A háztartási szilárdtüzelésű berendezéseket érintő szigorítások idén és 2022-ben lépnek életbe. A szándék jó, de állami (és EU-s) támogatással szükséges segíteni az energiaszegénységben élő háztartásokat, hogy ne kerüljenek patthelyzetbe.
Az MTVSZ Szénkivezetés programja keretében cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.
írta Feldmár Nóra, Habitat for Humanity Magyarország, Elosztó projekt.
Magyarországon a legtöbb energiát fogyasztó szektor a lakossági - azaz a lakóépületekben használt energia –, mely az országos felhasználás több mint egyharmadát teszi ki. Ennek majdnem háromnegyede a lakások fűtésére szolgál. Az energiafelhasználáshoz jelentős szén-dioxid kibocsátás és egyéb környezetszennyezés párosul. Ráadásul a magyar épületállomány nagyrészt elavult és rossz energetikai jellemzőkkel bír - "a mintegy 4,3 millió lakást kitevő állomány 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek" (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia - NÉS2, 2018).
Az országos megújuló energiatermelés több mint 80%-ban biomasszából származik. Ez elsősorban tűzifát jelent, melyet túlnyomó részt kályhákban és kazánokban éget el a lakosság. A kéményeken távozó füst felelős az országos szállópor kibocsátás több mint kétharmadáért, míg Európai viszonylatban Magyarországon az egyik legnagyobb a légszennyezettség. Tehát elmondhatjuk, hogy a klímastratégia részeként kitűzött megújuló energia arányt súlyos környezeti és egészségügyi károk árán teljesítjük.
Annak érdekében, hogy a lakossági szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok és légszennyezés csökkenjen az EU számos, folyamatosan szigorodó szabályozást vezet be. Az elmúlt pár évben ezek életbe lépése nagyban befolyásolta az építőipart és a lakásukat, fűtésrendszerüket korszerűsíteni vágyó háztartások lehetőségeit. Egy újépítésű lakás éves átlagos energiafelhasználásának kevesebb, mint negyed akkorának kell lennie (Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, NÉes), mint egy tipikus „Kádár kockáénak” négyzetméterenként, ahhoz hogy megkapja a használatbavételi engedélyt.
2015 óta a fűtéskorszerűsítés feltételei is szigorodnak. (A rendelet magyarul innen letölthető). Ez azt jelenti, hogy a lakásokba kerülő új berendezéseknek adott energiahatékonysági és kibocsátási határértékeknek kell megfelelniük. A korszerű, hatékony készülékek, mint pl. a kondenzációs gázkazánok természetesen jóval drágábbak, mint elődeik. Ezen felül az sem mindegy, hogy milyen kéménybe kötik ezeket; legtöbb esetben új keményt vagy a régi utólagos bélelését követeli meg az illetékes hatóság, a Katasztrófavédelem. Egy ilyen beruházás több százezer forintos, akár milliós költségeket jelent, amit sok középosztálybeli család sem engedhet meg magának.
2018 óta energiacímkével (Ecolabel) kell ellátni minden fűtőberendezést. A háztartási szilárdtüzelésű berendezéseket érintő szigorítások 2020-ban és 2022-ben lépnek életbe. Először a központi fűtésű azaz vízfűtéses kazánok kerülnek sorra; az EU területén idén januártól már csak az Ecodesign irányelv feltételeinek megfelelő termékek hozhatók kereskedelmi forgalomba. 2022-ben ez már az egyedi helyiségfűtés szilárd tüzelésre is vonatkozik, így a most kapható vaskályhák, kandallók és kandallóbetétek nagy része kikerül majd a forgalomból, ami jelentős drágulást eredményez. Ez továbbá az egyedi építésű cserép- és téglakályhákat is érinteni fogja. A gyakorlatban ez az ún. ökotűztér kialakításával lehetséges, mely legalább százezer forinttal növeli az árat. A béleletlen, hagyományos téglakéményekre hivatalosan nem köthető új, szilárd tüzelésű berendezés; ezek bélelése, vagy egy új - előre gyártott elemekből épített - kémény kétszázezer forintos nagyságrendnél kezdődik.
Ezek a folyamatok egyre inkább érintik a korszerűsíteni képes háztartásokon kívül azokat is, akiknek egyszerűen elromlik a fűtőberendezésük, vagy egyéb okból újat kénytelenek venni. A KSH adatai szerint Magyarországon a háztartások kb. 42%-a fűt valamilyen mértékben szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, brikett, stb.). Ez elsősorban a szegényebb háztartásokra jellemző. A lakosság azon ötödének, mely a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezik, kétharmada használ szilárd tüzelőt, kb. fele pedig kizárólag ezt használja fűtésre.
A legszegényebb kb. 2 millió magyar lakos egy főre jutó nettó jövedelme havi szinten átlagosan kevesebb, mint ötvenezer, míg a leggazdagabb 2 milliónak több mint kétszázezer forint. Ez az összeg az alapvető szükségletek kielégítésére is csak nagyon szűkösen elegendő (ha egyáltalán). Érthető módon ritkán áll ezen háztartások módjában elegendő, jó minőségű tüzelőanyagot vásárolni – rossz energiahatékonyságú – lakásuk melegen tartásához. Ezen felül egy új kályha megvásárlása további súlyos terhet jelent.
Jelenleg a barkácsáruházakban kapható legolcsóbb kályhák ára negyvenezer forint körül kezdődik (akciósan). A 2022-ben életbe lépő szabályozás hatására el fognak tűnni az üzletekből azok a berendezések - az összes alsó-kategóriás vaskályha és kandalló -, amelyek nem felelnek meg az Ecodesign szabványnak. Nehéz megjósolni, hogy mennyibe fog kerülni a legolcsóbb tüzelőberendezés. Minden bizonnyal száz-százötvenezer forint alatt nem lehet majd új kályhához jutni, de elképzelhető, hogy lényegesen többért sem. Így gyakorlatilag elérhetetlenné válnak majd az új kályhák több százezer háztartás számára.
A folyamat várhatóan súlyos következményekkel jár, hacsak nem érkezik olyan jelentős állami támogatás, mely kifejezetten az alacsony jövedelmű csoportok tüzelőberendezésének és kéményének cseréjére irányul. Várhatóan a régi kályhák használati ideje ki fog tolódni, növelve a balesetek kockázatát és a – bel- és kültéri – légszennyezés mértékét.
2010 óta a lakossági energetikai beruházásokat az állam az Otthon Melege Program (OMP) keretében támogatta. Az OMP minden konstrukciója előfinanszírozást és jelentős önrészt igényelt a pályázó háztartásoktól, gyakorlatilag kizárva ilyen módon a megtakarítással nem rendelkezőket. (szerk.: Az MFB lakossági energiahatékonysági hitele a legtöbb energiaszegénységben élő (hitelképtelen) háztartásnak nem hozzáférhető. Az ESCO-típusú ill. a megtakarított energiából visszafizethető meghitelezett bekerülési költség konstrukcióról és korlátairól előző cikkünkben írtunk.) Jelenleg nem találtunk információt (lásd NFSI oldalát) arról, hogy milyen konkrét támogatások várhatóak a következő években.
Mind EU-s, mind hazai szintű intézkedések szükségesek tehát ahhoz, hogy az EU-s szabályozások - amelyek azt hivatottak elérni, hogy egyre energiatakarékosabbak, hatékonyabbak és környezetkímélőbbek legyenek otthonaink – ne növeljék, hanem csökkentsék az energiaszegénységgel eleve érintett háztartások sérülékenységét. A januárban elfogadott nemzeti stratégiákban (Nemzeti Energia és Klímaterv, Energia Stratégia 2030) az ilyen átfogó szakpolitikák nem eléggé részletesek vagy hiányosak, így a megfelelő intézkedések nagyrészt váratnak még magukra.
írta: Feldmár Nóra, Habitat for Humanity Magyarország, Elosztó projekt
Szeretettel ajánljuk a MTVSZ Szénkivezetés programja februári cikksorozatának további cikkeit is:
https://mtvsz.blog.hu/2020/02/21/lakoepuleteink_energetikai_felujitasa_a_sikeres_strategiak_zaloga
https://mtvsz.blog.hu/2020/02/26/kozossegfejlesztes_agon
https://mtvsz.blog.hu/2020/02/26/nemzetkozi_konferencia_energiaszegenysegrol
További cikkek a témában:
http://tuzvilag-magazin.hu/betiltjak-fatuzelest-2020-tol/
Háztartások energiafogyasztása Eurostat
Kövess minket a 
Olvass minket a 