Decemberben több hazai rendezvényt is szerveztek az energiaszegénységről, erről a fontos de még láthatóan a döntéshozói gondolkodásban nem jelen lévő kérdésről. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb adatokat, kihívásokat a témában, hogy lássuk, hol is állunk.

Fontos szem előtt tartani, hogy hálózat-hozzáférési probléma is van, nemcsak energiaszegénység probléma, ráadásul a támogatási rendszer hézagai között is kihullik az energiaszegénység téma, az energia vagy a szociális oldal között. Például a Strukturális Alapok projektek energiaszegénység-csökkentő kis fejlesztésre nem adnak támogatást, míg az egyéb (hazai) kisprojektek nem energiaszegénység célúak, inkább csak jövedelemtámogatások.

Ha megnézzük az Egyesült Királyságot, ott vannak akár itthon is követhető tervek, stratégiák, célzott szabályozások: ld. 2000 Meleg otthonok és energiamegtakarítás jogszabály, 2001 Energiaszegénységi stratégia, 2012: Hills energiaszegénység áttekintés, 2013: új energiahatékonysági intézkedéscsomag, 2015: új energiaszegénységi csomag, ebben kitűzik a célt, hogy a lakóépületek min. C energiaszintre hozzák fel 2030-ig. Viszont a lakossági támogatásokat és energiás pályázatokat az EK-ban sem a definíció alapján írják ki.

Hogy értsük, miről beszélünk, fontos tisztázni a fogalmat magát. Az ENSZ definíció szerinti szempontok a lakhatási szegénységre: jogbiztonság: hosszú távú biztos lakhatás, megfizethetőség, az otthon fizikai állapota, minőségi szolgáltatások otthon. Ennek alapján a Habitat for Humanity például itthon lakhatási konzultációt indított, és bemutatták több család történetét amellett, hogy éves jelentéseket adnak ki a lakhatási szegénységről ld. www.facebook.com/habitathungary .

A jelentés érdekesebb adataiból tovább válogatva: hazánkban 10%-ról 14,5% -ra nőtt azok száma, akik nem tudják megfelelően kifűteni otthonaikat; a szegénységi küszöb alattiaknál ez 33%. Az energiaszegénységben élőknél az energiaszámla 31,7%-át teszi ki a jövedelemnek, a magyar átlag 25%. Több mint 400 ezer háztartásnak van 90 napot meghaladó közműhátraléka.

10% tartósan rossz állapotú lakásban lakik, a lakások 70%-ában rossz a szigetelés, 30%-uk párás-penészes. A rezsicsökkentés nem ért célt: a legszegényebb ötöd átlag 1925 Ft-ot, az átlagos ötöd 1747 Ft-ot, a leggazdagabb ötöd 2400 Ft-ot spórolt vele havonta. Ugyanakkor a lakásfenntartási támogatás megszűnt, az önkormányzat hatáskörébe kerültek az ilyen energia-szociális támogatások, tűzifa-támogatás alig hetekre elég. Így az energiaszegénységben élők jelentős része továbbra is hideg és sötét házakban él, és egyre többen illegális égetéssel, tűzifa-lopással próbálkoznak.

A régi energiaszegénységi definíció szerint (energiaköltség medián x 2) 16% energiaszegény itthon, a definíció főleg az egyedülállókat érinti, míg az újabb UK definíció szerint (jövedelem mínusz energiaszámla alapján a szegénységi küszöb alá kerül) 21%, és főleg a gyerekes szegényeket fedi le. Elemzések alapján a gázár növekedése okozta főleg az itthoni, EU átlaghoz képesti kiugróan rossz értékeket.