A génmódosítás-mentes Európa jobban teljesít

Írta MTVSZ Mónika , 2013. augusztus 14. 13:40 , 1 hozzászólás

Néhány hete nagy port kavart, amikor a világ élelmezési gondjainak megoldását jutalmazó World Food Prize díjat két géntechnológiai óriáscég, a Monsanto és a Syngenta kutatói kapták. Nagyjából ugyanekkor a brit környezetvédelmi miniszter nyíltan kiállt a génmódosított növények termesztése mellett, és azt állította, hogy a génmódosított növények nélkül Európa lemarad. Egy nemrég megjelent kutatás viszont azt mutatja, hogy a valós helyzet ezzel pont ellentétes: a génmódosítás-mentes európai mezőgazdaság jobban teljesít, mint a génmódosított növényekre alapozó amerikai. Jack Heinemann kutatását Jill Richardson ismertette az Alternet hasábjain, tőlünk ennek fordítását olvashatjátok.

gmo_kukorica.jpg

Hoppá! A Világélelmezési Díj (World Food Prize) bizottsága bizony kínos helyzetbe hozta magát. A díjat ugyanis három olyan tudósnak ítélték oda, akik részt vettek a géntechnológia feltalálásában, amely elmondásuk szerint növeli a terméshozamot és csökkenti a rovarirtók használatát. A tudósok egyike a Syngenta, egy másik pedig a Monsanto embere (s talán nem véletlen egybeesés, hogy a Monsanto és a Syngenta is a Világélelmezési Díj fő szponzorai közé tartozik egy harmadik biotechnológia óriáscéggel, a Dupont Pioneerral egyetemben).

A Monsanto honlapján is ugyanezt az érvet hangoztatja: „a biotechnológia létrejötte óta számos, a biotechnológiát ellenző aktivista állította már, hogy a génmódosított  növények nem növelik a terméshozamot, sőt, néhányuk szerint a  génmódosított növények épp, hogy alacsonyabb hozamot produkálnak, mint a genetikailag nem módosítottak… azonban a génmódosított növények általában nagyobb hozammal rendelkeznek a nemesítés és a biotechnológia együttes eredményeként.”

Csakhogy valójában ez nem így van. Egy új, az International Journal of Agricultural Sustainability által közzétett szakértői vizsgálat eredménye szerint a fontosabb amerikai termények hozama épp, hogy a hagyományos növénynemesítés, és nem pedig a génmódosítás következtében emelkedett. Továbbá a génmódosított  növények még a növényvédő szerek használatát sem csökkentik. A tanulmány fő szerzője, Jack Heinemann nem biotechnológia-ellenző aktivista, ahogy a Monsanto szeretné elhitetni. „Géntechnológus vagyok. Azonban géntechnológusnak lenni és génmódosított termékeket eladni nem ugyanaz” – állítja.

A tanulmány észak-amerikai –  főként  génmódosított – növények terméshozamát és a mellettük felhasznált növényvédő szerek mennyiségét hasonlította össze Nyugat-Európa hagyományos, nem génmódosított növényeiével. A tanulmány eredményei fontosak az Egyesült Államok, s ebből kifolyólag az egész világ élelmiszerellátására nézve, mivel az Egyesült Államok fontos exportőre több alapvető terménynek is.

gmo_paradicsom.jpeg

Heinemann, az új-zélandi Canterbury Egyetem molekuláris biológia professzora, valamint a Center for Integrated Research in Biosafety igazgatója állítása szerint Paul Collier egy megjegyzése után kezdett el részletesebben foglalkozni a témával. Mind Heinemann, mind Collier – az Oxford gazdaságtudományi professzora és a The Bottom Billion c. bestseller szerzője – beszédet tartott egy zürichi konferencián.

Collier „fölényes megjegyzése szerint Európa termelékenysége csökkent az Egyesült Államokéhoz képest a genetikailag módosított szervezetektől való elzárkózás következtében” – emlékszik vissza Heinemann. „Furcsálltam ezt a kijelentést, így míg ő folytatta beszédét beléptem a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) adatbázisába és vetettem egy pillantást a gabonatermésre vonatkozó adatokra. A keresés eredménye szerint 1995 és 2010 között az Egyesült Államok és Nyugat-Európa fej-fej mellett haladt, semmi különbség nem volt köztük. Tehát Collier azon állítása, miszerint a génmódosított növények hiánya visszatartja Európa termelékenységét valótlannak tűnt.”

Heinemann megpróbálta megtudakolni Colliertől a konferencia internetes kérdezz-felelek felületén az általa említett adatok forrását, de nem kapott választ. Tovább kutatott hát adatok után, míg rá nem bukkant az ő szavaival élve a „a problémák mintapéldájára”, azaz az 1970-es déli levélfoltosság járványra, melynek oka „a mezőgazdaságban megfigyelhető alacsony genetikai változatosságban” rejlik.

Ami 1970-re bekövetkezett, az valójában abból fakadt, hogy az Egyesült Államokban termesztett gabona több, mint 85%-a genetikailag szinte teljesen azonos volt” – magyarázza Heinemann. – Az Egyesült Államok a világ legnagyobb kukoricatermesztője mind földrajzi, mind mennyiségi szempontból, s ha egy ekkora területet genetikailag ennyire kevéssé eltérő növénnyel vetünk be, kihívjuk magunk ellen a sorsot. 1970-ben addig ismeretlen kórokozó támadta meg az Egyesült Államok kukorica termését, minek következtében szinte a teljes termés elveszett, óriási válsághelyzetet idézve elő. Végül az időjárás-változás mentette meg a termést 1971-ben, mivel az nem kedvezett a kórokozóknak, s így a farmerek és termesztők nyertek egy évet, hogy kicseréljék a kukorica szaporítóanyagát egy kevésbé sérülékenyre.

genmodositott.jpgFotó: origo.hu

A járvány becslések szerint kb. 5 billió kilokalória energiaveszteséggel járt, „sokkal súlyosabbnak számítva ezzel az ír burgonyavész miatti éhínségségnél” – állítja Heinemann.

„Mindez egy olyan időszakban történt, amikor még nem készítettek kukoricából bioüzemanyagokat. Tehát nem volt verseny ezekért a kalóriákért… Egészen a 2012-es aszályig. Mennyi energia veszett el a 2012-es aszály miatt? Kalóriában mérve 89 billió – csak az aszály következtében. Pusztán egy év időjárás-változása miatt… És az Egyesült Államok a legnagyobb gabonatermelő és exportőr.”

Amikor az amerikai gabonatermés kudarcot vall, azt az egész világ megérzi.

A tét nagyságára való tekintettel Heinemann elhatározta, hogy megvizsgálja az amerikai mezőgazdasági rendszer produktivitását és fenntarthatóságát. És amikor a fenntarthatóság vizsgálatáról beszél, szó szerint érti azt: fenntartható ez a rendszer tartósan? Reziliens az amerikai mezőgazdaság, vagy inkább érzékeny az időjárás, a kártevők és más stresszfaktorok váltakozására?

Ahelyett, hogy önmagában vizsgálta volna Észak-Amerika mezőgazdaságát, elhatározta, hogy Nyugat-Európáéhoz hasonlítja, mivel így nem csak azt képes felmérni, hogy az észak-amerikai mezőgazdaság önmagához képest fejlődött-e, hanem azt is, hogy egy hasonló területhez képest többet vagy kevesebbet teljesített. Az Atlanti-óceán két partjának mezőgazdasága elég hasonló, a génmódosított növények alkalmazását leszámítva.

Mind az Egyesült Államok, mind Kanada a génmódosított növények első termesztői közé tartozott, míg Nyugat-Európa nem kért ezekből. A tanulmány olyan növényeket hasonlított össze, melyek mindkét régióban megtalálhatók: kukoricát és búzát az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, valamint repcét Kanadában és Nyugat-Európában. Az Észak-Amerikában termő kukorica és repce szinte mind genetikailag módosított, míg génmódosított búza nem terem egyik régióban sem. Tehát a tanulmánynak köszönhetően kiderülhet, hogy az esetleges terméshozambeli növekedés a géntechnológiának köszönhető vagy a hagyományos növénynemesítésnek.

A gének nagy része még a génmódosított növényekben is hagyományos nemesítés eredménye. Vegyük például az uruguayi tudósok által génmódosított birkát, mely – és ez nem vicc – sötétben világít. DNS-e tartalmaz mindent, amitől a birka birka lesz – a gyapjú, a paták, a négy láb, a fej és egyebek létrehozásáért felelős géneket. Csupán néhány – a világításért felelős – gén került hozzáadásra géntechnológiai úton. Ha történetesen ez a birka adja a legjobb tejet a legjobb sajthoz, vagy a legjobb gyapjút pulóverek készítéséhez, az mind a hagyományos nemesítésnek és nem a génmódosításnak köszönhető.

Ugyanez igaz a növényekre is. Egy-két genetikailag módosított jellemző bármilyen fajta gabonához, szójababhoz vagy repcéhez hozzáadható, a legtöbb jellemző akkor is a hagyományos termesztés eredménye lesz. Egy különösen megfelelő vagy éppen silány génmódosított növény eredményessége vagy eredménytelensége a géntechnológiai úton bejuttatott géneknek… vagy akár bármelyik, hagyományos nemesítésből származó génnek is köszönhető lehet.

Heinemann csapatának kutatásai szerint 1985 és 2010 között Nyugat-Európa bármelyik vizsgált termény hozamát nézve jobb eredményt produkált, mint Észak-Amerika. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok, amely többnyire génmódosított kukoricát termel és Kanada, mely főleg génmódosított repcét, nem teljesítenek olyan jól, mint Európa, amely génmódosítás-mentes kukoricát és repcét termeszt. A gabona-hozam növekedése viszonylag kiegyensúlyozott maradt az Egyesült Államokban a génmódosított növények bevezetése előtti és utáni években is. Továbbá Nyugat-Európában a nem génmódosított búza hozamnövekedése is gyorsabb, mint Amerikában.

Mit is jelent mindez?

Nincs rá bizonyíték, hogy a génmódosított növények magasabb terméshozamot eredményeznek – mondja Hermann. – A hozamnövekedés minden jel szerint egyedül a hagyományos termesztésnek köszönhető, a génmódosítás pedig Észak-Amerika agroökoszisztémájában bizonyítottan korlátozza a terméshozamot. Ennek magyarázataként két lehetséges érvet hoz fel. Először is, hogy a szaporítóanyagok génkészletének beszűkülésével a termésátlag csökken, mivel az alacsony terméshozamok nagyon alacsonnyá válnak.

Más szóval, a biodiverzitás hiánya a főbb termények között rossz időben nagyobb veszteséget eredményez.

A génmódosított növényeket előállító cégek egy viszonylag új, 1994-ben elfogadott törvényből húznak hasznot, amely sokkal szigorúbb szellemi tulajdoni jogokat biztosít a vetőmagokhoz. Korábban egy vállalatnak jogában állt eladni a vetőmagjait. A farmerek megvehették ezeket a magokat, s keresztezhették őket más magokkal, hogy a helyi körülményekhez alkalmazkodó fajtát hozzanak létre. Ezután megtarthatták és újraültethették ezeket a fajtákat. Ma a vállalat szabadalmaztathatja a növényben lévő géneket. Nem számít, ha egy farmer a Monsanto gabonáját egy helyi fajtával keresztezve teljesen újfajta gabonát hoz létre. Ha a létrejött növény magjai tartalmazzák a Monsanto szabadalmaztatott génjeit, akkor a Monsanto tulajdonát képezik. A farmer nem teheti félre a saját vetőmagjait.

monsanto.jpgFotó: greenfo.hu

Ez azt is jelenti, hogy a vetőmagot forgalmazó vállalatok tartják ellenőrzésük alatt a gazdák számára elérhető biodiverzitás mértékét. És az általuk eladott fajták száma csökken. Egy tanulmány szerint például 2005-ben a gazdák közel 9000 különböző gabon fajtából választhattak. A többség (57%) génmódosított volt, de a gazdák így is több, mint 3000 nem génmódosított fajtából választhattak. 2010-re a génmódosított termények száma jelentősen megnőtt, míg a nem génmódosítottaké kétharmaddal csökkent. Hasonló csökkenés volt észlelhető a szójabab és a gyapot változatosságában is. 2010-re a katalógusokban elérhető gabona fajták csupán 17%-a, a szója fajták 10%-a, a gyapot fajtáknak pedig 15%-a volt nem génmódosított.

Ezek a számok azonban biológiailag sokkal változatosabbnak mutatják az Egyesült Államok vetőmagkészletét, mint amilyen valójában. Az eladott ezernyi kukorica fajta között ugyanis egyetlen egy, a Reed Yellow Dent teszi ki egyedül a hibrid fajták létrehozásához használt génállomány 47%-át. Összességében a kukorica génkészlete 7 beltenyésztésű vonalból származik, azonban e hét vonalnak több, mint egyharmada egyből, a B73-as vonalból ered.

Azáltal, hogy a gazdák szinte minden államban genetikailag ennyire hasonló kukoricát termesztenek, együtt élik meg a virágzást és a hanyatlást is. A kukorica szülőhazájából származó mexikói farmerek a kukorica fajták lenyűgöző változatosságát termesztik. A növények színe, magassága, szárazságtűrő-képessége, érési ideje, a kukoricacső mérete és egyéb tulajdonságai is eltérhetnek. Ha az idény vége felé rossz idő jönne, a korai termésből még mindig volt mit betakarítani. Ha szárazság van, a szárazságtűrőek maradnak meg. Ha új betegség ütné fel a fejét, valamelyik fajta biztos, hogy ellenálló lesz vele szemben, míg mások érzékenyebbek. A biodiverzitás így tehát szinte biztosítási rendszerként működik.

A genetikailag megegyező növények termesztése ennek épp az ellenkezőjét eredményezi. Olyan, mintha minden pénzünket egyetlen lottószámra tennénk fel. És amikor az amerikai gazdák veszítenek a lottón, mind együtt veszítenek, így az országos terméshozam is zuhan.

Másfelől –  teszi hozzá Heinemann –  az is lehetséges, hogy nem a géntechnológia maga, hanem az innovációs politika az, amelynek köszönhetően a géntechnológia sikeresen  ösztönzi az amerikai mezőgazdasági rendszert a nem megfelelő dolgokba való befektetésre. Tehát az innovációs stratégia az ipart olyan dolgok előállítására ösztönzi, amelyek szigorú tulajdonjogi eszközökkel ellenőrizhetők, ezek azonban nem segítik a mezőgazdaság fenntarthatóságát. Az a probléma, hogy azok a biotechnológiák, melyekbe az Egyesült Államok befektetett korlátozzák a mezőgazdasági rendszer fenntarthatóságát és produktivitását. (Heinemann a „biotechnológia” kifejezést elég tág értelemben használja – bármilyen, az emberek által a mezőgazdaságban használt technológiára értve, akár olyan egyszerűekre is, mint a mulcs-használat vagy a komposztálás.)

Nyugat-Európa másfajta innovációs stratégiát folytat – teszi hozzá. Mivel Európának génmódosítás nélkül kell fejlődnie a génmódosított növényeket tiltó törvényei miatt, ezt oly módon teszi, mely méltányolja a növényeket. Nagyobb a terméshozam és kevesebb rovarirtót használnak. Azonban az Egyesült Államok innovációs rendszere rosszul bánik a növényekkel, akár génmódosítottak akár nem.

Ez a helyzet. Amellett, hogy gyorsabban növelik a hozamot, az európaiak a növényvédőszer-használatot is jobban csökkentették, mint az amerikaiak.

Az amerikai ipar ujjong, hogy a Bt (rovarirölő mérget termelő génmódosított) növények bevezetésével sikerült csökkenteni a kémiai rovarirtó szerek használatát – mondja Heinemann. S látszatra így is van. A génmódosítás előtti időszak körülbelül 85%-ára csökkent azok használata. Azonban arról senki sem beszél, hogy Franciaországban 12%-ra csökkent a rovarölő vegyszerek felhasználása. És Franciaország a világ a negyedik legnagyobb kukorica exportőre, az egyik legnagyobb búza exportőr, pedig a területe csupán 11%-a az Egyesült Államokénak.

„Itt van tehát egy agroökoszisztéma, mely ugyanazokat a terményeket termeli, mint az Egyesült Államok, s eközben 12%-ra csökkentette a kémiai rovarölők használatát 1995 óta. Erre képes egy modern mezőgazdasági rendszer. Amit pedig az Egyesült Államok elért, egy olyan módszer feltalálása, mellyel viszonylag több rovarirtót használhat.” – mondja Heinemann. Viszonylag többet, mint mi? – ”Többet, mint kéne! –  Az Egyesült Államokban is le kellene csökkentenie a felhasználást 12%-ra!

 

Forrás: Research Shows that Monsanto's Big Claims for GMO Food Are Probably Wrong

http://www.alternet.org/food/why-monsanto-wrong-about-gm-crop-promises?paging=off

 

Fordította: Juhász Réka

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr855460298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fidusz 2018.07.25. 14:47:35

A New York Times is megírta:
Broken Promises of Genetically Modified Crops
www.nytimes.com/interactive/2016/10/30/business/gmo-crops-pesticides.html

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) arany (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) Bayer (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (18) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (4) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) cop21 Párizs (1) COP21 Párizs (8) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) elosztó (1) Elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (11) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) föld barátai (27) Föld Barátai (14) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (6) gazdasági (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (6) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (14) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) korrupció (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (18) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (4) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (26) mtvsz (3) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (10) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (2) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) pénzmosás (1) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (6) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása