A magyar emberek várható élettartama több mint 5 hónappal nőhetne 2030-ig, ha teljesülnének az uniós levegőterhelés-csökkentési célok. A Kormány elfogadására vár az a terv, ami az ehhez szükséges intézkedéseket tartalmazhatná. A kulcs a lakossági szilárd tüzelés, elsősorban a fűtés által okozott szennyezés csökkentése lenne.

Az MTVSZ "Igazságos energiaátmenet - Szénkivezetés" programja keretében februári cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális, illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

Írta: dr.Bendik Gábor, környezetvédelmi szakjogász

Napjaink talán legégetőbb környezet-egészségügyi problémája a levegő szennyezettsége. Emiatt hazánkban évente egy kisvárosnyi lakos, kb. 12 ezer fő veszti emiatt életét idő előtt, nem beszélve az évente bekövetkező több százezer megbetegedésről és a nagyságrendileg évi 1700 milliárd forintra rúgó gazdasági kárról, amit a rossz levegőminőség okoz.

Az uniós és hazai szabályok által előírt határértékeket gyakran és jelentős mértékben túllépik az országban mért szennyezettségi értékek, ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ami már az Európai Bíróság előtti per szakaszába lépett, és súlyos pénzügyi következményekkel járhat. A határértékek betartására képtelen országok jellemzően azzal védekeznek, hogy a levegő szennyezettségét csak korlátozottan tudják befolyásolni, mert annak mértékét döntő mértékben határozza meg az időjárás, illetve a határon átterjedő szennyezés. Ez azonban csak (kisebb) részben igaz, a légszennyezettség (imisszió) szintje elsősorban a kibocsátásoktól (emisszió) függ.

Ezt felismerve az uniós döntéshozók a korábbi szennyezettség-központú szabályozás mellé 2016-ban egy merőben újszerű irányelvet is elfogadtak. A légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló, ún. NEC irányelv az egyes tagállamok számára kibocsátás-csökkentési célokat ír elő 2020-ra és 2030-ra, méghozzá külön-külön a kulcsfontosságú szennyező anyagokra és kibocsátási forrásokra. A jelenleg talán legfontosabbnak tekinthető finom részecskék (PM_2,5) esetében például hazánknak a 2005-ös bázisévhez képest 2020-ra 13%-kal, 2030-ra pedig 55%-kal kellene csökkentenie az összkibocsátást.

                                   Forrás: Agrárminisztérium

Ahogy az ábrán is látható, a PM_2,5 kibocsátás évek óta hullámzó, stagnáló, de inkább enyhén emelkedő tendenciát mutat, ez pedig óriási kihívást jelent hazánknak. Tovább fokozza a nehézségeket, hogy az Agrárminisztérium adatai szerint a PM_2,5 szennyezés több mint 80%-a lakossági tüzelési forrásokból (fűtés és nyílt téri égetések) ered.

Az új irányelvvel kapcsolatos tagállami feladatok első és legfontosabb eleme egy olyan terv készítése, amely a kibocsátás csökkentéséhez szükséges ágazati intézkedéseket és azok várható hatásait tartalmazza. Az elfogadott terveket 2019. április 1-ig kellett volna közzétenni. Magyarországon ezt a feladatot az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programnak (OLP) kellene ellátnia, amelynek tervezetét tavaly nyáron társadalmi vitára bocsátották, de sajnos azóta csak kósza hírek érkeznek a folyamatról, a program elfogadására a mai napig nem került sor.

A tervezet egy sor intézkedést fogalmaz meg az ipari kibocsátások, a mezőgazdaság és a közlekedés területén is, de a kulcskérdés egyértelműen a lakossági eredetű kibocsátások csökkentése. A legnagyobb gondot a háztartások szilárd tüzelése jelenti, az országban a gazdasági válság óta jóval többen fűtenek – gyakran nem kellően száraz – fával, vagy az olcsósága miatt egyre népszerűbb olcsó szénfajtákkal, leginkább a magas kén-, hamu- és víztartalmú lignittel. Ezek óriási mennyiségű káros részecske kibocsátásáért felelősek, de még ennél is rosszabb, hogy az országban igen elterjedt a bálás ruhák, bútorlapok, ablakkeretek, gumiabroncsok és más hulladékok égetése, ami a káros részecskeszennyezés mellett egyéb rákkeltő és genetikai károsodást okozó anyagok levegőbe kerüléséért is felelős.

                           Forrás: OMSZ

Az OLP tavaly nyári tervezete néhány fontos hiányzó lépéstől eltekintve tartalmazta azokat az intézkedéseket, amelyek a civil szervezetek szerint is hatékonyan csökkenthetik a háztartási tüzelés terhelését. Első helyen kell kiemelni ezek közül a szilárd tüzelőanyagok használatának szabályozását, minőségi követelményeinek meghatározását. Ez gyakorlatilag a lignit és az egyéb gyenge minőségű tüzelőanyagok lakossági forgalmazásának tilalmát jelentené, amelyet természetesen a rászorulók jelenleginél legalább egy nagyságrenddel nagyobb költségkeretből gazdálkodó, és csak jó minőségű, száraz tűzifát adó szociális tűzifaprogram egészítene ki.

Nagyon fontos intézkedés lenne az épületek energiahatékonyságát növelő fejlesztések támogatásának nagyságrendi növelése és felgyorsítása, hiszen a legtisztább tüzelőanyag az, amit el sem kell égetni. Hasonlóan fontos javaslat a fűtési rendszerek átalakításának támogatása, és ahol olyan rosszak a lakhatási körülmények, hogy a felújításnak már nincs értelme, kis energiaigényű szociális bérlakások építése lenne szükséges.

A tervezet azon céljával is egyet lehetett érteni, hogy a kémények néhány éve átgondolatlanul megszüntetett kötelező felülvizsgálatát ismételten vezessék be, és a tüzelőberendezések használatára vonatkozó részletes előírásokat is alkossanak. Ezeket a pénzügyi és szabályozási eszközöket egészítené ki a szemléletformálás, ami természetesen nagyon fontos, de leginkább hosszabb távon hatékony.

Az OLP elfogadásának elhúzódása és a folyamat jelenlegi állásáról megjelent sajtóinformációk azonban aggodalomra adnak okot. A hírek szerint a hosszúra nyúlt előzetes közigazgatási egyeztetés és a minisztériumok egyetértése ellenére a végső döntés előtt a legfontosabb lakossági jellegű javaslatok mégis kikerültek az anyagból, ami a teljes program hatékonyságát, a kibocsátás-csökkentési célok teljesülését is alááshatja. Ha ez így van, akkor ez azért különösen szomorú, mert bár a munkaanyag valóban nem volt rossz, azért közel sem volt hiánytalan. Már a tervezet se tett említést például a különféle hulladékok – jelenleg is jogszabályba ütköző – lakossági égetéséről, így azt sem említette, hogy a jelenség felszámolásának egyik alapvető eszköze a hatóságok megerősítése és új, innovatív bizonyítási eljárások bevezetése lenne. A szakemberek, civil szervezetek és a jövő nemzedékek érdekét ellátó ombudsman-helyettes szintén régóta szorgalmazza az avarégetés országos betiltását is, amelyet jelenleg az egyes önkormányzatok saját belátásuk szerint szabályozhatnak, de sajnos a legtöbb helyen az égetést megengedik.

A témával foglalkozó civil szervezetek egyelőre csak remélik, hogy a kormány zöld fordulata keretében az OLP végleges változatába visszakerülnek a legfontosabb intézkedések, sőt még ki is bővülhet a hiányzó elemekkel. Az Agrárminisztérium számításai szerint az előirányzott intézkedések megvalósulása esetén 2030-ra 43%-kal kevesebb lenne a légszennyezéshez köthető idő előtti halálozások száma, csökkennének az egészségügyi költségek, a mezőgazdasági károk, csökkenne a kieső munkanapok száma és nőhetnek a termésátlagok. Egyértelműen kijelenthető, hogy megérné bátor lépéseket tenni.

dr.Bendik Gábor

környezetvédelmi szakjogász

Szeretettel ajánljuk a MTVSZ Igazságos energiaátmenet - Szénkivezetés programja februári cikksorozatának további cikkeit is:

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/21/lakoepuleteink_energetikai_felujitasa_a_sikeres_strategiak_zaloga

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/25/szigorodo_szabalyozas_szilardtuzelesnel

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/26/kozossegfejlesztes_agon

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/26/nemzetkozi_konferencia_energiaszegenysegrol