Egy új kutatás fényében az EFSA újraértékeli a génmódosított növények biztonságát, az Európai Bizottság pedig elhalasztotta a '1507' nevű génmódosított kukorica engedélyezését.
Március elején felbolydultak a hullámok génpiszka fronton, ugyanis a Föld Barátai Európa kampányfelelőse brüsszeli forrásokból olyan értesüléseket kapott, hogy az Európai Bizottság engedélyezni készül a 1507-es génmódosított kukoricát. Miután az EU elfogadta a génmódosított növények termesztési tilalmának tagállami hatáskörbe utalását, várható volt, hogy a Bizottság előbb-utóbb lépni fog ebben a régóta húzódó ügyben, hiszen erre az Európai Törvényszék döntése is kötelezi. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a Bizottság eddig nem siette el az engedélyezést, hiszen az az Európai Parlament és a tagállamok túlnyomó többsége is határozottan ellenzi. Bár az Európai Törvényszék határozata csupán arra kötelezi a Bizottságot, hogy döntést hozzon, annak nem kellene feltétlenül engedélyeznie a 1507-es kukorica termesztését, az – egyébként génmódosítás-párti – Bizottság mégis az engedélyezést szorgalmazta.
Időközben viszont egy új tanulmány arra mutatott rá, hogy a génmódosított kukorica pollenje a korábban gondoltnál nagyobb távolságokra jut el, ezért az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (ESFA) felülvizsgálja korábbi álláspontját. Az új fejlemények fényében a Föld Barátai Európa és Testbiotech levélben fordult az Európai Bizottsághoz, szorgalmazva a génmódosított kukoricák termesztésének felfüggesztését.
A brémai egyetem kutatói által nemrégiben tette közzé tanulmányát az eddigi legátfogóbb pollen-terjedési vizsgálatukról (10 év alatt 216 németországi, svájci és belga helyszínen gyűjtöttek kukorica virágport), és az eredményeik megkérdőjelezik az EU eddigi hatásvizsgálatait, továbbá az eredményeikből az következik, hogy az EU területén lényegében lehetetlen úgy termeszteni génmódosított növényeket, hogy ne következzen be génszennyezés (vagyis az együtt-termesztés - koegzisztencia - lényegében megvalósíthatatlan).
A kutatók fő eredménye az, hogy kukorica pollen sokkal nagyobb távolságokat tesz meg, mint korábban gondolták (még 4,5 km távolságból is kimutatható). Ahhoz, hogy a természetvédelmi területeket meg tudjuk óvni a GMO-szennyezéstől, több km-es távolságban nem lehetnek génmódosított ültetvények. Az eddigi EU modellekben javasolt néhány tízméteres pufferzónák nem megfelelőek.
A tanulmány szerzői kiemelik, hogy a jelenlegi EU-s hatásvizsgálatokban meghatározott az ökológiailag érzékeny területek és a génmódosított ültetvények közötti pufferzónák jelentősen alábecslik a kockázatokat, és hogy "a korábbi hatásvizsgálatok és azok távolságokra, potenciális kitettségre és a nem-célszervezetekre vonatkozó következtetéseit a kutatások fényében felül kell vizsgálni." 1507-es génmódosított kukoricára vonatkozó EU-s hatásvizsgálatok és a génmódosított kukoricának az érzékeny területekre és a nemcélszervezetekre gyakorolt hatása már régóta heves viták tárgyát képezték. Az új kutatási eredmények megkérdőjelezik a jelenlegi hatásvizsgálati modell azon alapfeltevését, hogy tíz méter nagyságrendű pufferzónák elegendően biztonságosak lennének.
A tanulmányra adott válaszként az ESFA úgy döntött, hogy újraértékeli korábbi véleményét a 1507-es génmódosított kukoricára vonatkozóan.
A Föld Barátai Európa és az MTVSZ ezért úgy véli, hogy az egyes lepkefajok védelme, továbbá az ökológiai gazdálkodók valamint a nem-génmódosított kukoricát termesztő gazdák védelme érdekében az összes génmódosított kukorica teljes európai betiltása az egyetlen logikus és tudományosan elfogadható lehetőség. Az új tanulmányok arra utalnak, hogy lehetetlen a génmódosított kukorica termesztése anélkül, hogy széleskörű GMO-szennyezés következzen be.
Az új fejleményekről értesítettük a Földművelésügyi Minisztérium munkatársait is, és már arra készültünk, hogy Navrasits Istvánhoz az Európai Bizottság magyar tagjához fordulunk, arra kérve, akadályozza meg a 1507-es kukorica engedélyezését. Úgy tűnik viszont, hogy a Föld Barátai által a Bizottságnak küldött levél ill. az ügyben megjelent sajtóhírek hatására a Bizottság május végére halasztotta a döntést, megvárva az EFSA felülvizsgálat eredményét. Egyelőre tehát időt nyertünk, de nem árt, ha szárazon tartjuk a puskaport, és felkészülünk arra, hogy hamarosan újra megkísérlik újabb génpiszkált fajták engedélyezését.
* * *
A múlt héten egyébként volt egy beszélgetés erről a témáról a Lánchíd Rádióban. Itt meghallgatható az interjú (06.23-nál kezdődik).
A Föld Barátai Európa kapcsolódó sajtóközleménye.