Írta: Szalkai-Lőrincz Ágnes 

A lakossági részvételen alapuló energiaközösségek létrehozásának támogatása, működésük segítése a legfontosabb célja az EUKI által finanszírozott COMMENCE projektnek, melyben a V4-ek egy-egy civil szervezete igyekszik hatékonyan együttműködni. Lengyelországból a WiseEuropa, Csehországból a Frank Bold, Szlovákiából a SAPI iparági szövetség, Magyarországról pedig a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértői együttműködése eredményeként az országok feltérképezik az energiaközösségek jogi helyzetét, útmutatót készítenek önkormányzatok és energiaközösséget alapítani szándékozók számára, javaslatcsomagot készítenek és juttatnak el az illetékes döntéshozókhoz, és helyi szinten segítik négy energiaközösség eljutását a megvalósulásig.  

Ez pedig nem könnyű feladat még akkor sem, ha mindeközben a magyar Parlament őszi ülésszakán kedvező törvényi változások várhatók az energiaközösségekkel kapcsolatban. A COMMENCE projekt 3. partnertalálkozóját követő Energiaközösségek – nemzetközi tapasztalatcsere és hazai tanulságok fórumon kifejezetten olyan meghívott előadókat és szakértőket kértünk fel, akik nem csak a külföldi jó gyakorlatokat és a távlati célokat mutatták be a résztvevőknek, hanem az általuk megélt nehézségekről és kihívásokról is beszéltek.  

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közösségi Energia Szolgáltató által szervezett workshopon szóba kerültek azok az osztrák és a cseh törvényi környezeti változások, amelyek lehetővé tették, hogy elinduljanak az első energiaközösségek. Csehországban idén nyáron került be a villamos energia megosztása a helyi villamos energia törvénybe, és augusztusban kezdte meg működését a megosztáshoz adatokat szolgáltató, az osztrák EDA adatcserélő platform mintájára készült cseh verzió. Ennek teljes működése csak 2026-ra várható, ám az alapvető funkcióra már most is képes: az okosmérőkből származó negyedórás adatok alapján elkülönítetten elszámolható az energiaközösségen belül megosztott és a kereskedőtől vásárolt villamos energia mennyisége. Az első hónap eredményei pedig nagyon bíztatók, még akkor is, ha olyan villamos energia megosztás is megvalósítható náluk, ami ellen a hazai hálózati engedélyes szakemberek erősen tiltakoznak.  

Külön izgalmas élmény volt a résztvevők számára, hogy dr. Kondorosi Andrea, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője nem csak az eddigi törvénykezési munkáról nyújtott áttekintést a hallgatóságnak, de itt jelentette be, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a Villamosenergia-törvény módosított változatát, melyben új elemként megjelenik az energiaközösségek választható jogi formája között az egyesület, a választható tevékenységek között pedig az energiahatékonysági szolgáltatás. Az almérlegkör fogalmának bevezetésével kapcsolatban már az előadókhoz intézett kérdéseknél esett szó, és erre a témára később a panelbeszélgetésben is visszatértek a szakértők.  

Hallhattunk a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) elterjedésével kapcsolatos elszámolási típusokról és a bruttó elszámolásra való áttérés várható hatásairól, melyről a REKK készített kutatást. Fontos ezt a trendet is szem előtt tartani, hiszen ha mindenki helyben termeli meg a nappali energiaszükségletének egy részét – sőt, meg is osztja azt egy másik féllel, annak hatásai egészen az energiatőzsdéig és a tőzsdére termelő nagy naperőművek tulajdonosáig is felgyűrűznek.  

Az energiaközösségek további jogi nehézségei között szó esett arról, hogy miután az egyesületi forma is választható lesz, a civil törvénynek is meg kell felelniük ezeknek a közösségeknek, és ebből adódóan azt sem tudjuk még, hogyan változtatja meg ez az energiaközösségi regisztráció feltételeit.  

Műszaki témában izgatottan figyeljük a ZKK-t, ugyanis novemberben kiadják a BME Smart Power Laboratóriummal közösen végzett kutatásuk eredményét, és végre hiteles adatokkal is alátámasztva láthatjuk, hogy milyen hatása van az energiaközösségen belüli villamosenergia-megosztásnak a hálózatra KIF/KÖF/NAF szinteke.  

Az elindulás, a működés és a műszaki kérdések mellett összességében továbbra is arra keressük leginkább a választ, hogy hogyan tudnak érvényesülni Magyarországon az energiaközösségek társadalmi, szociális hozzáadott értékei, és milyen hatással lesznek ezek a közösségek a szélesebb társadalmi csoportokra. Úgy gondoljuk, hogy ezek miatt érdemes tovább dolgozni az energiaközösségek minél könnyebb megvalósíthatóságán.