyezményekre van szükség, amelyek alapján felelősségre lehet vonni a nemzetekfeletti vállalatokat az általuk külföldön okozott károkért.

Európai polgárok ezrei vesznek részt abban az online kezdeményezésben, amely arra szólítja fel az az Európai Bizottságot, hogy vezessen be olyan szabályozást, amely kötelezővé teszi a multinacionális vállalatok emberi jogi és környezetvédelmi szempontú átvilágítását.

Ez reményteljes nap az olajvállalatok által okozott szennyezések és emberi jogi visszaélések áldozatai számára, de egyiküknek sem lenne szabad tizenhárom évet várni, mire igazságot szolgáltatnak nekik. Jobb EU-s jogszabályokra lenne szükség, hogy az európai vállalatok felelősségre vonhatóak legyenek azért, ami az ellátási láncukban történik. Több ezer európai polgár követeli az EU-tól, hogy egy, a közeljövőben beterjesztett új javaslatban tegye a vállalkozásokat felelősségre vonhatóvá. – fűzte hozzá Jill McArdle, a Föld Barátai Európa vállalati igazságszolgáltatás kampányfelelőse.

Mindennaposak az olajszivárgások Nigériában

Hiába az évtizedekig tartó ígérgetés, projektek, jelentések és további perek, a Niger deltája a mai napig súlyosan szennyezett. Az olajszivárgások a mindennapok részei. Még az olaj eltávolítását célzó művelet sem kezdődött el, amelyet a nigériai kormány, a Shell és egyéb résztvevők tíz éve terveznek, az ígéretek és előkészületek ellenére. Ráadásul egy, a Föld Barátai Hollandia és a Föld Barátai Nigéria által készített jelentés szerint a szabotázs időnként a Shell alkalmazottjaihoz köthető.

(Forrás: Föld Barátai Európa, fordította: Urbányi Csaba)

A cikk az EU társfinanszírozásával készült. Tartalmáért kizárólagosan a Magyar Természetvédők Szövetsége felel, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

A nagybányai ciánszennyezés huszonegyedik évfordulójára emlékezve a Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tanultunk a múltból, s a hasonló potenciális szennyezőforrások felszámolása helyett újabb cianidos technológiájú aranybányák megépítése fenyeget minket. A Verespatakra tervezett aranybánya beruházás még mindig nem került le a napirendről, mivel a kanadai beruházó 5 milliárd dolláros kártérítési perrel fenyegeti a román kormányt, emellett Felsőcsertésen is cianidos technológiájú aranybányát tervez egy másik kanadai beruházó.

A külföldi befektetőket még több hatalommal felruházó "szabadkereskedelmi" egyezmények helyett inkább végre a nemzetek feletti vállalatok felelősségre vonhatóságát biztosító nemzetközi egyezményekre és uniós szabályokra lenne szükség.

Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba (forrás: Wikipédia, CC BY-SA 3.0 licenc)

2000. január 30-án 22 órakor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába, és óriási környezeti katasztrófát okozva elszennyezte folyóvizeinket. A ciánszennyezés hatására becslések szerint 1240 tonna hal pusztult el a Tiszán. A szennyezés 2000. február elsején lépte át a magyar határt, a történtek óta február 1-je a Tisza élővilágának emléknapja.

Az ökoszisztémában végzett mérhetetlen pusztításon túl jelentősek voltak a gazdasági károk. Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, de a ciánszennyezésért felelős ausztrál-román vegyesvállalat, az Aurul megúszta anélkül, hogy egyetlen fillér kártérítést kellett volna fizetnie.

Elfogadhatatlan, hogy miközben a nemzetekfeletti vállatok büntetlenül megúszhatják a nagybányai ciánszennyezést és hasonló környezetpusztító tevékenységeiket, a különféle szabadkereskedelmi és befektetési egyezményekben elbújtatott rendszert kihasználva beperelhetnek kormányokat és milliárdokat húzhatnak ki az adófizetők zsebéből. Ez sok esetben a globális egyenlőtlenségek növeléséhez is hozzájárul.
Ezt a torz rendszert egyszer- s mindenkorra fel kell számolni!

A külföldi befektetőket még több hatalommal felruházó "szabadkereskedelmi" egyezmények helyett inkább végre a nemzetek feletti vállalatok felelősségre vonhatóságát biztosító nemzetközi egyezményekre és uniós szabályokra lenne szükség.

A cikk az EU társfinanszírozásával készült. Tartalmáért kizárólagosan a Magyar Természetvédők Szövetsége felel, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

Kép: flickr.com

Az épületek, főleg a lakóépületek energetikai felújítása számos társadalmi, gazdasági és környezeti probléma komplex kezelésére képes. A legnagyobb energiamegtakarítási potenciállal rendelkező lakóépületeken elvégzett mélyfelújítások (60 %-nál nagyobb energiamegtakarítást hozó felújítás) nélkül nem reális az energiafogyasztás- és kibocsátás-csökkentési célok, pláne a klímasemlegesség elérése. Ezen a területen az elmúlt évek alatt nem sikerült látványos áttörést elérni sem uniós szinten, sem hazánkban.

Magyarország Nemzeti Energiastratégiája (NES 2020) megállapítja, hogy a családok többségének nincs annyi megtakarítása, hogy saját erőből épületfelújításba kezdjen. Az alacsony energiaár-környezetben a lakosságot kevésbé vonzzák a hosszú távú épületfelújítási hitelek. Ösztönző finanszírozási lehetőségek hiányában legfeljebb egyedi intézkedések valósulnak meg, számottevő energiamegtakarítás nélkül, a ’lock-in’ (belakatolási) hatás veszélyével; mélyfelújítások elenyésző arányban történnek. A lakóépületek energiahatékonysági felújítását – különösen a kívánatos komplex, mélyfelújításokat – ezért ösztönözni szükséges. 

A MEHI lakossági épületfelújítási felmérése és eredményei

Milyen beavatkozási eszközök tudnák hatékonyan motiválni a lakástulajdonosokat? Hogyan ösztönözhetné az állam a léptékváltást a beruházások számában és volumenében és a mélyfelújítások elterjedését?

Ennek megismerésére 2020. novemberében a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) megbízásából reprezentatív lakossági felmérés készült arról, hogy a válaszadók milyen energetikai korszerűsítéseket végeztek lakóingatlanjukon az elmúlt öt évben, milyen beruházásokat terveznek a következő öt évben, miből tervezik ezeket a beruházásokat finanszírozni, és mekkora igény lenne valamilyen támogatási-ösztönző rendszer bevezetésére.

A lakossági kérdőív a 2016-os MEHI felmérést vette alapul, de a kérdéssort kibővítettük. A MEHI újdonságként most azt is megtudakolta a válaszadóktól, hogy milyen támogatási lehetőségek esetén vágnának bele a felújításba azok, akik egyébként nem terveznek korszerűsítést, ill. hogyan bővítenék ki a beruházásukat a felújítani tervezők, ha rendelkezésre állnának különböző ösztönző ill. támogatási formák.

A válaszok alapján a lakosság nagy része (57%) végzett az elmúlt 5 évben valamilyen energiahatékonysági felújítást, azaz hőszigetelést, nyílászárócserét vagy fűtéskorszerűsítést. Meglepő, de nagyon pozitív eredmény, hogy a 2016-os felmérésben a megkérdezettek 24%-a tervezett a rákövetkező 5 évben energetikai korszerűsítést, ehhez képest a friss felmérés alapján ennek több mint a duplája történt meg valójában. A beruházások közel háromnegyede egyedi intézkedés volt, azaz a felújítások mindössze egynegyedében történt valamilyen kombinált (legalább két elemet érintő) korszerűsítés. A növekvő tendencia ellenére az ingatlantulajdonosok 59%-a úgy gondolja, hogy szükség lenne (további) energetikai korszerűsítésre otthonában. Több, mint egyharmaduk (36%) tervezi is, hogy a következő 5 évben végez valamilyen energiahatékonysági beruházást. A családi házak 40%-át, a társasházi lakások 22%-át, a panellakások 14%-át kívánják felújítani a következő 5 évben.

A kérdőív a korszerűsítések elsődleges okára is rákérdezett, hogy megtudjuk, mi motiválja a lakástulajdonost a felújításra. Az elmúlt 5 év beruházásainál a legfontosabb motivációt a tönkrement épületrész/berendezés (szükségszerű) javítása és a komfortérzet növelése jelentette. A tervezett felújításoknál azonban már érzékelhetően nő a jelentősége az energiahatékonysági szempontnak, sőt a hőszigetelés esetében az első számú ok lett. Az eredmények alapján azonban elmondható, hogy tudatos tervezéssel még ritkán párosulnak ezek a beruházások: a felújítások kevesebb, mint egynegyedében (24%) készítettek műszaki vagy energetikai tervet, jellemzően a társas- illetve a panelházaknál. Energetikai szempontból nem is voltak feltétlenül sikeresek ezek a beruházások: a múltbeli felújítások kevesebb, mint felénél jelölték meg a válaszadók, hogy csökkent az energiaszámlájuk.

Bár az elmúlt években érezhetően nőtt az épületenergetikai beruházások száma, és egyre többen tervezik a korszerűsítéseket energiahatékonysági célból, még mindig az egyedi, részleges felújítások dominálnak, jellemzően műszaki vagy energetikai terv nélkül, amelynek eredményeképp a keletkező energiamegtakarítás sem jelentős.

A felmérés alapján a hazai otthonok 36%-án, azaz számszerűen 1,42 millió lakáson terveznek valamilyen energetikai felújítást végezni a következő öt évben. A tervezett beavatkozások, a 2020-as építőipari árak és a kérdőívben mért átlagos lakás-alapterület alapján a szerzők kiszámították és összesítették a várható beruházási értéket: ez közel 3000 milliárd Ft-ot tett ki anyag- és munkadíjjal együtt.

A felmérés eredményei alapján egy nagy volumenű lakossági energiahatékonysági piac rajzolódik ki, jelentős beruházási értékkel, amely különösen figyelemre méltó. A tanulmány kiemeli: ezt a felújítási igényt nagyon fontos lenne olyan mederbe terelni, ahol a megtakarítási lehetőségek a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhatók.

Fotó: unsplash.com

Mivel ösztönözhetők a felújítások?

A válaszadók háromnegyede (74%) saját forrásból (is) tervezi megvalósítani a korszerűsítést, és így felmerülhet a kérdés, hogy ebben az esetben szükség van-e bármilyen pénzügyi támogatásra. Ugyanakkor a felmérés rávilágított: a múltbeli vagy közeljövőben tervezett jelentős számú energetikai korszerűsítések leginkább részleges, egyedi intézkedések, elsősorban nem energiahatékonysági fókusszal, tudatos energiafogyasztás csökkentési cél és tervezés nélkül, és ezáltal jellemzően nem eredményeznek jelentős energiamegtakarítást.

Az állami beavatkozás egyik legfontosabb szerepe az lenne, hogy beterelje az energetikai felújítást tervezőket egy olyan rendszerbe, amely során

• komplex, azaz mélyfelújítással járó,
• energetikailag megtervezett, és így
• valódi energiamegtakarításokat hozó,
• nyomon követhető (monitorozható),
• elszámolható (az EU-s célok teljesítését segítő),
• ütemezett (azaz tervezhető, egyenletesebb piacot biztosító)

energiahatékonysági korszerűsítések történnek.

Ehhez a támogatási feltételeket a szerzők javaslata alapján úgy kell meghatározni, hogy az a felújítókat a komplex beruházások megvalósítására ösztönözze, vagyis a támogatások energiahatékonysági feltételekhez legyenek kötve. Egy támogatási rendszer bevezetésével az állam egyszerre tudná segíteni azokat, akik enélkül a finanszírozás nélkül nem tudnák elvégezni a beruházásokat – tehát növelné a felújítások és a felújított ingatlanok számát –, és egyúttal azt is elérné, hogy a már egyébként (akár saját forrásból) felújítani tervezők jól megtervezett, komplex, az energiamegtakarítási potenciált minél inkább kiaknázó beruházásokat hajtsanak végre.

Ezáltal lehetővé válhat az is, hogy ezeket a megtakarításokat az európai uniós vállalásaink, az Energiahatékonysági Irányelv 7. cikke mentén hazánk elszámolja. Ebből a szempontból külön előnyös lenne az is, hogy a felújítani tervezők nagyobb része (61%-a) már 1-2 éven belül megvalósítaná a beruházást – így a kumulatív megtakarítások esetében azokat több éven keresztül lehetne elszámolni.

A lakossági kutatás során a leggyakrabb ösztönző és támogatási formák népszerűségét is felmérték, melyek az egyablakos szakértői tanácsadás, a kedvező kamatozású piaci hitel, a kamatmentes hitel, az 5%-os ÁFA, a 30%-os illetve 40%-os vissza nem térítendő támogatás volt.

Legtöbben a vissza nem térítendő támogatások és az 5%-os ÁFA esetén vágnának bele vagy bővítenék ki az energetikai felújításukat, ezt követte a kamatmentes hitel, majd az egyablakos tanácsadói hálózat. Érdekesség, hogy a műszaki és pénzügyi tanácsadói hálózat (amely hazánkban pilot jelleggel 2021. tavaszán indul a RenoHUb projekt keretében) jobban ösztönözné a felújítani kívánókat a korszerűsítésre, mint a kedvezményes kamatozású piaci hitel. Ennek oka valószínűleg az, hogy ma már szinte csak az vághat bele magabiztosan egy energetikai felújításba, aki a megfelelő döntésekhez szükséges műszaki, jogi és pénzügyi ismeretek mellett jó menedzsment készségekkel is rendelkezik – az egyablakos szaktanácsadás így elég sok stressztől és bizonytalanságtól kímélheti meg az embert, miközben biztosítja a megfelelő minőségű eredményt. 

A tervezett felújítást potenciálisan bővítők körében felmérték azt is, hogy milyen típusú beruházást végeznének, illetve egészítenék ki a már tervezett beruházásukat, ha az elméletben rendelkezésre álló támogatás segítségével újítanának fel. A korábban alkalmazott módszertan segítségével kiszámolták a különböző támogatási formákhoz tartozó várható beruházási értékeket. Számításuk szerint a legnagyobb befektetési összeg a 40%-os vissza nem térítendő állami támogatásnál jelentkezne, több, mint 1200 milliárd Ft.

A várható költségvetési hatást is összesítették: az ÁFA-, társasági adó-, személyi jövedelemadó- (SzJA), egyéb munkabér közteher- és iparűzési adó bevételeket, a többlet-foglalkoztatást és a beruházások mentén keletkező energiamegtakarítást és szén-dioxid kibocsátáscsökkentést.

Legnagyobb hatást a 40%-os vissza nem térítendő támogatással lehetne elérni: az állami bevételek 493,58 Mrd Ft-ot tennének ki, ami meghaladná a támogatásra fordított kiadásokat; 145 ezer új munkahelyet teremtene 5 év alatt az építőiparban és a gazdaság többi ágazatában a fogyasztásnövekedés által, és évente 7,5 PJ primerenergiát és 420 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást takarítana meg.

A lakossági felmérés eredményei alapján az állami szerepvállalás államháztartási és foglalkoztatási hatásai

• minden intézkedésnél egyértelműen pozitívak,
• a költségvetési bevételek egyes támogatási formák esetében meghaladják a költségvetési támogatás volumenét,
• a támogatás hatására történő beruházások számottevő energiamegtakarítással és szén-dioxid kibocsátáscsökkentéssel járnak.
• Ha a fentiek mellé még az energiahatékonyabb épületállományból fakadó további társadalmi, egészségügyi, környezeti hatásokat is számításba veszünk, akkor minden kétséget kizáróan pozitív nemzetgazdasági mérlegről beszélhetünk.

Fotó: unsplash.com

Mélyfelújítások a legnagyobb energiamegtakarításért

Magyarországon a lakóépületekben rejlik a legnagyobb energiamegtakarítási lehetőség, amelyből a családi házakban rejlő potenciál aknázható ki a leginkább költséghatékonyan. A lakossági felmérés eredménye szerint az energetikai korszerűsítések jellemzően egyedi intézkedések és nem eredményeznek jelentős energiamegtakarítást, ezért a komplex vagy más néven mélyfelújítások ösztönzésére lenne szükség, hogy kiküszöbölhető legyen a „lock-in” (belakatolási) hatás, és a beruházások a várt energiamegtakarítást eredményezzék. Minden olyan felújítási beavatkozással, amely során az energiahatékonysági szempontot nem vették figyelembe, vagy történt ugyan ilyen beavatkozás, de nem megfelelő minőségben, újabb évek vesznek el a következő beavatkozásig úgy, hogy a megtakarítási lehetőség nem került kiaknázásra.

A felújításokat olyan támogatási rendszerrel lehet a komplex korszerűsítések irányába terelni, amely a korszerűsítés mélységétől (tehát az energiamegtakarítás nagyságától) függően biztosít többlet támogatást egy, a mélyebb felújítást díjazó bónusz rendszer bevezetésével.

További fontos szempont a valós energiamegtakarítások elérése. Ehhez szükséges, hogy a beruházások előtt energetikai felmérés és terv készüljön, és a beruházás az alapján valósuljon meg.

A tanulmányban vizsgált támogatási formák közül gazdaságélénkítésre mindegyik alkalmas, a legegyszerűbben bevezethető és legtöbb nettó államháztartási bevételt termelő támogatási forma az 5%-os ÁFA, azonban a komplex beruházások ösztönzését, az energiamegtakarítások megvalósulását, monitorozását és elszámolását a vissza nem térítendő támogatási formával lehet leginkább elérni.

Egyéb célú állami támogatások esetében is, amellyel a lakásfelújításokat ösztönzik, nagyon fontos, hogy horizontálisan az energiahatékonysági szempontok is megjelenjenek. Minden olyan lakóépület-felújításba fektetett forint, amely nincs energetikai követelményekhez kötve, egy elszalasztott lehetőség, hiszen nem eredményezi az elvárt és elszámolható energiamegtakarítást, és az ahhoz köthető, széles körű pozitív hatásokat.

A cikk szerzői: Illésné Szécsi Ilona, dr. Sáfián Fanni, Magyar Energiahatékonysági Intézet

Egy rendezvény, teljesen beleillik az Élelem-önrendelkezés hónap tematikájába: Becsüld meg a földet! (Kiss the ground!)
online filmvetítés és beszélgetés ma este az Ökofilmklub keretében.

Időpont: 2021. január 29. péntek, 19.00-22.30
A beszélgetéshez csatlakozz be itt:

A film üzenete roppant egyszerű, mégis annál nehezebb átadni és foganatosítani, nevezetesen: ami a talajnak jó, az nekünk is jó.
(...)
A Becsüld meg a Földet ugyanakkor nem csupán felhívja a figyelmet a közismert problémákra, de az amerikai pragmatizmus virtusával egyszerű, közérthető megoldási javaslatokat is közöl, mindezt Woody Harrelson (Született gyilkosok, Ostrom Seattle-ben) ízes, déli akcentusában narrálva.

(Forrás: Filmtett - Erdélyi filmes portál)

A Becsüld meg a földet! (Kiss the ground!) c. film bemutatja, hogy a szántással, a gyilkos "növényvédő szerekkel" teljesen tönkretesszük a talajainkat, és helyette különféle szántás nélküli agroökológiai módszereket mutat be, amelyekkel ahelyett, hogy elpusztítanánk, inkább helyreállíthatjuk bolygónk talajait, és egyúttal a légkörben levő üvegházhatású gázok mennyiségét is csökkenthetjük.

A filmet angol nyelven vetíti az Ökofilmklub, magyar illetve angol felirat pedig elérhető lesz hozzá.

Szakértőkkel folytatott beszélgetés a film után:

- Dr. Gyulai Iván - ökológus, az Ökológiai Intézet a Fenntartható fejlődésért Alapítvány elnöke
- Borsos Béla - állatorvos, humánökológus, író. - A gyűrűfűi ökofalu alapítója

Moderátor: Gajárszki Áron - Az Ökofimklub Egyesület elnöke

A vetítés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Itt lehet regisztrálni.

Kép: unsplash.com

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) vendégcikke, az új tanulmányuk alapján.

Kutatók körében ma már széleskörű egyetértés van arról, hogy az energiahatékonyság a klímacélok elérésének megkerülhetetlen és egyik leginkább költséghatékony eszköze, ami az energiamegtakarításokon és kibocsátáscsökkentésen kívül számos kedvező tovagyűrűző hatással is jár.

Mire készül Európa?

Az energiahatékonysági beruházások széleskörű hasznait egyre több tanulmány vizsgálja. A témában áttörést az International Energy Agency (IEA) 2014-es jelentése hozta, amely a kutatók mellett a döntéshozók és piaci szereplők szélesebb körének figyelmét ráirányította az energiahatékonyság sokrétű előnyeire. Az Európai Bizottság 2016-os Téli csomagjának hatáselemzése is tartalmazott becslést ezek nagyságára. 2017-ben pedig külön Bizottsági jelentés készült az energiahatékonyság makrogazdasági és szektorális hatásairól. Ez csak a kezdete a tanulmányok sorának, amelyekből egyenes út vezetett a téma stratégiai jelentőségűvé válásához.

Az Európai Bizottság 2019-ben tette közzé az Európai Zöld Megállapodást, az Unió új növekedési stratégiáját, ami Európa klímasemlegességét tűzte ki célul 2050-ig, 2030-ig 55%-os kibocsátáscsökkentés megvalósításával. A stratégia egyik sarkpontja az európai épületállomány karbonsemlegessége, amit az épületek nagyszabású energetikai felújítása révén lehet elérni.

Az európai épületfelújítási hullámot az indokolja, az energetikailag korszerűtlen épületekben hatalmas megtakarítási lehetőség rejlik. Az épületek építése, használata és korszerűsítése teszi ki Európa energiafogyasztásának 40%-át és szén-dioxid kibocsátásának 36%-át. Az épületek háromnegyede energetikailag korszerűtlen, felújításra szorul, ezáltal jelentősen csökkenthető az energiafogyasztása. Az európai épületállomány 11%-án végeznek évente valamilyen felújítást, de ezek a beavatkozások jellemzően nem javítják jelentősen az épületek energetikai jellemzőit. Az épületállomány éves korszerűsítési aránya 0,4% és 1,2% között mozog a tagállamokban, az 50-80%-os energiamegtakarítást eredményező mélyfelújítások aránya viszont szinte elhanyagolható, 0,2% körüli.

Az épületek energiahatékony felújításának kiemelt jelentőségét tovább erősíti a Bizottság nemrég közzétett Felújítási Hullám (Renovation Wave) kezdeményezése is. A stratégia az európai felújítási ráta megkétszerezését és a felújítások mélységének növelését, egyúttal a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságának elérését célozza. A Felújítási Hullám célkitűzése továbbá, hogy szigorúbb szabályozás és szabványok vonatkozzanak nemcsak az új, hanem a meglévő épületekre is, az energiahatékonyságra vonatkozó kötelező minimum követelmények fokozatos bevezetésével.

Kép: flickr.com

Az épületekbe való befektetést a COVID-19 által kiváltott, 2020-tól Európa szerte markánsan jelentkező gazdasági visszaesés különösen indokolttá teszi. Az Európai Építők Szövetsége becslése szerint az uniós építőipar a válság következtében jelentős, 20-25%-os visszaesésre számíthat 2020 és 2021 során is (2019-hez viszonyítva). Hasonló nagyságú visszaesésre számítanak a hazai építőipar szereplői.

Az energiahatékonyság javítását és a megújuló energiafelhasználás növelését célzó befektetések révén gyorsabb helyreállításra és gazdasági növekedésre lehet számítani, mint más keresletélénkítő intézkedések hatásaként. A zöld beruházások révén mérsékelhető a válság okozta visszaesés, csökkenthető a munkanélküliség és ösztönözhető a gazdaság helyreállítása. Különösen igaz ez a KKV-k által dominált építési szektorban. A válság felerősíti azt az igényt, hogy az erőforrásokat az épületek energetikai felújítására érdemes átcsoportosítani, mivel ez szolgálja leghatékonyabban a zöld átmenet céljait. Nem véletlen, hogy Európa-szerte a válságból való kilábalást célzó intézkedések egyik kulcs területe az épületekbe való befektetés, mivel ez széleskörű, tovagyűrűző hatásai révén motorja lehet a zöld helyreállításnak.

A járvány okozta gazdasági visszaesés enyhítésére és a gazdaság élénkítésre az Unió egy új pénzügyi eszközön, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközön (Recovery and Resilience Fund, RRF) keresztül többlet forrásokat biztosít. Az RRF 672, 5 milliárd euró összegű kölcsönt és vissza nem térítendő pénzügyi támogatást jelent Európa számára. A tagállamoknak a válságot követő helyreállítás során az állami beruházásokat és a reformokat úgy kell megtervezniük, hogy azok elősegítsék a zöld és digitális gazdaságra való átállást. Az uniós forrásokat a tagállamoknak 37%-ban ezért éghajlatvédelmi célokat szolgáló intézkedésekre kell fordítaniuk. A tervezett intézkedéseket, reformokat az ún. nemzeti helyreállítási reformtervben kell benyújtani, ami feltétele a források lehívásának.

Hazai prioritások

Magyarország részesedése a teljes európai RRF-ből 15,3 milliárd euró, amelyből 6,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 9 milliárd euró pedig hitel formájában lesz elérhető; ez utóbbit Magyarország teljes egészében le kívánja hívni. Az energetikára, ún. „zöld átállás” komponensre – amely az energiaszektor dekarbonizálását célozza – fordítható összeg a jelenlegi tervek szerint ennek a 6,7%-a. Ehhez egy helyreállítási és alkalmazkodási tervet kell benyújtani az Európai Bizottsághoz, amely egy új feladatot jelent az egyidejűleg készülő Partnerségi Megállapodás mellett. A reformterv első változata 2020. november 20-án benyújtásra került, a végső dokumentumot 2021. április 30-ig kell elkészíteni; jelenleg tart a tervezet társadalmi egyeztetése. A Partnerségi Megállapodás a 2021-2027 közötti uniós fejlesztési források felhasználásának hazai prioritásait, az operatív programokban pedig a konkrét beavatkozási területeket jelöli ki. Szintén benyújtásra vár az Épületenergetikai Irányelv (EPBD) 2a. pontja értelmében egy megalapozott Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia.

A köz- és lakóépületek nagyszabású energetikai felújítási programjának finanszírozására rendelkezésre állnak tehát uniós források, ezek mellett magán beruházások is mozgósítandók az állami forintokkal kombináltan. Mindez a tervezés koordinálását és a rendelkezésre álló források okos, összehangolt felhasználást igényli, amihez a Bizottság számos eszközön keresztül technikai segítséget is nyújt a tagállamoknak.

A hazai tervezési dokumentumok alapján az látszik, hogy mind a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), mind az Operatív Programok a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítését az ún. Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszeren (EKR) keresztül tervezi ösztönözni és támogatni. Ez nem teljesen új elképzelés, már a 2020. januárjában elkészült Nemzeti Energia és Klíma Tervben is az szerepel, hogy a lakossági korszerűsítések piaci alapon, a tervezett EKR keretében fognak megvalósulni.

Az EKR egy alapvetően piaci mechanizmusokra épülő, energiaszolgáltatókat kötelező megoldás, amely „szennyező fizet elve” alapján az energiaellátásban résztvevő vállalatokat kötelezi a számukra meghatározott energia-megtakarítási célok elérésére. A teljesítést alapvetően kétféleképpen lehet megtenni: energiahatékonyságot javító beruházások megvalósításával vagy járulékfizetéssel. Tavaly év végén meg is jelent erről a jogszabály, az Energiahatékonysági Törvény módosításán keresztül. A rendszer idén indul, a villamos energia illetve a földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek, valamint a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezetek 2021. január 1-től váltak kötelezetté.

Azokban az európai uniós tagállamokban, ahol azt már korábban bevezették, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakóépületek esetében a kötelezettségi rendszert elsősorban viszonylag olcsó energiahatékonysági intézkedések végrehajtására használják. Ez egyértelműen maximalizálja a költség-haszon arányokat, de nem támogatja az átfogóbb, teljes épületre vonatkozó átalakítást. A hazai jogszabály a magasabb elszámolási arány lehetőségével ösztönözné a kötelezetteket, hogy a lakossági szektorban végezzenek energiahatékonyságot javító beruházásokat.

Széles körű járulékos hasznok

A hazai épületállomány nagymértékű felújítása több, mint egy évtizede várat maga, korai teljesítésről 2020-ban már egyáltalán nem beszélhetünk. Pedig kimutatható, hogy e felújítás révén a magyar gazdaság olyan gazdasági és társadalmi, energetikai és nem-energetikai előnyökre számíthat, amelyek meghaladják a beruházásokkal járó költségeket. Javítható az épületekben élők és azokat használók életminősége, csökkenthető a károsanyag-kibocsátás és a helyi légszennyezés, mérsékelhető az energia-függőség, elősegíthető az anyagok újrafelhasználása és újrafeldolgozása. Ez az egyértelmű üzenete az épületállomány felújításának széleskörű, tovagyűrűző hatásait is vizsgáló nemzetközi kutatásoknak.

Az energiahatékonysági programokról szóló szakpolitikai döntések során jellemző, hogy csak a keletkező energiamegtakarítással számolnak, ami alulbecsüli az intézkedések eredményeként keletkező összes hozadékot. Ez rontja az energiahatékonysági intézkedések költséghatékonyságát és korlátozza a szükséges befektetéseket. A széles körű társadalmi és gazdasági hasznok azonosítása, számszerűsítése elősegíti, hogy a beruházások közelebb kerüljenek a társadalmi szempontból optimális mértékhez. A járulékos hasznok figyelembevétele mára már nem csak ajánlás, azt a vonatkozó irányelvek is előírják, pl. az EPBD alapján a hosszú távú épületfelújítási stratégia részeként.

Az előnyök az egyének szintjén (felhasználók, lakók stb.) és társadalmi szinten is keletkezhetnek, és a befektetéssel járó közvetlen előnyöket is meghaladhatják.

A környezeti előnyök a csökkenő energiafogyasztás révén jelentkeznek: a légszennyezés és szén-dioxid kibocsátás csökkenése, energiamegtakarítás, az erőforrások hatékonyabb felhasználása. A környezeti előnyök összességében a társadalom egészségi mutatóinak javulásában mutatkoznak meg. Az energiahatékonyság gazdasági előnyei között kiemelhető, hogy hozzájárul a gazdasági kibocsátás növekedéséhez, a foglalkoztatás bővüléséhez, az innováció és versenyképesség javításához, a közcélú kiadások lefaragásához, az energiabiztonság növeléséhez. A társadalmi szintű előnyök a jóléti és egészségi állapotban bekövetkező kedvező változásokat jelentik, a szegénység mérséklődéséhez való hozzájárulást, és a termelékenység növekedését.

Az energiahatékonysági intézkedések között kiemelt szerepű épületfelújítások mikroszintű előnyei egy része az épület használatához kapcsolódnak, mint például a megnövekedett komfort, a jobb minőségű belső környezet és levegő révén keletkező egészségügyi hozadékok. A mikroszintű hasznok más részben gazdasági jellegűek, a felújított ingatlan értékének növekedése, a lecsökkent lakás- és energiacélú kiadások révén keletkeznek.

Kép: unsplash.com

Mindezen előnyök és tovagyűrűző hatások azonosítása és számszerűsítése hazai szinten is kívánatos lenne, hiszen fontos szempontok lennének a szakpolitikai döntéshozásban; a szűkös állami források befektetéséről az épületek energiahatékonyságát célzó programokba minden bizonnyal könnyebb lenne dönteni, ha a széles körű hasznok számba vételének eredményeképp a pozitív irányba billenne a mérleg.

Szerzők: Pálffy Anikó, Koritár Zsuzsanna - Magyar Energiahatékonysági Intézet