Tíz éven belül megszűnne itthon a szén (lignit) erőművi és lakossági használata. A BAZ, Heves és Baranya megyék mint szénrégiók szénkivezetését, megújulását az Európai Unió 104 milliárd forinttal támogatja. Kérdés, hogy a leginkább érintett helyi közösségek tudnak-e majd élni a Méltányos Átmenet támogatásokkal.
Magyarország – Kínához hasonlóan – már 2030-ra teljesen ki akarja vezetni a szén alapú energiatermelést, megelőzve ezzel a német vagy cseh vállalást (2038). Igaz, a gyengébb minőségű magyar lignithez nem kapcsolódik olyan léptékű ipari és energiatermelés, mint például Szilézában. Folyamatosan csökken a szén iránti kereslet, az ágazat súlyosan veszteséges és fenntartatlan. Kiugró példa erre az immár MVM tulajdonba került Mátrai Erőmű, amely a 2019-es 5,9 milliárd forint veszteség után tavaly már 42,7 milliárd forint veszteségről számolt be. Félő azonban, hogy a Mátrai Erőmű újra átmenti magát és fő profilként megtartja a kazánban égetést. Épp csak lignit helyett a szintén fosszilis és hasonlóképp szennyező földgáz vagy hulladék égetésére állhat át.
Ezzel együtt is a szén kivezetése komoly kihívást jelent az eddig bányákban vagy szénerőművekben dolgozó munkavállalók és családjaik számára. A szénkivezetés BAZ megyében 9007, Baranyában 3187, Hevesben 5798 munkahelyet érint – a Területi Méltányos Átmenet Terveket koordináló Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a háttérdokumentumokat összeállító KPMG pontosnak tűnő becslése szerint.
Bevezetés a szénkivezetésbe
A szénkivezetés nem csupán technológiai kérdés, hanem az ország energiaátmenetébe kell illeszkedjen, egy sor gazdasági és társadalmi kérdést vet fel. Hasonló a helyzet, mint amikor 40 évnyi erőltetés után sem lett Magyarország a „vas és acél országa”. Miskolc vagy Ózd kohói végül leálltak – a nehézipar helyett új, progresszív és jobban alkalmazkodó utakra kényszerültek.
Az Igazságos Átmenet terveket a magyar kormány nyújtja be az Európai Bizottság felé, a 2021-27-es Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP+) mellékleteként. A terveket egyfajta gördülő tervezéssel készítette elő a KMPG, 2021 első felében pedig mindhárom megyében többkörös online társadalmi egyeztető fórumot szervezett az ITM és megyei érdekelt felek részvételével.
A szénkivezetés kapcsán a változásban érintett csoportok elsősorban a helyi KKV-k (pl. beszállítók), helyi önkormányzatok és helyi közösségek - így az Igazságos Átmenetnek elsősorban az alulról jövő (bottom-up) kezdeményezésekre kell koncentrálnia. Fontos, hogy már az lehetséges alternatív gazdasági irányok és a pályázati kiírások meghatározásában is szerepet kapjanak a helyi szintű szereplők.
Ehhez nem csupán hozzáférést kell biztosítani a tervekhez, hanem fel is kell készíteni a helyi döntéshozókat és közösségeket a fejlesztések befogadására, sőt hogy aktív részesei, tervezői legyenek. Kevesen vettek részt a szükségletfelmérésben, keveseknek volt projektötlete. Az érintettek helyzetbe hozásához folyamatos „házhoz menő” támogatást biztosító mentor-programra lenne szükség – legalábbis a terveket véleményező civil szervezetek szerint.
Az egyik legfontosabb javaslat épp az volt a civilek részéről, hogy az Igazságos Átmenet irányítási mechanizmusáról, előrehaladásáról, a számszaki és minőségi mutatókról, illetve felülvizsgálati kereteiről szélesebb körben és hatékonyabban tájékoztassák a leendő kedvezményezetteket és a nyilvánosságot. Igény volt arra is, hogy a társadalmi és civil partnereket vonják be a végrehajtásba és monitoringba – akár a KEHOP Plusz Monitoring Bizottságán keresztül, de az egyes projekt folyamatok, rész-tervek és a végrehajtás során érdemi konzultáció keretében is.
Füstbe ment tervek és új perspektívák
Soknak tűnik, de hogy érezzük az arányokat: a munkaerő átképzésre, innovációra, új vállalkozások indítására vagy épp több ezer „szenes” lakás energetikai felújítására szánt teljes keretösszeg a három megyére összesen 104 milliárd forint. Vagyis a Mátrai Erőmű elmúlt évi veszteségének a 2.5-szöröse.
Az uniós közpénz-ráfordítás kevés a feladat léptékéhez képest? Vagy a gazdaságtalan szénerőmű irtózatosan drága és veszteséges?
A program első számú célkitűzése a „1) Beruházás a munkaerő (át)képzésébe”. Az összesen érintett 17992 munkavállaló közel harmada részesület díjmentes átképzésben. Kérdés persze, hogy a szénbányászathoz kapcsolódó iparból élők milyen irányú átképzésekre lennének nyitottak. A modern képzési palettán a nyelvet, informatikai vagy épp idegenforgalmi szakmák a népszerűek, de a bányászati nehézgépekkel vagy erőműben dolgozók vélhetően az építőiparban tudnának legkönnyebben új karriert kezdeni. A jellemzően idősebb korú szénipari munkavállalók akár korengedménnyel, de nyugdíjba is mehetnének; a továbbképzésben főleg a fiatalabb generációk vennének részt. Egy ilyen korai nyugdíjazást maga az Igazságos Átmenet Alap elvileg nem finanszírozhat, de más forrásból megoldható lenne.
A terveket véleményező civil szervezetek egyik legfőbb módosító javaslata a „közelség elvének” érvényre juttatása. Ennek lényege az lenne, hogy ne csupán a megyei szintű önkormányzatok és kereskedelmi kamarák pályázhassanak, hanem kötelező jelleggel vonják be a helyi kkv-kat, helyi önkormányzatokat (pl. konzorciumként) a projektekbe. Azaz helyi, kis- és közepes léptékű komplex programokra is jusson méltányos keretösszeg és szakmai támogatás – a helyi, lehetőleg személyes tapasztalatok, helyi szintű ismeretek alapján.
Zöldre át?
Az átképzések nyomán remélhetőleg új munkahelyek létesülnek, új vállalkozások is indulnak, amelyben a második - „Zöld gazdasági diverzifikáció, technológiaváltás, a kutatás-fejlesztés, innováció ösztönzése” – prioritás pályázatai is segítenek majd. A civilek véleménye szerint három lehetséges buktatót is el kéne kerülnünk.
Egyrészt, bármennyire is a legnagyobb kapacitással a rendelkező nagyvállalatok a leginkább érintettek a szénkivezetésben, az ő átállásukat nem szabad ebből azt arányaiban csekély keretösszegből finanszírozni! Az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi rendszerében 6 (EU ETS) több mint 170 magyar üzem vesz részt közvetlenül. Ebből hét nagy ipari komplexum – köztük a Mátrai Erőmű, a Dunai Vasmű vagy a Százhalombattai Kőolajfinomító – adja az ETS-kibocsátás több mint felét. Eközben a száz legkisebb létesítmény együtt is csak a magyar ETS-kibocsátás 5 százalékát fedi le.
A civilek álláspontja az, hogy a megyei nagyvállalatok és ETS-létesítmények kizárólag abban az esetben részesülhessenek az Igazságos Átmenet Alap szerény forrásaiból, ha valóban kiemelkedő üvegházgáz (ÜHG) kibocsátás-csökkentést eredményező tevékenységeket indítanak el. Hasonlóan fontos előfeltétel lehet, hogy a szénkivezetés miatt átképzett munkavállalók elhelyezkedése és távlati foglalkoztatása legyen a fő cél, valamint legalább partnerként kötelezően vonják be a szénkivezetés miatt érintett kis és középvállalkozásokat.
A benyújtandó Igazságos Átmenet tervek egyébként nem részletezik, hogy milyen jellegű zöldgazdasági tevékenységeket támogatnának. Márpedig, ha nincsenek konkrétumok a lehetséges kedvezményezettek (főleg helyi KKV-k), aligha tudnak majd megfelelő projektötletekkel előállni.
A civilek hangsúlyozták: a Mátrai Erőmű Zrt. és kapcsolódó ipari területeinek rekultivációja során mindenképp érvényesüljön a szennyező fizet elve, tehát a területek kármentesítését és stabilizálását a Mátrai Erőmű Zrt. saját költségeiből fedezze, az Igazságos Átmenet Alap forrásai pedig kizárólag a jogszabály (1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról) által előírt tájrendezést követő, alternatív hasznosítást célzó projekteket támogassák!
A szén gáz, de a gáz is szén!
Az Igazságos Átmenet (Just Transition) egyik fontos alapelve a „szén helyett megújulók” – vagyis szénről valamely más fosszilis alapú energiatermelésre – például földgázra - való átállást nem lehet e konkrét forrásból finanszírozni. A civil szervezetek szerint fontos, hogy egyértelműen sorolják majd fel a tervekben a nem támogatható tevékenységeket is, és zárják ki a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó beruházásokat!
Vonatkozik ez a következő akcióterületre is: „lakossági széntüzelés kiváltását támogató megújuló forrásból származó energiahordozót felhasználó rendszerek, lakóépületek energetikai felújításának, illetve napelemes rendszerek beszerzésének és telepítésének támogatása” E támogatásnak csak akkor van értelme, ha a háztartási energiaigény (hő) jelentős csökkentése lesz a fő cél: mélyfelújítás, a fűtéskorszerűsítés és/vagy megújulóenergia-termelő beruházás támogatása.
Más szóval: szóba se jöhessen szénről gázfűtésre átállás, pláne ne szigeteletlen házak esetén. Az ilyen „átállás” – hiába ég tisztábban a gáz, mint a szén - összességében mégiscsak fenntartaná a pénz- és energiapazarló csapdát a leendő kedvezményezettek körében, sőt, az alacsony jövedelmű háztartásokat még jobban eladósíthatja. A civilek javaslata, hogy a támogatható tevékenységek körébe ne kerüljön bele azon biomassza alapú kazánok telepítése, amelyekben továbbra is lehetséges a lignit, illetve bármilyen nemű hulladék égetése.
Az pedig egy komoly dilemma, hogy inkább sok, alapvetően rossz állapotban lévő, szociális tüzelővel vagy lignittel fűtött lakóházakon eszközöljenek kisebb energetikai javításokat, vagy inkább a kevesebben de mélyebb felújítást/újjáépítést. A megfelelő energiahatékonysághoz megfelelő épületgépészetre és szigetelésre van szükség, pincétől a padlásig – nem utolsósorban energia- és környezettudatos üzemeltetésre. Tény, hogy az Igazságos Átmenet Alap magyar keretösszeg erre kicsi, más EU-s forrásokat is meg kell nyitni a 3 megye előtt a lakóépületek energetikai (mélyebb) felújítására.
További infók:
Az igazságos energiaátmenet a szénrégiókban A szénkivezetés társadalmi hatásai
KISOKOS A MÉLTÁNYOS ÁTÁLLÁSRA VONATKOZÓ TERÜLETI TERVEKHEZ
Írta: Perneczky László, MTVSZ
Kövess minket a 
Olvass minket a 