Írta: Marton Miklós
Repülőtér vásárlás: Állj! Pénzt és életet!
A Ferihegyi Repülőtér tervezett állami tulajdonba vétele jó alkalmat jelenthet a környezeti és társadalmi problémák rendezésére. Különösen azért, mert ha erre az adásvétel előtt nem kerül sor, akkor azt a magyar adófizetők együtt fizetik majd meg: a pénzükkel és az egészségükkel.
Csak én érzem úgy, hogy egyre hangosabbak Budapesten a repülők? Más is úgy érzi, hogy egyre nagyobb a zaj? Igen, egyre több a repülő. Igen, mást is zavar. Persze lehet nem odafigyelni, de attól még a zajszennyezés hat, rombolja az idegrendszert. A zaj okozta idegrendszeri károsodás tipikusan olyan, ami nem azonnal jelentkezik: nehéz megmutatni az összefüggést zajos környezet, és az akár évekkel később jelentkező idegösszeroppanás között.
Kis városszéli reptérből nemzetközi csomópont
A Ferihegyi Repülőtér 1950-ben nyílt meg, akkor évi 49 ezres utasforgalommal. 2022-ben a forgalom meghaladta a 22 milliót, tehát a növekedés három nagyságrendet ölel fel.
A légszennyezéssel érintett zónában mintegy egymillió ember él, a zajszennyezés ennél még több embert érint. Mivel „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez” (Alaptörvény XXI. cikk), ezért a repülőtér tervezett állami tulajdonba vétele kedvezhet a problémák rendezésének.
A probléma pedig nem kicsi.
„Borzasztó a hangerő. A kerozin csillog a kerti esővízgyűjtőben” – mondják. „Mióta van a CARGO, azóta telepakolják a gépeket, alig tudnak felemelkedni.” Azt mondják, hogy azóta érezhetően nehezebben szállnak fel a repülők, zajosabbak, sőt sokszor a kertekben érezni a motor keltette szelet. „Pár hete is volt tetőbontás.” (A Budapest Airport is elismerte, hogy “A két futópálya meghosszabbított tengelyében, a nagyjából 4 kilométeres távolságon belül található lakott területeken, Vecsésen és a XVII. kerületi Rákoshegyen előfordulhat, hogy a házak felett átrepülő leszálló gépek után jelentkező légörvények a földfelszínt elérve bizonyos körülmények esetén károkat okoznak a házak tetőhéjazatában.”